Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-19 / 116. szám

1987. május 19., KEDD NOGRAD 3 A hasznos újítások sokat segíthetnek — a számtalanszor hangoztatott termelékenység növelésében. Rétságon, a fém- mcchanikai szövetkezet telepén Sulyqn András gépbeállító újításával (elére csökkentette az általa legyártott termékek elkésziilési idejét. — bp — Műszakiak — versenyben a piacért Kisterenyei változások és remények Ellenvetések, érzelemhullámzás Két változatban Az építőiparban kialakult versenyhelyzet megkívánja, hogy az éves elképzelések legyenek jól megalapozottak, a lehető legjpbban igazodjanak a fizető kereslethez oly módon, hogy egyúttal garantálják a fejlődéshez szükséges nyereség előteremtését is. Különösen fontos ez vállalatunknál, amely a múlt évben egyesült a NÓGRÁDTERV-vel. Szűk éve egy beszélgetés végén jegyezte meg Kertai József, a Nógrádi Szénbá­nyák kisterenyei vállalko­zási üzemének igazgatója, hogy jöjjek vissza fél év múlva és meglátom, nem tétlenkednek, megteremtik a sikeres gazdálkodás felté­teleit. A nyolcvanas évek elejétől ugyanis hatalmas adósságot gyűjtött össze az üzem — elsősorban az épí­tőipari tevékenység súlyos hibái miatt. Azóta a rész­leget minimális létszámra csökkentették és csak a leg­szükségesebb feladatokat — mindössze a garanciális ja­vításokat végzik. Ügy is mondhatnánk: et­től az esztendőtől tiszta lappal kezdi a kollektíva. Erőiket három területre koncentrálták. Rakétase­bességgel növekszik a villa- mosgép-gyártó üzem árbe­vételi terve, sokasodik a faipar megrendelése, és —. ha nem is látványos, de — változások tanúi lehetünk az acélszerkezeti részleg munkájában. Ebben az idő­szakban kiemelt jelentőségű az az átalakítás, mit a mű­szaki alkotógárda szerveze­teiben létrehoztak. Parditka Endre, a technológiai osz­tály vezetője így látja: — Szükséges volt az át­szervezés, nemkülönben a létszám stabilizálása, illetve bővítése. Jelenleg a techno­lógia 14, a műszaki fejlesz­tőgárda 8 szakemberrel rendelkezik. Csak megemlí­tem. hogy az utóbbi csoport egy éve alig öt főt szám­lált. Egy olyan üzemben, ahol az éves termelési ér­ték megközelíti a fálmilli- árd forintot, nem szabad fukarkodni az emberrel. Főképpen azért nem. mivel a termékszerkezet- és a gyártmánykorszerűsítés ide­je már rég eljött a szá­munkra. A címben is említett vál­tozások egyik jelét mutatja büszkén: a második negyed­év termelési programja már számítógépen készült és en­nék továbbfejlesztésére is megvannak az elképzeléseik. — Napi feladataink között az egyik legjelentősebb a Nógrád 150 típusú kaparó- teknő átalakítása. Az eredeti változat Ménkesen vizsgá­zott és a megrendelő, a Mátraaljai Szénbányák szak­emberei úgy vélték, hogy a szerkezeten néhány átala­kítás szükséges. Állandó partnerünk a szerszámgép­ipari művek is. nekik a második negyedévben 99-féle terméket készítünk. Nem véletlenül említettem az acélszerkezeti részlegünk el­látását. Tavaly még meg­rendeléshiánnyal kínlód­tunk, de mára jelentősen javult a helyzet. Még a harmadik negyedévre is van szerződésünk. Sajnos, a szénbányászat gyártmányai még mindig nem kelendőek, ezért is keresünk újfajta megoldásokat — alkalmaz­kodva a piachoz. A remények között első helyen szerepel, hogy a Nógrád 150-es teknők — és a hozzá tartozó hajtómű — megnyerik a bányaválla­latok tetszését, hiszen eddig kompletten nem tudták beszerezni hazai gyártótól a mélyművelés eme nélkü­lözhetetlen eszközét. S, még mindig az acélszerkezetnél maradva: újabb tervek vé­gére került pont egy, a csehszlovákokkal megtar­tott tárgyalás során. A kis­terenyei üzem vagonvonta­tója — a műszakiak tervei alapján — alkalmas lesz a miihalovcei állomás kiszol­gálására. Az átalakított vonszolószerkezet megköze­lítőleg 7 millió forintos üz­let. A műszakiak fejlesztései persze csakis úgy hozhatnak eredményt, ha a válllálko- zási osztállyal közösen dol­gozzák ki stratégiájukat,' igazodnak a feltételekhez. — A számadatok szemlél­tetik leginkább, mekkora fejlődés ment végbe a vil- lamosgép-gyártó részlegünk - nél — magyarázza. Jobbágy Kálmán, a vállalkozási osz­tály csoportvezetője. — Két év alatt háromszorosára emelkedett az árbevétel, ame­lyet nagyrészt az NDK-beli ELMO villamosgép-gyártó kombináttal kötött kooperá­ció eredményezett. A napok­ban újabb szerződést írtunk alá, amelynek az értéke 5.6 millió rubel. Ehhez még csak annyit, hogy a részleg 250 milliós terve nagyobb részt a közösen gyártott mo­torokból tevődik össze. Az együttműködés kere­tében számos feladata adó­dott a műszaki fejlesztési osztálynak. Erről faggattuk Faragó Sándort, az osztály vezetőjét: — Áz úgynevezett WSM léptetőmotorok gyártásában vesszük majd nagy hasznát annak a két célgépnek, me­lyet mérnökeink terveztek, és az üzemiek valósítottak meg. A megtakarítás: 60 perc munkadarabonként, így nem utópia, hogy a be­épített anyag megtérülési ideje alig egy év. Legalább egy embert vál­tunk ki a raklapszögező gép­hez illeszkedő ún. máglyázó- berendezéssel. A présekre kidolgozott ötletünk, a sáv­adagoló. a nehéz fizikai munkát szünteti meg. Tevé­kenységünknek most egyet­len neuralgikus pontja van: nincs az üzemben önálló csoport, amelyik az álta­lunk fejlesztett berendezé­seket, eszközöket elkészíte­né. A tmk-s fiúk rendesek, de hát nekik is van mun­kájuk, épp elegendő... T. Németh László Európai nukleáris medicina kongresszus Budapesten tartják, au­gusztus 24. és 28. között a két európai nukleáris me­dicina társaság idei kong­resszusát. A két társaság ezen a kongresszuson egye­sül. Eddig csaknem 40 or­szág szakemberei jelentet­ték be részvételüket erre a tanácskozásra. Az európai és a tengerentúli országok­ból — többek között az Amerikai Egyesült Álla­mokból, Argentínából, Ausztráliából, Japánból, Kanadából — várhatóan mintegy 2500-an érkeznek. A megnyitó ülésen — a Budapest Kongresszusi Köz­pontban — megemlékeznek Hevesy Györgyről, a ma­gyar származású biokémi­kusról, aki a 30-as években alapozta a meg nukleáris medicina alkalmazását, s külföldi tevékenysége során Nobel-díjat kapott. A kongresszuson a szakma legkiválóbb képviselői is­mertetik kutatásaik és a nukleáris medicina klinikai alkalmazásának legújabb eredményeit. A nukleáris gyógyászat ugyanis —, amely a radiológia ágaival rokon, szervesen beilleszkedett a diagnosztika eljárásaiba, így az összes klinikai szak­mához szorosan kapcsolódik — az utóbbi 40 évben roha­mosan fejlődött. A plenáris üléseken neves előadók be­számolnak arról, hogy mi­ként segítik elő az endok­rinológiai, kardiológiai, idegrendszeri vizsgálatokat, milyen újabb lehetőségeket ajánlanak a betegségek ko­rai felismeréséhez. A szek­cióban több mint 200 elő­adás hangzik el és csaknem száz poszterelőadást vitat­nak meg. A kongresszus alkalmából műszer- és radiofarmakoló- giai kiállítást rendeznek ugyancsak Budapesten. Ez ideig 42 cég jelezte: bemu­tatja csúcstechnológiát képviselő legújabb terméke­it. A kiállítók között lesz­nek a nagy világcégek: a Picker, a Siemens, a Ge­neral Electric, azAmersham, a Mallinckrodt, a Hoescht, a Toshiba és mások. A magyar Gamma Művek és a Phamnatrade-IZINTA szintén képviselteti magát a bemutatón. A nemzetközi tanácsko- záshoz több szimpózium és munkamegbeszélés kapcso­lódik. Döntően sikerült A formálisan 1986. szep­tember 30-án létrejött NÓG- RÁDTERV—NOTÉV gyakor­latilag 1986. második fél évé­től kezdve egyeztetett fúzió­ra alapozott tevékenységet folytat. Az egyesülés mindkét vál­lalatnál ellenvetéseket, érze- lemhu'llámzáist váltott ki. Ki­ki biztosítékokat keresett az egyesülés esetleges reális veszélyeinek . elhárítására. Volt, aki presztízsét, féltette a másiktól, egyesek állásuk elvesztésétől rettegtek. Ugyanis kezdettől fogva cé­lul tűztük, hogy az össze­vont . vállalatnál 10 fővel mérsékeljük a nem közvet­len termelő létszámot. A felmerülő gondok elhá­rítása. az alaptalan felve­tések leküzdése, a helyzet reális elemzése, kölcsönös elfogadtatása, igen komoly feladatot jelentett mind a gazdasági, mind a társadal­mi szervezetek vezetőinek. Mindezt előrebocsátva, a később említendő gondok ellenére is azt kelil mondani, hogy javarészt sikerült meg­valósítanunk az 1986. évi feladatainkat. A nettó ár­bevétel a tervezett 243 mil­lió forinttal szemben 253,1 millió forint lett. A bázis­hoz 11,9, a tervhez képest pedig 4.2 százalékos a fej­lődés üteme. Az egy főre jutó bruttó termelés 346 ezer 900 fo­rint, amely 15,7, lilletve 3,7 százalékos növekedést mutat. Az egy építőipari munkás­ra jutó 711 ezer 800 forint a bázishoz 14,5, a tervhez 3.5 százalékos ütemű emel­kedést jelez. A tervezett létesítménye­ket a kányási 420 fős öltö­ző-fürdő kivételével, átad­tuk. (Az utóbbi átvétele ez év januárjában történt meg.) Megépítettünk 164 lakást, el­készítettük az öblösüveggyé- ri tan esi szóidat, megvalósí­tottuk a ibalassagyarmati autójavító bővítésének 2-es ütemét. Pásztón átadtuk az ..Otthon” házat 36 lakással, étteremmel és presszóval. Megkezdtük a balassagyar­mati oktatási központ első ütemének, a salgótarjáni MHSZ-székház, az új köz­ponti temető központi épü* létének létesítését, Pásztón, a szükségszerű módosításók zavaró hatása mellett is megfelelő ütemben épül a városközponti B—C—D jelű, 69 lakás és üzletsor. Az összevont vállalatnál a tervezett 10 fővel szemben 13 fővel csökkentettük a nem közvetlen termelő lét­számot, miközben hasonló, vagy jobb elhelyezkedési fel­tételeket, lehetőségeket biz­tosítottunk a dolgozóknak. Ezért e területen semmilyen vitára nem került sor. R kevesebb nyereség okai Nem tudtuk viszont telje­síteni az előírt 7,9 millió forint nyereségtervünket, meg kellett elégednünk 4,3 millióval, ami a bázishoz képest 39,6, a tervhez képest pedig 58,1 százalékot jelent. Az okokat vizsgálva meg­állapíthatjuk, hogy az indo­koltnál és a szükségesnél na­gyobb volt az idegenfuvar- teljesítmények felhasználá­sa, ugyanakkor romlott a sa­ját fuvareszközök kihasz­nálása. Ez csaknem 5—5,5 millió eredményromlást oko­zott. Az indokoltnál több volt az anyagbeszerzésben a kiskereskedelmi vásárlás. Ez csaknem 1 millió forinttal mérsékelte a lehetőségeket. A lekötött eszközök értéke pedig 5—6 százalékkal meg­hatódta a tervezett szintet. Eredményromlást okozott a korábbi tervezési munkák­hoz kapcsolódó 4,4 millió forintot kitevő kárkötele­zettség is. Az előbbiek miatt nem tudtuk végrehajtani a tervezett 7,3 százalékos ke- resetszint-növelést. Az 1986-os teljesítés elem­zése, lehetőségeink felméré­se mellett 1987. évi tervün­ket két alternatívában ké­szítettük el. Az elsőben csak a hazai feladatokra építünk. Ennek megfelelően termelé­si, létszámtervünket csak az 1986-ban elért tények alap­ján határozhatjuk meg. Tel­jesítését reálisan tervezhet­jük. Nyolcmillió nyereség­gel számolunk. . Teljesítése esetén 3.8 százalékkal növel­hetjük a kereseteket. Változik termékszerkeze­tünk. Csökken a lakásépítés A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jelentős része bérbe adja különféle állóesz­közeit: mindenekelőtt azo­kat, amelyeknek nagyüzemi hasznosítását valamilyen ok­nál fogva már nem képe­sek megoldani, illetve fenn­tartásuk a vállalati gazdál­kodás szempontjából veszte­séges. A tapasztalatok sze­rint a bérleti jogviszony megteremtése iránt növek­szik az érdeklődés — erre a megállapításra jutott a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elemzé­se, amely a tsz-szövetségek ellenőrzési irodáinak jelen­tése alapján készült. Száz termelőszövetkezet­ben vizsgálták meg, a bér­lők miképpen élnek a lehe­tőséggel. A megvizsgált gaz­daságok közül 63 adta ki szerződés alapján egy. vagy több épületét a vállalkozók­nak. A bérelt épületek szá­ma megközelíti a 280-at. és összes értékük nagyobb 180 millió forintnál. Nyolc­vanegy istállót az állatállo­mánnyal együtt adtak ki. az állatok értéke 120 millió forintot ' tesz ki. Jóval ke­vesebb gépet bérelnek vi­szont a tsz-ektől, és az ül­üteme. Ez évben csak 69 la­kás átadásával számolunk. Viszont növekszik a kulturá-- 1 is oktatási létesítmények aránya. A 217 milliós bruttó saját termeléshez 177 milliós szer­ződött feladatunk van. Ez megfelelő biztonságot nyújt a folyamatos munkához. Ne­hezíti helyzetünket a fel­adatok területi megoszlása. Balassagyarmatom ez évben 90 milliós munkát kell elvé­geznünk. ami sajátban csak­nem 76 milliót jelent. Ide más területről kell majd lét­számot átcsoportosítanunk. Pásztón, az év második fe­lében kifutnak vállalásaink, hasonló problémák miatt Salgótarjánban is erőfeszí­téseket kell tennünk újabb feladatok megszerzésére. Az utóbbi helyen, a Gorkij-te- lepen keressük a lehetőségét annak, hogy vállalati érté­kesítésben csaknem 30 nagy értékű, minőségi cserét biz­tosító, korszerű családi ház építését kezdjük meg az idén. Ugyanitt többszintes OTP-lakások építésére is szá­mítunk. Pásztón ugyancsak szeret­nénk 8—10 korszerű családi ház megvalósításához lehe­tőséget kapni. Esélyeinket javítja — ezzel mindinkább élünk — a fővállalkozási jellegű munkavállalásból fa­kadó szervezeti előnyök ka­matoztatása. A második változatban ar­ra törekszünk, hogy a válla­lat gyakorlatában kedvező eredményt nyújtó külföldi munkákat vállalunk. Előre­láthatólag a második fél évben beindítjuk a szovjet munkákat. Ebben az esetben saját bruttó tervünk 20 mil­lióval lesz nagyobb, vagyis 237 millióra nő. Ez a bázis­hoz képest 9,4 százalékos fejlődést jelent. Nyereségter­vünk 10 millióra emelkedik. Szerződés­állomány — biztonság Tervezőirodánk n fúziót követően is változatlanul a hagyományos partnereink rendelkezésére áll, miközben új lehetőségeket is igyek­szünk megragadni. Éves fel­adatainkhoz jelenleg 75 szá­zalékos szerződéséi lomá n n y al rendelkezünk, amely bizton­ságos munkaellátást jelent. Botka Miklós igazgató tetvények ilyen formájú hasznosítása iránt is vi­szonylag mérsékelt az ér­deklődés. A bérlők között nagyobb számban vannak azok, akik nem termelőszövetkezeti tagok, hanem a népgazda­ság más területein dolgoz­nak. és gyakran kiegészítő keresetszerzési lehetőség­ként élnek a lehetőséggel. A szövetkezetekben dolgo­zók, főként fizikai állomá­nyúak és általában abban az ágazatban tevékenyked­nek, ahová a bérlemény is tartozik. Idegen munkaerőt általában nem foglalkoztat­nak, vagy csak idényjelleg- gel, meghatározott alkalmiak­kor, ilyen például az istál­lók kiürítésekor, javítása­kor, fertőtlenítésekor. A bér­leti jogviszony kialakításá­nál a szövetkézetek tagjai és alkalmazottai — azonos feltételek vállalása esetén — elsőbbséget élveznek. A szerződések döntő több­ségükben megfelelnek a jog­szabályoknak és a pénzügyi rendelkezéseknek. eseten­ként azonban tartalmukban pontatlanok, és emiatt gya­kori a vita. Pásztó és Tar között elhelyezkedő szeméttelep — szelesebb napokon — a kerítésen kívülre is szórja termékét. A kör­nyező földek, néha papíresőben fürdenek. — bp — Bérelt istállók

Next

/
Thumbnails
Contents