Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

2 NOGRAD 1987. május 27.,SZERDA Nicaraguai küldöttség látogatása hazánkban Román—szovjet barátsági nagygyűlés Bukarestben Román—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak kedden délután Bukarestben, az államtanács palotájának kong­resszusi termében Mihail Gorbacsov látogatása alkalmá­ból. A két ország himnuszának elhangzása és a nagy­gyűlés megnyitása után először Nicolae Ceausescu mon­dott beszédet. A román vezető után Mihail Gorbacsov emelkedett szólásra. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghí­vására május 18. és 26. kö­zött látogatást tett hazánk­ban a Nicaraguái Sandinis­ta Védelmi Bizottságok kül­döttsége, élén Leticia Herre­ra főtitkárral (országos koordinátor), az államta­nács első elnökhelyettesé­vel. A nicaraguai küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Czine- ge Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ba­ranyai Tibor, a SZOT fő­titkára, Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. A küldöttség találkozott Borbély Sándorral, a Mun­Egyoldalú megkülönbözte­tő rendelkezésekkel korlá­tozza a szocialista országok újságíróinak tevékenységét az Egyesült Államok kül­ügyminisztériuma. Az érin­tett országok nagykövetsé­geihez eljuttatott diplomá­ciai jegyzék szerint a szo­cialista országok — köztük hazánk — újságíróinak visz- sza kell szolgáltatniok a külügyminisztérium épüle­tébe szóló állandó belépő­ket, amellyel részt vehettek a minisztérium napi sajtó­tájékoztatóin. Ezentúl min­den sajtórendezvényen csak előzetesen kért engedéllyel kásőrség országos parancs­nokával, Duschek Lajosné- val, a MNOT elnökével, to­vábbá a Magyar Szolidaritá­si Bizottság vezetőivel. A Ribánszki Róberttel, a HNF OT titkárával folytatott megbeszélésen a népfrontot és a Sandinista Védelmi Bi­zottságokat kölcsönösen érin­tő kérdéseket, a kapcsola­tok fejlesztését és a további együttműködés erősítését szolgáló feladatokat tárgyal­ták meg. A nicaraguai kül­döttség magyarországi prog­ramja során látogatást tett Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, ahol a HNF megyei munkájával, ipari és mező-> gazdasági létesítményeivel ismerkedett. vehetnek részt, s csak meg­határozott napszakban. Az intézkedés további ki­hatásai egyelőre nem isme­retesek. Mivel eddig a kül- ügyminisztériumi belépő megadása jelentette az ala­pot, az egyéb akkreditálá­sok — kongresszus, Fehér Ház — engedélyének kérel­mezéséhez, kérdéses, hogy a továbbiakban ez . miként valósul meg. A külügyminisztériumi intézkedéssel egyidejűleg korlátozták a tudósítók be­lépését a Pentagon sajtó­irodájába is. Hámori Csaba Szófiába utazott Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára kedden Szófiába utazott, ahol részt vesz a Dimitrov! Komszo- mol XV. kongresszusán. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Venze- lin Kocev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. Kairói merénylet A magát „Egyiptomi For­radalomnak” nevező csoport tagjai hajtották végre Kairó­ban az amerikai diplomatáik ellen-i merényletet. Az Egye­sült Államok és Egyiptom kapcsolatainak történeté­ben ez az első alkalom, hogy az országban támadás cél­pontjaivá váltak az amerb kai külképviseletek. A tá­madás két sérültje, a nagy­követségi biztonsági szolgá­lat vezetője és helyettese rövid kezelés után elhagy­ta a kórházat. Néhány órával a merény­let után egy kiváló angol­sággal beszélő férfi telefonon felhívta az egyik, Kairóban dolgozó nyugati hírügynök­séget, s közölte: az „Egyip­tomi Forradalom” nevében beszól, az ő tagjai követték el a támadást, és erről köz­leményt juttatnak el a hír­szolgálati irodához. Az „Egyiptomi Forrada­lom” nevű szervezet az el­múlt három évben tette is­mertté a nevét. Tagjai há­rom merényletet hajtottak végre a Kairói izraeli követ­ség alkalmazottai ellen. Mihail Gorbacsov elége­detten szólt arról, hogy Ro­mánia és az RKP fejleszte­ni kívánja az együttműkö­dést a Szovjetunióval, il­letve az SZKP-val. Megálla­pította, hogy ennek minden feltétele megvan, s a Szov­jetunió is kész mindent megtenni az együttműködés erősítéséért. Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a történé­szek a szocialista országok múltját elemezve bizonyára számos okot találnak majd egyes döntések bírálatára, de az együttműködés és az egység erősítésére irányuló politika helyessége vitán fe­lül áll. Az SZKP KB főtit­kára röviden elemezte azo­kat az okokat, amelyek a Szovjetunióban elkerülhe­tetlenné tették az „átépítés­nek nevezett reformokat. Mihail Gorbacsov, az át­alakítás szükségességét a szovjet gazdaság egyenet­len fejlettségével is indo­kolta. Mihail Gorbacsov kifej­tette: a Szovjetunióban szá­mos ok folytán a demok­ráciát főként az osztályok és társadalmi csoportok ér­dekeinek képviseleteként ér­telmezték. Szocialista ren­dünk jelenlegi fejlettségi szintje megköveteli, hogy tovább lépjünk. Célul tűz­zük ki, hogy közelítsük a demokráciát az emberekhez, a legszélesebb teret nyissuk meg ahhoz, hogy kibonta­kozzon az emberek alkotó képessége, hogy senki se érezze magát pusztán csa­varnak az államgépezetben. Hogyan oldjuk meg eze­ket a feladatokat? A gazda­ságban a dolgozó kollektí­vák önelszámolása, önfinan­szírozása és önigazgatása, a gazdasági vezetők megvá­lasztása, a gazdasági mód­szerek megszilárdítása, a tervezés korszerűsítése ré­vén. Az ideológia területén: alkotó módon, a valóság mély és elfogulatlan elem­zése alapján a marxista— leninista elmélet fejlesztése révén; a politika belső- és nemzetközi viszonyok elem­zésére támaszkodó megala­pozása útján; a múlt tanul­ságainak és a jövőbe muta­tó előrejelzéseknek figye­lembevételével; az emberi tényező szerepének fokozá­sával, a nép szellemi ener­giáinak feltárása és felsza­badítása révén. A pártmunka egyik leg­fontosabb irányvonala a dol­gozók internacionalista ne­velése, a népek barátságá­nak erősítése. A szocialista országok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének fontos­ságáról szólva, Mihail Gor­bacsov hangsúlyozta a test­vérpártok vezetőinek tava­lyi tanácskozásán született döntések jelentőségét. En­nek kapcsán leszögezte, hogy a KGST mindeddig megfe­lelően teljesítette feladatát, de most a közös tevékeny­ség új módszereire, irányí­tásának modern formáira van szükség, amelyek lehe­tővé teszik a gazdasági együttműködés színvonalának lényeges emelését, a részt­vevők hasznának növelését. A szovjet—román gazda­sági kapcsolatokra áttérve, Mihail Gorbacsov rámuta­tott, hogy az együttműködés minőségi javítása nemcsak anyagi előnyökkel járna, ha­nem gyümölcsözően hatna a szovjet—román kapcsolatok egészére, a két nép közötti barátság erősödésére is — ál­lapította meg. — Csütörtökön Berlinben ismét összeül a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületé. Az ülésen elemez­ni fogjuk az Európában és a világban kialakult hely­zetet, egyeztetjük legsürge­tőbb együttes külpolitikai akcióinkat. Végezetül Mihail Gorba­csov szólt a Balkán-félsziget helyzetéről. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak a balkáni térségben nincs sem nukleáris, sem pedig vegyi fegyvere. A balkáni békeövezet megteremtésére vonatkozó, Románia és Bul­gária által előterjesztett ja­vaslatról szólva hangsúlyoz­ta: a Szovjetunió kész biz­tosítani az ehhez szükséges garanciákat, s ennek kap­csán felvetette, hogy továb­bi lépésként ki kellene von­ni minden külföldi csapatot a Balkánról, fel kellene szá­molni minden külföldi ka­tonai támaszpontot a fél­szigeten. Lemondott a dél-koreai kormány Szocialista tudósítók megkülönböztetése Közös dolgainkról A párt helye, szerepe a megújulásban A dél-koreai rendőrség brutalitása ellen kibonta­kozott országos tiltakozás miatt kedden lemondásra kényszerült a dél-koreai kormány. Csőn Tu Hvan államfő a testületi lemon­dást azonnal elfogadta és új kormányt nevezett ki. Az új kabinet vezetője az elnök egyik tanácsadója, a ,69 esztendős Li Han Kei lett. A korábbi miniszterel­nökön kívül annak egyik elnökhelyettese, továbbá a belügyminiszter és az igaz- ságügyminiszter is távozott. Az államfő leváltotta az or­szág főügyészét és a titkos- szolgálat vezetőjét is. A mostani kormányvál­sághoz az vezetett, hogy az (Folytatás az 1 . oldalról) váci Duna-parti liget ki­építését. Kezdetét veszi az esztergom-vaskapui turis­taház és étterem felújítása és a nagybörzsönyi vízhá­lózat megépítése. A közel­jövőben átadják rendelte­tésének a dunakanyari kerékpárút Budapest—Bé­kásmegyer—Szentendre kö­zötti szakaszát. Kerékpár­utat építenek a Luppa-szi- get és Pomáz között is. Sok szó esett a tanácsko­záson a Dunakanyar és a ráckevei Duna-ág partvidé­ki üdülőterületeinek infra­strukturális fejlesztéséről. A ráckevei térség árvízvé­delmi beruházásaira pél­dául húszmillió forintot köl­tenek. A nagymarosi vízilép. cső tervei elkészültek, ma­gyarra fordításuk befeje­zés előtt áll. Az osztrák gép­óriások rövidesen megkez­év elején rendőrségi ki­hallgatáson halálra kínoz­tak egy 21 éves diákot. Az esetről készült hivatalos je­lentés egyedi túlkapásnak tüntette fel az ügyet, de ezt az ellenzéken kívül a dél­koreai katolikus egyház ve­zetése is elutasította. A püspöki kar állásfoglalása után, országszerte zavargá­sok törtek ki, s az államfő jobbnak látta, hogy a kabi­net néhány tagjának kicse­rélésével próbálja leszerelni a diktatórikus rendszer el­leni tiltakozást. A hetedik éve hatalmon lévő Csőn Tu Hvan most alakította át 21. alkalom-' mai kormányát. dik a munkát. E tervek azonban nem foglalkoznak, — nem is feladatuk — a vízparti üdülőterületek, csó­nakázó- és halastavak, más üdülési létesítmények kialakításával. Nagyobb baj az, hogy a jelek sze­rint más sem foglalkozik ezzel, hiányoznak a rende­zési tervek, pedig nincs idő a késlekedésre. Felhív­ták a figyelmet arra is, hogy a Dunakanyar part­ját — az ellenőrizetlen ma­gánépítkezések annyira be­telepítették, — hogy a 150 kilométernyi parton alig öt-hat kilométeren lehet le­jutni a Dunához. Miután az intézőbizottság döntött a Közép-Duna-vidé- kért emlékérem odaítélésé­ről, Gresina István rétsági tanácselnök kalauzolásával megtekintette a bánki ten­gerszemet és az üdülőterü­let intézményeit. z elmúlt évtizedekben — különösen az utób­bi 30 évben — ha­zánkban a párt irányításával olyan gyökeres minőségi tár­sadalmi átalakulás . ment- végbe, amelynek történelmi eredményeit népünk elisme­ri és megbecsüli. Vívmánya­inkra biztonságosan lehet alapozni a szocialista tár­sadalom továbbfejlesztésé­ben. A párt történelmi érdeme, hogy — különösen újjászer­vezése óta — mindig tudott alkalmazkodni a szocialista építőmunka változó hazai és nemzetközi feltételeihez, tu­dott szakítani a rossz meg­szokásokkal, az elkövetett hibákkal, képes volt korri­gálni a tévedéseket; őrizte és hasznosította a magyar kommunista mozgalom for­radalmi hagyományait, és következetesen megújította a szocialista társadalom építésének programját, mód­szereit, egész folyamatát. A valóságban már három évtizede kibontakozott re­formfolyamat eredménye­ként a párt irányításával szü­letett meg nemzeti törté­nelmünk legdemokratiku­sabb politikai hatálma. Napjainkban — részint az újabb nemzetközi kiihívásók, részint a társadalom fejlő­dése intenzív növekedési pá­lyára való áttérésének köve­telménye miatt — nagy, ne­héz és ismét új feladatok állnak előttünk. Ezekhez al­kalmazkodva társadalmi életünkben jelentős válto­zások kezdődtek meg a po­litikában és a társadaihni építés gyakorlatában: a gaz­daságban, a kultúrában, az állami életben és más terü­leteken. Társadalmunkat olyan mozgások, változások és további változtatásokat sürgető feszültségek jellem­zik, amelyek a 80-as évek­re összecsomósodtak, s egy­idejűleg és minőségi jel­leggel jelentkeznek. A kér­désekre a politika, a tudo­mány és a gyakorlat együtt­működésével fogalmazódott meg a válasz: napjainkban nem elégséges valamiféle részleges reform, a társada­lom különböző szféráit — a gazdaságot, a szellemi életet és a politikát — külön-külön érintő megújulás. Eredményt csak a szocialista társadal­munk egészét és minden di­menzióját átfogó, egyidejű­leg és egymással kölcsönha­tásban érvényesülő megúju­lás, csak a komplex, folya­matos, következetesen vé­gigvitt reform hozhat. Ezt a következtetést erő­sítették meg a Szegeden nemrégiben megtartott el­méleti tanácskozáson is. A válaszok kimunkálása és gyakorlati alkalmazása fo­kozott igényeket támaszt a társadalom politikai irányí­tásával szemben is. A veze­tő szerepet betöltő párt nap­jainkban a fejlődés döntő láncszemének a gazdaságot tartja, elsősorban a gazda­ságot ért kihívásokra török­szik megtalálni, kidolgozni a megfelelő társadalmi-po­litikai választ. A szerves re­form megvalósításának tehát nem csupán része, hanem elengedhetetlen, alapvető feltétele is a politikai rend­szer korszerűsítése, a szo­cialista hatalom továbbfej­lesztése. A politikai rend­szer fejlesztése a hazai épí-, tőmunkának, de a nemzet­közi ideológiai harcnak is központi kérdése. A változás tartalmáról, mélységéről, irányáról, mód­szeréről sokszínű — eseten­ként szélsőséges — vita zaj­lik a hazai közvéleményben, folyóiratok . hasábjain, s a különböző fórumokon. A he­lyes megoldás terve —, mint minden más kérdésben is — reális elemzések, átfo­gó kutatómunka, a törvény- szerűségek vizsgálata és gya­korlati alkalmazása, elveink érvényesülését garantáló kétoldalú érzékenység alap­ján formálódik. Az MSZMP álláspontja, hogy a politikai rendszer fejlesztése bonyolult, egy­mással szorosan összefüggő folyamatok összessége, amely érinti a demokratikus nép­hatalom erősítését, a hatalom szerveit, intézményeit, a szo­cialista demokrácia külön­böző területeit és a közéleti tevékenységet. A történelmi tapasztalatok arra figyel­meztetnek: a változtatásnak biztosítania kell, hogy a politikai rendszer átgondol­tan illeszkedjen a társadal­mi-gazdasági fejlődés folya­matába, és korszerűbbé vá­lása révén maga is segítse a pölitikai-gazdasági-ideo- lógiai területek megújulását. Pártunk meggyőződése az is — ezt támasztja alá a szocializmus hazai építésé­nek számos eddigi tanulsá­ga csakúgy, mint nemzetközi tapasztalatai —, hogy a vál­tozásnak egyidejűleg kell biztosítani a stabilitást és a megújulást. Stabilitást ab­ban az értelemben, hogy a politikai rendszer struktú­rájának, működésének a be- yált szövetségi politika alapján tovább kell erősíte­nie és folyamatosan újrate­remtenie szocialista tár­sadalmunk politikai-cselek­vési egységét. A megújulás, a fejlesztő munka pedig feltételezi a párt eddiginél is hatékonyabb irányító sze­repét, s általa nagyabb tár­sadalmi tudatosságot, ösz- azehangoltságot, a társada­lom fejlődéstörvényeinek pontosabb ismeretét és alkal­mazását. A politikai dönté­seknek a munkásosztály cél­jaival összhangban álló össz­társadalmi érdekeket kell kifejeznie. Ennék képvisele­tére — politikai jellegénél, összetételénél, elméleti fel- készültségénél fogva — a marxista—‘leninista párt hi­vatott. Népünk elfogadja és tá­mogatja a pártnak a szo­cializmus építésére vonat­kozó stratégiai célját, igény­li társadalomirányító szere­pét. Ebben a tekintetben a politikai rendszer alapja a jövőben sem változhat: a párt megtartja politikai hegemóniáját, központi sze­repét a politikai döntések meghozatalában, az érdekek egyeztetésében és azok he­lyes képviseletében. Napjainkban sem kép­zelhető el tehát egy több hatalmi központú politikai rendszer. Az úgynevezett politikai pluralizmus való­jában soha sehol, egyetlen osztálytársadalomban sem létezett, létezhetett tartósan — ilyen nincs a mai kapi­talizmusban sem —, követe­Tovább gazdagodik a Dunakanyar és környéke

Next

/
Thumbnails
Contents