Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. Akiről beszélnek rf3 & „Hatvanöt esztendős a diplomám, én 86 leszek..." A nyugodt, békés nyugdí­jasévekig egy mozgalmas, érdekes pálya után jutott el Herényi Dániel nyugal­mazott általános iskolai igaz­gató, önkéntes néprajzgyűj­tő és helytörténész, a föld­rajz és a technika, a bá­nyászattörténet megszállott kedvelője. Amilyen széles körű az érdeklődése, tevé­kenysége még ma is, több életpálya „kitelne belőle’-. — Bányász volt az édes­apám, igen nehéz körülmé­nyek között nőttem föl és végeztem iskoláimat. Főis­kolára, egyetemre, művé­szeti pályára nem gondol­hattam. Amikor Sárospata­kon elvégeztem a tanítókép­zőt 1922-ben, bányatársu­lati tanító lettem. Egy évig Baglyasalján, majd Etes- Rauaknán 41 esztendeig ta­nítottam. — A mértan, a fizika mindig nagyon érdekelt. Szerkesztettem egy ellipszis­körzőt — a szabadalmazta­tása nem sikerült. Pár év­vel később egy újabb spe­ciális találmány gondolata született meg az agyamban: a „beszélő szobor” megterve­zése. Kiss Pál bányamérnö­köt, amatőr rádióst kértem meg egy „csodaláda” elké­szítésére. Hatszögletű ka­zettába szerelte be — lát­hatatlanná vált a készülék. A nagy Philips hangszórót japán selyemfüggöny rejtet­té el. — A vezeték nélküli rá­dió feltalálójától, az olasz Marconitól kértem fényké­pet, Bóna Kovács János salgótarjáni szobrászművész ennek alapján készített mell­szobrot a csodaládám tete-, jére. A megyében elsőként szereltettem be rádiót ,az iskolába 1929-ben. Az ott­honi készülékemet a laikusok beszélő szobornak nevezték“ el. . . — Gazdag éveket töltöt­tem Etesen. Nem is tudom, mit említsek ebből az idő­ből. Részt vettem egy né­metországi tanulmányűton, iskolai múzeumot, helytör­téneti gyűjteményt hoztam létre — főként a szemlélte­tés, a tanítás gazdagítása érdekében. Kőzeteket, bá­nyászati tárgyakat állítot­tam ki. Egy kendertermelő család közreműködésével és tanítványaim lelkes munkája nyomán a kender útjáról is tárlatot szerkesztettem. Az iskolai házimúzeumban he­lyet kapott a fafajtákból, mezőgazdasági termékekből összeállított anyag is. Majd minden évben egy-egy téma­kört feldolgoztunk — így nem vált unalmassá a dolog. — Nemcsak tanítói, nép­művelői munkát is vállalt Etesen. .. — Valóban, a mi időnk­ben ezt szinte el sem lehe­tett kerülni — nekem meg kedvem is volt hozzá. Négy­szólamú, negyvenfős férfi­telexen Érkezett. kórust szerveztem bányá­szokból, iparosokból, nap­számosokból. Később szín­játszó csoportot is kialakítot­tunk. A helytörténeti, nép­rajzi gyűjtésbe sikerült a tanítványaim mellett a felnőtteket is megnyerni. A bányászatról, a szénjövesz- tésről, a háziiparról, a kul­turális hagyományokról, népszokásokról gazdag anyag gyűlt össze, honismereti pá­lyázatokon, kiállítások révén hasznosítottam ezt. — Bár 1962-ben Salgótar­jánba költöztünk, nyugdí­jaztatásunkig az etesi kör­zeti iskolában tanítottunk a feleségemmel, a sok száz nö­vendék és felnőtt „tanítvány” mellett hat gyereket nevel­tünk. A nyugdíjasévek alatt is- mindig foglalkoztam va­lamivel! — honismereti dol­gozatokat írtam, a Duna- forrás eredetéről végzett ku­tatásaimat fogalmaztam meg, az Élet és Tudomány­nak, a megyei múzeumnak, a pedagógusszakszervezet felhívására írogattam. A-z év végén 86 éves le­szek. Ügy vélem. a mérték­letesség, a hivatásom szere- tete és a munkakedv a hosz- szú pályám „titka”. — gkm — Magyar fafaragások Las- Veqasnak Ul Magyar kézművesek, fafaragók termékei is megjelennek az USA-beli Las-Vegas egyik újonnan nyíló áruházában. Erre a célra is készít faragványokat, ülőalkalmatosságokat, gyermekjátékokat, szobadísznek használható bográcstartó­kat és még sok mást az egri Szépasszony-völgyben dolgozó Kim bek Ottó Az egészséges életmódért! Három kategóriában jel­igés pályázatot hirdet a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága mellett .működő Értelmiségi Fiatalok Réteg­tanácsa. Az egészséges élet­módot népszerűsítő propa­gandaanyagokat (1 kate­gória: fotó, videó, plakát, 2: tudományos igényű pálya­munka, maximum 25 oldal, 3: irodalmi alkotás) június 30-ig a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága címére kell elküldeniük a résztve­vőknek. (Kecskemét, Má­jus 1. tér 5.) A pályaműveket kategó­riánként díjazzák, s az Ál­lami Ifjúsági és Sporthi­vatal 10—10 ezer forintos kü- löndíjat ajánlott fel a cso­portos pályaművek jutal­mazásához. Nincs többé jutalom­cigaretta , Felszámoltak egy egész­ségre káros hagyományt Ja­pánban: a császári palotá­ban elrendelték, hogy az uralkodó szolgálatában kü­lönösen kitűnt alattvalókat ezentúl nem szabad ciga­rettával jutalmazni. Száztíz évvel ezelőtt, 1877- ben Meidzsi császár füstöl­nivalót osztott sebesült ka­tonáknak, s azok átszelle­mült mosollyal vették át az ajándékot az „élő istenség” kezéből. Unokája Hirohito a második világháború ide­jén folytatta ezt a gyakor­latot — rendszeresen aján­dékozott cigarettát katonái­nak, és a halálba induló kamikazepilótáknak. A múlt században persze még senki sem félt, hogy tüdőrákot kap a cigarettá­tól, de az utóbbi időben fő­leg az orvosok egyre többet bírálták e hagyomány miatt a császári palotát. Mégis­csak tűrhetetlen, — vetet­ték az udvar szemére — hogy az uralkodó éppen leg­hűségesebb alattvalóit mér­gezi. . . A probléma most az: mi­vel helyettesítsék a dohány­árut az arra érdemesek ju­talmazásakor. Az ajándék kiválasztásának szempont­jai: legyen kicsi és könnyű, hogy a jutalmazott könnyen hazavihesse, legyen élvezeti cikk — hogy fogyasztásakor hálával gondolhasson ural­kodójára —, ám azért le­gyen sokáig eltartható, és persze ne kerüljön túl sok­ba. Hirohito eddig évi 2,6 millió cigarettát és szivart osztogatott szét, amelyet kü­lön erre a célra készített egy dohánygyár. Ha ezentúl például „rakugant” adna ajándékba a császár (az egy rizslisztből készült száraz desszertféleség) — a költsé­gek máris háromszorosukra ugranának. Számításba jö­het még a tea, de a hagyo­mányos japán zöld teát ma már nem nagyon szeretik a távol-keleti szigetország­ban, inkább annak kínai, barna változatát isszák. Márpedig a császár, aki az alkotmány szerint „az álla­mi egységet” testesíti meg, nem oszthat kínai eredetű ajándékokat. Hasonló okok miatt nem kerülhet szóba az importált kávé sem. Egyetlen lehetőség ma'- radt: a hagyományosan ja­pán és szinte mindenki ál­tal kedvelt rizsbor, a szaké, közvélemény-kutatást végez­tek a megjutalmazandó rendőrök körében. Ebből ki-' derült, hogy a szaké min­den más ajándékfajta nép­szerűségét megelőzi. De egy kérdés még megválaszolat­lan: mit szólnak majd az orvosok, ha a császár a do­hányféleségek helyett ezen­túl meg alkohollal „mér­gezi” híveit? várható eseményei MJlár jó ideje, hogy meg- leshette az első fecs­kepár érkezését. Szinte szé­gyenkezett, de meglett kora ellenére, s férfiember lété­re, most sem tudta palás­tolni meghatottságát. Már el is feledte, hová indult. Ködös tekintettel fürkészte, melyik fészek felől jöhet a hang, „amazok” vidámsága rá is átragadt. A szűnni nem akaró csivitelést hallgatva megbűvölten nézte az eresz alatt sorakozó sárgombóc há­zikókat: csak egy pillantást vethetne rájuk! De nem, nem mutatkoztak, s erősen alko­nyodon is már. Lassú, megfontolt léptek­kel indult be a házba, iz­gatottságát csak az árulta el, hogy keze fejével többször is megtörölte a szája szélét, mintha a neve­tés fintorának a nyomait akarná eltüntetni onnan. Maga elé képzelte a könnyű madártestet, amint repül Fecskék az eresz alaif hosszú heteken át, míg vé­gül célhoz ér. Vajon hány pusztul el útközben közülük? De igyekezett elhessegetni most e baljós gondolatot. Szerette volna megosztani valakivel az örömét, elújsá­golni a hírt, de valami visz- szatartotta. Olyasféle érzés lett úrrá rajta, amit a fel­fedező érezhet, amikor egy apró titok nyitjára bukkan, íme egy, a megújuló, vissza-r térő, hétköznapi csodák vi­lágából. Azóta minden reggel őket figyelgeti. Jártában-kelté- ben, az állatok etetése köz­ben is félszemmel át-átnéze- get a patak túlsó partjára, ahol sok-sok vakító fehér hasú madárka hajol-röppen a kiszáradóban lévő sárgö­dör köré. Dolga végeztével hamar a létráért ment, hogy felerő­sítse a deszkapárkányokat, az asszony így is zsörtölő­dött már, hogy bepiszkolódik a fal, meg aztán védelmet is nyújt a fiókáknak, ha a túl nagy terhelés miatt a há­zikó netán lepottyanna. Eközben odaért a szom­szédasszonya is, és hangos­kodva megjegyezte: Én bi­zony nem hagynám, hogy a házam elejére fecskék fész­keljenek. Menjenek hátra, ott végigrakhatják az eresz alját, azt nem bánom. — azzal továbbindult. A férfi szólt volna utána, mégsem tette. Csak úgy magában zsörtölődve mondta: — Még, hogy hátra! Hi­szen ezek a kis jószágok a verebektől féltik a kicsinyei­ket, azért fészkelnek oda, ahol állandó a jövés-menés. Cserében' mennyi hasznot hajtanak egész nyáron át! Az asszony után tekintett, aki messzebb járt már ugyan, tartása egyenes, fejét —, akár az üres kalász — magasan tartotta. Már nézni sem szerette a szomszéd madárijesztő, nej- loncsíkokkal „feldíszített” házát. Hányszor látta már azt is, amint egyesek hosszú póznát egyensúlyozva szúr- kálják le a félig, vagy egé­szen elkészült fészkeket. Ilyenkor fejét ingatva gyor­san továbbindult, csak már ne lássa az esztelen pusztí­tást. rgyetlen egyszer tetté ^ szóvá rosszallását az egyik porta előtt elhaladva, mondván: a madarakkal is ugyanolyan szép az a ház. Mire a fiatalember hetykén odavágta az elutasító választ: „Törődjön csak a maga dol­gával, bácsika!” — M. J. — Hétfőn hangversennyel zárul az idei tanév, a sal­gótarjáni és a balassagyarmati zeneiskolában. Kedden, a Hazafias Népfront megyei apparátusa a humán értelmiség helyzetéről, társadalmi szerepé­ről tárgyal. . Szerdán kétnapos nemzetközi konferencia kezdő­dik a szakszervezetek salgótarjáni székházában; a TIT országos központja szervezi, témája: életmód, művelődés, gazdaság. Bátönyterenyén magyar—len­gyel barátsági napot tartanak; a HNF megyei kör­nyezet- és természetvédelmi . bizottsága kihelyezett ülésén, Balassagyarmaton a tavaszi, tisztasági akció helyi tapasztalatait összegzi. Csütörtökön, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa — egyebek mellett — az ifjúsági tanácsok és tagozatok működéséről tanácskozik. Pénteken — a megyeszékhelyen — híradástech­nikai boltot nyitnak, a Palócz téri üzletházban; me­gyei néptáncegyüttesek bemutatója lesz a József At­tila Művelődési Központban. Szombaton, a megyei vadásztársaságok küldött- közgyűlése 'lesz a salgótarjáni Technika Házában; Bánkon filmvetítéssel megkezdődik a hagyományos rendezvénysorozat, a Bánki Nyár. Vasárnap évadzáró hangversenyt ad a Salgótar­jáni Szimfonikus Zenekar, a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központban. Maradj köztünk! Százezer forintos felajánlás a drog elleni küzdelemre ..Maradj köztünk!" —így nevezik a szenvedélybeteg­ségüknek áldozatul esett fiatalok megmentésére lé­tesített segélyalapot. A jövő rossz útra tévedt polgárai­nak visszatéréséhez, sőt az 1 egészséges életmódra neve­léshez is megfelelő anyagi bázis szükséges. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat Nógrád megyei szerveze­te százezer forinttal járul hozzá a mozgalom sikeré­hez. • Honnan teremtik elő ezt az összeget? — kér­deztük Horváth Józsefet, a TIT megyei titkárát. — A válaszadást a nyári egyetemünkkel kezdeném — felelte —, melynek témája a mozgalom elképzeléseihez kapcsolódik. A rendezvény­sorozat utolsó napján, júli­us 9-én Salgótarjánban egy műsoros szabadtéri estet ter­vezünk, amelyre emlékje­gyet adunk ki százforintos címletekben. Ezeknek árából támogatjuk a „Maradj köz­tünk!” elképzeléseit. így a nyári egyetem elméleti törekvései átlépnének a gya­korlatba, kézzel fogható se­gítségnyújtással tennénk fel a koronát az előadásokra. • Vajon eléri-e az em­lékjegyek bevétele a fel­ajánlott százezer foritit- nyi összeget? — Számításaink szerint igen. Nemcsak a TIT, hanem az IBUSZ és a KISZ is áru­sítja ezeket. Főleg vállala­tokra, szocialista brigádok­ra. KISZ-alapszervezetekre és más kollektívákra számí­tunk. Ügy is mondhatnám, ez a TIT-esek kommunista műszakja-, higzen mindent megteszünk azért, hogy mi­nél több emlékjegyet ad­junk el. Bevételeink Vár­hatóan fedezik a műsoros est mintégy háromszázezer forintos kiadásait, ki tud­juk majd fizetni belőle a felajánlásunkat is. sőt a ma­radékot (ami még mindig számottevő pénz) a ..Gyér-/ mekek a gyermekek egész­ségéért" segélyalapra' utal­juk át. • Ilyen nagy mennyiség­ben kelnek el az emlék­jegyek? — A bevételeknél a szpon­zorainkra is számítunk, akik jelentős összegekkel támo­gatnak minket, s cserébe a nyári egyetem ideje alatt reklámozzuk a cégeiket, ter­mékeiket — egészítette ki Horváth József. • Milyen lesz az idei előadás-sorozat? f — Tizenöt ország kétszáz­ötven fiatalját várjúk, hogy megismerkedjenek a kábító­szerek, a drogok, a szipó- zás, a dohányzás és az al­koholizmus ártalmaival. A szenvedélybetegségek élettani hatása után társadalmi kö­vetkezményeikről sem feled­kezünk el, a Belügyminisz­térium rendőr őrnagya be­szél majd erről — foglalta össze a TIT megyei titkára. (romhányi) Régi gépkocsik motorjából, karosszériaelemeiből, alkatré­szeiből „mixelte” össze erossautóját a rétsági Kormoséi József, aki a délutáni, esti órák mulatságának szánta a szerelést. Saját konstrukciójú szerkezetével, ahogyan ö nevezi, a vasszöcskével a Börzsöny hegyi útjain nyarga­lászik- kj -

Next

/
Thumbnails
Contents