Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-08 / 107. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett.. Nógrádi szénbányászoknak is... Gyógykúra a jósvafői barlangszanatóriumban MfigZ I ü y£&t$yi É ' M ■iviM'We 1L»-jt -ffi K. S ® ® 1% %Ba \ :vfflBp P » . • bsC ** s 'f Vi-. ~ """í** ’ T’^S&wr , J~« .• <*?*** i \*'JSKE - '■Är- ^ * g ^-ik;' ^mwát^. A légzőszervi megbetegedésben szenvedők Mekkájának is szokták nevezni a jósvafői barlangszanatóriumot. Okkal és joggal, mert egy háromhetes föld alatti gyógykúra jelentősen enyhíti az asztmatikus megbetegedés tüneteit. A gyógy- barlang iránti érdeklődés jócskán meghaladja a lehetőséget, korlátozott számban még külföldről is érkeznek ide vendégek. Az idén harminchét me* (Tudósítónktól) Kedves hagyomány, hogy az anyák napját követő héten a pásztói idősek klubjában a város úttörői és a vállalatok szocialista kollektívái köszöntik az idős édesanyákat és nagymamákat. Ez évben a pásztói kisegítő iskola és nevelőotthon gyermekei voltak az első köszöntők, virággal és Színes forgatag fogadta a látogatót szerda este a salgótarjáni Lovász József Ál_ talános iskolában. A lépcső- fordulóban magyar gyerekek várakoztak — többen a népitánchoz beöltözve, mások úttörő-egyenruhában. Föntről az emeleti teremből a finn gyerekek zsivaja hallatszik kii, muzsikaszóval keveredve. Szemet gyönyörködtető az ő viseletűk is. Várakozással teli a levegő, a finn— magyar baráti estre készülődnek. Anneli Mäkelä, a tolmácsnő a hirtelen jött májusi zivatar miatt később érkezik. Addig Nádasdi Istvánnal, az iskola igazgatójával beszélgetünk erről az egyhetes „vendégségről”. — Testvérvárosunk, Van- taa a kapcsolatok szélesítő, sekor a Kaivokselai iskolának keresett partnert. A Salgótarjáni Városi Tanács a mi intézményünket javasolta — szintén ének-zene tagozatos, mint a finneké. A levelek jöttek-mentek 1985 őszétől és a mostani személyes találkozásig számos figyelmességgel igyekeztek egymás megismerését segíteni. Fotóalbumot, videokazettát küldtek, angol nyelven sokan váltottak levelet a mi negyedikes angol osztályunk tanulóival. — Végül a családi elhelyezést nem a levelezőpartnereknél oldottuk meg, hanem a mi iskolánk művészeti csoportjainak tagjainál. Huszonhárom diák és három felnőtt kísérő érkezett. Tolmácsuk az igazgató felesége, gyénkbeli szénbányász vesz majd részt gyógykezelésen. A bányászok táppénzt kapnak a három hétre, s nekik 1071 forintba kerül a gyógykúra. A kiadás ennél azonban jóval nagyobb, de a 7 ezer forintos különbö- zetet a vállalat fizeti. A jósvafői barlangszanatórium mintegy két évtizede szolgálja a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyulását. pásztóiak ünnepi műsorral kedveskedtek az idősebb asszonyoknak. A héten a Mező Imre téri óvodások, a Dózsa György Általános Iskola harmadik osztályos tanulói és immár hagyományosan a Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregysége szocialista brigádja köszöntötte az anyákat. aki néhány éve kezdett magyarul tanulni, Salgótarjánban már vannak ibarátai. Műsoraikon kívül hoztak finn gyermekmunkákat is, amiből kiálllítást rendeztünk. Cserébe a búcsúzáskor mi is adunk át ajándékokat, főként nép- művészeti tárgyakat. Csodaszép hímzésű finn népviseletben, a lábán bőrsaruval betoppan Anneli Mäkelä. Kevés az idő már, de nagyon sok mindent szeretne elmondani. — Nagy magyarbolond vagyok — akármikor jöttem ide. mindig igaz szeretettel fogadtak. Most arra is figyel- gettem a társaság többi tagjának milyen benyomásai vannak. A visszhang nagyon jó — rengeteg élményt kaptak a gyerekek. A folyosóról már behallatszik a gyerekek sürgető tapsa. itt a közös fellépés fcezForgalomnövelés — költséggazdálkodás A NÓGRÁDKER-nél a múlt évben tovább fejlődött a szocialista brigád- mozgailom. A különböző címekért vetélkedő kollektívák száma 42-ről 45*re bővült, a felajánlást tett dolgozók aránya pedig 5 százalékkal emelkedett. Az idén 44 kollektíva jelezte versengési szándékát, s a központi célok megvalósítása érdekében határozta meg tennivalóit. Elsőként a forgalmi terv túlteljesítése, a készletgazdálkodás javítása, az ésszerű létszámgazdálkodás szerepel. A vállalások között található a jogos reklamációk gyors és pontos intézése. Van olyan brigád, ahol az egyik tag költségfelelősként ügyel a takarékos gazdálkodás követelményeinek betartására. A forgalomnövelést és a jövedelmezőséget növelő vállalások mellett többen vállalkoztak a boltvezetői tanfolyam elvégzésére, illetve a szakképesítés megszerzésére. dési ideje. Anneli végig „munkában” van — kedve, sen töri a nyelvet, de mindenki számára világosan tolmácsolja a finnek véleményét, köszönetét. Seppo Hie- tala, a Kaivokselai hatodikosok osztályfőnöke, zenei irányítója, köszöntőjében elmondta, úgy érzi, minden tavaszi örömben részük volt a magyarországi, salgótarjáni napok alatt. Szomorú csak az lehet, aki nem jöhetett. A finn gyerekek egy osztályból verbuválódtak, ám így is háromszólamú kórusuk, zenekaruk kamarazenei csoportjuk, néptáncosaik vannak. akik ízelítőt adtak hazájuk folklórjából és kamarazenei tudásukból egyaránt. A Lovász József iskolásai szintén sokszínű programot mutattak be — galgamácsai gyermeklakodalmastól a ri- móci csárdásig. Az est végén közös daltanulásra, játékra, diszkóra is jutott idő. Csütörtökön a salgótarjáni zeneiskolában újra közösen léptek pódiumra a két iskola ifjú muzsikusainak képviselői. Gazdagította a programot a Liszt Ferenc kamarakórus szereplése (Guthy Éva vezényletével) és a gyermek szimfonikusok zenélése (V*- rúg László karnagy irányításával), valamint a finn—magyar összesített kórus éneke. Ma Egerbe és a Bükkbe kirándulnak. Az egyetlen szomorú esemény valószínűleg a szombati búcsúzás lesz... De legközelebb Finnországban majd újra találkoznak. G. Kiss Magdolna Az 1986. évi településfejlesztést segítő társadalmi munkaversenyben a nagyköz. ségek és a községek kategóriájában, az első helyezést Tar község érte él, az egy főre jutó 6180 forintos társadalmi munka értékével. Ezzel elnyerte a megyei tanács díszoklevelét és a vele járó 400 ezer forintot. Jóval több mint két kilométert sétálok Taron, a Szondii György utcán. A betonjárda szálét csaknem min. denütt gondos kezek ápolta virágágyások, virágokkal díszített kertek szegélyezik. Az első kerékpáros embert szólítom meg: mit tett Mustó Imre nyugdíjas azért, hogy Taron ilyen magas legyen az egy főre jutó társadalmi munka értéke? — Sok mindent. Ott voltam a betonjárda építésénél, befedtük az árkot, fásítot- tun.k, meg ki tudja még mennyi munkát végeztünk. Több mint 70 órát töltöttem a község szépítésével az el- múlt évben. Hogy mi az összefogás titka? Rossz ki. fejezás, de mást nem mondhatok: mozgósítjuk az embereket a közös feladat elvégzésére. A Szondi utca 125. számú ház előtt a tiszta udvar hívja fel magára a figyelmet. A járda szélén frissen ásott virágágyasak. A 108— 110. számú ház kertjében sárga és piros tulipán díszeleg. De talán valameny. nyi portára ez a jellemző. Egy kívülről nagyon csinos házon nézem a táblát: „Kiss István sütőmester”. Beballagok az üzletbe. — Itt valóban sokan megfordulnak. Jönnek a falusiak kenyérért, pékáruért. Sokszor szót váltunk, hogy mit is kellene tenni a község szépítéséért. Magam például éveken át a közkút karbantartását végeztem el. Mielőtt Taron még nem volt vízvezeték, erről a közkútról láttuk el az orvosi rendelőt, a gyógyszertárat, a művelődési házat, az iskolát, a bisztrót jó ivóvízzel. Aztán én 12 ezer forintot ajánlottam fel a sportkör számára, felszerelés vásárlására. Jó a szervezés a községben. De úgy érzem, hogy sok ember még nem állt be a sorba. Legyek őszinte? Magam is többet tehetnék a községért. Gépkocsi áll Seiben Miklós lakása előtt. Azt jelenti, hogy otthon lehet a házigazda. A Balatonban megkezdődött a leggyakoribb halfajta, a keszeg ívása. Ezek a halak ilyenkor teljesen megfeledkeznek természetes óvatosságukról és szemlélődő emberek közvetlen közelében járják násztáncukat a parti kövek között. Gyakran előfordul, hogy az ikrarakó anyahalak pillanatokra fönnakadnak a parti köveken, majd látványos szaltóval vetik magukat a vízbe. Az anyák nyomában fickándoznak az ikrákat haltejjel megtermékenyítő hímek. — Nálunk hagyományai vannak a társadalmi munkának. Korábban répát szedtünk a termelőszövetkezetben, meg törtük a kukoricát, most más a feladatunk. Még 1985-ben a csapadékvíz elvezetése, meg a burkolás volt a legfontosabb. Aztán a focipályán újítottuk fel az öltözőt. Kicseréltük a kapufákat, megépítettük a kerítés egy részét. De ott vagyunk más közösségi tevékenységnél is. Az óvodánál például a kéménybontásokat végeztük el, s eltakarítottuk a törmelékeket. Az iskolánál a tantermek javításánál, a kőművesmunkákat vállaltuk. De helyreállítottuk a dróthálókat, sőt felújítottuk azt. Megjavítottuk a kerítést s ki tudja még mennyi munkát végeztünk ott. A tavalyi és az azelőtti évek újabb nagy tervekre késztetnek bennünket. Szeretnénk egy új, modem öltözőt, zuhanyzóval megépíteni, társadalmi munkában. Biztosak vagyunk abban, hogy itt segítségünkre jönnek a helyi kisiparosok is. Mivel az iskoláról igen sok szó esett a beszélgetés során, magam ás kíváncsi voltam arra; mit mond az iskola igazgatója a végzett társadalmi munkáról. Balogh Károlyné — gki egyébként tanácstag is —, megfejti a tari titkot. — Hosszú lenne felsorolni mindazt, amit itt a szülői munkaközösség tagjai, a gyerekek és a pedagógusok elvégeznek. Azért A legtöbb társadalmi munkát a község vízvezetékrendszerének kialakításakor végezték. A csendes öblök parti sávjaiba kivonult sokszázezer hal közül nagyon sokat akár kézzel is ki lehetne fogni a tilalom időszakában, azonban egyetlen sporthorgász sem folyamodik ehhez a könnyű zsákmányszerzési módszerhez, / az orvhorgászokat pedig elriasztják az éber önkéntes horgászőrök. Az embereknél jóval nagyob veszély- lyel fenyegetik az önfeledten lubickoló halakat a varjak, amelyek a csendes, néptelen partszakaszokon csoportosan csapnak le a közülük néhányat megemlítek. A szülőik segítségével festettük ki a tantermeket, készítettük a lábazatot. Asztalokat, Szekrényeket, padokat javítottak társadalmi munkában. A tornaterem parkettáját szülök és pedagógusok csiszolták és fényesítették. Csupán nálunk, az iskolánál és az Oktatási intézményeknél az elvégzett közhasznú társadalmi munka biztosan meghaladja az ezer órát. — És akkor a titokról? — teszi fel önmagának a kérdést. Azt hiszem nincs titkunk. Mi azt valljuk, hogy a pedagógusoknak példát kell mutatni a községben, őket követik a tanulók. Mi a szülőket személyesen keressük fel, ha valamire megkérjük őket. Nem csak a gyerekkel üzenünk, hanem egy közvetlen kapcsolat alakul ki a szülő és a pedagógus között. Hány esetben megállítottak már a szülők, hogy jöjjenek-e segíteni. Amikor a községi tanácsházára betérek, Becze Lajos tanácselnök előszedi a tariak önkéntes munkavállalásáról szóló okleveleket. Már 1984-ben a másodikak, 1985-ben a harmadik helyezést érték el, az ötéves értékelés során is a harmadikok lettek. S amire nagyon büszkék; a mintegy 2300 lelket számláló község lakói a felszabadulás 40. évfordulójára hirdetett társadalmi munkaversenyben az első helyezésit érték el a megyében. Az i-re pedig 1986- ban tették fel a pontot a 13 millió forint értékű közhasznú társadalmi múntka elvégzésével. Érdemes Romasz Adolf megyei tanácselnök-helyettes néhány szavát is felidézni : — Tudatos, tervszerű gazdálkodás jellemzi a tanács munkáját. Az elmúlt évben megépítették a vízmüvet vezetékkel együtt. Korszerűsítették a közvilágítást, egyszóval van fazonja az itteni politikai tevékenységnek. Példás a közösségi magatartás. Nem meglepő ez az áldozatvállalás, hiszen egységes község alakult ki, tenni akaró emberek lakják a települést. Ezekért az emberekért pedig a falu vezetőinek is érdemes dolgozni. nászukba belefeledkezett keszegekre. A könnyen megszerzett zsákmányt kivonszolják a partra, csőrükkel agyonsebzik és néhány falat elfogyasztása után, vérengzéssé fajuló vadászszenvedéllyel, újabb prédáért indulnak a parti vizekre. Kártevésüket a partőrök sűrűbb portyázással, csónakos pásztázással igyekeznek megakadályozni. Segítenek ebben horgászok is, akik felügyelnek a ritkábban látogatott partszakaszokra. Várakozás a Lovász aulájában a baráti estre. Kedveskedő (tóth) „Minden tavaszi örömben részünk volt..." I Finn vendégek a Lovászban A salgótarjáni sportcsarnokban az egész iskolaközösség előtt mutatkoztak be a finn vendégek. Fotó: Rigó—Bencze Bencze Péter felvételei Somogyvári László Orvhalász varjak a Balatonon
