Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-05 / 131. szám

1987. június 5., PÉNTEK NOGRAD 3 Kakuk Pál olvasztár. Először a szemléleten M egdöbbentőek a tények. Nógrád megye 56 településén egyetlen olyan kút sem található, amely elfogadható minőségű ivóvizet adna. A vízműveknél mért nitrát­tartalom 1967-ben 8,2 milligramm volt li­terenként, tavaly ennek már több mint há­romszorosa. A Romhányi Építési Kerámia- gyárból az elmúlt évben kibocsátott ólom a minták szerint 17,3 százalékkal haladta meg a határértéket. Salgótarján levegőjében a közlekedés mi­att is annyi az ólom, hogy összefüggésbe hozható a lakosság vére ólomszintjének nö­vekedésével. A példákat sorolhatnánk to­vább, de aligha szükséges valamennyit'fel­vonultatni ahhoz, hogy megértsük: környe­zetünk védelme nem magánügy, a megte­hető, s elszalasztott lépések egyszerűen lé­tünk feltételeit veszélyeztetik. A nem' csupán a föld, a levegő, az élővi­zek tisztaságáról, az ipari üzemekben ke­letkező veszélyes hulladékok ártalmatlaní­tásáról van szó. Épp a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén hangzott el, hogy a megye 68 általánps iskolájában még űrgödrös árnyékszék található; jelen­tősen emelkedett a szalmonella okozta meg­betegedések száma; a kullancs által terjesz­tett vírusos agyhártyagyulladás gyakorisága megyénkben többszöröse az országos át­lagnak. Naponta négyezren vannak kitéve munkahelyükön a halláskárosodásnak. Nincs tehát ok az elégedettségre, ha a környezetvédelem helyzetét a világnap al­kalmával elemezzük. A mérleg másik ol­dala sem üres, hiszen számtalan intézkedés, politikai és szakmai döntés született a kör­nyezetvédelem érdekében, amelynek hatá­sára tervszerűbbé vált a megelőzés, a gaz­dasági egységek és intézmények nagyobb fi­gyelmet fordítanak a környezetkímélő mun­kafolyamatok kialakítására, társadalmi moz­galmak bontakoznak ki és karolnak fel kez­deményezéseket. A környezetvédelmi társa­dalmi munkaérték öt év alatt 578 millió fo­rintot tett ki. A mezőgazdasági üzemek vízrendezéssel, talajjavítással igyekeznek védeni a termő­földet, többségük tárolókat létesített a mű­trágya, növényvédő szer biztonságos raktáro­zására. A vízminőség javításáért épített szennnyvíztisztítót a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Nógrád Volán, a Fűtpber bátony* terenyei gyáregysége. Kedvezően hatott a levegő tisztaságára a Salgótarjáni ötvözetgyár porleválasztójának üzembe helyezése, az SKÜ öntödéjének le­állítása, a síküveggyár keverőüzemének re­konstrukciója. De továbbra is szennyez az öblösüveggyár, a vasöntöde és tűzhelygyár, a nógrádkövesdi kőbánya, vagy a pásztói perlitüzem. Elkészült a megyei komplex hulladékel­helyezési terv s a tanácsok lázas ütemben terjesztik ki az intézményes szemétszállítást újabb településrészekre, tisztasági akciókat szerveznek. Hosszas vita után végre megol­dódik a megyében keletkező veszélyes hul­ladék átmeneti tárolása Szalmatercs környé­kén. A megtett intézkedések azt bizonyítják: többségében tisztában vagyunk azzal, hogy a környezetszennyezés előre nem látható és felbecsülhetetlen károkat képes okozni. A megyei tanács elfogadta a környezet- és ter­mészetvédelem hosszú távú és a jelenlegi tervciklusra szóló feladatait, amelyek téte­lesen meghatározzák a tennivalókat. Tapasz­talat azonban, hogy az átgondolt akcióprog­ram önmagában még nem minden. Mert egyszerűbb és olcsóbb bírságot fizet­ni a szennyezésért, mint a kiváltó okokat megszüntetni. Még elfogadható indok áz anyagiak hiányára hivatkozni, mint az e te­rületen meglevő tartalékokat mozgósítani. Olykor magyarázat magyarázatot követ, mi­közben a tettek elmaradnak, s az arra hiva­tott szervek is mintha elnézőek lennének. M |indebből következik, hogy elsősorban a szemléletünkön kell változtatni. A környezetvédelem környezetvédő ma­gatartásformát követel gyárigazgatótól, ag­rár szakembertől és háziasszonytól egyaránt. Mert ma még természetes, hogy a városszé­li patakban mossuk a személygépkocsit, a hétvégi kertekben keletkezett szemetet ille­gális lerakóhelyre visszük, az utcán könnyed mozdulattal ejtjük el a cigarettavéget, a pa­pír zsebkendőt. Mintha nem tudnánk: saját magunknak ártunk vele. A környezetvédel­mi világnap sajnos még nem ünnep. A rá- eszmélés újabb alkalma, a felhívásé, a moz­gósításé. A tettekre viszont mindennap ége­tő a szükség. M. SZ. Gy. Ésszerű anyagtakarékosság Mindent hasznosítanak Diósjenön Korántsem rózsás a helyzet... Riport a kemence mellől A gépész áll az acélhídon és szinte szuggerálja az üveghúzó gépet. Látva, hogy a masina szépen, egyenle­tesen- nyújtja a tűzforró üvegmasszát, elégedetten bó- liint, s indul lefelé. Mind­össze ' néhány percet töltött a pódiumon, de patakzik ró­la a veríték. Igaz, odafönt plusz 80 fokot mutat a hő­mérő higanyszá-la... Helyszín: a salgótarjáni síküveggyár. A gépész: Ke­lemen Tibor. Csoportvezető és brigádvezető egy sze­mélyben. Három húzógép üzemeléséért felelős és a Síküveggyár kiváló brigádja címmel kitüntetett tíztagú Előre Szocialista Brigádot irányítja. — Májusban már százszá­zalékos teljesítménnyel ter­meltünk — mondja a jókö­tésű férfi. — Előtte viszont az induláskor szokásos gon­dokkal küszködtünk. A gyár termelése szem­pontjából meghatározó je­lentőségű munkaterületen, a Zagyva—III-as kemencé­nél dolgozik a kollektíva. Röviden szólva: itt készítik a húzott síküveget, valamint a továibbfeldolgozott üvegek alapüvegét, A múlt év ok­tóber 4-től számított kilenc- venihét nap, vagyis, rekord­idő alatt és költségkereten belül újították fel, korszerű­sítették a, kádkemencét, melyhez fogható teljesítmé­nyű csak Orosházán találha­tó hazánkban. Az átépítés jól sikerült, s a szakembe­rek bíznak benne, hogy öt évig zavartalanul üzemelhet majd a létesítmény. Szükség is lesz erre, mert egyre nagyobb feladatok há­rulnak a csökkenő létszámú gyárra. Az idén a tavalyi­nál 7,3 százalékkal maga­sabb, 1 milliárd .492 millió forint árbevétel elérése a célkitűzés. A tervezett 138 millió 500 ezer forint nyere­ség 23,3 százalékkal haladja meg a múlt évi gazdasági eredményt. Az előirányzott 4 millió dolláros tőkésexport Kelemen Tibor csoport- és brigádvezető. Az elmúlt időszak hűvös, csapadékos időjárása kedve­zőtlen volt az uborka kelésé­re, fejlődésére. Még az el­múlt hónap első felében el­vetett uborka legtöbb házi-J kertben csak az elmúlt na­pokban kelt ki. A jelenlegi időjárás kedvez a baktériumos szögletes le­vélfoltosság korai fellépésé­nek és járványszerű terjedé­sének. Ez ellen egyedül csak 20,9 százalékkal több az előző esztendei kivitelnél. — A húzott síküvegből nyolc és fél millió négyzet- métert gyártunk — tájékoz­tat Együd János termelési igazgatóhelyettes — A ter­melésünk több, mint egy- harmaddal növekszik ta­valyhoz képest, de mégis húsz százalékkal csökken a belföldi értékesítésünk. Az orosházi és az importüveg hiánya miatt az első félév­ben önellátók vagyunk. A feldolgozott termékeink kö­zül a hőszigetelő üvegnél a legszámottevőbb, 26,7 száza­lékos a mennyiségi növeke­dés. Az edzett biztonsági üvegből négy százalékkal állítunk elő többet. Ragasz­tott biztonsági üvegből tart­juk a korábbi termelési szintet, s gépkocsi-szélvédők formájában 40 ezer négyzet- méterrel növeljük a belföl­di eladást. A tervek teljesítése azon­ban korántsem zökkenő- mentes. Fejérvári Géza gaz­dasági igazgatóhelyettes úgy fogalmaz: nem rózsás a síküveggyár helyzete. íme az első négy hónap mutatói: — A tervezett 438 mil­liós árbevételtől tizerinégy- millióval maradtunk el — sorolja a gazdasági szak­ember. — Ez az első fél év végére behozható. Tőkésex­portban is mindössze négy­millió • forinttal könyvelhet­tünk el kevesebbet, a prog­ramozott 44 millióval szem­ben. Ezzel sem lesz gon­dunk. A célul tűzött nyere­ség elérésének ' kilátásai ugyanakkor aggasztóak. Április végéig hetvenegy- milliós veszteséget tervez­tünk, s kilencvenkétmilliót gyűjtöttünk össze. Egyelő­re nem tudnám megmonda­ni, hogyan lesz ebből 138,5 milliós nyereség?!... A nehézség okait minden síküveggyári kapásból" fúj­ja. Az első számú összete­vő az importanyagok hiá­nya. Ilyen gond miatt szüne­telt például három hétig a a réztartalmú készítmények hatékonyak. Igen fontos a permetezések időben való megkezdése (3—4 leveles) és azok ismétlése, természetesen figyelembe véve a szerek élelmezés-egészségügyi vára­kozási idejét. Felhasználható és kapható készítmények a rézoxiklorid 50 wvp 0,3 százalék, vagy a bordói por 0,5 százalék vagy hőszigetelő, üveg gyártása. Megfelelő minőségű fóliát csak tőkéspiacról lehet be­szerezni, ehhez viszont de­viza kell. Nos, az Üvegipa­ri Művek a tavalyi 217 mil­liós devizakeretet 146 mil­lióra csökkentette ez évre. Ha nem lesz változás ezen a téren, elképzelhető, hogy év vége felé megbénul egyes munkaterületeken a terme­lés. — Gyakran meghibásod­nak az üvegletörő gépek — említi Bokros Ferenc gé­pész, aki immár huszonhat éve szolgálja a síküveggyá­rat. — Pótalkatrész viszont alig van, mert importból kellene beszerezni. Népgaz­dasági szinten nem biztos, hogy kifizetődő ez a takaré­kosság. .. Az üzemlátogatás során kísérőnk, a 26 éves Süvöl- tős Sándor üzemvezető-he­lyettes követendő példákat hoz fel az energiatakaré­kosságra : — Az átépítéskor módo­sították a kemence regene­ratív rácsszerkezetét, s az lágynevezett fazékrács alkal­mazásával mintegy öt szá­zalékkal kevesebb gázra van szükség. Energiaveszteség­feltáró vizsgálatra is sor került a gyárban, s a ta­pasztalatok hasznosításával sok millió forintot nyerünk. Megmászunk pár tucat lépcsőt, s rövid beszélgetés­re invitáljuk Palaticzky At- tilánét, a Nógrádi Sándor Szocialista Brigád vezető­helyettesét. Ö és a munka­társnői még kézzel cipelik a meleg üvegtáblákat és ké­zi üvegvágóval hágják azo­kat méretre. — Annyit gyalogolunk egy műszakon, hogy kétszer is hazaérnénk — jegyzi meg röviden, s e mondatban, akárcsak cseppben a tenger, benne van a lényeg. — De vállaltuk, tehát csináljuk. És a havi hétezer forintos kereset sem megvetendő!... Kolaj László Képek: Bencze Péter házilag elkészített 0,5 száza­lékos töménységű bordói lé. A bordói léhez 10 liter vízre számolva 5 dkg rézgálic és 8 dkg oltott mész szükséges. Mivel az uborkaültetvények fejlődésben lemaradtak, a javasolt permetlétöménysé- geket perzselés veszélye mi­att feltétlenül tartsuk be. A javasolt készítmények a pe- ronoszpóra ellen is hatáso­sak. Lemaradásban a vágathajtólc Nemcsak a frontfejtők nem teljesítik termelési tervüket, hanem a vágathajtók is le­maradással küszködnek me­gyénk mélyművelésű bánya­üzemeiben. Utóbbiak adóssá­ga tovább növekedett má­jusban, s éves szinten im­már meghaladja a másfél ki­lométert. Különösen aggasz­tó a helyzet Kányáson, ahol a brigádok a tervezettnél 1220 méterrel kevesebb bá­nyafolyosót készítettek. A vágathajtás kilátásai a közeljövőben sem lesznek ró­zsásak a fejlesztés alatt álló aknában. Némi „reménysu­gár”, hogy jól halad az új, nagy teljesítményű, szovjet gyártmányú vágathajtó gép beszerelése, s hamarosan üzeipbe helyezik. A gép a legnehezebb munkát, a med­dőkőzetben történő vágathaj­tást könnyíti majd meg. Ha­sonló típusú gép termelésbe állítására kerül sor az elő- vájásban ugyancsak lemara­dással bajlódó ménkesi bá­nyában. Elektronikai kiállítás Nemzetközi szórakoztató, elektronikai kiállítás lesz a Budapest Sportcsarnokban június 8-tól 14-ig. Mintegy ezer négyzetméteren a SONY, PIONEER, BASF és AIWA világhírű cégek mellett az ORION, a híradástechnikai szövetkezet is bemutatja személyi számítógépeit, hang- és fénytechnikai be­rendezéseit. Több mint öt­ven kiállító hozza el újdon­ságait Budapestre, ahol a zenekarok fellépése is szí­nesíti majd a rendezvényt. Az új fröccsöntőüzemben. Az eredményes gazdálko­dás egyik sarkalatos pont­ja az anyagtakarékosság. In­tézkedések sora születik a gazdasági egységeknél, a ta­karékosabb anyagfelhasz­nálást illetően. A VILLTESZ Ipari Szövetkezet diósjenői telepén is számos kezde­ményezés valósult meg. Egyebek között a présgépe­ket szalagadagoló berende­zésekkel látták el. Ezek le­hetővé tették, hogy a ko­rábban használt, nehezen beszerezhető lemeztáblák helyett, lemezcsíkokból vág­ják ki a különböző termé­keket. Az új megoldás nemcsak takarékosabbá, hanem ha­tékonyabbá is tette a ter­melést. Egyúttal munkavé­delmi szempontból is biz­tonságosabbak lettek a gé­pek. Erre több mint egy­millió forintot költött a szö­vetkezet. Az év elején 800 ezer fo­rint költséggel egy új fröccsöntőüzemet alakítot­tak ki. Már az indulásnál fontos szempont volt a hul­ladék hasznosítása. Az ön­tésnél keletkezett hulladé­kot egy speciális darálón őrlik meg. Így azt újból fel­használhatják az IKARUS autóbusz lámpabúráinak ké­szítéséhez. Több millió forintra rúg a kivágó szerszámok értéke, amelyeket a raktárakban őriznek gondosan. A nagy értékű készülékek közül csak elő kell keresni a meg­felelőt, nem pedig újat ké­szíteni egy-egy termék gyár­tásba állításakor. Palaticzky Attiláné brigádvezető-helyettes. Permetezzük időben az uborkát!

Next

/
Thumbnails
Contents