Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Zsűri és bírálat. Riport. 8.50: Katonadalok 9.15: A Stúdió H felvételeiből 9.40: Közvetítés az acsai óvodából 101.05: Előszó — Karinthy Frigyeis verse 1CU10: Válogatás az OIRT- ráidiók műsoraiból 11.10: Gondolat 12.45: Tudományos híradó 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Szondázzon! Tudományos magazinműsorunk különkiadása a hallgatók kérdéseiből I—II. rész 15.00: Annak ellenére. . . 15.20: Nóták: Decsi Agnes és Marczis Demeter énekel 16.05: Szíriusz és az emberke 16-35: Négykezes: zongoramuzsika gyerekeknek 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.25: Hangl'emez-MK. 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18.30: Esti magazin 19.15: Embermesék 201.15: Lemezbarátok órája 21.15: Kodály: Marosszéki táncok 21.30: Földközelben. . . 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Edwin Fischer Beethoven-hangversenye 23.44: Maria Ivogün operai- áriákat énekel 0-15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Orosz Júlia és Udvardy Tibor operettfelvételeiből' 8.50: Tíz perc külpolitika 9.0ß: Napközben Közben: 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Művészet- és művelődéskritika 11.25: Világújság 11.30: Balaton rádió 1)2.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Bill Haley énekel 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 12.58: Műsorismertetés 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig Közben: 15-05: Könyvről könyvért 17.08: Közreműködik: a Neurotic együttes 17.30: ötödik sebesség 18.30: Komjáthy György kívánságműsora 19.50: Az Országos Egészség- nevelési Intézet tájékoztatója: Készülődés a nyárra 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószínház 21.42: A Santon Bigband dzsesszif elvételeiből 22.00$ Bagoly — Éjszakai érdekes magazin 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Zenés magazin. Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva- összeállítása. 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.30: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.35: Alekszej Tolsztoj: Burattino kalandjai. II 1. (Ism.) 9.40: Istenek és emberek. V/2. Az első nagy templomok. Angol dokumentúmfilm- sorozat. (Ism.) 10-10: Jakob és Adele. NSZK-tévéfilm 10.55: Panoráma. 11.55: Mozgató. Tévétorna mozgás- korlátozottaknak 12.05: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Péntek délután 17.15: Évgyűrűk A nyugdíjasok műsora 17.45: Téka. Közhasznú információk 17.515: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20i.05: Sógun. Amerikai tévéfilmsorozat. XI/11. rész. 21.00: Reklám 21.05: Gondolkodó 22.05: Van öt perce? 22.10: New York-i járat. IV/4. rész. 22.40: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 15.30: Képújság. 15.35: Szörényi Levente— Bródy János: Kőműves Kelemen. (Ism.) 16.55: Aranyifjú. Tévéfilm. (Ism.) 18.20: Látta-e már Budapestet. . .? * Zenés randevú a fővárossal. (Ism.) 19.00: Macumba. Lengyel rövidfilm 10.15: Száz híres festmény 19.25: Tévétorna 19.30: A televízió jazzklubja a Vigadóban. A Benkó Dixieland Band műsora 20.00: Váltó. Gazdasági világverseny 20.45: Reklám 20.50: Híradó, 3. 21.05: Éva álmai. Olasz tévéfilm 22.05: Digit-alk. XX/10. rész: A néző kérdez 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé, ism. 9.25: Szórakoztató gyermekműsor 9.55: Gyöngéd bűnözők. Kanadai film, ism. 11.40: URH-kocsival, magazin, ism. \ 12.20 : Hírek 15.25: Hírek 15.30: Rövidfilmek a képernyőn 16.30: Neéton almája, dokumentumjáték 17.10: A testmozgás egészség 17.15: Bratislavai magazin 17.40: Hihetetlen tények, szovjet dokumentumfilm 18.20: Esti mese 18.30 : Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Másodszor lép a gyalogos, cseh film. 15 éven felülieknek 21.15: Kedvelt melódiák a televízió műsoraiból 21.35: Arany Prága, ’87. Nemzetközi tévéfilmfesztivál 23.05: Szórakoztató műsor 23.55: Hírek 15.55: 16.00: 16.2)5 17.05 17.15 18.40: 19.00: 19.10: 19.20: 19.30: 20.00 21.05 21.30 21.56 22.00: 22.15: 22.35: 2. MŰSOR: Hírek A Szlovák Tudományos Akadémia kísérleti fémkohászati intézete, ismeretterjesztő f. Popzenei magazin Incheba, ’87. Fehér szalag a hajadban, szlovák film Lidice, ’87. Nemzetközi kerékpárverseny, felvételről Tévétorna Esti mese Időjárás-jelentés T.v-híradó Decin, ’37. Tácdalfesztivál Képzőművészeti magazin Időszerű események Időjárás-jelentés Ez történt 24 óra alatt Decin, ’87. Ilja Zeljenka, portréfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Novenber 7.: Én a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkronizált olasz kalandfilmvígjáték. Kamara: Gondviselés (14). Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: fél 4-től: Éljen Szervác! Színes magyar bábfilm. Háromnegyed 6 és 8- tól: A cápa 2. (16). Színes amerikai horrorfilm. — Pász" tói Mátra: Kétségbeesve keresem Susant (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Szécsényi Rákóczi: Veszélyes őrjárat. Színes. szinkronizált szovjet kalandfilm. — Rétság: Támadás a Krull bolygó ellen (14). Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Karancslapu jtő: Bombanő (16). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — £r- sekvadkert: Vakvilágban (14). Színes magyar film. — Nagy" lóc: Szépleányok (14). Színes magyar film. MIT? HOL? MIKOR? salgötarjAn — József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ: A külső klubban 10—18 óra között az Akvárium ’87 kiállítás látható. A Kertben 20— 23 óra között nosztalgiadiszkót rendeznek. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Várady Róbert festőművész kiállítása tekinthető meg. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődési Központ: A kaszinóban este nyolctól felnőttdiszkó várja a fiatalokat. A művészetbarátok a Lepketánc című gyermekrajz-kiállítás képeiben gyönyörködhetnek. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Gyermekek kerámiái és rajzai, a Szécsény 2000-ben pályázat legjobb munkái láthatók. BATONYTERENYE — Kastélykerti művelődési ház: a galambászkör 18—21 óra között tartja foglalkozását. NÓGRÁDI TÁJAKON telexen erkezett^. Igazodva a m/árhoz Filmjeqyzet LAURA A főszereplő: Básti Juli Alhogy beköszönt a nyár, „vakációzni mennek” általában a művelődési házak kia közösségei, klubjai is. Kétszeresen így van: szünetelnek a rendszeres összejövetelek, viszont egy-egy közös kirándulás, nyaralás programját már tervezgetik. És marad a könnyebb műfaj nyújtotta szórakozás. Magyarnándorban, a Radnóti Miklós Körzeti Művelődési Házban, a betérőt július közepéig egy olyan bemutatkozó kiállítás várja, amely képet ad az amatőr képzőművészeti csoportok idei munkájáról. A Bőgős Tamás vezette képzőművészeti kör, a Frank Antal irányításával dolgozó fafaragók és a Tálas Ferenc vezetésével működő fotókör tagjainak legsikerültebb alkotásai láthatók. Van köztük egy-egy kollektív alkotás is. A többiekkel ellentétben a ibody-buiilding klub tagsága éppen a nyáron szeretne beindulni. A művelődési ház, az állami gazdaság és a termelőszövetkezet segítségével, sok társadalmi munkával alakította ki a testépítőklub lehetőségeit. A termelőszövetkezettől kaptak termet, a felszerelés egy részét 30 ezer forintért a művelődési ház vásárolt^ meg (fekvőpad, súlyzók), sok mindent a fiatalok szabad ■ idejükben az állami gazdaság műhelyében maguk barkácsolták össze. A napokban tartanak megbeszélést a további munkáról, ás még mindig várnák jelentkezőket a környék KISZ- es korú fiataljai közül. Eddig főként a helybeliek és a mohoraiak érdeklődtek. Nem töltik tétlenül a nyarat a pávakörösök sem teljesen. Készülnek a salgótarjáni szövetkezeti napi fellépésre, a hollókői augusztus 20-i szereplésre. Az elmúlt egy-két esztendőben gyakran olvashattunk, hallhattunk a magyar filmgyártás válságáról. Stúdiók alakultak, szűntek meg, ösz- szevonások, átszervezések zavarták a filmipar életét. Az alkotó munka azonban nem állt meg, ezalatt is készültek jelentős művek. S mintha a magyar filmek látogatottsága még nőtt is volna ebben az időszakban. Nem ismerhetem még a Laura című Böszörményi Géza írta, rendezte film nézettségi indexét, de úgy gondolom, ha valaki erre az ízig-vérig mai történetre jegyet vesz és beül a mozi nézőterére, nem távozik majd csalódással. Hősnőnk (Básti Juli) kívülről egy látszólag egzisztenciálisan és anyagilag is konszolidált családban él. Házasságával igazi funkcionárius miliőbe került. Elhunyt apósa fontos elvtárs volt, lakóhelyén utcát neveznek el róla, villáját emléktábla díszíti. Tulajdonképpen belőle él az egész família. Berta, (Temessy Hédi) Laura anyósa is a halott férj érdemeinek köszönhetően tesz szert jelentős pozícióra, de ily módon sikerül a gépírónő Laurából személyzeti osztályvezetőt csinálni. A fiatalasszony azonban nem érzi jól magát ebben a polgári világban. A kényelmes házasság kalodájából kitörni készül. (Mintha találkoztunk volna már világ- irodalmi elődeivel, Flaubert Bovarynéja és Ibsen Nórája hasonló szituációban vívja élethalálharcát.) A pipogya férj, a hivatali munka szürke unalmassága, az otthoni luxuskörülmények a kiszolgáltatottság érzését keltik, mélyítjk el Laurában. Tétlenségéből régi gimnáziumi szerelme, Zsiráf (Dormer György) "billenti ki. Felcsillantja előtte a rég óhajtott popénekesi karriert. Ettől kezdve kettős életet él. Délelőtt átlagkülsejű, slam- pos, testetlen személyzetis, délután sminket, kék parókát és modern szerelést ölt magára. Az otthona és a pincehelyiség-próbaterem között telik el az élete. Laura sokat tapasztal a környező világból, s sorsa végkifejletét sok apró motívum segíti. Ilyen például egyik munkatársa, dr. Varga Dénes esete is. A fontos, tudományos tevékenységet folytató orvost nyugdíjazni akarják. Laura nagy hatalmú anyósát kéri segítségül ügye elintézéséhez. Varga doktor „annak” idején felderítetlen okok miatt évekig raboskodott Recsken. Berta asszony, aki pedig befolyással lehetne sorsa alakításában, úgy gondolja: aki őt akkor elítélte, még ma is hatalmon van, s ez az ember fekete báránynak minősíttetett. Laura előtt a múlt egy kis darabkája tárul fel, de ezzel egyszerre a szerető életének jelentős epizódjával is megismerkedhetünk. Böszörményi Géza öt és fél évet ült Recsken. A doktor figuráját tehát önmagáról mintázta. Mégis úgy építkezett, hogy ne legyen túlhangsúlyozva ez a motívum filmjében. Laura sem fiktív alak, modellje Dolly, azaz Renczi Mária, aki tíz évig volt személyzetis a mentőknél. Fenyő Miklós hívására ment el énekelni a Hungária együttesbe. A recski képek felidézésével jövünk rá arra, hogy ez az időszak a sok feltárómunka ellenére még szinte teljesen ismeretlen a mai generáció előtt. A bohókás, videoclipet készítő fiatalok csak jól fényképezhető hátteret látnak a helyszínből. Harsány lázadása' lassanként megszelídül. Remek kis lakrészt választ le magának a villából és beadja a válópert a tehetetlen férj ellen. Ez a túlzottan gyors öntudatra ébredés és átalakulás nem várt eredménye a lázongásnak. Ügy tűnik ez a megoldás az egyetlen „gyengéje” a filmnek. Böszörményi nagyszerű színészeket nyert meg a forgatáshoz. Básti Juli, Temessy Hédi, a meghurcolt orvost alakító lengyel Zbigniew Za- pariewicz s Dörner György személyében. Egyéni ízt, varázst visznek játékukba. A szerző életművében műfajilag is váltást jelent a Laura, így nyilatkozott róla: „ ... Mondjuk zenés társadalmi clip. Persze ne vegye komolyan: azt hiszem, a Laurában nem a műfaja a lényeg. Remélem, hogy nem az...” A filmet látva biztosíthatjuk róla: tudjuk miről van szó. Buzafalvi Győző AMÍG AIWU DOLGOZIK... Nyáron sem néptelenedik el az endrefalvai óvoda. Az ötven férőhelyes intézmény kis lakóinak szülei csak a szabadság idején töltik napközben is gyermekeikkel idejüket, s mivel az édesanyák, -apák döntő többsége dolgozik, így nincs vakáció az óvodásoknak. A kötött foglalkozások ugyan szünetelnek, helyette még több a játék és természetesen megmarad a délutáni csendes pihenő is. Percze Mónika óvónő, mesével ringatja álomba a kicsinyeket Amíg a gyerekek pihennek, az óvónő a másnapi játékot készíti elő. Baríusné Serfőző Mária bábot ragaszt a gyermekelőadásra — kulcsár — A kékkői vár felújítását tervezik A szomszédos Csehszlovákiában kedvenc kirándulóhely Kékkő; főleg a vár romjai, a sétány, a hozzávezető utcácskák csalogató- ak. A várkapun ma — sajnos —, ember nem juthat be, még a helybeliek sem, csak távolból nézhetik az omladozó romokat. Az írások szerint Kékkő várát, a XIII, században kezdte meg építeni a Balas- sák egyik őse, Mikó fia, Péter. Kékkő erős várának, Nógrád vármegye egyik bástyájának örökös földesura, a Balassa nemzetség volt. A vár alapkövét még IV. Béla uralkodása idején, 1237-ben helyezték a földbe. A kapu fölötti, kőbe faragott Balassa-címeren, egy bölény feje látszik, a szarvai közt egy csillag, a bölény a szájában gyíkfarkat tart, mellette pedig hold rajzolata figyelhető meg. A kékkői vár a török hódoltság alatt szenvedett a legtöbbet. Védői kemény harcokat vívtak a portyázó török csapatokkal. Több évig a török birtokolta is a várat, majd felrobbantotta. A török elvonulása után a Balassa család a romok mellé egy barokk kastélyt építtetett. Éppen 750 évvel ezelőtt. Ez még ma is áll. A várba a kíváncsi látogatóknak, turistáknak ma tilos a bemenet. A felszabadulás után, a volt kékkői járás idején, még szabadon léphettek be az érdeklődők. Ekkor egy ideig a járási tapács működött a rendben tartott kastélytermekben. Később a járási levéltár kapott helyet a kastély kápolnájában, a többi részben pedig gyógyszerraktár van. A nagykürtösi járási tanács terveiben azonban már szerepel a várkastély felújítása, rendbehozatala. A kürtösiek és kékkőiek nagy fába vágták a fejszéjüket, de nem akarják hagyni veszendőbe menni értékeiket. Erre nagy gondot fordítanak; például jelenleg is folyik az alsósztregovai Madách-kastély felújítása. Az elképzeléseik szerint a felújítás után helytörténetihonismereti múzeumot, kiállítótermeket, képcsarnokot kívánnak berendezni. Az udvaron pedig szabadtéri színpadot alakítanak ki, ahol nyaranta várjátékokat, színházi előadásokat rendeznének majd. Mindez sok pénzt is igényel. Az előzetes tervek szerint a felújítás körülbelül 20 millió koronába kerül. S közben , bíznak a járás lelkes lakosságának társadalmi munkájában, segítségében. A várhoz vezető utcácskákban, a városkában még többen is emlékeznek a vár utolsó — az Almássy grófi családból származó — tulajdonosára. Több kékkői lakossal is beszéltem, akik még őriznek a várból megmentett tárgyakat, és mint lokálpatrióták szíves-örömest visszaadják a majdan megnyíló helytörténeti múzeumnak. Egy idős hölgy mondta: „Féltve őrizzük ezeket a tárgyakat, de majd az állandó múzeum javára ezekről azonnal lemondunk, hiszen ott is a mienk lesz.” Hemerka Gyula
