Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 146. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚNIUS 23., KEDD Ugyan mit válaszol? (3. oldal) Csak ceruza legyen! (4. oldal) Egy nap az őrsön (5. oldal) Filmklubvezetők továbbképzése Ulest tar* a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ) , A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon- ti Bizottságnak, hogy vitassa meg a párttag­ti Bizottságának ülését június 23-ra össze- ..... . ... , , , .... . hívták sági könyvek cserejenek lebonyolitasarol A Politikai Bizottság javasolja a Közpon- szóló előterjesztést. (MTI) A SZOT és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság véleménycseréje Korszerűsítés, körültekintő munkával, sokoldalú mérlegeléssel A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság képviselői hét­főn Nagy Sándornak, a SZOT titkárának és Rácz Albertnek, az OTF vezetőjé­nek részvételével megbeszé­lést tartottak a társadalom- biztosítás helyzetéről, kor­szerűsítésének kérdéseiről, s a két szervezet együttműkö­désének tennivalóiról. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy tavaly a nehezebb gazdasági hely­zet ellenére is fejlődött a dolgozók társadalombiztosí­tási ellátása. A gyermek- gondozási díjnak a gyermek másfél éves koráig történő kiterjesztésével szélesedett az ellátásra jogosultak kö­re. Fejlődést jelentett a.het­ven éven felüliek nyugdíja vásárlóértékének megőrzésé­re tett intézkedés is. Ugyan­akkor a nyugdíjak többsé­gének és az egyes társada­lombiztosítási ellátásoknak a vásárlóértéke az elmúlt idő­szakban csökkent. Egyetér­tettek abban is, hogy a kü­lönféle társadalombiztosítá­si szerveknél, az önkor­mányzati jellegű testületek­ben és a kifizetőhelyeken dolgozók lelkiismeretes munkájának köszönhetően ellátásukat a jogosultak rendszeresen, időben meg­kapják. A találkozón egyeztették a társadalombiztosítás kor­szerűsítésével és az ez irá­nyú szakszervezeti felada­-----------------­-------------------­I dán húszéves a hazai szimpóziummozgalom. A ■Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége napjainkban mintegy tu­catnyi művésztelepet tart számon; közéjük tartozik a salgótarjáni Csohány Kál­mán nemzetközi művészte­lep is, amely 1974-ben kezdte meg működését, ak­kor még vegyes profillal és csak fokozatosan, 1978- ra vált a grafika műhelyé­vé. A későbbiekben pedig, összefüggésben a salgótar­jáni Nógrádi Sándor Mú­zeum képzőművészeti gyűj­tési koncepciójának kiala­kulásával, továbbá azzal, hogy 1980-tól az országos rajzbiennálét is e város­ban rendezik meg, a mű­vésztelep az egyedi rajz otthona lett, jóllehet a sok­szorosított grafika (réz­karc, linó stb.) művelésére is nyílik lehetőség. A művészek nyaranként egy hónapot töltenek a művésztelepen, amely ed­dig a hazaiakon kívül 11 országból 94 művészt fo­gadott, akik az ösztöndíj el­'s _____________________________ t okkal kapcsolatos elképze­léseket. Véleményt cseréltek az adórendszer és a nyug­díjrendszer tervezett változ­tatásáról is, különös tekin­tettel azok kihatásáról az állandó összegű (például a családi pótlék) és a kereset- arányos (mint amilyen a táppénz is) társadalombiz­tosítási ellátásokra. A SZOT képviselői szükségesnek tart­ják, hogy a tervezett intéz­kedések körültekintő mun­kával, széles körű vélemény, cserével, az iparági, ágaza­ti, szakmai és más rétegcso­portok sajátosságainak fel­tárásával, azok sokoldalú mérlegelésével, a SZOT köz­reműködésével kerüljenek kidolgozásra. E javaslattal a főigazgatóság vezetői is egyetértettek. Rámutattak, hogy a tervezett adóreform jelentős mértékben érinte­né a társadalombiztosítás mai rendszerét is. Ezért az eddigi politikai állásfoglalá­soknak megfelelően töre­kedni kell arra, hogy a sze­mélyi jövedelemadó ne ren­dezze át érdemben a társa­dalombiztosítási ellátások jelenlegi színvonalát és ará­nyát, s azok nettó értéke összességében ne csökken­jen, illetve, hogy a társa­dalombiztosítási ügyintézés­ben lehetőség szerint ne nö­vekedjék az adminisztráció. A megbeszélésen szó volt arról is, hogy a szakszerve­zetek támogatják a társa­dalombiztosítás és az egészségügy kapcsolatrend­lenében 450 alkotással gaz­dagították a salgótarjáni múzeum képzőművészeti gyűjteményét. E kollekció már jelen formájában is alkalmas a műtörténeti ku­tatás számára bizonyos nemzetközi művészeti je­lenségek vizsgálatára. A közönség pedig évente öt­hat kiállításon ismerkedhet a művekke.1. A Nógrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­ga 1978-ban adta ki az első négy év működését dokumentáló katalógust, azóta minden évben megje­lenik. A Csohány Kálmán nem­zetközi művésztelep idei résztvevőit —, akik Hol­landiából, Finnországból, Csehszlovákiából, a Szov­jetunióból és Bulgáriából érkeztek, illetve a hazai művészeket — ma köszön­tik Salgótarjánban. A ven­dégek utána a mátraalmá- si alkotóházba utaznak. Mátraalmás már harmadik szerének erősítését, a pon­tosabb munkamegosztás és hatékonyabb együttműködés megvalósítását. A SZOT vezetői egyetér­tettek azzal, hogy a társa­dalombiztosítás a jövőben nagyobb szerepet vállaljon az egészségmegőrzés társa­dalmi programjának meg­valósításában. Mindenek­előtt a megelőzést szolgáló intézkedésekben — a táp­pénzes ellenőrző és informá­ciós rendszer kialakításában, a munkaképesség-változás véleményezésével kapcsola­tos feladatokban, a gyógy­szerrendelés és -felhaszná­lás ellenőrzésében való — közreműködését támogat­ják. A találkozó résztvevői egyetértettek abban is, hogy ezek az intézkedések — mint például a táppénz­fegyelem erősítése, a túlzott gyógyszerfogyasztás káros hatásának visszaszorítása — nem érinthetik hátrányosan az ellátásra jogosultakat; ez az egyén és a társadalom közös érdeke. A SZOT és az OFT ve­zetői megállapították, hogy a központi és területi szerve­ik közötti együttműködés tovább fejlődött, sokoldalú­vá vált. Minden szinten szélesedett a társadalmi részvétel. A rendszeres esz­mecserék, viták hozzájárul­nak a dolgozók társadalom- biztosítási ellátásának dif­ferenciált alakításához, fej­lesztéséhez. esztendeje ad otthont a művésztelepnek. A Mátra, amint azt kül­földi vendégeink is tapasz­talhatják majd, nyáron is — miként minden év­szakban — bensőséges táji keretet nyújt a művészi alkotáshoz. Ez a hegyvidé­ki táj nem harsányságával, hanem alapvetően szelíd szépségekkel ragadja meg a látogatóit. Ugyanakkor a hegység érzelmi, gondo­lati töltését az ősi, pa­raszti balladák, mesemon­dók képzelete is színezi. A táj betyárromantikát őriz, s beírta magát a magyar irodalom- és képzőművé- szettörténetbe. A kortárs magyar grafika egyik jel­legzetes irányának meg­határozó jelentőségű kép­viselője, Csohány Kálmán e vidék szülötte; szülővá­rosa, Pásztó földjében nyugszik. A mátraalmási alkotó­ház alapvetően alkotómű­Februárban múlt egy esz­tendeje, hogy megalakult a Magyar Filmklubok Szövet­sége. Az utóbbi hónapokban megélénkült a szövetség tevékenysége: számos regio­nális továbbképzést, tanfo­lyamot rendeztek. Ezek közé tartozik az az egyhetes rendezvénysorozat is, mely hétfőn kezdődött a salgótarjáni November 7. Filmszínház Apolló ka­maramozijában. Az észak­magyarországi régióból és Budapestről 37 személy vesz részt a tanfolyamon, s töb­beket külön meghívtak Nóg­rád megyéből. A vendégeket Erdős István, a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója köszön­tötte, majd Szilasi András, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes veze­tője nyitotta meg a progra­mot. Pintér István, a Ma­gyar Filmklubok Szövetsé­gének vezetőségi tagja el­mondta, hogy a filmek meg­tekintésén túlmenően szak­mai előadásokat hallhatnak, kerekasztal-beszélgetéseken vitákon vehetnek részt. Szó esik majd a filmklubmoz­galom gondjairól is. A „szel­lemi háttért”, a szakmai be­szélgetéseket, konzultációkat a Filmkultúra szerkesz­tőségének munkatársainak közreműködésével biztosít­ják. Izgalmasnak ígérkezik a tanfolyam. Két nagy téma köré csoportosulnak a ren­dezvények. Az egyik a mai magyar filmművészet — hétfőn levetítették Jancsó Miklós Szörnyek évadja, Bacsó Péter Banánhéjkerin­gő című filmjét, kedden Je­les András Álombrigád cí­mű alkotása látható majd. Emellett az amerikai filmek világát ismerhetik meg a filmklubvezetők, számos a Magyar Filmintézettől kapott kópia segítségével. Az elő­adók Kőháti Zsolt, Pataky Iván, Bányai Gábor, Veress József, Pintér István, Korill Ferenc, Hirsch Tibor és Antal István lesznek.------------------> h ely jelleggel, a múzeumi szervezet kezelésében mű­ködő intézmény. Lehetősé­get nyújt a képzőművésze­ti és irodalmi alkotómun­kára. Ezen kívül módot ad konferenciák • rendezésére, az amatőr művészeti élet támogatására, adott keretek között üdülésre is. Termé­szetesen, a nemzetközi mű­vésztelep prioritást élvez a feladatok sorában. Napja­inkra újabb fa házakkal gyarapodott. Munkába ál­lítottak egy új rézkarcle­húzó gépet, amely színvo­nalasabb kidolgozást, tesz lehetővé. A résztvevők szá­mára tervezett program pe­dig alkalmat ad Nógrád megye, illetve Magyaror­szág történelmi, művé­szeti emlékeinek megisme­résére. Köszöntjük a ma nyíló Csohány Kálmán nemzet­közi művésztelep résztve­vőit. Eredményes munkát kívánunk — a minden bi­zonnyal termékeny csönd­ben — a Mátra alján. T. E.' Mátraalmás vendégei Csütörtökön tanácskozik az Országgyűlés Az Országgyűlés sajtóiro­dája közli: Június 25-én, csütörtökön 11 órakor kezdődik meg az Országgyűlés nyári üléssza­kának az a nyilvános tanács­kozása, amelyen a képviselők — a már korábban java­solt napirendnek megfelelő­en — várhatóan megvitatják a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásról szóló törvény- javaslatot, a Büntető tör­vénykönyv és a büntetőel­járásról szóló törvény módo­sítását, valamint az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnökének be­számolóját. Hétfőn helyezték üzembe az Írószer Szövetkezet sal­gótarjáni üzemegységében a KOMAX 40-es típusú hu­zalfeldolgozó robotot. A számítógép-vezérlésű beren­dezés a Hurst+Schröder Gmbh-val fenálló kooperá­ció keretében készülő termékekhez szükséges huza­lok csopaszítását, méretre vágását, forrasztását és saruzását végzi növelve ezzel a termelést. A robot .teljes kihasználása érdekében hazai megrendelők igényét is képesek kielégíteni a tarjáni üzemben. (Fotó: Bábel László) II szabálysértések elsősorban a tulajdont veszélyeztetik A következő tanácsülés előkészítése mellett több más közérdekű napirendet tárgyalt hétfői ülésén Pásztó Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Dr. Kovács Ber­talan társadalmi tanácsel­nök-helyettes vezetésével összegezte a testület — töb­bek között — a szabálysér­tési és birtokvédelmi ügyin­tézés tapasztalatait, megha­tározta az állampolgári fe­gyelem erősítésének tenniva­lóit. E napirend kapcsán dr. Tasi Borbála osztályvezető, a végrehajtó bizottság meg­bízott titkára utalt arra, hogy a szabálysértési ügy­intézés tapasztalatait leg­utóbb önálló napirendként öt évvel ezelőtt tekintették át. Ami az elmúlt évek té­nyeit illeti: a feljelentések száma — kivéve az 1983. évi kisebb csökkenést — emel­kedő tendenciát 'mutat. Ez magyarázható a szabálysér­tési hatóságok hatáskörének változásával, de legalább ilyen fontos a felderítésre hivatott szervek — rendőr­ség, a tanács hatósági osz­tálya — eredményesebb te­vékenysége. A tegnapi értékelés szerint alaposabbak a szabálysértési feljelentések, s ez segíti a gyorsabb és sikeresebb mun­kát. Ezzel együtt igaz azon­ban az is, hogy — a pász- tói áfészhez eljuttatott fi­gyelemfelhívás ellenére — hiányosak az üzleti lopások­kal kapcsolatban megtett feljelentések. Tanulságosak a bírságolási gyakorlat adatai is. Eszerint az 1982. évi 1023 forintról 1986-ban már 2460 forintra emelkedett a bírságok átla­ga, s ez magasabb a me­gyei és az országos átlagnál is. A statisztika arról is vall, hogy még mindig a tulajdon elleni szabálysértések száma a legtöbb, bár arányuk fo­kozatosan csökken. Ehhez az értékelés szerint a követke­zetes bírságolási gyakorlat is segítséget adott. Ugyan­csak megállapítható, hogy kellő eréllyel járnak el más, szigorú elbírálást igénylő szabálysértések esetében is. A következetes végrehajtást pedig mi sem bizonyítja jobban annál, hogy 1986-ban a bírsághátralék csupán 1,3 százalék volt. A végrehajtó bizottság megállapította azt is, hogy a szabálysértési ügyintézés színvonala javult, az eljárás gyorsabbá, szakszerűbbé vált, összességében törvényes, ér­vényesülnek a jogpolitikai elvek, örvendetesen javult a hatósági osztály felderítő munkája is, ezt igazolják a hivatalból kezdeményezett eljárások. Mindemellett meg­állapították, hogy nincs előbbrelépés a helyszíni bír­ságolás gyakorlatában. A testület értékelése arra is kitért, hogy az állampol­gári fegyelem általában megfelelő. A megsértése vi­szont szorosan összefügg az alkoholizmussal, s az ebből eredő családveszélyeztető magatartással.

Next

/
Thumbnails
Contents