Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett.. Bő áruválaszték Havonta kilencszázezer forintos forgalmat bonyolít le az etesi vegyesbolt, amelyet az el­múlt év végén adtak át. A Salgótarján és Vidéke Áfész által üzemeltetett üzletben na­ponta több mint kétszáz vásárló fordul meg, akik hétszázötvenezer forintos árukészlet­ből válogathatnak. —Rigó— Erőteljes február, mérsékeltebb március után Élénkülő idegenforgalom Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal most közzé­tett adatai szerint az erő­teljes februári és a mérsé­keltebb márciusi forga­lombővülés után, áprilisban jelentős mértékben nőtt ha­zánkban az idegenforgalom. Az év első négy hónapjá­ban összesen 1 millió 537 ezer turista kereste fel Ma­gyarországot, túlnyomó ré­szük, 1 millió 135 ezer a szocialista országokból ér­kezett. Az év első négy hónapjá­ban a nem rubelelszámo­lású idegenforgalomból 99,5 millió dollárnyi bevétel származott, s a kiadások kismértékű emelkedése mel­lett 67,8 millió dolláros ak­tívum keletkezett. A ru­belelszámolású országok­kal folytatott idegenforga­lom bevétele 62 millió transzferábilis rubel volt, a fizetési mérleg aktívuma — a kiadások dinamikus növekedése mellett — elér­te a 36,4 millió transzferá­bilis rubelt. A nem szocialista orszá­gokból mind a látogatók, mind a turisták száma egy­negyedével nagyobb volt, mint tavaly ilyenkor. Ausztriából 143 ezer turis­ta érkezett Magyarország­ra januártól április végéig, 16,4 százalékkal többen, mint 1986 első harmadá­ban. A legdinamikusabban a kirándulóforgalom nőtt: csaknem harminc százalék­kal emelkedett azoknak az osztrák beutazóknak a szá­ma, akik 24 óránál keve­sebbet töltöttek hazánkban. Az NSZK-ból eddig egy- harmaddal több turista ér­kezett hozzánk, mint , ta­valy ilyenkor. Dinamiku­san emelkedett az olasz tu­ristaforgalom is, s ugyan­csak növekedett az Angliá­ból és Svájcból, valamint a skandináv országokból és Hollandiából érkező turis­ták száma. Kedvező tapasz­talat, hogy mind az Egye­sült Államokból, mind pe­dig Kanadából közel egy­ötöddel több turista érke­zett Magyarországra, mint tavaly ilyenkor. A rubelelszámolású or­szágokból az év első négy hónapjában 25,8 százalék­kal növekedett a turistafor­galom. Lengyelországból 150 ezerrel többen érkeztek, mint tavaly ilyenkor. A csehszlovák, a szovjet és az NDK turistaforgalom en­nél mérsékeltebben növe­kedett, ugyanakkor Bul­gáriából és. Romániából va­lamelyest csökkent a ha­zánkat felkereső turisták száma. A kiutazóforgalomban érezteti hatását a március eleji forintleértékelés. Mind a Jugoszláviát, mind pedig a nem szocialista országo­kat felkereső magyar ál­lampolgárok száma jelentő­sen csökkent. A rubelelszá­molású országokba hozzá­vetőlegesen tíz százalékkal többen utaztak Magyaror­szágról, mint egy évvel ko­rábban. Legtöbben Cseh­szlovákiát, Romániát és Lengyelországot keresték fel. összesen 1 millió 138 ezer magyar turista utazott külföldre az év első négy hónapjában. Amíg nem késő Sajnos, életirta törvény: az öröm nem jár üröm nélkül. Az öröm, elsősorban a gyerekek öröme: a vakáció. Az „üröm" pe­dig a fenyegető veszély, a gyermekbalesetek. Statisztikáink bizonyítják, hogy ilyen tájt ugrásszerűen megnő a gyermekbalesetek száma, s nincs ez másként Nógrád megyé­ben sem. A napokban kaptuk a hírt, hogy Ságújfaluban egy ki­lencéves kisfiút ütött el egy autó, s bár a gyerek szabályosan közlekedett, mégis súlyos sérülést szenvedett, kórházban ápol­ják. De említhetnénk számos közelmúltbeli példát, amelynek szenvedő alanya a gyerek. Természetes magatartás, hogy ilyenkor felszabadultabbak, vir­goncabbak lesznek, belemerülnek és belefeledkeznek kedvtelé­seikbe, s bizony játék közben ki-kikapcsol o biztonságérzet. Azt is tudjuk, hogy a gyerekek szabadsága és biztonságos elhelye­zése nem kis gond a szülők, a felnőttek részére. Nincs minden­kinek pedagógus szülője, aki otthon tölti a nyarat, s nincs a jó­ságos nagymama sem, aki falusi otthonában őrködhet a kis- unoka fölött. Sokaknak marad hát: az utca, a lakótelep. Ahol számtalan veszély leselkedik rájuk. Nyilvánvaló, hogy a legtöbbet a szülők és felnőttek tehetik; és kell is tenniük a tragédiák megelőzéséért. Nem mindig fogad­ható el „az én gyermekem már teljesen önálló, mindenhez ért, nyugodtan egyedül lehet hagyni" szemlélet. Nyári programjain­kat úgy kell szervezni, hogy minél kevesebb időt legyenek fel­ügyelet nélkül, s oktassuk ki őket a veszélyforrásokra, vigyázzunk nemcsak saját, hanem mások gyermekeire is. Amig nem késő. ^ Kerti bútorok külföldre A Villamosgép- és Alkat­részgyártó Ipari Szövetke­zet, az idén 5 százalékkal bővíti tőkéskivitelét kerti bútorokból. A szövetkezet, amelynek tevékenységi körébe erede­tileg a könnyűfémöntés, a különböző csiszoló- és fúró­gépek, szivattyúk gyártása tartozott, alumínium­öntödéjének kibővítésekor vállalkozott kerti bútorok készítésére. Mivel e termé­kek iránt a nyugat-európai országokban nagy a keres­let, a szövetkezet folyamato­san bővítette a kerti bútorok gyártását. Jelenleg 24-féle, könnyen össze- és szétszerelhető alumínium­széket, -asztalt, kis kerti pavilont kínálnak vevőik­nek. Ezeket 90 százalékban tőkéspiacokon értékesítik, a többit a hazai felhaszná­lóknak, elsősorban szállo­dáknak, üdülőknek adják át. Újszerű kezdeményezés a TIT-nél Beszélgetés Horváth Józseffel, a TIT Nógrád megyei titkárával Megalakulását követően hosszú évtizedekig egyetlen — — persze sokrétű — feladat hárult a Tudományos Isme­retterjesztő Társulatra. E 146 esztendő java a tudomány népszerűsítésével, terjesztésével telt el, és ez a tevékeny­ség máig is tart. Hogy mégis a figyelem fókuszába került a TIT, annak egyetlen oka van: kilépett megszokott ke­reteiből, és a szűkén vett ismeretterjesztés mellett elő­térbe helyeződött az értékteremtés, azaz a tudomány ter­melőerővé történő átalakítása. Az értékközvetítés mel­lett egyre inkább feladatuk az értékteremtés. Miben áll az új felfogás? Ki jár jól és van-e vesztes? És mit jelent a bűvösen hangzó környezetvédelmi és műszaki szakszol­gálat? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a vá­laszt a TIT megyei titkáránál, Horváth Józsefnél. — Milyen kényszerítő kö­rülmények vezették arra a szervezetet, hogy újfajta kezdeményezéssel álljon elő? — Az MSZMP XIII. kong­resszusa mindenki számára egyértelműen jelezte, hogy a gazdaság megélénkítésének döntő eleme a szellemi erő­források mozgósítása. Min­den más tartaléknak szűké­ben vagyunk. Márpedig, ha ez így van, nekünk is felül kellett vizsgálni eddigi tevé­kenységünket. Már csak azért is, mivel a megyében 9000 értelmiségi él, és ebből 1000 tagja a TIT-nek. Eltöp­rengtünk: nem lehet olyan bonyolult probléma, amit ennyi képzett ember meg ne oldana. Csak mozgósítani kell őket! Ezért is hívtuk életre a környezetvédelmi és műszaki szakszolgálatot. — Mit takar ez a kifejezés? —* Már az elején módosíta­nom szükséges az elnevezést: környezetvédelmi műszaki és közgazdasági szakszolgálat. Rögtön rátérek, miért. Tudni kell, hogy az Országos Kör­nyezetvédelmi Hivatal a TIT-et jelölte ki oktatási bá­zisként Nógrád megyében. Olyannyira komolyan vesz- szük, hogy már óvodáskor­tól elkezdjük az ifjúság be­avatását a környezetvéde­lembe, és végigvisszük egé­szen a felnőttoktatásig. Eh­hez kapcsolódó tevékenysé­günk a zajszintmérés, de foglalkozunk a veszélyes hulladékokkal, kastélyok ál­lapotának tudományos felmé­résével anyag- és energiara­cionalizálási tanulmányter­vek készítésével, szakmai tanfolyamokkal is. És itt jön az újdonság: mi nem csak feltárjuk a problémákat, ha­nem javaslatot is kidolgo­zunk azok megoldására, ta­nulmányterveket készítünk a tényleges megoldásra. Ez vi­szont már értékelemző tevé­kenységet is jelent, és itt kapcsolódnak a folyamatba közgazdászaink. Sőt, a jogi hátteret is biztosítanunk kell, de ez már annyira természe­tes, hogy a névbe nem vet­tük bele külön. — Milyen előnyöket jelent a TIT számára egy ilyen cso­port, vagy inkább szolgálat? — Hét évvel ezelőtt 2,5 milliós költségvetésünkhöz másfél millió forintot kap­tunk egy esztendőre az állam kasszájából. Ma a 10,5 mil­liós költségünkhöz mindösz- sze 400 ezer forint. Ha úgy tetszik: kevésbé lettünk „élősködők”. Tavaly például 900 ezer forint bevételt ér­tünk el különböző megbíza­tásokból, idén pedig már 'az ' első fél évben megközelítőleg ugyanennyi lesz a szakszol­gálat révén. Itt csak az a furcsa, hogy egy közműve­lődési intézmény vállalko­zik ilyen tévékenységre, és hadd tegyem gyorsan hozzá, hogy — országos hálózatun­kon belül elsőként. Koráb­ban már létrehoztuk a for­dítói, tolmácsolási, valamint a csillagvizsgálói műszereket készítő csoportot, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a többletmunkát vállalók pluszjövedelemhez jussanak. Most mind az 1500 értelmi­séginek, aki a TIT-ben ér­tékközvetítéssel, értékterem­téssel foglalkozik, megte­remtjük ezt a lehetőséget. — A honorárium tükrében mit jelent ez? — Ügynevezett mérnökna­ponként 1000 forintot kérünk a megbízótól. Természetesen egyedi megbízatásokról van szó, így bárki munkaidő után végezhet feladatokat szá­munkra. Ennek a felét fizet­jük ki az alkotónak, további 25 százalék megy el az egyéb költségekre, például közlekedésre. Tíz százalék jut személyi kiadásokra, ügy­intézésre és a többi a TIT be­vétele. Ebből a pénzből fi­nanszírozzuk az ismeretter­jesztés egyéb területeit. A mérnöknap a megbízatás egy napra eső része, amelyet szerződésben rögzítünk. Ki­fizetésre csak akkor kerül sor, ha a megbízó elfogadta a végzett munkát és átutal­ta a honoráriumot. — Feladatokat vállalnak a megyén túl is. Milyen té­mákon dolgozik most a szakszolgálat? — Komplex környezetvé­delmi és vízvédelmi hatásta­nulmányt készítünk Hatvan­ba, Egerbe, Gyöngyösre és Salgótarjánba. T. Németh László Szabadidős­társaságok A KISZ Központi Bizott­sága ifjúsági közösségek, szabadidős-társaságok alakí­tását kezdeményezi. Vár­ják olyan közösségek jelent­kezését, amelyek — elsősor­ban a kistelepüléseken és a lakótelepeken — társadalmi összefogással jönnek létre, te­lepülésük közéletének, ha­gyományőrzésének, a la­kosság egészségesebb élet­módjának és kulturált sza­badidő-eltöltésének érdeké­ben. A KISZ KB kulturális osztályánál (1133 Buda­pest, Kun Béla rakpart 37—38.) 35 év alatti fiatalok, baráti társaságok, KISZ- szervezetek jelentkezhetnek. A benyújtandó pályázatnak tartalmaznia kell a jelent­kezők nevét, életkorát, is­kolai végzettségét, foglal­kozását, munkahelyét, lak­címét, települése közösségi életében eddig betöltött sze­repét. A felkészítés helyé­ről, idejéről levélben kap­nak értesítést. A pályázatok határideje 1987. szeptember 30. A felkészítést követően létrejött társaságok 1987. de­cember 1. és 1988. szep­tember 30. között pályáz­hatnak, a KISZ KB egysze­ri anyagi támogatására, ha rendelkeznek a vállalt fel­adatok elvégzéséhez szüksé­ges személyi feltételekkel, és ha a támogatás felhasz­nálásával lehetőségük van az önfenntartásra. Az el­nyerhető összeg maximum 100 ezer forint. Szüret az üvegházban Az EGERVIN Borgazdasági Kombinát szőlészeti és bo­rászati kutatóállomásának munkatársa, Bereznai László negyven tőke ikülönböző fajtájú szőlőt nemesített. Az új fajták az eddig termesztettekkel szemben téltűrők, a be­tegségeknek is jobban ellenállnak és magasabb a cukor- tartalmuk is. A kutatóállomás üvegházában már a szüret­re készülnek, beértek a fürtjei az új szőlőfajtáknak. (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents