Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 148. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK / 1 ? Verseny vagy hazárdírozás4^-— ­(S. oldal) Olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét rádió- és televízió­műsora (3. oldal)--------------------------------------------------------------------------^ Országgyűlés előtt V áteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel fogja kísér­ni Országgyűlésünk ma megnyíló nyári ülés­szakát. E prognózisnak még az sem mond ellent, hogy a három napirendi pont közül — az ország 1986. évi költségvetése, környezetvédelmünk helyzete, a Bün­tetőtörvénykönyv módosítása — közül minden jel sze­rint az elsőnél időznek el majd a leghosszabban a honatyák. Bár, az emberek nem szeretik, ha sok szám­mal terhelik őket, jelen eset olyan kivételnek ígér­kezik, amely erősíti a szabályt. Az egész országban felfokozott érdeklődés mutat­kozik meg gazdaságunk helyzete iránt. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy gazdasági szakadék szélére ju­tottunk. Ez túlzás, hiszen egy olyan ország, amely úgy­mond a gazdasági csőd. összeomlás szélén áll, aligha képes arra. hogy folytassa paksi atomerőmüve, bős— nagymarosi vízi erőműve, a budapesti metrója építé­sét, illetve szegedi, veszprémi, kaposvári, kecskeméti színháza felújítását —. hogy csak néhány ismertebb beruházásról tegyünk említést. Kétségtelen viszont, hogy — ettől függetlenül — gazdaságunk valóban kritikus helyzetbe került. Ez derült ki a Parlament terv- és költségvetési bizott­ságának minap megtartott ülésén is, ahol megtudhat­tuk, hogy 619 milliárd forint kiadás áll a költségvetés 572,5 milliárd forintos bevételével szemben, magya­rán: 46.9 milliárd a hiány. Több mint bármikor az elmúlt évtizedek történetében. További intő jel. hogy az ország külföldi adóssága az elmúlt esztendőben nemhogy csökkent, hanem nőtt, s gazdaságunk telje­sítőképessége már a harmadik esztendeje messze el­marad a várttól. Aki visszalapoz a szocialista Magyarország történe­lemkönyvében, az meggyőződhet arról, hogy a mai hely­zet —. bármennyire kellemetlen — nem kivételes. Csak a lelszabadulást követő évek messianisztikus, leegyszerűsítő felfogásával képzeltük, hogy a szocia­lizmus építése olyan diadalmenet lesz. ahol folyton csak előrenyomulunk, ahol még megtorpanás sincs A história megcáfolta ezt a felfogást. Kiderült, hogy az új társadalom építésében is vannak olyan szaka­szok. amikor a szocializmus építésének üteme valami­lyen ok miatt lelassul, s —, ami ezzel jár — emiatt n társadalmi feszültségek is kiéleződnek. Ilyen idő­szakejt éltek át a mai 50 éven felüliek 1953. 1956 __57 t áján, 1968 előtt, vagy például 1972—7.3 fordulóján. Az egykori újságok immár sárguló lapjai tanúsítják azt is. hogy ilyenkor mindig megélénkültek a viták: milyen változtatásokra van szükség a gazdaságpoliti­kában és másutt, hogy ismét felgyorsuljon a gazda­sági növekedés? Bár —. ahogy az történni szokott — az ilyen polémiák során pro és kontra rengeteg ja­vaslat elhangzott, ha a részleteket mellőzzük, a szo­cializmus hívei között mindig kétféle felfogás ütkö­zött meg egymással: a reformpárti és a konzervatív. Persze, az utóbbi sohasem vallotta be nyíltan a cél- / ját — végtére is nem lehet követőkre számítani a kendőzetlen maradiság „érvével" —, ezért 1972—73- ban például a nagyüzemi munkásság nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének hangzatos jelszava mögé rejtették valós szándékukat, a reformfolyamat meg­torpedózását. Ennek kihatásai, következményei egyéb­ként még máig is érezhetők, s a nagyüzemi munkás­ságnak ártottak talán a legtöbbet. Az 1972—73-as évekre emlékeztetni azért is hasz­nos, mert a rossz helyzetértékelés, a hibás döntés ma is reális veszély. Ám, ez elkerülhető, hiszen ha helyes választ adunk a kor kihívására —, amint az 1956 vé­gén megkezdett, s 1968-ban kibontakozó gazdaság- irányítási reform igazolja — a gazdasági növekedés üteme valóban felgyorsulhat, s ismét nőhet az élet- színvonal. Gyakran mondogatjuk, nem kis nosztalgiával, hogy a 60-as években valóságos aranykort élt át a magyar gazdaság. Ennek a lehetősége — persze, csak néhány nehéz, átmeneti esztendőt követően — ma sem kizárt. A cél elérésének legfőbb objektív feltételei is meg­vannak. hiszen társadalmunk vezető ereje, a párt múlt év novemberi, illetve 1987 áprilisi határozatában egyértelműen leszögezte, hogy csak a gazdaságirányí­tási reform továbbfejlesztésétől várhatunk fordulatot. U gyanerre a következtetésre jutottak a parlamenti bizottságok is, amikor — a jelen Országgyű­lésre készülve — az 1986. évi költségvetésről szóló írásos előterjesztést megtárgyalták. Különösen az ipari bizottság fogalmazott élesen, s persze, mind­végig segítőkészen: a személyekre meg részérdekek­re való tekintet nélkül, ingadozásmentesen kell vég­rehajtani az ipar termelési és termékszerkezetének átalakítását. Meggyőződésünk, hogy az Országgyűlés nyári ülésszakának vitája megerősíti: csak ez, lehet a kiút. Ha pedig megerősíti, akkor a maga módján megkönnyítheti e korántsem feszültség- és konfliktus- mentes döntés valóban következetes végrehajtását. M. L. S. ___________- ________________________________) G yorsítani szükséges az ipari szerkezetátalakítást Az ipari szerkezetátalakí­tásról többnapos konzultá­ciósorozatot tartottak az Ipa­ri Minisztériumban mint­egy száz vállalatvezető, va­lamint a Világbank képvi­selőinek részvételével. A szakmai tanácskozással egy- időben a vállalatok ipari modellezési kiállításon mu­tatták be a számítógépekkel készített tervezési és mód­szertani programjukat egy- egy feladat megoldásához. Minderről szerdán sajtótá­jékoztatón számoltak be a minisztériumban. Csikós Nagy Béla. az ipar- politikai tanács elnöke, va­lamint az Ipari Minisztéri­um vezetői elmondták: a konzultáción megfogalmazó­dott, hogy a jövőben az ipa­ri szerkezetátalakítási prog­ram végrehajtásakor az ed­diginél hatékonyabban kell összehangolni a gazdaságos exporttörekvéseket és a bel­földi igények kielégítését szolgáló terveket. Egységes szempontok figyelembevé­Tavaly ősszel alakult meg a Nógrád megyei kato­nai pályára irányítási koor­dinációs bizottság és szerdai tanácskozásán Salgótarján­ban a hadkiegészítési és te­rületvédelmi megyei pa­rancsnokság épületében azt értékelték, hogyan sikerült az 1986 87-es tanévben az iskolái .tanulók katonai pá­lyára irányítása. Közismert, hogy a tiszti, tiszthelyettesi utánpótlás helyzete gondokkal telített, de a katonai pályára irányí­tás feltételei javultak és a koordinációs bizottság mű­ködésének hatására meg­szerveződött az eredményre irányuló együttműködés a katonai és <a pályaválasztás­ban érintett szervek között. Az iskolák honvédelmi fe­lelősei is lelkiismeretesen teljesítették feladatukat. Első ízben érettségiztek az idén a balassagyarmati katonai kollégiumban, ahol a kollégium munkájával, életével látogatásuk során, az általános iskolák igazga­tói is megismerkedhettek, s Növényvédelem légi úton Sürgősek a növényvédelmi teendők az endrefalvai ter­melőszövetkezetben is. A kalászosokra hajnaltól nap­lementéig szórja a permet- levet a Nógrád Megyei Ag­rokémiai Közös Vállalat helikoptere. Fuzárium és vetésfehéritő ellen kap ily módon védelmet mintegy 500 hektárnyi őszi búza és 100 hektárnyi tavaszi ár­pa. Ezen kívül 55 hek­tár napraforgó-ültetvényt vegyszereznek a levegőből, levéltetű és gombabetegsé- gek ellen. Képünkön a Há­lás dűlőben kialakított mezei repülőtéren üzem­anyaggal és növényvédő szerrel látják el a helikop­tert, — kulcsár — telével kell fejleszteni az egyes iparágakat, illetve gyártmánycsaládokat, még­pedig úgy. hogy azok kor­szerűség és minőség szem­pontjából is megfeleljenek a belföldi igényeknek. vala­mint a szocialista és kon­vertibilis exportpiacok kívá­nalmainak. A magyar ipar szerkezetátalakítási prog­ramja célul tűzi ki a rend­szerszerű ' energetikai fej­lesztést, az anyagkultúra (új szerkezeti alapanyagok al­kalmazása) emelését, az elektronizáció átfogó és szé­les körű fejlesztését, beleért­ve a nagy pontosságú gyár­tástechnológiák alkalmazá­sát, a korszerű vezérlések elterjesztését, valamint a folyamatszabályozást, to­vábbá a biotechnológia fej­lesztését és az egész ipar területén megvalósuló kor­szerű oktatást, képzést, to­vábbképzést. A világbanki értékelések­ből is kitűnt, hogy ezek a törekvések szerepelnek szin­te minden fejlődő és fejlett közvetlen tapasztalatszer­zésük a jövőben segítheti a tanulók katonai pályavá­lasztását. A koordinációs bizottság tanácskozásán egyébként több hozzászóló is hangsúlyozta, a szemé­lyes tapasztalatszerzés, köz­vetlen kapcsolatteremtés fontosságát. A katonai pályára irá­nyítás jövő évi alapjait te­remtheti meg a megyei pe­dagógiai intézet felmérése, amelyben az általános isko­lák hetedik osztályos fiúta­nulói között azt mérték fel, hányán és kik választanák a katonai pályát az iskola el­végzése után, olyanok, akik­nek a felvételhez a tanul­mányi átlaguk is megfelelő. Ezt az elemzést a katonai szervek rendelkezésére bo­csátották, s most már raj­tuk a sor, hogy különböző formában személyes kapcso­latot teremtve a tanulókkal, felkeltsék, ébren tartsák ér­deklődésüket. A katonai pálya iránti érdeklődés felkeltésében jól beváltak az általános isko­ország iparpolitikájában, leg­feljebb az illető ország adottságaihoz mérten egy- egyt fejlesztési téma eltérő hangsúlyt kap. Végű) is ki­alakulóban levő magyar ipar. politika igazodik a világpia­ci irányzatokhoz. A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a szer­kezetátalakítást új módsze­rek bevezetésével kell gyor­sítani, például számítógé­pes tervezéssel, az egy-egv vállalatnál, intézetnél kiala­kított modellek szélesebb kö­rű hasznosításával. Az ipar támaszkodni kíván külföldi szakértőkre is. Rövidesen megszervezi a hazai mened­zserképzést, az első tanfolya­mok már az ősszel beindul­nak. Ezekre nemcsak az elméleti és gyakorlati vál­lalati vezetők, hanem válla­lati tanácselnökök és más szakemberek is bekerülhet­nek. Az ipar fokozottan kí­ván támaszkodni a Világ­banknak a szerkezetátalakí­táshoz nyújtandó hitellehető­ségeire is. lásoknak szervezett pályára irányító táborok, ahol a ka­tonai élet ismereteit jó pe­dagógiai környezet mellett sajátíthatják el a gyerekek. Javításra szorul viszont az agitációs és propaganda­anyagok minősége, mind tartalmilag, mind esztéti­kailag. Több korszerű is­merethordozóval kell a kato­nai pályát népszerűsíteni. Része van a katonai pá­lyára irányításban az MHSZ megyei szervezeté­nek is. A sorkötelesek tan­folyamán, honvédelmi klu­bokban tevékenykednek e céllal, honvédelmi napokat szerveznek és más módon segítik a pályára irányítást. Munkájuk eredményét jel­zi, hogy a különböző kato­nai iskolákba az idén a megyéből negyvenen jelent­keztek az MHSZ ajánlóle­velével. A koordinációs bizottság tegnapi tanácskozásán a me­gyében lévő katonai alaku­latok képviselői részletesen számoltak be katonai pá­lyára irányító tevékenysé­gükről. n HNF Országos Tanácsa Elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége szerdán — Kállai Gyula el­nökletével — ülést tartott. Az ülésen Kádár János. a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára tájékoztatót tartott a párt Központi Bi­zottságának június 23-i ülé­séről. A népfront országos taná­csának elnöksége a tájékoz­tatást tudomásul vette és a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával közösen személyi javasla­tokat tett vezető tisztségek betöltésére az Elnöki Ta­nácsnak és az Országgyűlés­nek. (MTI) Ülésezett a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád _Megyei Bizottsága tegnap Salgó­tarjánban ülést tartott. A Központi Bizottság június 23-i üléséről — a párttagsá­gi könyvek cseréjéről, an­nak tartalmi és szervezeti feladatairól, továbbá a szer­vezeti és személyi kérdé­sekben hozott döntésekről, — Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára adott tájékoztatót. A testület ülésén, a párt- bizottság tagjai mellett ott voltak a Nógrád megyében tevékenykedő párt-, állami, társadalmi és tömegszérve- zetek tisztségviselői, az or­szággyűlési képviselők is. Koreai szolidaritási hónap A koreai néppel vállalt nemzetközi szolidaritás hó­napja alkalmából Ju .long Goi, a Koreai Népi Eernok- ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete szerdán mi tótájékoztatót tartott a KNDK diplomáciai képvi­seletén. A nagykövet a 37 évvel ezelőtt kirobbant koreai há­ború eseményeit feleleve­nítve emlékeztetett a koreai nép helytállására az ag- resszorok ellen vívott har­cokban. A félszigeten kiala­kult jelenlegi helyzetet ér­tékelve felhívta a figyelmet arra, hogy a KNDK már több javaslatot terjesztett elő a haza önálló, békés egyesítése érdekében, ezek­re azonban a dél-koreai re­zsim mind ez ideig nem adott érdemi választ. Ju Jong Goi végezetül beszélt a Dél- Koreában kialakult feszült politikai légkör okairól, kö­vetkezményeiről. Együttműködés a katonai palyauálasztásban

Next

/
Thumbnails
Contents