Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-11 / 109. szám
1987. május 11., HÉTFŐ NOCRAD 3 Munkában a csemetekertészet asszonyai. Tölgyek, fenyők, bükkök, nyírek... Látogatás a „csemete- óvodában” Évente keltő-négy millió „apróság” Mátraszele határában. a Zagyva-patak mentén található az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótarjáni erdészetének cse- metekentje. A közelmúltban látogattunk el a csaknem ki- Henchek táros. drótkerítéssel övezett földterületre. A kert fiatal vezetője, Szarvas István katonásan jelentette kísérőnknek. Szabó Ferenc erdészetvezetőnek. hogy „jelenleg tizenhat asszony szedi ki a földből és kötegeli a facsemetét.” Ez a szokásos létszámnak majd a háromszorosa. . • — Hajtani is kell — jegyezte meg az erdészetvezető —, mert sürget bennünket a teendő. Ebben a szezonban egymillió csemetét akarunk útnak indítani. Ebből kétszázhatvanezret a termelőszövetkezeteknek értékesítünk. Nem akartuk az éppen reggeliző asszonyokat kérdéseinkkel zavarni, inkább az ifjú erdésztől érdeklődtünk a munkájukról, a feladatukról. Készséggel válaszolt, s szavaiból kiérződött: szereti, amit csinál. — Évente kettő-négy millió facsemetét „bocsátunk ki”. Kizárólag érdéi fafajtákat nevelünk, úgy mint ko- csánytalan tölgyet, fekete és vörös fenyőt, bükiköt és nyírt. A csemeték körülbelül hatvan százalékát a saját erdészetünknek termesztjük. A fennmaradó mennyiségre nagyjából felefele arányban a társerdészetek és a nógrádi mezőgazdasági nagyüzemek a vevők. Az éves árbevételünk olykor meghaladja az ötmillió forintot. Nem rossz pénz, kiváltképp. ha az itt foglalkoztatottak kis létszámát vesszük figyelembe. Mindazonáltal sok baj van a csemeték gondozásával. Mert például a fekete fenyőt három évig is ..pátyolgatni” kell. Ezzel szemben a kocsányiadén tölgy mindössze egy esztendeig 41 a „csemeteóvodában’', aztán kiültetik az erdőbe. — Magról keltetjük a csemetéket — avatott be mesterségük titkaiba Szarvas István. — A fenyőt mindenkor tavasszal, a tölgyet, ősszel vetjük- Kézzel és géppel egyaránt. A fenyő magját csakis kézzel szórjuk ki, a zöldségfélékhez hasonlóan. A kocsánytalan tölgyet pedig sorban vetjük. Bőven van még mire ügyelniük a csemetekertészet dolgozóinak. Mert a facsemeték legnagyobb ellensége az aszály és a pajor- veszély. Locsolni szokták az -.apróságokat”, ám meglehetősen kevés a víz. Hamarosan megkezdik két kút lemélyítését. Telepítéskor, pontosabban: vetés előtt mindig fertőtlenítik ugyan a földet, a pajorok ennek ellenére olyannyira elszaporodtak, hogy a csemeték fele esett a falánk jószágok áldozatául- Sürgősen cselekedni kell-'.. — A jó minőségű csemeték termesztése alapvető fontosságú számunkra — magyarázta Szabó Ferenc. — Nélkülük nincs szép, gazdag faállományú erdő. Mert igaz. hogy mi is olyanok vagyunk, mint aki diófát ültet; munkánk végzésekor mi is a jövőre gondolunk. De ezt kell tennünk, ez a dolgunk! (kolaj) Nézőpont Jelentgetők Tekerem az ócska kerékpár pedálját — és dühös va- ■ gyök magamra. Már megint megettem a kefét. Füstölgésem céltáblája természetesen az az ember, aki miatt ezen a szép napos vasárnapon teljesen hiábavalóan kerekeztem a megadott helyszínre — fűtött hangú panaszos levele nem bizonyult igaznak. Tekinthetem persze ezt az utat kellemes hét végi kiruccanásnak is — hiszen az idő valóban csodás. De nem erről van most szó. Hanem azokról az aláírt vagy éppen névtelen levelekről, bejelentésekről, melyekkel sűrűn találkozni nemcsak a szerkesztőségben, hanem á hivatalokban is, s amelyekről aztán kiderül: nélkülöznek minden reális alapot. Utóbb még mintha terjedőben is volna az effajta posták divatja. Valaki megsértődik valakire, ír hát egy bejelentést. Megrövidítve érzi magát, nosza, tollat ragad. Gyanúsnak találja a másik sikereit, ez nem lehet igaz! Tudnak vajon róla a hatóságok? Küldjük csak ki a hivatali embert, vizsgálódjon csak egy kicsit! Ha nem találnak semmit, annyi baj legyen! Az se semmi, ha sikerül egy kis kellemetlenséget szerezni a másiknak! Visszataszító, s egyben kártékony magatartásról van szó. A jelentgetők ugyanis — s ez, mintha csak összeszövetkeztek volna, közös tulajdonságuk — a közérdek bajnokaiként lépnek fel. Ök a kisebb vagy nagyobb közösség önkéntes szócsövei, a felszólamlástól húzódzkodó emberek képviselői, az igazság védelmezői. Csak az a baj, hogy a jelzés nyomán lebonyolított vizsgálat eredménye mindebből vajmi keveset igazol vissza! Félreértés ne essék, nem azokról szól ez az írás, akik — vállalva akár a hivatalos procedúrákkal járó kellemetlenségeket is — tetten érhető visszásságokra, netán visszaélésekre irányítják az intézkedések figyelmét. Ezért köszönet jár, ez valóban közérdek. Az ilyen bejelentés még akkor is jó szándékú, ha néhányaknak általmatlan éjszakát okoz, mert az a célja, hogy ne legyen rossz, az, ami jó is lehetne. De hol a jó szándék azokban a bejelentésekben, melyek egyéni sérelmet, közösségi érdekkel betakarva állítanak valótlant? Mi lesz jobb azzal, hogy körültekintő, alapos, ennélfogva általában hosszadalmas utánajárás után kiderül, üresjárat volt az egész? És a sok-sok üresjárat után vajon marád-e elég erő, ügybuzgalom a valóban intézkedést igénylő ügyek rendbetételére? Némely, a lakosság ügyeit intéző hivatalokban immár legendás hírnévre szert tett jelentgetőkről mesélnek. Állandó kuncsaftjaik ők, jönnek kéretlenül és fáradhatatlanul, s nem szegi kedvüket a balsiker. Nekirugaszkodnak újra meg újra, — végül is mibe kerül ez nekik? A bíróság igénybevétele pénzbe kerül, a pervesztes fizet. A hivatalos ember fölösleges ugráltatása azonban abszolút ingyenes! (Mármint neki, a jelentgetőnek.) Ú gy tűnik, a közérdek eme avatatlan és felkenetlen bajnokai ellen a köz, mely valóban az — védtelen. Vajon, valóban? Sz. M. Nyereségadókedvezmény Pécsett szombaton befejezte munkáját az V. országos árkonferencia, amelynek fő témája az adó- és árrendszer tervezett reformja, illetve az azt szolgáló intézkedések megvalósításának módja és várható hatásuk volt. A kétnapos tanácskozáson mintegy 1300 gazdasági szakember vett részt. Az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a szakminisztériumok munkatársainak közreműködésével szekcióüléseken vitatták meg az ipar. az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdaságirányításának, ágazati árpolitikájának időszerű kérdéseit. A konferencia záróülésén Békési László pénzügyminiszter-helyettes mindenekelőtt azokról a rövidtávú intézkedésekről szólt, amelyeknek már az idén érzékelhető hatást kell gyakorolniuk a gazdasági élet kedvező irányú fejlődésére, egyúttal a szükséges stabilizációs program megalapozását várják tőlük. Az 1987- évi fő cél: a teljesítménynövelés. Ennek érdekében a leghatékonyabban dolgozó vállalatok és szövetkezetek nyereségadó-kedvezményiben részesülnek, s ezzel lehetőséget kapnak a gyorsabb ütemű fejlődésre. Az élenjáró technikát alkalmazó gazdálkodó szervezetek gyorsított amortizációt hajthatnak végre, ami 'által erőteljesebben folytathatják a termelési szerkezet módosítását és a műszaki fejlesztést. Az exportteljesítmények fokozása végett megkülönböztetett támogatásban részesülnek a legjobb devizakitermelő vállalatok és szövetkezetek. Kemerovo—Mögröd ifjúságának húsz eme Gondjaink hasonlóak — megoldásaink sajátosak Beszélgetés Puszta Bélával, a KISZ Nógrád Hegyei Bizottságának titkárával Nemrégiben harmincfős nógrádi ifjúsági csoport járt Kemerovóban, a nyáron.pe- dig újabb delegáció indul a távoli településre, miközben onnan is rendszeresen érkeznek hozzánk. A mostani alkalom jubileumi: az idén lép huszadik esztendejébe a testvérmegyei kapcsolat. Honnan indult, miként fejlődött és merre tart ez az együttműködés? — erről kérdeztük Puszta Bélát- a KISZ Nógrád Megyei Bizottságának titkárát, aki a közelmúltban Kemerovóban járt ifjúsági csoportot vezette. Múlt: az ismerkedés — Húsz éve kezdődött ez az együttműködés, annak nyomán, hogy a párt és az állami szervek fölvették egymással a kapcsolatot — mondotta Puszta Béla. — Egy kicsit jelképes is volt a kezdet, hiszen az ifjúság már csak azért sem maradhatott ki, mert ők biztosítják a folyamatosságot. Az akkori ,.kapcsolatteremtők” ma már az élet más területein építik tovább, hasznosítják az együttműködés tapasztalatait. — JVfi jellemezte a kezdetet? — Elsősorban az ismeret- szerzési vágy- Kíváncsiak voltunk egymásra, hiszen a hatezer kilométernyi távolságból ugyancsak lassan érkeztek az információk. Ekkor még csak ritkán utaztak ki, illetve jöttek hozzánk csoportok, s ezek létszáma is szűkre volt szabva. Jelen: kölcsönös tapasztalatszerzés — Ugorjunk az időben, mivé fejlődött a barátkozás? — Túljutottunk az ismerkedésen. njost már érdemibb. tartalmasabb, kölcsönösen gyümölcsözőbb ez az együttműködés. Nézzük előbb a formai vonásokat. Ma már évente harmincfős csoportok utaznak, s ebben helyet kapnak a bányászfiatalok. a szövetkezetiek, az orvosok, a pedagógusok egyaránt. Egyetlen feltétele a jutalomútnak. hogy az illető kiváló mozgalmi munkát végezzen! Aztán folyamatosak a delegációcserék, ennek célja az együttműködés továbbfejlesztése, a Komszo- mol és a KISZ sokoldalú tapasztalatcseréje. Ki ne felejtsem az úttörőket, tavaly például húszéin jártak tőlünk a kuzbasszi medencében, ez év nyarán pedig őket várjuk Salgóbányára, a nemzetközi táborba. — S mit hoztak ezek a csoportok a szellemi poggyászukban? — Sok-sok ötletet! Legutóbb például rendkívül gazdag lehetőségeket láttunk az iskolai és a szabadidős foglalkozások megszervezésére. Jártunk az úttörőpalotában, ahol az állatok gondozásától a go-kart-verse- rtyeken át. a növénygyűjtésig, ezernyi módot kínálnak a gyerekeknek a hasznos időtöltésre- Igen sok tanulságot nyújtott a Komszomol felvételi követelményrendszerének a megismerése. — Milyen tapasztalatokkal szolgált a Komszomol megújulási törekvése? Van-e nálunk is alkalmazható módszere? — Amikor átvehető tapasztalatokról , beszélünk, ezen sohasem indigós másolást kell érteni. Hiszen- más politikai, gazdasági, történelmi feltételek mellett kell nekünk és nekik is megvalósítani a célkitűzéseket, megoldani a problémákat. Mi még a Komszomol kongresszusa előtt voltunk Kemerovóban, de már érzékelni lehetett a megújulásra való készséget. Ennek lényege: egy jobb, ütőképesebb, tartalmasabb munkát végző ifjúsági szervezet kialakítása. Nos, ez nem megy máról holnapra, sem nekik, sem nekünk. Itt olyan hosz- szabb távú, magasabb követelményeket támasztó program megvalósításáról van szó. amely egy bürokrácia- mentes, rugalmas, vállalkozóbb szellemű, markánsabb politikai profilú mozgalmat hoz létre- Leegyszerűsítve, ez mindkettőnk elképzelése. De a megvalósítás mikéntjében több eltérés van, annak ellenére, hogy számos területen hasonlóak módszereink. — Mi az, ami őket leginkább érdekelte? — Nem a dicsekvés mondatja velem, de óriási az érdeklődés a magyar valóság iránt. Sokat kérdeztek a KISZ gondjairól, a deviáns jelenségekről, különösen a kábítószerezés társadalmi hatásairól, de éppúgy érdeklődtek a rockzenei életről. mint az új választási rendszerünkről. Egyszóval, igen nyitottak voltak gondjaink és sikereink iránt. Jövő: szorosabban együttműködni! — A húsz év tapasztalata arra is elegendő lehet, hogy a továbblépés feladatait meghatározzák. Mi várható a következő években? — Erről konkrétan felelőtlenség lenne nyilatkozni, hiszen ez a két szervezet megállapodásának a függvénye. Annyi azonban bizonyos. s erről áprilisi utunk során is sok szó esett, hogy vannak még lehetőségeink. Ezek inkább már az üzemek, intézmények kapcsolatait érintik. Olyanféle együttműködésre gondolok- mint, amely az SKÜ és a Gurevsaki Kohászati Üzemek, a novokuznyecki bútorgyár és az Ipoly Bútorgyár az a-nzsero-szudzsensz- kj üveggyár és a salgótarjáni síküveggyár, a belövői ruhagyár és a Balassagyarmati Ruhagyár, a promüs- lenni járás Zárja szovhoza és a Pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság, valamint a Lenin-kuznyecki „Komintern” és a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet között van. Mindenesetre, az elmúlt két évtized valóban gazdag tapasztalatokat nyújtott a továbblépéshez, s ezen munkálkodunk ! Tanka László Kommunista műszak a fémipari vállalatnál szerveztek az üzemben. Az alumíniumból készült termékeket, közöttük radiátorokat, bányatámokat, I'ka- rus-autóbuszok ajtóit, trafóházakat előállító gyár mintegy félezer fős kollektívájának szinte egésze vállalta a szombati társadalmi munkát- az ebből fakadó munkabért pedig a vállalat szociális alapjának bővítésére ajánlotta fel. A befolyt összegből az üzem nyugdíjasainak anyagi támogatását valósítják meg- Érdemleges, hogy a hét végi műszak során az üzem termelési eredménye is jelentős, másfél millió forint értékű terméket állítottak elő/ Az üzemcsarnokokban egyébként az adminisztrációs munkakörben dolgozók is fizikai munkát végezték, azokon a t helyéken álltak termelésbe, amelyek nem igényelnek szakmunkát. — kulcsár — A Balassagyarmati Fém- Ipoly-parti város felhívásá- ipari Vállalat munkáskol- hoz, amely szerint május 9- lektívája is csatlakozott az én kommunista műszakot Vitencz Zsuzsa termeléstervező, alapszervezeti KISZ- titkár radiátorokat csomagolt munkatársaival.
