Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-29 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 151. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 29., HÉTFŐ- V Aratásra vár ember és gép (3. oldal) Politika-film-valóság (4. oldal) Hidrobilc Salgótarjánban ■ ' (7. oldal)----------------------------------; \ M egújulás és jövőtervezés M ás a véleménycsere hangvétele, mint korábban — ezzel kezdte a költségvetés vitájában elhangzottak összefoglalását az Országgyűlés nyári ülésszakának első napján Medgyessy Péter pénzügyminiszter. A megállapítás kétségtelenül igaz. A törvényhozás vitája élénkebb, kritikusabb minden korábbinál, egy- egy ülésszak nem nélkülözi a váratlan fordulatokat sem. Így történt ez most is. A bizonyító példák között idézhető, hogy képviselők előzetes jelentkezés nélkül is kérték a mikrofont, hogy véleményüket kifejtsék; elhangzott javaslat rendkívüli ülésszakra; más pedig a munkamódszer megváltoztatását célzó ügyrendi indítványt tett. A vélemények sokrétűségét — s egyúttal az élénk vitát — a nyári ülésszakon a büntető törvénykönyv, illetve a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását szolgáló napirend érzékeltette a legjobban. Az elhangzott javaslatokra tekintettel az illetékes bizottságnak az ülésszak szünetében rendkívüli tanácskozást kellett tartani az álláspont kialakítása végett, bár ez sem hozta azonos nevezőre a képviselőket. Mi mást, ha nem ezt bizonyítaná az a tény, hogy a bizottság módosító indítványait csak (?) kilenc ellenszavazattal és 23 tartózkodással fogadta el a T. Ház. Amikor pedig általánosságban és részleteiben kellett voksolni a módosításról, összesen negyvenöt képviselő fejezte ki nemtetszését ellenszavazattal, illetve tartózkodással. A számok a vita élénkülését bizonyítják. Érzékeltették ezt á költségvetési vitát összefoglaló pénzügyminiszter szavai is. E napirendnél is volt ellenvélemény és tartózkodás, Medgyessy Péter mégis így fogalmazott: a hozzászólások nem új igényeket soroltak, hanem a következetes magatartást szorgalmazták. Azzal együtt — s ezt pártfogolja a pénzügyi kormányzat is —, hogy a parlament gyakrabban kapjon tájékoztatást, a kormány pedig a megszokottnál sűrűbben kérje alapvető ügyekben a T. Ház egyetértését. Mellesleg, a vita résztvevői nem is annyira az 1986- os költségvetés végrehajtásának részleteiről beszéltek, inkább 1987. és 1988. kívánatos gazdasági magatartásához adtak hasznos tippeket, észrevételeket. Éppen ezért célszerű visszatérni egy gondolat erejéig az itt- ott megosztó, a szavazáskor megnyilvánuló véleményekre. Áz egyöntetű voksolás időszakát nem sírja vissza a parlamenti tudósító, nem lehet azonban nem észrevenni némelyik képviselői megnyilatkozásban egy kis trükköt. Azt, amikor az „ellenkezés” nem is any- nyira a napirendnek, hanem a nyilvánosságnak, a szereplési vágynak — s elsősorban a választóknak — szól. Az ellenszavazat természetesen csak olyan esetben készteti az előzőhöz hasonló gondolatmenetre az embert, ha kilóg az a bizonyos lóláb. A további vitának is forrása lehet az érdekek különbözősége, s erről maga a pénzügyminiszter is beszélt. Így: „A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdekütközéseket váltanak ki.” Ezek feltárásához és megoldásához kérte az Országgyűlés támogatását Medgyessy Péter. Hozzátéve: a társadalom energiáinak, szellemi teljesítőképességének, megújulókészségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló konszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Az egész társadalom ügyéről — jövőjéről — volt szó akkor is, amikor az Országgyűlés beszámoltatási jogával élve tájékoztatót kért az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal vezetőjétől. Súlyos gondjainkra, felelősséget kívánó teendőinkre nem annyira a dramatikus hangvétellel, hanem tényekkel döbbentett rá úgy az államtitkári beszámoló, mint a széles körű vita. A képviselők elé beszédes illusztrációgyűjteményt is letettek, s ebben igen sok helyen szerepel Nógrád. Akkor is, amikor az eredményekről — például a porszennyezés csökkenéséről —, s akkor is, amikor a melioráció, a víz- és levegővédelem eljövendő és elkerülhetetlen teendőiről van szó. S hogy a mai környezetvédelem mennyire a jövő, azt érzékelteti az ezúttal megnyilvánuló véleményazonosság is: Ábrahám Kálmán beszámolóját egyetlen tartózkodás mellett vették tudomásul. S hogy házunk tájáról is szó. essék, az ember felelősségére a legérzékletesebben a vitában éppen nógrádi képviselő — dr. Szilágyi Tibor — apellált, ezzel a gondolattal zárta összefoglalóját a Magyar Televízió is. A hivatkozásokra, a takarékoskodásra való utalást követően ezt mondta Salgótarján déli városrészének képviselője: „Egyet nem tehetünk; a természetet nem csaphatjuk be. Mert, ha ezt tesz- szük, fizetnünk kell érte saját egészségünkkel, pusztuló környezetünkkel.” E gondolatot nemcsak a tévészerkesztőnek, mindenkinek meg kell hallania. Mert felelősségünkről, jövőnkről, sorsunkról van szó. Kelemen Gábor Biztató eredmények a kábel- és a bútorgyárban A nyár derekától nemcsak a nappalok rövidülnek, hanem a termelőegységek éves feladatainak teljesítéséhez szükséges idő is. Mire futotta a hat hónap alatt? Mi akadályozta a murikat? Többek között erre kerestük a választ Balassagyarmat ipari övezetének legjelentősebb üzemében, a Magyar Kábel Művek Balassagyarmati Kábelgyárában, valamint az Ipoly Bútorgyárban. Császár Ferenc termelési osztályvezető szerint a rendel ésállomány összetétele kedvezőbb a tavalyinál. A gyár növelte tőkéspartnereinek a körét, bár ettől függetlenül is meghatározó dol- lértermelő tevékenységük a müveken belül. Végleges adatok csak július elején várhatók, de az már látszik, hogy a kollektíva összességében elérte a fél évre programozott termelési elképzeléseket. Eszerint az 1,2 milliárd forint termelési érték fele szabadvezeték, fele pedig szigetelt kábel volt. Az előbbiből 500 millió forintot képvisel a tőkésexport, a kisebbik hányad pedig a hazai fagyasztókhoz került. A kábelek nagy részét belföldi megrendelőknek szállították, emellett 70 millió forintért vásárolt a SzovjetVasárnap már a főszezonra emlékeztetett a balatoni idegenforgalom: becslés szerint a kirándulókkal, ví- kendezőkkel együtt, mintegy félmillió vendég tartózkodott a vízparton. A szállodákban, a motelekben és nyaralókban telt ház volt. Zsúfolásig megteltek a strandok és a nap nagy részében gyakori volt, hogy egyidejűleg több mint unió, és további 20 millió forint értékű terméknek találtak stabil piacot Svédországban. A termelés felelőse elmondta, hogy az említett időszakban az alapanyag szállítási üteme nem volt mindig megfelelő. A gyártóval lekötött alumínium minősége egyébként kielégíti az igényeiket. A kábelgyáriak teljesítménye azért is figyelemre méltó, hiszen év elején átlagosan 8 százalékos bérfejlesztést határoztak el. Ügy tűnik, a teljesítmények igazolják az elképzelések realitását. A fél év során megemelt tervet tűztek az Ipoly Bútorgyár balassagygarmati kollektívája elé. A változtatást a Columbia bútorcsalád termelési részarányának növekedése indokolta. Közisötezer utast szállítottak fedélzetükön a kompok. Ez volt az idei első nagyobb erőpróbája a tóparti kereskedelemnek és a vendéglátóiparnak. Az alapellátásban nem voltak gondok, bár kenyérből és péksüteményből néhány üdülőtelepen nem tudtak megfelelő készletről gondoskodni. A tejellátás gondjain már szemlátomást segített, hogy mert, hogy ez a termék igen kelendő a piacon, és a korszerű gyártás következtében az ára magasabb, így a jövedelmezősége is kedvezőbb, mint a hagyományos bútorféleségeké — a Sená- tor ülőgarnitúráé, a Nógrád szekrénysoroké, vagyaMÁV- bútoroká. Ennek megfelelően a Columbia részaránya most már eléri a 60 százalékot. Dely László főmérnöktől megtudtuk, hogy a tervteljesítés érdekében hatékonyabb kereskedelmi munkát végeztek. Ennek is köszönhető, hogy a mintaterem szombati nyitva tartása idején nem ritka a százezer forintos rendelés sem. A gondok között említette az egyes alapanyagokból való hullámzó ellátást; például az éllezáráshoz használt fóliáéból. Az adminisztratív létszám ma már megfelelő, azonban kevesebb a produktív dolgozójuk. összességében kedvezően alakult a bútorgyáriak féléves mérlege: a szécsényiek 100. a gyarmatiak 96 százalékra teljesítették a termelési tervet, s megközelítették a 146 millió forintos termelési értéket. két balatoni megyében megkezdődött a féltartós tej gyártása. A Balaton partján vasán nap nem volt hiány látványosságokban sem. A hét végi események közül a szántódpusztai lovasversenyek vonzották a legtöbb érdeklődőt. Vasárnap nyitották meg Boglárlellén a hagyományos kápolnatárlatokat is. Megnyílt a honismereti ifjúsági vándortábor A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága immár 12. alkalommal szervezi meg a honismereti ifjúsági vándortábort. Honismereti — mert szűkebb hazánk bányászatát, ipartörténetét, néprajzát, életmódbeli hagyományait, régészeti emlékeit egyaránt megismerhették egyik-másik nyáron. Ifjúsági, mivel középiskolába járó fiatalok vesznek részt benne általában. Vándortábor — mivel nem négy fal között, csak könyvek és előadások segítségével mélyülnek el egy-egy témában, hanem vándorbotot vesznek a kezükbe, és néha sok kilométer gyaloglással > érik el a kitűzött célt. Vasárnap, a balassagyarmati Madách Imre Kollégiumban negyven fiatal és hat csoportvezető részvételével nyílt meg az idei kéthetes tábor, amely irodalomtörténeti témákkal fogi lalkozók számára ígér sok élményt, túrát, tudást. Gyalogosan mennek Horpácsra, Csesztvére, a drégelyi romhoz, Alsósztregovára, Szkla- bonyára, Salgó és Somoskő várához. Mindenütt megnézik a kiállításokat. emlékhelyeket, a sírkerteket rendezik, megkoszorúzzák. Lesznek természetesen előadások is. Kerényi Ferenc irodalom- történész Budapestről Madách irodalmi munkásságát mutatja be, Praznovszky Mihály megyei múzeumigazgató a nógrádi várak és az irodalom összefüggéseiről szól, Majdán Béla Balassagyarmat, Kovács Anna Szé- csény irodalomtörténeti emlékeiről tart előadást. Pál József, a Palócföld szerkesztője a múltat a mával köti össze: A hagyomány a mai magyar prózában címmel ad elő. Félmillió vendég a Balatonnál Színpompás népviseletben jelentek meg a varsányiak Sokan voltak kiváncsiak az amatőr együttesek műsorára Bencze Péter felvételei Hat év szünet után Rárós menti kulturális találkozó Igazi nyárra virradtak vasárnap azok, akik a hét végéhez közeledve aggódva kémlelték az eget, nem mossa-e el az eső a ráróspusz- tai találkozót. A szombati felhőszakadás után harsány zöld volt a szabadtéri színpad környéke, vakító az ég kékje, szinte szikrázott a levegő. Nem csoda, hogy több százan jöttek el a rendezvényre. Érkeztek autóbusszal, kocsikkal, kerékpárral, többen Szlovákiából „ruccantak át”. Hat év szünet után újra együtt lehettek a Rárós menti falvak, az Ipoly és a Dobroda völgyében élő emberek. Korábban „hivatalosan” szervezték a rárósi kulturális nap programját, június utolsó vasárnapjára. Most a litkei és mihályger- gei művelődési ház szervezésében a két tanács,' a termelőszövetkezet, és az áfész támogatásával, a nevezési díjakat felhasználva a fellépők jutalmazására, társadalmi összefogással „jött össze” ez a találkozás. Ez mindig ünnepnek számított — az egymást megismerő szereplőknek és nézőközönségnek agyaránt. A jövőben szeretnék folytatni a találkozó hagyományait. A Rege együttes szignálja után a nógrádmegyeri asz- szonykórus, az egyházasger- gei discotánccsoport, Gecse Dezső egyházasgergei énekes, Kristófné Dudás Zsuzsanna litkei balladamondó, a karancsberényi népdalkor, az egyházasgergei aero- biccsoport, a litkei Satur- nus együttes, a varsányi pávakor, az egyházasgergei tánccsoport. Kovács Pálné karancskeszi énekes és a mihálygergei Ipoly tánc- együttes lépett színpadra. Színes, folklórt a modernnel, éneket tánccal vegyítő műsornak tapsolhatott a nagyszámú közönség. Közben egyéb vidámságok és enni-inni valók is kínálták magukat. Bizonyára sokan búcsúztak azzal: Viszontlátásra jövőre!
