Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-30 / 126. szám
1987. május 30., SZOMBAT NOGRÄD 5 Pályázatok és más újdonságok Interjú Berki Mihállyal, a megyei tanács elnökhelyettesével Az új oktatási törvény végrehajtására kiadott művelő- ési minisztert rendelet szerint a múlt év szeptemberétől z óvodák, az általános és középiskolák, a szakmunkás- épzők, a kollégiumok és a zeneiskolák vezetői álláshe- /ét — megüresedés, vagy megbízás lejárta esetén — a lűvelődési Közlönyben meg kel] hirdetni, és pályázat útin öti tanévre szólóan lehet belölteni. Óvodavezetők esetben 1989-ig folyamatosan térnek át az ötéves megbízásra. Erről és más fontos, az oktatási törvényből eredő újdon- igról beszélgettünk Berki Mihállyal, a Nógrád Megyei Ta- ács elnökhelyettesével. Harminckilenc reménykedő — Megyénkben hány intézményvezetői posztot pályáztak meg? — A kezdeti bizonytalankodás, értelmezésbeli problémák után meghatározott időpontig valamennyi munkáltató eljuttatta a Művelődési Minisztériumba az esedékes pályázatokat, ösz- szesen 31 intézményre vonatkozóan. Hét középiskoláról, 11 általános iskoláról, 9 óvodáról, 2 gyermek- védelmi intézményről, 1 zeneiskoláról és 1 nevelési tanácsadóról van szó. A 31 meghirdetett álláshelyre 39 pályázat érkezett, egy vezetői helyre nem pályáztak. Nagyobb érdeklődés mutatkozott a középfokú intézmények iránt: a 7 helyre 11 pályázatot küldtek. Emellett figyelemre méltó, hogy 26 vezető megpályázta saját álláshelyét. Más megyéből mindössze 2 pályázat érkezett, s 23 esetben csak egyetlen pályázó volt. — Hogyan lesz a pályázatokból valóság? — Ezekben a hetekben zajlanak a tantestületi értekezletek, amelyeken a háromtagú jelölőbizottság az alkalmasnak minősített pályázót véleményezésre előterjeszti. Há a pályázó a szavazatok felénél eggyel többet kap, az a nevelőtestület egyetértését jelenti. Több személlyel történő egyeztetés esetén pedig a munkáltató dönt arról, melyik pályázó kapja az öt évre szóló megbízást. Ha a nevelőtestület egyik pályázóval sem ért egyet, az állást újból meg kell hirdetni. Vonakodás a megmérettetéstől — Az említett számokból azért az is kiolvasható, hogy nincs túlságosan nagy tülekedés az igazgatói székekért. Mivel magyarázhatjuk ezt? — Az okok összetettek és területenként eltérőek. Van, ahol az iskola személyi- tárgyi feltételei nem vonzzák a pályázókat. Például sok a képesítésnélküli- Van, ahol nem azért nem jelentkeznek, mert tartanak a más jelölttel való megmérettetéstől, az esetleges alul- maradástól. A pályázati rendszer viszonylag még új, nincs kellő tapasztalat a bonyolításban, és ezért sincs kellő bizalom. Mindenképpen indokolt tehát a további népszerűsítés, a szélesebb körű megismertetés. — Az új oktatási törvény — a nevelési-oktatási intézmények önállóságának tiszteletben tartása mellett — lehetővé teszi egy olyan szervezet működtetését, amely az iskolák munkáját segíti. Ez az iskolatanács. A megyei pedagógustársadalom hogyan ' fogadta e lehetőséget? Nem felügyeletiellenőrző szerv — Az iskolák szervező- előkészítő munkájának segítése érdekében, még a múlt évben, három alkalommal megbeszélést tartottunk. Legutóbb novemberben a HNF megyei bizottságának művelődéspolitikai és pedagógiai bizottsága együttesen határozta meg az iskolatanácsok megalakulásával kapcsolatos tennivalókat. Tapasztalataink szerint az iskolatanácsokra vonatkozó jogszabályokat az iskolák, a népfronttitkárok, a szülők megismerték Ennek ellenére a végrehajtási utasítás megjelenése után az intézmények egy része fenntartással fogadta az iskolatanácsok szervezését. Az egységes értelmezést több bizonytalanság nehezítette. Például zavar volt az iskolatanács és a szülői munkaközösségek egymás melletti működésének értelmezésében. Tisztáztuk aztán, hogy nincs alá-fölé rendeltség; az iskolatanács nem csorbíthatja a szülői munkaközösség jogait. Felmerült az is, hogy az iskola- tanács — hasonlóan más szervekhez — netán felügye- li-e, ellenőrzi-e az iskolai munkát. Elmondtuk, hogy az iskolatanács funkciója más, nem felügyeleti-ellenőrző szerv. Arra szolgál, hogy a társadalmi szervek képviselőinek összefogásával segítse az intézmények hatékonyabb működését. — Végül is mi történt a gyakorlatban? Hol tartunk ma? — A szervezést megkezdte Nőtincs, Dorogháza, Bá- tonyterenye és Pásztón a Dózsa Általános Iskola. Még ebben az évben lépéseket tesznek Salgótarjánban a Petőfalvi és a Lovász általános iskolában, Etesen, Sóshartyámban, Cereden, a balassagyarmati ipari szakmunkásképzőben. Az iskolatanács megalakítását a művelődésirányítás támogatja. Fontosnak tartjuk a helyi sajátosságok figyelembevételét, a patronáló szervezetek jól bevált hagyományainak átvételét. A jogszabályok egységes értelmezését jól segíti az időközben megérkezett útmutató, amely a HNF Országos Tanácsának gondozásában jelent meg. Tapasztalataink és az iskolaigazgatók véleménye szerint — a működési szabályzatok elkészítése után — várhatóan a jövő tanévtől felgyorsul az iskolatanácsok megalakulása. Előkészületek — demokratikusan — Az oktatási törvény értelmében a rendtartások hatályukat vesztik, és helyükbe lép a nevelőtestületek által elfogadott működési szabályzat. Elkészítésük határideje: 1987. szeptember 30. A területet járva, ezzel kapcsolatosan is érzékelni tanácstalanságot... — A működési szabályzat elkészítése újszerű, nehéz és felelősségteljes feladat. A művelődési osztályok ezért is igyekeztek ehhez — szó szerint — minden lehetséges segítséget megadni. Segítettek a jogszabályok értelmezésében, konzultációkat szerveztek — például igazgatókkal, munkaközösség-vezetőkkel. Menet közben is segítik a munkát a megyei pedagógiai intézet munkatársai. Jelenleg azt mondhatom el, hogy az iskolák többsége a tavaszi nevelési értekezleten már megvitatta — a készültségi foktól függően — a szabályzat tervezetét vagy vázlatát. Az előkészületeket demokratikusan — a nevelő- testületet, az iskolai párt-, KISZ-, illetve az úttörő- szervezetet bevonva — több intézményi megbeszélésen tették meg igazgatóink. Figyelemmel kisérik és felhasználják — többek közt — a KISZ KB, és a Művelődési Minisztérium által e témában kiadott segédanyagokat. A készültségi fok egyelőre vegyes, ám esetleges lemaradás miatti aggodalomra nem látunk okot. Minden bizonnyal határidőre, az iskola sajátosságait figyelembe vevő, a munkát hasznosan segítő szabályzatok készülnek majd. — Köszönöm a tájékoztatást. Sulyok László Fábián Gyöngyvér kiállítása Hamburgban A salgótarjáni születésű Fábián Gyöngyvér újabb festményeiből látható kiállítás jelenleg Hamburgban, a Mensch Galériában. A tárlatnak figyelmet érdemlő kritikai és közön ségvissz- hangja van. A művész nem először rendezett önálló kiállítást Hamburgban, 1985-ben már volt itt tárlata. Alapve. tőén figurális, s erősen ko- lorisztikus festészete korunk társadalmi és természeti jelenségeiből meríti témáját, s művészetében jelentős mitológiai ihletésű vonulat bontakozott ki. A küzdés, a magány, s a létezés számos alapvető gondja foglalkoz. tatja. Említett mitológiai témái ugyancsak napjaink időszerű kérdéseihez kapcsolódnak. általános érvényű gondolatokat vetnek föl. Műveinek belső törvény- szerűségéből következik, hogy a bennük föllelhető realista látványelemek általános értékűvé válnak, távlatot kapnak. E távlatosságot ■csak tovább fokozza a képek érzelmi telítettsége. Fegyelmezett festésmód, meggondolt színkompozíció jellemzi ezt a mindinkább gazdagodó, telt és életszerű, ugyanakkor lírai hangulatokat hordozó piktúrát. Fábián Gyöngyvér 1967- ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, 1970—73-ban Derkovits-ösz. töndíjiban, 1985-ben SZOT- ösztöndíjban részesült. Több műve van múzeumok tulajdonában, külföldi és magyar magángyűjteményekben. Alkotásaival különböző műfajokban töibb rangos díjat nyert. A hetvenes évektől számos önálló kiállítástrendezett, a többi között Szombathelyen, Budapesten, Szarvason, Balassagyarmaton. Szécsényben, Salgótar. jánban, Szekszárdon és Hamburgban. Cifra idők nyomában A krisztólok földjén ötven évvel ezelőtt írt» Szabó Zoltán Cifra nyomorúság című szociográfiáját. Krisztáinak (van. aki krisztárnak ejti) nevezték a régvolt időkben az állványo- zómestereket, s Dejtárt a krisztárok földjének mondhatnánk ezek után. szinte mind a mai napig. . Mert bár sokat változott a világ, a dejtári állványozók-úcsok ma éppoly keresettek és híresek, mint voltak réges-ré- gen. Szabó Zoltán kalaplengetve írt róluk (asszonyaikról, lányaikról más hangot ütött meg egy máig idézgetett frappáns mondás nyomán, de aztán feltűnően sok helyét pazarol éppen erre. említett művében). Akárhogy is volt, fontosabb az. ami még van is: az állványo. zóhagyomány Dejtáron ■,, Mert él, létezik még, hiába fordult akkorát a világ. Odabent a tanácson hárman is segítenek újrarajzolni a nevezetes község mai képét: Katona Kálmán. amúgy meg borsodi születésű vb-titkár, Teplánszki Ferenc- né pénzügyi főelőadó és a beszélgetés közben érkezett művelődési vézető, Nagy Gábor, aki jelenleg végzi Turjánban a kihelyezett tagozaton a népművelés szakot. Szabó Zoltán 1937-ben ■keletkezett szociográfiája számukra kötelező irodalom, s talán nem sértek senkit vele, ha elismétlem, amit Nagy Gábortól véleményként, hallottam: ..Nem járt itt Szabó Zoltán egy napig sem... Elég baj az, hogy kőtelező irodalomként tanít. ják a művét.. Az igazság általában árnyaltabb mindenben, nemcsak abban az egyben, hogy akkor errefelé a fehérnép talán kevésbé lett volna erköl. csösebb. mint máshol, vá- rosközelbén. A munkáshagyomány azonban ennél is érdekesebb, s a hagyományból is elsősorban az, ami megmaradt és, ami változott. Szóval úgy. ahogy van (volt) a lényeg szerint. Különösen sokat tud erről Teplánszkiné, akinek rokonsága, önmaga származása is egyként kötő. dik a közeli Patakhoz és a mára sokat változott Dejtár- hoz, az állványozók ősi fészkéhez. Nézzük elébb. mi volt a helyzet jó fél évszázaddal ezelőtt, mit mond róluk (a főváros építőiről, a gőgös lipótvárosi úri házak, bérpalo. ták alkotóiról) maga Szabó Zoltán? ,.A dejtáriak szükségképpen kerültek fel úton és vonaton Pestre az építkezésekhez. szükségképpen alakultak át ezzel kapcsolatban... Már nem parasztok és még nem munkások.” Tényként említődik aztán velük ösz- szefüggésben az is, hogy velük nemigen tudtak mit kezdeni a megyéi urak! Ha valamiben rövidíteni akarták őket — hamar beszaladtak Gyarmatra és minden módon megvédték magukat, érdekeiket. Feltűnően sok Oravecz Tamás; „— Ha megnövök, ács leszek.” „ — Újpestre viszem a krumplit.” — is köti a zsákot Lukács József. újságot olvastak már akkor is. harminchétben kétszáz!!) példányt ..fogyasztott” egyedül ez a község. A köz- igazgatási szakemberek szemében Dejtár az egyik legnehezebben kezelhető faluja volt Nógrádnak. éppen az építőmunkás kitanultsága révén. szervezettsége folytán (de így lehetett és így is volt a vadkerti, pataki. s különösen a nagyoroszi építők tömegével is), öntudat és önbizalom jellemezte mindig is a dejtáriakat. akkor is, ha gazdaként élte életét. Aligha ,,öntudatlan” öntudat volt ez. amiként a Cifra nyomorúság állítja, hiszen éppen körükben volt a legerősebb mindenkor az építősszervezettség- Példa lehetett volna erre már harminchétben is a dejtári tanácsköztársasági vörösszázad, amiről Szabó Zoltán ..természetesen" nem tett említést 1937-ben! De hagyhatjuk is ezeket a koncepciós, pre- koncepciós fordulatokat ugyanúgy, mint a frappáns mondást Dejtárról és Patakról (esetleg éppen annyit ér. nek ezek is, mint amazok) — mit mond a tanácsi ember. a mai közigazgatási dolgozó a dejtáriakról? A régi dejtári állványozók kpzül néhányat felsorol ő is: Koncz Jánost, Kónya Lászlót. Gál Károlyt, és mert ők már mind nyugdíjasok néhány éve —- az újabbakat: a most negyveneseket, akik újabb brigádokban dolgoznak ma is a pesti-budai építkezéseken és éppen olyan keresett szakemberek, mint voltak a régiek. Gyakorta a tanácsot is megkeresik az építtetők és állványozóbrigádok után érdeklődnek. Áll. ványozó, kőműves ma is sok eljáró él Dejtáron. de kétségtelenül alaposan átszerveződött az élet követelményei és igényei szerint Dejtár foglalkoztatottsági struktúrája- S különösen a most diákfiatalság vesz majd egészen más irányt- Ez mar most erősen mutatkozik. Szerelőipari szakmák, elektronikai feladatok vonzók a mai fiatalok körében. és nemigen kívánkozik a nagyobb kereset mellett sem az állványzatra tömegesen a dejtári ifjúság. bár, mint mindenben, ebben is lehet- nek eltérő jelenségek. Van olyan régi építő is. aki őstermelőre váltott visz- sza. például a művelődési vezető apja az idősebbik Nagy Gábor. aki a helyi hagyományok nyomán maradva volt jö kőműves és most meg őstermelő, a keresett dejtári burgonyát, zöldségfélét termesztve. Általános kép: élénk tevékenység köz- ségszerte a burgonyatermesz- tés. A dejtári krumpliról azt tartják — híres, mint mondjuk a vecsési káposzta. Ezt szinte mindenki k ultivá Íja; az. is (családja persze, elsősorban), aki építkezőként naponta eljáró. Lukács József gazdaember, volt világ életében (régi 18 holdjából három burgonya),, most is szallításra-szállitóra vár három jó zsák krumplija a háza'kapujában. Zsákonként hetven forintért vi. szik fel Újpestre az elszállítok. helyi, vagy más községbeliek. ..Hajnalban felmegy vonattal az asszony is eladja az egészet.. ." Régen a rózsa és a gülbaba. most a ..deziri” a kedvelt-keresett fajta- És a hatvan-egynéhány éves nyugdíjas állványozók már semmit sem csinálnak? Egy emlékezetes rádióriportban, amelyben a megyei ve. zetők is szerepeltek, az akkor éppen felállványozott rádióépület ablakán lépett be Szél Júlia hívására Kónya László állványozómester, öt is csak a lucernatábla mellett érjük utói-A füzitői timföld-gyár építésével kezdte a negyvenes évek elején, építette a fővárost sok helyen, a háború után újjáépítette, állványozott társaival mindenfelé a munkás évtizedekben. Most nemrégiben a ,.fővárosi egyes” hívta vissza, tanulókat oktatni, hiába. Dejtár házait egyelőre még idegen építő nélkül fel lehet építeni, segítenek egymásnak mindenütt. Az egyik legtekintélyesebb nagy ház a főutcán Oravecz Tiboré, fia. Tamás a Fábián Jánosné vezette szép óvodában még. is az egyetlen, aki a „mi leszek...?” házi rajzversenyen szekercével a kezében ábrázolta önmagát.-. . T. Pataki László Képek: Kulcsár József „Hej, de sokat mentünk! A fővárost is mi építettük újjá!” — emlékezik Kónya László.
