Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
1987. június 29., HÉTFŐ NOGRAD 3 Aratásra vár ember és gé Az idei esztendő szeszé- | lyes időjárása megdönte- m igyekszik a népi tapasztalatot. Sándor, József és Benedek nem hoztak meleget, s úgy tűnik, Péter-Pál neve- napja sem lesz hangos a kombájnok zakatolásától. Mintegy hárort* hét késésben van a természet, tudtuk meg egy aratás előtti körképből Magyarnándor és Szügy kör" zetében. A Magyarnándori Állami Gazdaság betakarító- és szállítógépei katonás rendben sorakoztak a község futball- pályáján a hét közepén. — Három új kombájnnal gazdagodtunk-— tájékoztat a gazdaság főmérnöke, Szabó Mihály. — Az egyik ma a legmodernebb — az országban is csak négy darab van belőle —, egy CLAAS lJL4-es, „potom” 4,5. millió forintba került, összesen 13 betakarítógéppel várjuk az aratást, amely várhatóan csak július közepén kezdődhet. A főpróba sikerült; a gépek jól vizsgáztak, s várják a megmérettetést, a 3670 hektár kalászos levágását. Egy házzal arrébb a Nóg- rád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat telepén is nagy a készülődés. Takarítják a tárolóhelyet és szerelik a szárítót. Kétszáz vagon takarmánybúzát várnak a gazdaságoktól. A Szügyi Madách Imre Termelőszövetkezet főagro- nómusát és agronómusát, Zvara Gyulát, valamint Kérdési Lászlót a búzaföldön találjuk. A jó gazda alaposságával szemlélik a szemeket. Negyvenhét mázsa termésre számítanak hektáronként. Az E 512-es gépparkjuk két új kombájnnal bővült, ,s így 11 betakarítógép várja a kalászosok beérését. Bencze Péter képriportja Szatellit tévéadó Csehszlovákiába Tisztább vagonok, állomások Félidőben a MÁV-nál Távközlési mesterséges holdakkal továbbított tévéadások sugárzására úgynevezett szatellit vevő- és átjátszó berendezéseket készít csehszlovák megrendelésre a salgótarjáni Videotechnika Vállalat. A két próbaberendezés kiválóan vizsgázott, s az idén további 14, jövőre pedig 40 készüléket szállítanak Csehszlovákiába, ahol a televízió 3. műsoraként a moszkvai tv 1. programját fogják sugározni. A salgótarjáni vállalat 1978 óta állít elő tv-átj átsző berendezéseket; jelenleg az ország különböző részein 62 adójuk* működik, lehetővé téve a 2. program vételét a Mecsek és a Bakony táján, az Alpok keleti lejtőin és az északi középhegység vidékén. A következő évek feladata a Bükk mögötti részek, a Hegyalja és a Bodrogköz ellátása jó minségű televíziós vételhez szükséges berendezésekkel, valamint más országrészekben a gyenge teljesítményű készülékek fokozatos cseréje. A Videotechnika fő terméke a következő években is a tv-átjátszóadó lesz, de már készülnek a jövőre, nehogy váratlanul érje őket a piac telítődése. Dolgoznak egy kábeltelevíziós termékcsalád kialakításán, s terveik közt szerepel egy oszcilloszkóp-előtét gyártása is. ez utóbbi olyan készülék, amellyel a rendkívül gyenge frekvenciájú jeleket lehet észlelni, felerősíteni és megfi gyelni. Figyelmeztető statisztikát tett közzé egyik országos napilapunk: az elmúlt években 2 millió utas pártolt át a vasúttól egyéb közlekedési eszközökre. Az utascsökkenés természetesen nem kerülte el a MÁV salgótarjáni állomásfőnöksége háza táját sem. Az okok nagyon is kézen- 'fekvőek. A fél év során — a hatvani vonalon — négy állomás között összesen három hétig vonatpótló autóbuszokkal szállították az embereket, ami nem talált osztatlan elismerésre. Sajnos a vágányfelújítás ilyen kellemetlenségekkel jár, hogy a hatvani átépítést már ne is említsük. Ennek ellenére az állomásfőnökség dolgozói mindent elkövettek annak m érdekében, hogy a helyből indított vonatok menetrendszerűségét tartsák és a kocsitartózkodás is elfogadhatónak bizonyuljon. Május végéig 6 ezer tonna áru elszállításával voltak adósak, melyet — ha a fél évig hátralévő hat napot kihasználják — talán sikerül behozni. Az elképzelések szerint Salgótarján övezetéből a hat hónap alatt megközelítőleg 100 ezer tonna terméket fuvaroznak el. Legjelentősebb megrendelőjük a Salgótarjáni Kohászati Üzemek naponta 10—15, a salgótarjáni öblösüveggyár 4—6. kocsit igényelt. Utóbbi hetente egykét úgynevezett nagykonténert is elindított. Az áruszállításon kétségtelenül sokat lendített a közelmúltban átadott kereskedelmi telep, amelynek a forgalma megháromszorozódott. Az év eltelt időszakában az állomásfőnökség legnagyobb gondja a létszám biztosítása volt. Jelenleg 160-an látnak el szolgálatot, s a kereskedelmi tevékenységet kivéve, szinte valamennyi területen akad betöltetlen állás. Csupán kocsirendezőből 13, tolatásvezetőből 6 hiányzik, de kevés a forgalmi szolgálattevő, a váltókezelő is. Emiatt nem ritka a 24 órás szolgálat sem. Felvétel tehát van, de nem minden áron-. Munkásaikat az eddigieknél körültekintőbben válogatják meg, hogy ne jussanak annak a három dolgozónak a sorsára, akiket a fél év folyamán ittasság miatt el kellett bocsátani. Sokat emlegetett téma a vasúti kocsik és a várók tisztasága. Az igazgatóság komolyan foglalkozik a gondok enyhítésén, bár mosó építése nem mindenhol lehetséges és drága „mulatság”. A salgótarjániak szintén elvetették a vegyszeres külső mosás gondolatát, hiszen nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek. A helyből indított vonatok tisztán tartása viszont látványosan fejlődött, csakúgy, mint a terület két állomásáé. fl VII. ötéves tervben Újabb száz település kap vezetékes gézt Egy csavarás a gombon, egy szál gyufa — máris ég a tűzhelyen a gázláng. Egy gombnyomás — duruzsol, melegít a parapettkályha. Így van ez ma a magyar háztartások közül minden harmadikban, ahová már eljutott a vezetékes gáz. Sok ez? Kevés? A nemzetközi összehasonlításban álljuk a versenyt, sok hozzánk hasonló éghajlatú országban még kisebb a gázzal ellátott lakások aránya. Ám Csehszlovákiában a háztartásoknak mintegy 45— 50 százaléka, az NDK-ban és Franciaországban 50—55 százaléka, az NSZK-ban 55—60 százaléka rendelkezik vezetékes gázzal. Nyilvánvaló, Hollandiához nem mérhetjük magunkat, ahol — a tengermelléki nagy gázmezőknek köszönhetően — ma már minden lakásban van vezetékes gáz, de az előbb említett országokhoz jó lenne felzárkóznunk. A 30 százalék körüli vezetékes gázellátottság pontosabban azt jelenti, hogy március 31-én, az országban összesen egymillió 329 ezer vezetékesgáz-fogyasztó volt, ebből a háztartások száma egymillió 289 ezer. Érdekes lehet még, hogy a fővárosban az első negyedév végén 572 ezer háztartás rendelkezett vezetékes gázzal, míg vidéken 717 ezer. Ma még nem minden lakásban használnak gázt fűtésre is, az ezzel is rendelkező háztartások száma 755 800, ebből fővárosi 304 700, vidéki 451100. Telített piac gázpalackból A vezetékes földgáz mellett, az arányokból is következik, még nagyon sokan használnak palackos propánbután gázt. A foyasztók számát — pontos nyilvántartás nincs — 2 millió 630 ezerre becsülik. A szakemberek szerint e téren gyakorlatilag telített a „piac”. Évente mintegy 40 ezer új fogyasztó jelentkezik ugyan, ám nagyjából ugyanennyien 'térnek át a palackos gázról a vezetékesre. A hatodik ötéves tervben gyakorlatilag csak Pécs bekapcsolása szerepelt az országos gázhálózatba. Azután 1981-ben bekövetkezett a fordulat: át kell állni a földgázra, a fogyasztók tömegét kell bekapcsolni. 1986 végéig már 343 település csatlakozott a gázhálózatra, ebből is 171 az előző ötéves terv időszakában — lényegesen több mint azt korábban tervezték. Ma már a városi ranggal rendelkező települések 80 százaléka bekapcsolódott a vezetékes gázrendszerbe. A fogyasztók számának ■' szaporodása fölvetette a problémát: valamilyen módon meg kell oldani a csúcsidőszakban jelentkező igények kielégítését. S, lehetőleg úgy, hogy az minél kevesebbe kerüljön. . Föld alatti tárolás A megoldást a föld alatti gáztárolás jelentette. Többféle módszert ismernek. A legkézenfekvőbb, amikor víztelepekben, vagy kimerült kőolaj- és földgáztelepeken hoznak létre föld alatti gáztárolókat, nemritkán néhány ezer méter mélységben. Itt tulajdonképpen nem üregekben tárolják a gázt, hanem abban a porózus, kemény, szivacsszerű kőzetben, amelyből korábban a szén- hidrogént kitermelték. Igaz, ebből nem lehet olyan gyorsan visszanyerni a gázt, viszont ez a viszonylag legolcsóbb. Elsősorban a heti, de főleg a téli-nyári, szezonális gázigény-egyenetlenségek kiegyensúlyozására szolgálhat. Noha ezek a föld alatti gáztárolók már évek óta „besegítenek” az 1986—87-es tél volt az, amikor a zavarmentes ellátásban már igazán nagy szerephez jutottak. A téli időszak kezdetére több mint egymilliárd köbmétert sikerült visszasajtolni a három tárolóba. Ez bizony nem kis mennyiség, s a hosszú, hideg télen, április elejéig, bizöny maradéktalanul el is fogyott. Az elmúlt télen az ország teljes igényének 14 százalékát ezekből a tárolókból termelték ki. . Tavaly egy január közepi napon volt a legnagyobb a csúcsfogyasztás. 52 millió köbméter. Ennek a mennyiségnek csaknem a felét (48 százalékát) adták a hazai gázmezők, 28 százalékát az import, míg a maradék majdnem egynegyedét (28 százalékot), a föld alatti gáztárolók szolgáltatták. Vagyis, ha ezek nincsenek, jelentős iparienergia-korlá- tozásokra kényszerültünk volna. Amelyek bizony „láncolódó” veszteséget okozhattak volna, kiszámíthatatlan hátrányokkal. Minél több lakásba A VII. ötéves tervben további mintegy száz települést kapcsolnak be a vezetékes gázellátásba (mintegy 200 ezer háztartást vidéken, és 60 ezret a fővárosban), nyilvánvaló, a csúcsigények tovább nőnek. Kivált, hogy az ország éves gázfelhasználása döntően nem nagyon növekszik, mert a villamos energiát előállító erőművek nagyjából ugyanennyivel csökkentik gázfelhasználásukat. Mivel az ezredfordulóig szeretnénk a gázzal ellátott háztartások arányát 35, esetleg 40 százalékra növelni, elengedhetetlen, hogy a gáztárolók továbbfejlesztésének korábbi két ütemét egy harmadik kövesse. A szakemberek szerint az évtized végére a napi csúcsigények kielégítéséből 38 és fél százalékot a föld alatti gáztárolóknak kell magukra vállalniuk. Az ezredfordulóra pedig ez az arány már elérheti a 45 százalékot. A bővítés során mintegy 60 százalékkal növelik a kitermelhető gáz napi mennyiségét, összesen 24 millió köbméterre, a tárolható készletek pedig elérik majd az 1,8 milliárd köbmétert. Természetesen mindez nincs ingyen. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek csaknem 4 és fél milliárd forintot kell költenie érdekeltségi alapjából minderre, még ebben a tervciklusban. Nem kis erőfeszítésébe kerül ez az OKGT-nek, kivált. hogy a kőolaj- és föld- gáziparnak még ezen kívül is számos fontos fejlesztést kell tető alá hoznia. A gázprogram —, s ebben a föld alatti gáztárolás fejlesztése — azonban nem torpanhat meg. Hiszen az igények —, noha a lakossági hozzájárulás tetemes —• szinte határtalanok, s az ország energetikai koncepciójába is beleillik, hogy mihamarabb minél több lakásba jusson el a földgáz. T. P. Jól gazdálkodó tanácsok Ismert tény, hogy az utóbbi esztendőkben jelentősen szigorodtak a tanácsi gazdálkodás feltételei. Ám a szűkösebb anyagi lehetőségek ellenére is megfelelő ütemű Rétság térségében a kommunális és infrastrukturális feladatok megvalósítása. Hamarosan elkészül többek között a nézsai művelődési ház, befejezéshez közeledik a berkenyéi üzlet építése. Jól haladnak a di- ósjenői, a szendehelyi általános iskola és a romhányi óvoda kivitelezési munkálatai. Nógrádon és Berkenyén folytatják a vezetékes ivó- vízhálózat kiépítését. A tervhez' képest módosult ugyan a városi jogú nagyközségben az OTP-lakások átadásának időpontja, ám várhatóan négy lakással többet adnak majd át az előirányzottnál. Kábelek exportra Az év első felében tőkésexportra ötszázegy millió forint értékben gyártanak szabadvezetékes és erősáramú kábeleket az MKM Balassagyarmati Kábelgyárában. Törökországba ezerkettőszázötven, Indiába kétezer-száz- negyvenhét tonna árut szállítanak, de termékeik eljutnak Ausztriába, Svédországba, Finnországba és Szudánba is.
