Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Sok a kifosztott fészek. A vörösbegy fészke Á fészek szakértő Nógrád megye északi ré­szén a Medves területén hegyvidéki madaraink csak­nem teljes köre megtalál­ható. Zagyvaróna, Cered, Mátraterenye és Szilváskő közbezárta területen 100-faj- ta költő és 40-fajta átvo­nuló madár él. E madárvi­lág legszakavatottabb isme­rőjével Varga Ferenccel ki­rándulunk a „levegő urai” nyomában. Kakukk, kakukk ... Ha­sít bele a légtérbe, majd halkul el e hang, utat en­gedve a kis énekesmadarak trillázó dallamának és a borókák zizegésének. — Hívja a párját a hím, bizonyára talált egy fész­ket, amibe lerakhatja tojá­sát a tojó, — tolmácsolja a kakukk üzenetét Feri bácsi, megyénk amatőr ornitológu­sa, akit munkahelyén, az öt­vözetgyárban csak úgy hív­nak, a madaras. — Édesapám erdész volt. Kirándulásaink során nem kellett kétszer mondani, hogy nézzem meg a fészke­ket a fák tetején. Gyermek­koromban magamba szív­tam a természet szeretetét, ami aztán egy életen át el­kísér. Szid is néha a fele­ségem, hogy minden sza­bad időmet az erdőben töl­töm, de itt megfeledkezem a világ összes gondjáról. Szövődnek a gondolatok, miközben ballagunk a Cser- készkút-tetőn gyönyörködve az elénk táruló panorámá­ban, a simára legelt gyep­ben és a borókabakrok for­magazdagságában. — Egy hete itt két tojás volt — húzza szét 'kísérőm a szúrós ágakat —, most öt van az őszapó fészkében. Bizony a lerakott tojások­ból, jó ha az ötödé meg­marad. Sok az ellensége a tojásoknak és a fiókáknak. A szajkók a legnagyobb dézsmálok. Közben biztos kézzel nyúl a bokrok közé, s mutat rá a tojással teli, vagy üres fészkekre. Egy kenderike­fészekre bukkanunk. Hirte­len látogatásunkra a fiókák öten ötfelé rebennek. A fotó kedvéért egyet vissza­rakunk, de aztán az is el­tűnik. Ami egyszer kiug­rott a fészkéből, az már nem marad ott sokáig — kapom a tájékoztatót. Pár kilométerrel arrébb a bárnai völgyben bóklászunk tovább. Itt is, ott is odú a földben. Vörösbegy költi a tojásait. — Ez az a madár, ami­nek fészkébe rakja leggyak­Kenderikefióka Cserháthalápon rabban tojásait a kakukk. Huszonöt éve figyelem e mással köttető madarat. Viselkedéséről sokat publi­káltam folyóiratokban, köny­vekben. Jelenleg egy ter­mészetfilm forgatásában se­gédkezem. Utunkat a Zagyvaróna melletti völgybe, a Hársas- ba vesszük. Ez egy madár­paradicsom, közel tízfajta madár fészkel itt. Kis pa­takhoz érünk. Előkerül a féltve őrzött japán háló, s az öklömnyi gombolyagból harminc négyzetméteres fe­lület feszítődik ki. Mire meg­tekintünk egy pár kifosz­tott feketerigó-fészket, már vár bennünket egy madár, a hálóba gabalyodva. Óva­tosan kiszabadítva gyűrű kerül a lábára, s pontos ad­minisztráció a noteszba: 1987. 05. 12. Citromsármán tojó —, s a megriadt ma­dár máris vígan szeli a le­vegőt. — Évente 300—500 mada­rat gyűrűzök meg, s nagy öröm számomra, amikor Olaszországból, Ciprusról, Libanonból igazolják vissza, hogy a gyűrűn ez állt: HUNGARY. Bencze Péter Feszítődik a japán háló. Tej van, nincs aki eladja Cserháthalápon kedden­ként nincs tej! — írja ol­vasónk panaszos levelében, amelyet az ottani lakosok nevében küldött szerkesztő­ségünkbe. A levélből kide­rül, hogy a tejeskocsi ugyan naponta kiszállítja a friss nedűt a községbe, ám ott nincs, aki átvenné azt. A halápiak pedig mit is tehetnének, főként azok, akiknél kisbaba gőgicsél; reggelente megindul egy új­fajta népvándorlás a szom­széd községbe — tejért. Hogy végül is miért nem ihatnak Cserháthalápon keddenként tejet? Szó sincs semmiféle korlátozásról, csupán arról, hogy sajnos még mindig vannak olya­nok, akik nem megfelelően látják el feladatukat. Mint a Galgamenti Áfész ma- gvarnándori központjában megtudtuk, a halápi ve­gyesboltban keddenként szünnap van. Ilyenkor a helyi szerző­déses italbolt vezetőjének lenne feladata a tej átvé­tele, illetve eladása, amit egyébként a vele kötött szerződés is tartalmaz. A község lakóinak érdekében — mondták a szövetkezeti központban — az áfész szi­gorúan felelősségre vonja az italbolt vezetőjét, ha a jövőben sem tesz eleget munkaköri kötelességének. Ezzel egyetértünk. De miért kellett a panaszos le­vél megszületését megvár­ni? Tuza Katalin Mozgó szűrőállomás — összefogással Egy ötlet a megvalósulás útján Hazánkban jelenleg min­den ötödik haláleset vala­milyen rosszindulatú daga­natos megbetegedés miatt következik be. Évente csak­nem negyvenezren esnek ennek áldozatául. A salgótarjáni Madzsar József megyei kórház fia­taljai is célul tűzték ki, hogy bekapcsolódjanak ko­runk népbetegsége — a rák — elleni küzdelembe. Az ő körükben fogalmazódott meg az ötlet, hogy célszerű lenne egy szűrőbuszt létre­hozni. mivel e megbetege­dés gyógyításának egyik elő­feltétele a mielőbbi észle­lés. S, ez a lehetőség bizto­sítaná a gyors, helyszíni vizsgálatok elvégzését az apró falvakban, települése­ken is. A kórházi KlSZ-esek kép­viselője a salgótarjáni vá­rosi KlSZ-bizottsághoz for­dult, ahol kedvezően fogad­ták a javaslatot.--- Első lépésként március második felében egy felhí­vást tettünk közzé alap- szervezeteink, iskolák, gyá­rak, vállalatok felé, amely­ben tájékoztattuk szándé­kunkról a fiatalokat, s mindazokat, akiknek a köz­reműködésére számítha­tunk —, tájékoztat Kisné Karakasev Anna. a KISZ városi bizottságának első titkára. — Ezenkívül az ehhez szükséges — nem csekély — pénzösszeg elő­teremtéséhez kértünk fel­ajánlásokat. — Eredményes volt a fel­hívás? — Eddig összesen hét na­gyobb vállalat, illetve gyár támogatását nyertük meg ügyünknek, amelyek egyen­ként 50 000—100 000 forint közötti összeggel járulnak hozzá a szűrőbusz beindítá­sához. A salgótarjáni Vo­lán-vállalattól kaptunk erre a célra egy selejtezett buszt, amit e hónap közepén Bu­dapesten újítanak fel, több mint egymillió forintos költséggel. — Ennek egy részét a me­gyei tanács egészségügyi osztálya fedezi — mondja dr. Kollár Zoltán egészség- ügyi osztályvezető-helyet­tes. — A salgótarjáni sík­üveggyár állítja elő az üve­gezéshez szükséges anyago­kat, a műszerék szerelését a röntgen- és kórháztechni­kai vállalat végzi el. A fel­szerelés egyébként többféle — általános jellegű — egészségügyi szűrésre is al­kalmas lesz. — Egyedülálló kezdemé­nyezésről van szó? — Nem, az ország más városaiban — például Szé­kesfehérváron, Pécsett, már működik ehhez hasonló „mozgó szűrőállomás” és számos helyen szorgalmaz­zák még továbbiak megva­lósítását — teszi hozzá az osztályvezető-helyettes. Kisné Karaik es ev Anna a következőkben foglalja ösz- sze a további tennivalóikat: — KISZ-eseinktől mi el­sősorban azt várjuk, a szé­les körű gyűjtésben, a fel­hívás terjesztésében, a to­vábbiakban is vegyérték részt, a társadalmi munká­ért kapott pénzt is erre a célra fizessék be. A város ifjúsági rendezvényein ha­marosan úgynevezett rák­tombolát fogunk árusítani, ennek bevételét szintén erre szánjuk. Mindez persze nem elég, pedig arról van szó újra, hogy az egészségügyi szol­gálat „házhoz megy”. Az összefogás jó eredményeket hozhat, ha egy kicsit ma­gunkénak is« érezzük a sa­ját egészségünket. — mihalik — Közös írásbeli Állampolgárok és a hivatalok érettségi­felvételi vizsgák Hétfőn kezdődtek meg a közös írásbeli érettségi - felvételi vizsgák azon diá­kok számára, akik mate­matikából, fizikából, bioló­giából, illetve kémiából fel- vételiznek a hazai felsőfo­kú oktatási intézményekben. A két nap során — május 18-án és 19-én — matema­tikából ■ csaknem húszezer, fizikából több mint 11 ezer, kémiából mintegy három­ezer, biológiából pedig 8,5 ezer műszaki, agrár-, orvo­si, illetve közgazdasági in­tézménybe pályázó jelölt ad számot tudásáról. A többi tárgy felvételi írásbeli vizsgái — mintegy 44 ezer diák számára — jú­nius 23-án, 24-én lesznek, a szóbelieket pedig június 22. és július 3. között tart­ják meg. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig dön­tenek a felvételekről: a döntést nyilvánosságra hoz­zák, s az érintetteket írás­ban értesítik. A fellebbezéseket a dön­tésről szóló határozat kéz­hez vételét követő nyolc napon belül, de legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni az intézményekhez. A szó­beli felvételi vizsgán ez év­től egyébként minden fel­vételiző megtekintheti ki­javított dolgozatát, amely- ivei kapcsolatban észrevé­telt tehet. Ezt 24 órán be­lül, írásban kell benyújta­nia a felsőfokú intézmény­hez. ☆ Nógrád megyében, Salgó­tarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban tartották meg a közös írásbelit. Az első napon 90 fiatal kez­dett fizikával, majd dél­után 184 matematika, 27 kémia, 112 biológia tárgyú dolgozat íróját várták. Ma a műszaki és agrár felső­fokú intézménybe pályázók közül 189 matematikából, 96 fizikából, 20 kémiából és 36 biológiából írja meg munkáját. Sokan már nem először jelentkeztek, néhá- nyan elmaradtak a felvéte­liről. Á jogviták forrásai Sokat és sokan panaszkodnak, hogy a hivataltól hiába várnak választ, elhúzódik az ügyintézés, hónapokig tartanak a peres ügyek. Ilyenkor reílexszerűen a hátóságokat, a jog­vitákban döntő szerveket hibáztatjuk, bürokráciát, nehéz­kességet emlegetünk. Az állam a társadalmi viszonyok jelentős részét jogilag szabályozza. Ha a jogszabály nem érvényesül, önkéntes jog­követés útján jogviták keletkeznek. Az állampolgárok kö­zötti jogviták — igazodva a jogilag szabályozott területek­hez — döntően polgári jogi, államigazgatási jogi és család­jogi természetűek. Az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a polgári jog. A tulajdonosnak tisztáiban kell lennie a tulajdonjoga terjedelmével és korlátáival. így például az ingatlan tulajdonosának azzal, hogy hol húzódik a telekhatára, beépítheti-e az ingatlanát, hogyan teheti ezt, hová kell kerítést építenie, hogy alakul á telekhatáron álló kerítés, növényzet használata, hasznainak szedése, mivel jár, ha ingatlanát haszonélvezeti jog, vagy más használati jog, így teleki szolgalmi jog terheli. Különösen fontos a tulajdonjog, használati jog terjedel­mének, korlátainak ismerete közös tulajdonnál. Fontos alap­elv. hogy a tulajdonos a használat, birtoklás során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, jogaik gya­korlását veszélyeztetné. Ennek az alapelvnek a megsértéséből fakad a legtöbb tu­lajdonjogi, használati jogi, birtokvédelmi jogvita, amelyet bíróságok rendeznek, bár birtokvédelmet a tanácsi szak- igazgatási szervtől is lehet kérni, ha jogi kérdést nem kell lisztázni, és egy éven belül történt a birtokháborítás. A tulajdonosi jogosítványoknál kell megemlíteni az épít­kezésekből eredő jogvitákat. Az épület nagysága, a szom­széd ingatlanhoz való közelsége, a nyílászárók elhelyezése, a szennyvíz-csapadékvíz elvezetése ad ebben a körben leg­gyakrabban vitára okot. Ezek elsődlegesen államigazgatási jogviták, és az épitéshatóságok rendezik, de több kérdésben az építkezésből eredő jogviták is bíróság elé 'kerülnek. (Pél­dául ráépítés, túlépítés. a kilátás elvesztése.) Az állampol­gárok vagyoni ügyekben kötött szerződéseiből eredő viták eldöntése a bíróság elé tartoznak. Viták merülhetnék fél azzal kapcsolatban is, hogy az el­hunyt személy vagyonát, mint' hagyatékot, ki örökölje. A házasság felbontásával, a vagyonközösség megszüntetésével, a gyermekelhelyezéssel, a gyermektartással kapcsolatos vi­ták száma sajnos egyre szaporodik. Ezek a viták a bírósá­gi döntést követően folytatódnak a gyámhatóságnál a gyer­mek gondozásával, nevelésével, láthatásával kapcsolatos kér­désekben. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül környeze­tünk védelme, amelyet zavarnák ártalmas szennyezéssel, bűzzel, zajjal járó tevékenységek. Az állampolgárok egyre gyakrabban fordulnak a tanácsi szakigazgatási szervekhez a környezetükben ilyen következményeket előidézők ellen, kérve a káros tevékenység megszüntetését, korlátozását, a jogsértő személy bírságolását. Megkeseríti életünket, ha környezetünkben lakótársunk, üdülőtársunk az alapvető együttélési szabályokat nem tart­ja be. A szabálysértési hatóságoknál gyakoriak a házirend megsértésével, a csendháborítással kapcsolatos állampolgá­ri viták, ezek durvább esetei (rágalmazás, becsületsértés, magánlaksértés) nem csak szabálysértési, hanem büntető­eljárásokat is elindíthatnak. Az lenne társadalmilag kívánatos és hasznos, ha jogvi­táinkat lehetőleg nem a hatóság vagy bíróság előtt, állami kényszer igénybevételével rendeznénk, hanem együttmű­ködve, békésen, esetleges kölcsönös engedmények útján egy­más között oldanánk meg, illetve jogtisztelő magatartással már ezek keletkezését is megelőznénk. P. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents