Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII.ÉVF.,121. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. MÁJUS 25., HÉTFŐ Vásárfia (3. oldal) Lakják a házat és alkossanak (4. oldal) Mesteremberek (5. oldal) > Pótoljak az elmaradást „Taroltak" a téli és a tavaszi fagyok Uárkonyi Peter Svájcba utazott Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter Pierre Aubert sváj­ci külügyminiszter meghívására vasárnap hivatalos látoga­tásra Svájcba utazott. (MTI) Gáspár Sándor látogatása az NSZK-ban Nyári egyetemek ..Akar pihenés közben tanulni? Akar tanulás köz­ben pihenni? Ezekkel a reklámmondatokkal ajánl­ja programjait a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulat nyári egyeteme. Sem­mi kétség, a nyári egye­tem a TIT nagy hagyomá­nyú intézményei közé tarto­zik. Mindenekelőtt tudo­mányos ismeretterjesztő fórum, de igen fontos a továbbképzés terén betöl­tött helye is. Emellett le­hetőséget teremt olyan ta­pasztalatcserékre. amelyek során a ,.laikus-’ érdeklő­dők közvetlenül is talál­kozhatnak a szakemberek­kel. Ebben az évben húsz vá­ros — köztük Salgótarján — huszonhárom nyári egyetemnek ad otthont. A rendezvényekre mintegy háromezer résztvevőt vár­nak, köztük jelentős szám­ban külföldieket is. Tavaly, a kulturális turizmusra is kedvezőtlen nemzetközi hatások ellenére mintegy ezemégyszáz érdeklődőt láttak vendégül, harminc országból. Mind a hazai, mind a külföldi vendégek kétharmada valamilyen ösztöndíjjal vesz részt a rendezvényeken. A legnagyobb, immár hatvanéves hagyományai a debreceni nyári egyetem­nek vannak. Témája ezút­tal a magyar nyelv és iro­dalom, a magyar kultúra. Évek óta nagy számban vesznek részt rajta külföl­dön élő magyarok, de ide­gen ajkúak is. Ez az oka annak, hogy itt a magyart, mint idegen nyelvet oktat­ják, illetve felfrissítik azok tudását, akik ezt igénylik. A veszprémi előadások középpontjában az állam- igazgatási szervek és a gazdasági irányítás kapcso­lata áll. Ugyancsak ez a város ad otthont a Bala­tonnal foglalkozó előadás- sorozatnak is. Eger lesz a színhelye a filmművészeti nyári egyetemnek, amely minden évben más rende­ző — az idén Gábor Pál — munkásságát állítja a kö­zéppontba. Az Ifjúság '87. címet vi­selik a salgótarjáni nyári egyetem rendezvényei. Té­mája: a fiatalok körében eluralkodott szenvedélybe­tegségek, gyógyításuk, il­letve megelőzésük. Szeged is két nyári egyetemnek ad otthont. Az egyiken az iskola és a pedagógus ön­állóságát, a másikon a mű­velődés és az innováció kapcsolatát elemzik a résztvevők. A nyári egyetemek szer­vezői, amellett, hogy a jö­vőben is szeretnék meg­őrizni a rendezvények alap­funkcióját, korszerűsíteni akarják azt. Mindenekelőtt a témák szűkítésével, ala­posabb körüljárásával. A TIT-szervezeteknél, így Nógrád megyében gondos előkészítőmunka előzi meg . a rendezvényeket. Időben kialakították a programo­kat, s május végéig, júni­us közepéig várják mind­azok jelentkezését, akik pihenni és tanulni is akar­nak a nyáron. S ____________________________/ N em kedvez az időjárás mostanában a mezőgazda­ságnak. Ősszel a szárazság, télen a kemény fagy hátrál­tatta a növénytermesztési munkákat. Az idei növénytermeszté­si eredményeket megalapo­zó őszi munkákat, kivált a talaj-előkészítést a száraz időjárás miatt csaknem tíz százalékkal nagyobb költ­séggel végezték el a nógrá­di mezőgazdasági üzemek. A csapadékhiány miatt a tél beállta előtt a kalászo­soknak csupán kétharmada kelt ki. A márciusban el­végzett állapotminősítés sze­rint a kalászosok gyengéb­ben fejlettek voltak, mint az előző évben, a hektáron­kénti tőszám 25—30 száza­lékkal maradt el az opti­málistól. A kalászosok téli kipusz­tulásának mértéke a kemény fagyok ellenére sem halad­ja meg lényegesen az előző évit. Tönkrementek viszont a repcevetések, több mint 2270 hektárnyi pusztult ki. Nagy a fagykárszóródás a szőlőültetvényekben: a ká­Vasárnap befejezte mun­káját a nemzetközi törté­nészkonferencia, amelynek a sziráki Kastély Szálló adott helyet, és amely fö­lött a pásztói Mátraaljai Ál­lami Gazdaság vállalt véd­nökséget. A szombati tanácskozá­son folytatták az exporttal összefüggő kérdések megvi­tatását. A görög előadók hazájuk iparosításának kez­deteiről, a XIX. századi ex­porttermékek árainak kiala­kulásáról és mozgásáról be­széltek, míg az olasz és a francia történész az itáliai és a spanyolországi külke­reskedelemnek a gazdasági fejlődésben betöltött szere­rosodás 30—90 százalékos mértékű. A kiesést az ezt figyelembe vevő metszéssel is iparkodnak pótolni a gaz­daságok, ám így is csak gyenge közepes termés vár­ható. Szerencsére a gyümölcsö­sök kevésbé sínylették meg a hideg telet. Minimális károsodás tapasztalható a korai cseresznyénél és a meggynél. A metszési és növényvédelmi munkákat időben elvégezték. A szamó­cánál a márciusi fagyok a vegetatív részeket károsí­tották, gyenge közepesnél aligha lesz jobb a termés. Jól telelt viszont a málna és a ribiszke, az ültetvények várhatóan a tavalyi, vagy attól jobb hozamot adják majd. A kiesések és késedelmek pótlására intézkedtek a nógrádi mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek. A ki­pusztult repce és az őszi kalászosok helyére elsősor­ban nagyobb árbevételt biztosító növényeket, nap­raforgót, tavaszi árpát, len­csét vetettek. Az időjárás pét elemezte. Keyder török gazdaságtörténész nemzeti gazdaságuk exportövezetei­ről adott számot. A külföl­di tőke- és a hitelrendszer összefüggéseiről két előadás hangzott el. Az egyik görög témával foglalkozott, a má­sik a magyar tőkeimportot és bankrendszert tekintette át 1840 és 1914 között. En­nek előadója Kövér György, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem gaz­daságtörténeti tanszékének tanára volt. Vasárnap a vállalkozók helyzetét és szerepét tekin­tették át a gazdasági fej­lettség és fejlődés szempont­jából. A görög előadó mel­okozta késés behozására hét végi és ünnepi műsza­kokat szerveztek, növelték az osztott fejtrágyázást, na­gyobb területen pedig folyé­kony műtrágyát helyeztek ki. Az időben végzett gyom­irtással együtt védekeztek a vetésfehérítő ellen is, meg­kezdték a lombtrágyázást. Az időjárás jelenleg is hűvös, az átlagosnál több eső hullik a földekre. A csa­padékmennyiség azonban területenként számottevően változik: a megye nyugati részein 30—50 milliméter- nyi, a keleti vidékeken vi­szont csak 10—20 milliimé- ternyi hullott a májusi eső­ből. A fagyosszentek ki­sebb talaj menti fagyokat hoztak, ezek hatása még nem mérhető. Jelenleg úgy tűnik, hogy az előző évekénél jobb, szervezettebb növényápolás, magasabb szintű tápanyag­gazdálkodás és növényvéde­lem, jól szervezett betaka­rítás esetén a tervezett ho­zamok az elmúlt hónapok rossz időjárása ellenére is elérhetők. lett két magyar történész: Koncz Katalin és Halmos Károly, mindketten, az MTA Közép-Kelet-Európai Ku­tatási Központjának munka­társai fejtették ki nézetei­ket. A háromnapos nemzetkö­zi tanácskozás eredményét zá­róülésen összegezték szervezői és szorgalmazói, a görög és a francia képviselők, valamint Ránki György akadémikus, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója. Va­lamennyi résztvevő úgy vé­lekedett, hogy kulturált kö­rülmények között, kölcsönö­sen hasznos, termékenyítő eszmecsere zajlott, s a ké­sőbbiekben is sort kerítenek az ilyen találkozókra. Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésé­vel a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) meghívá­sára május 19-től 23-ig szak- szervezeti küldöttség tar­tózkodott az NSZK-ban. A SZOT és a DGB vezetői tá­jékoztatták egymást orszá­gaik politikai és gazdasági helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek Mi is nagy élvezettel hall­gattuk a bemutatkozott kó­rusok produkcióit — mon­dotta többek között értékelő beszédében Turcsányi Emil, a Zeneművészeti Főiskola ta­nára, a megyei kórusszemle háromtagú szakmai zsűri­jének elnöke. Nem rejtette véka alá azt a véleményét sem, hogy a teljesítmények alapján úgy érzi, sok jó énekkar tevékenykedik Nóg­rád megyében. — köztük munkáskórusok —, ami egy­úttal a kórusmozgalom he­lyi fellendüléséről is tanús­kodik. A megyei kórustalálkozó — a megyei művelődési osz­tály, az SZMT, a KÖT A megyei szervezete, a József Attila Városi-Megyei és a szécsényi il. Rákóczi Fe­renc Művelődéséi Központ szervezésében — idén kap­csolódott a Vándor Sándor­ról elnevezett országos szem­léhez. Ennek megfelelően tétje az volt, hogy ki, vagy kik jutnak él az országos döntőbe. Erről azonban a korábbi gyakorlatnak megfe­lelően — valamennyi bene­vezett kórus meghallgatá­sa után döntenek. A szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola au­lájában szombaton megtar­tott szemlén hét együttes mutatta be tudását. A több mint évszázados hagyomány, ra visszatekintő Balassa­gyarmati Városi Szövetke­zeti vegyes kart Ember Csa­ba, az ugyancsak nagy múl. tú salgótarjáni Bányász férfikart Venter László ve­zényelte. A jövőre harminc­éves salgótarjáni pedagó­guskórus álén Virág Lász­ló, a mindössze öt esztende­je alakult bátonyterenyei Bányász férfikar élén László­alakulásáról, a szakszerve­zetek munkájáról. A tár­gyaló küldöttségek áttekin­tették a magyar és az NSZK-beli szakszervezetek közötti kapcsolatokat és megállapodtak azok tovább­fejlesztésében. A SZOT- küldöttsége szombaton ha­zaérkezett. (MTI) né Gazsi Éva dolgozik. A tízéves pásztói munkáskórust Balázs Ferenc, az 1973-tól működő szécsényi Erkel Fe. renc vegyes kart Bora István vezeti. Guthy Éva irányítá­sával, fennállásának 17 éve alatt országosan is a leg­jobb kórusok közé küzdötte fel magát a salgótarjáni Liszt Ferenc kamarakórus. Ver­senyen kívül — háromne­gyed órás programmal — mutatkozott be a lévai, pe­dagógusokból álló Domovina kórus, Frantisek Zborovjan karnagy vezetésével. A szlo­vák énekesek és a balassa­gyarmatiak között közös el­határozásra most szövődnek az együttműködés, a barát­ság szálai. Szigeti Lászlóné, a Szécsé­nyi Városi Tanács osztály- vezetője megnyitó beszé­dében — egyebek mellett — szólt a zene embert formáló, összekovácsoló, közösségte­remtő erejéről. Az együtte­sek mindezt igazolták; ép­pen úgy, mint az előzetes várakozást az élményre. a színvonalas szereplésre. Megmutatkozott, hogy nap­jainkban is —, amikor so­kakat szinte kizárólag csak az anyagiak megszerzése hajt — értelme van a lát­szólag haszontalan éneklés­nek, a közös munkának. A résztvevő kórusok mind. egyike emléklapot kapott, a tagok pedig magukkal vi­hették a találkozó emblémá­ját, Antal András kerami­kusművész plakettjét. A megyei • művelődési osztály nívódíját a balassagyarmati kórus, karnagyi művészeti díját Balázs Ferenc kapta. Az SZMT-munkáskórus dí­ját a zsűri a bátonyterenyei bányászoknak ítélte, míg a szemle vándorserlege a helybeli énekeseknek jutott. Salgótarján, Balassagyarmat és Bátonyterenye szakmunkásképző intézeteiben szomba­ton sok száz harmadikos tanuló búcsúzott. Felvételünk a balassagyarmati 217. Ipari Szak­munkásképző Intézet végzős növendékeinek ballagásán készült. Gazdaságtörténészek eszmecseréje Befejeződött a nemzetközi konferencia Szirákon Kórusszemle Szécsényben Kiforrott, érett előadásával a balassagyarmati vegyes kar megérdemelten nyerte el a megyei művelődési osztály nivódiját. —Rigó—

Next

/
Thumbnails
Contents