Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF.,126. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. MÁJUS 30., SZOMBAT Közlemény a berlini tanácskozásról (2. oldal) Tudósklub a Mátraalján (3. oldal) Belenéztünk a pénztárcánkba Nőpolitika az ipari szövetkezetekben Az OKISZ Országos Ta­nácsa nőbizottságával közö­sen megtartott tanácskozá­son értékelte pénteken Hol­lókőben a nógrádi ipari sző-* vetkezetek, valamint az el­nökség nőpolitikái munká­ját, a megyei KISZÖV el­nöksége. A tájékoztató je­lentés ezúttal az OKISZ ÖT nőbizottságának felkérése alapján készült, ám a szö­vetkezeti iparban dolgozó nők helyzetének vizsgálata az előző években is rend­szeresen szerepelt mind az elnökség, mind a küldött- közgyűlés napirendjén. A folyamatos törődés ered­ménye érzékelhető: a nóg­rádi ipari szövetkezetekben dolgozó nők helyzete né­hány szempontból jóval kedvezőbb, mint az országos átlag. A szakmai ismeretek bővítése terén például ki­mondottan sikeresnek mond­ható az ipari szövetkezetek nőpolitikái munkája. A nő­dolgozók 53 százaléka szak­munkás, további 42 száza­léka betanított munkát vé­gez, s csupán 4,9 százaléka segédmunkás. Dicséretre ér­demes a nógrádi ipari szö­vetkezeti mozgalom tevé­kenysége a csökkent mun­kaképességűek foglalkoztatá­sát illetően is, többi között a Salgó Cipőipari Szövetke­zetben, a Palóc Háziipari és Népművészeti Szövetke­zetben, valamint a Salgótar­jáni Faipari Kisszövetkezet­ben adnak munkát a meg­változott munkaképességű dolgozóknak. Áttekintette az elnökség a nők bérezését is. Megállapí­totta, hogy a termelőmun­kát végző nők átlagbére a szövetkezeteknél az utóbbi években az átlagosnál gyor­sabban nőtt, a még megle­vő különbségeket jórészt a nehezebb munkakörülmé­nyek és a szakképzettség hiánya indokolja. A műsza­ki, adminisztratív és ügyvi­teli munkakörökben azon­ban, a nők még azonos fel- ' tételek mellett is keveseb­bet keresnek, mint férfitár­saik. A középvezetők díja­zásában ez már kevésbé tar pasztaiható, a magasabb ve­zetőknél pedig egyáltalán nem. Viszonylag szerények az eredmények a nők vezető posztra állításában: elnöki funkciót három nő tölt be, tízen főkönyvelőként dol­goznak, személyzeti vezető­ként nyolcán. Népesebb a részvételük az osztályvezetői, csoportvezetői és részlegve­zetői .posztokon. A tapasz­talat azt mutatja, hogy a vezetői utánpótlásként szó­ba jöhető nők felkészítése nem eléggé rendszeres. Másrészt az is tény, hogy a női vezetőkkel szemben még mindig nagyobbak a követelmények, mint a férfiakkal szemben, és sok­szor a közösség sem hisz' kétszeres helytállásukban. A nők helyzetének javítá­sa nem csupán a nők, ha­nem az ipari szövetkezetek jól felfogott gazdásági ér­deke, s mint ilyen, a veze­tői munka szerves része kell legyen. A nógrádi szö­vetkezeti ipar nőpolitikái tevékenységének legnagyobb eredménye, hogy e felfogás mind általánosabbá válik, erőteljesen ösztönözve ezál­tal a még meglevő gondok enyhítését. Humánus társadalom felépítésére vállakoztunk Berecz Dános nyitotta meg az ünnepi könyvhetet Nyíregyházán . Pénteken Nyíregyházán Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára megnyitotta a könyv hagyományos hazai ünnepét, a sorrendben immár 58-ik alkalommal megrendezett ünnepi könyvhetet. Ez a rendezvény — mon­dotta — jó alkalmat kínál arra, hogy nyomatékosan hangsúlyozzuk: fejlődé­sünkhöz nélkülözhetetlen — s nyilvánvalóbban, mint valaha — a korszerű mű­veltség, a produktív, meg­újítható ismeretkincs, a kreatív szellemiség. „A tu­dás: hatalom” — mondotta Francis Bacon. A mi Szé­chenyi Istvánunk szerint: „A tudományos emberfő meny- nyisége a nemzet igazi ha­talma”. A szocializmus leg­főbb követelménye, • hogy ezt az intelmet, a lehető legkomolyabban vegyük: a tudás biztosította sajátos „hatalmat” a világban való hiteles, sokoldalú tájékozó­dáshoz szükséges intellektu­ális készségeket, feltétele­ket mindenki számára meg- szerezhetőekké kell tennünk. A KB titkára felhívta a figyelmet arra, hogy támo- , gatni kell minden kezdemé­nyezést, amely kulturáltabb magatartásra, humánusabb életvitelre, a közösségi tár­sadalom normáinak átélé­sére sarkall. — Köszöntőm a könyvhe­tet azért is, mert céljával jelzi, hogy a szocializmus minden eddiginél humánu­sabb társadalom felépítésére vállalkozott — mondotta. — Hiszem, hogy ma is ez tevé­kenységünk lényege, de tu­dom, hogy a szoeializmusnak van még mit * beváltania ígéreteiből ezen a téren is. A világ, a mi világunk még formálódik, és ezt gyakran kíséri az újjászületéssel járó szellemi elbizonytalanodás. Seniknek sem könnyű a tá­jékozódás, mert a magyar társadalom is fontos válto­zások korszakát éli át. — Köszöntőm a könyvna­pot, amikor megkülönbözte­tett figyelemmel tekintünk a mai magyar irodalom érté­keire és azokra az alkotók­ra, akik műveikkel hozzá­járultak népünk gazdagodá­sához, szellemi emelkedésé­hez, bár sokféleképpen szól­nak. Azok az írók, művé­szek, akik a humánum egye­temes eszméit közvetítik, nyitott ajtókat találnak ná­lunk. Tudjuk azt is, hogy a mai magyar irodalom már csak hagyományait követve is , a közösségi-közéleti elhi­vatottság mellett ugyanúgy leteszi az obulust. Az ünnepi szónok külöp köszöntötte azokat, akik a könyveket elkészítették, el­juttatták az olvasókhoz: a . kiadás, a nyomda, a terjesz- ' tés áldozatos munkát végző szakembereit. — A könyvhét, a magyar könyv ünnepe mindazok­nak eml ékezetes! akik —, bárhol éljenek is — tagjai az anyanyelvi közösségnek, akiknek drága a magyar nyelvű művelődés ügye. ■ . — A Magyarországon élő nemzetiségiek és a határa­inkon túl élő magyarok dol­gában pártunk és kormá­nyunk jól ismert álláspon­tot képvisel. Ebből egyértel­műen következik, hogy szi­lárdan hisszük: a baráti or­szágokban kiadott magyar nyelvű kötetek szolgálatot teljesítenek- Szolgálják a magyar nemzetiség anya­nyelvi műveltségének gya­rapítását, és abban is segí­tenek, hogy, ha más nyel­vet is beszélünk, mint a szomszéd testvéri népek, érezzük, tudjuk: közösek a gondjaink, aggodalmaink, az örömeink. Kívánom: szolgálja ez a könyvhét is a párt, az írók, az olvasók, egészében a magyarság szellemi egy­másra találását, gazdagodá­sát — mondotta végezetül Berecz János. Magyar—szovjet barátsági nap Salgótarjánban A májusi békehónap ren­dezvénysorozatában s Ke­merovo és Nógrád testvér- kapcsolatának húszéves fennállása alkalmából ma­gyar—szovjet barátsági nap volt pénteken Salgótarján­ban: Viktor Grigorjevics Panaszenko, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének miásodtiitkára látogatott a megyeszékhelyre. A vendé­get a Hazafias Népront Sal­gótarjáni Városi Bizottságán Gordos János, a megyei pártbizottság, Kassainé Ka­rácsony Éva, a városi párt- bizottság titkára, Kazinczi Pál, a HNF megyei titkár- helyettese, dr. Sándor Gyu­la, a városi tanács vb-tit- kára, Angyal Brnabás, az Országos Béketanács tagja fogadta. A városi népfrontbizott- ság béke- és barátsági te­vékenységéről Petesházi Gábor városi népfronttit­kár adott tájékoztatót, el­mondta, hogy a béke- és barátsági munka ma már a népfronttevékenység szer­ves részévé vált, csökkent annak kampány jellege. A békerendezvények, barátsági napok programjaiban egy­re többen vesznek részt a társadalom különböző ré­tegeiből. Ezek a rendezvé­nyek is bizonyítják, hogy ' korra, nemre és pártállás­ra való tekintet nélkül erő­södött a békeszerető erők összefogása, amit a jövőben még tovább kell fokozni, s ebben a népfrontnak koor- ' dináló szerepet kell vállal­ni. A béke megvédése ér­dekében közös gondolko­dásra,, közös tettekre van szükség. A tájékoztatót városnézés, a munkásmozgalmi múze­V. G. Panaszenko vendéglátói társaságában Salgótarjánban a Kcmcrovo-lakótelepen. — bp — um megtekintése követte, majd Viktor Grigorjevics' Panaszenko az SZKP XXVII. kongresszusának, a gyorsítás politikájának legfőbb kér­déseit ismertette, s vála­szolt az e témában felvető­dő kérdésekre. Elmondta, hogy az átalakulás folyama­ta ma a Szovjetunióban konkrét munkában, konk­rét cselekedetekben feje­ződik ki. Az átalakítás cé-r lul tűzte ki a gazdálkodás korszerűsítését,- s ezzel kap­csolatban már lezajlott a vita a vállalatokról szóló törvényjavaslatról. Napirenden szerepel a Szovjetunióban a helyi ta­nácsok szerepének növelése, aminek jelentősége főképp a szociálpolitikai kérdések megoldásában mutatkozik meg. Az átalakítás, gyorsí­tás célja a szovjet emberek anyagi és szellemi igényei­nek jobb kielégítése. A prog­ram a társadalom minden szintjén gyökeres változá­sokat ígér, és célja, hogy a megkezdett folyamat visz- szafordithatatlan legyen. Természetesen az átalakítás több nehézséggel is együtt­jár, a megkezdett folya­mat sikere nagyban azon múlik, hogy a szavak és tettek egysége mennyiben valósul meg. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének másod- titkára ezután a megyeszék­hely Kemerovo-lakótelepén megkoszorúzta azt az em­léktáblát, ami Salgótarján, és Kemerovo immár húsz­éves testvérvárosi kapcso­latát hirdeti és részt vett a tegnap kezdődött Kemerovo- lakótelepi napok program­jában. Először a Szovjeté unió népviseletét bemuta­tó kiállítást nyitotta meg, majd . békefórumon a Szovjetunió békepolitikájá- ról szólt. Mongol párt- és állami küldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga és a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa meg­hívására Dzsambin Bat- mönhnek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége el- nőkének vezetésével a köze­li napokban hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba érkezik a Mongol Népköz- társaság párt- és állami kül­döttsége. (MTI) Gyermeknapi töprengések Az a gyerek, aki nem tud örülni szívből semminek, nem születésétől olyan... — Kép: Bencze — Mindene megvan? — ez az aggódó kérdés bizonyá­ra minden második szülő nő szájából elhangzik, ami­kor egy ifjú emberke a vi­lágra jön. És akkor nem számít, szépecske, vagy csúnyácska, fiú vagy lány, csak egészséges legyen. De a későbbiekben is gyakran feltesszük ma­gunknak azt a kérdést: va­jon mindent megadtunk nekik, amire szükségük van? Azt adtuk, amit kell —, vagy kevesebbet, avagy többet? Az a gyerek, aki nem tud örülni szívből semminek, nem születésétől olyan. Valamit rosszul csináltunk a mindennapi nevelésben. Talán nem ismerjük elég­gé őket. Kevés az idő, a kikívánkozó beszámolóik­ra csak fél füllel figyelünk. Néha el is zavarjuk őket: „Nem látod, hogy nyakig vagyok a munkában, majd, esetleg este...” Közben csemeténk friss élménye elfonnyad, öröme kifakul — mi meg gyakran észre sem vesszük, hogy nem jött újra mesélni. Mindene megvan? Leg­többen az anyagiakra gon­dolnak először ezt hallva — pedig tényleg nem minden a divatos ruha, a drága játék, a sok nyalánkság. Van, aiknek fáj, hogy köl- csönbiciklin száguldozhat csak, mert még nincs együtt egy új ára, hogy magnó helyett szerényebb ajándé­kot kapott a születésnapjá­ra, hogy a havi zsebpénze annyi, amit társai 1—2 nap alatt elköltenek. Ám, sok mindent pótolhat az, ha a törődés, a szeretet nem hiányzik. Ha értékelik egyéniségéi, odafigyelnek az elképzeléseire, foglalkoz­nak a problémáival. Gyakran a több ér ke­vesebbet — ne szoktassuk rá a gyermekünket arra, neki minden „jár”! A nemzetközi gyermek­napon nemcsak * a hétköz­napi, gyermeki gondok ke­rülnek szóba. Vannak, akik család nélkül nőnek föl, vagy olyan otthoni környe­zetben, ami testileg, lelki­leg káros számukra. Rájuk is gondolunk — mit tehet­nénk értük, mivel segíthe­tünk? Nem csupán a tár­sadalmi munkafelajánlások, az intézetben élő gyerekek vakázióztatása, hét végi meghívása lehet a támoga­tás módja. Jó példával, tö­rődéssel megakadályozható sok gyermeknél, hogy hát­rányos helyzete miatt szül- lei rossz életvitelét kövesse, vagy kiúttalannak lássa jö­vőjét. Amit társadalmunk azért tesz, hogy az állami gondoskodásban részesülők beilleszkedését az életbe megkönnyítse, sokrétű se­gítség. De a családban élők megértő támogatása nélkül, akikkel egyenrangúként, együtt akarnak élni, nem lehet igazán sikeres ez a munka. Gyermeknapon, amikor műsorokkal szórakoztatjuk, cukorral, csokival, játékok­kal lepjük meg a legifjab- bakat, pár percet szánha­tunk arra is, hogy ma­gunkban mérlegeljük ezt. G. K. M. Ülést tartott az iparpolitikai tanács Pénteken ülést tartott az iparpolitikai tanács. A tes­tület tagjai — Kapolyi László ipari miniszter ve­zetésével — az iparszerkezet­átalakítás emberi ténye­zőiről, a vállalati belső vál­lalkozási formák továbbfej­leszt áséről, a gazdasági re­form iparra gyakorolt hatá­sáról tárgyaltak. Az ülésen megállapították: lényeges, hogy a korábbinál szervezettebbé váljon a vál­lalatoknál a munkaerő át­csoportosítása, mind több he­lyen irányítsák át az ala­csonyabb jövedelmezőségű területekről a dinamikus fejlődésre képes termelésbe a dolgozókat. Gondot jelent, hogy ma még kevés vállal- kozójeltegű brigád tevé­kenykedik a, szocialista bri­gádmozgalomban, pedig a már megalakult ilyen szer­vezetek jó eredményeket ér­tek el. Ez bizonyítja, hogy a vállalkozási lehetőségek kialakítása a brigádmozga­lomban esélyegyenlőséget biztosít a vállalati gazdasá­gi munkaközösségekkel, emeli a főmunkaidő rangját- Az így létrejövő többlettel­jesítmények megteremtik a kellő személyi ösztönzés for­rását. A tanácskozáson felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents