Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-16 / 114. szám

2 NOGRAD 1987. május 16., SZOMBAT Irani—kontra ügy Robbant az első politikai bomba Gorbacsov fRomániába látogat Mihail Gorbacsov^, az SZKP KB főtitkára május utolsó harmadában hivatalos ba­ráti látogatást tesz. Ro­mániában — jelentet­ték be pénteken Moszk­vában. A szovjet ve­zető Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocia­lista Köztársaság elnöke meghívásának tesz. eleget. Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Pénteken reggel elutazott hazánkból Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka és Ana- tolij Gribkov hadseregtá- bomok, az egyesített fegy­veres erők törzsfőnöke. A vendégeket Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter búcsúztatta a Fe­rihegyi repülőtéren. (MTI) Az. egyes európai orszá­gokban az elmúlt évedben végrehajtott rakétát elépíté­sek és válaszintézkedések senkinek- a biztonságát nem növelték. Ezért minden ál­lamnak feltételek nélkül tá­mogatnia kellene a nulla- megoldást és élő, kellgne se*, gítenie a szovjet—amerikai megállapodás mielőbbi lét­rejöttét — írta Erich Hn­necker. az NDK vezetője Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kormányfőinek küldött személyes üzene­tében. Mint az NDK külügym ­inisztériuma pénteken kö­zölte. a közelmúltban át­adott üzenetekben az NSZEP KB főtitkára, az. NDK ál­lamtanácsának elnöke rá­mutatott: még soha nem volt ilyen nagy lehetőség arra. hogy a fegyverzetkor­látozás és a leszerelés terü­letén áttörést érjenek el. ' Tekintettel egyes nyugati politikusok aggályoskodó ki­jelentéseire. az NDK ismé­telten megerősíti: a Varsói Szerződés tagállamaival együtt, a hagyományos fegy- zet területén is kész céltu­datos, messzemenő leszere­lési lépésekről tárgyalni. és megállapodni — írta Ho- necker a három nyugat­európai kormányfőnek. s sürgette: vessék latba or­száguk befolyását a közép­hatótávolságú nukleáris rakétákra vonatkozó meg­állapodás létrejötte érdeké­ben. (MTI) Szíriái cáfolat Egy hivatalos Szíriái szó­vivő pénteken cáfolta azo­kat a híreszteléseket, ame­lyek szerint vasárnap kato­nai puccskísérletet hiúsítot­ták meg Szíriában. Szíriában senki sem hallott állam­csínykísérletről. az efféle hí­resztelések legfeljebb titkos óhajokat és vágyakat lep­leznek — mondotta. Az AFP francia hírügy­nökség szerdán Párizsból arab diplomáciai források­ra hivatkozva jelentette, hogy egy Damaszkusztó! északra fekvő légitámasz­ponton, pilóták államcsínyt készítettek elő, s közülük 4C-et kivégeztek, 39-et pe­dig letartóztattak. (MTI) Felrobbant az első politi­kai bomba az iráni—kontra ügy kongresszusi vizsgála­tán —. s ennek következtében a Fehér Ház adminisztratív apparátusának egyik igaz­gatója azonnal csoma­golhatott: Jonathan Miller­ről ugyanis egy csütörtökön meghallgatott tanú vallo­másából kiderült: vele együtt osztogatott pénzt a nicarauai kontrák vezetői­nek Oliver North alezredes megbízáséiból. Miller az ese­mények idején a külügymi­nisztérium munkatársa volt és hatáskörébe tartozott a kontrák melletti propagan­dakampány irányítása. Ké­sőbb a Fehér Házba került, ahol különböző admi­nisztratív megbízatásokat látott el. A Miller ténykedését is leleplező Robert Owen, aki csütörtökön délután került a kongresszusi . bizottságok elé. tanúvallomásában el­mondotta: Oliver North sa­ját páncélszekrényéből adott Helmut Kohl kancellár pénteken kifejtette azt a vé- ' leményét. hogy a leszerelési fáradozások körébe be kelle­ne vonni mjnden atomfegy­vert ü-tól 1000 kilométerig terjedő hatótávolságban. Né­zete szerint ugyanis egy olyan megoldás, amely a közepes eszközökön kívül csak a 500 és 1000 közötti tartományra vonatkozik, nem érintené ,,az NSZK-t leg­jobban veszélyeztető fegyve­reket". A kormány szóvivő­je által felolvasott nyilatko­zatban ugyanakkor megint a Varsói Szerződés állítóla­gos túlsúlyáról és fenyege­téséről beszélt a hagyomá­nyos fegyverek és a vegyi harcanyagok területén, s tár­gyalásokat sürgetett ,az Atlanti-óceán és az Ural között „hagyományos, stabi­litásról" és a vegyi fegyve­A francia sajtónak a moszkvai Chirac-látogatás- ról szóló főcímei és beszá­molói azt tükrözik, meny­nyire megváltozott a szov­jet—francia viszony jellege De Gaulle óta. Valamennyi rádió- és tv-adás, továbbá valamennyi lap kiemelte, hogy Gorbacsov jelenléte a díszvacsorán növelte az al­kalom politikai jelentősé­gét. Egyebekben Viszont a kormányfői megbeszélések mindjárt nyíltan feltárták, hogy a legfontosabb kérdés­ben. a nukleáris leszerelés dolgában elég nagy a nézet- eltérés Moszkva és Párizs között. A Chirac-látogatást övező hangulat nemcsak azt fejezi ki, hogy az utóbbi idők francia kormányai kö­zül a mostani kormány vi­szonyul a leghűvösebben a Szovjetunióhoz és a szovjet javaslatokhoz, de feltárta azt, is, hogy Franciaország ereje, befolyása, önálló po­litikai mozgástere csökken a világporondon. ..Feszült párbeszéd” — ír­ja főcímében, a Le Figaro. ..Chirac a nyílt beszédet vá­lasztja” — mondja a Le Quotidien de Paris. „Teljes őszinteséggel” — című be­számolójában a L’Humanité kérdésesnek tartja, hogy a át úticsekkeket nekik, ame­lyeket azután készpénzre váltva, fizettek ki a. ’kont­rák egyes vezetőinek. Az adott esetben mintegy hét­ezer dolláros fizetést adtak át egyiküknek. Owen tanúvallomása más fontos részleteket is feltárt. Kiderült például, hogy fu­tárként térképeket. sőt, valóságos hadműveleti uta­sításokat juttatott el a nicaraguai ellenforradal­márok vezetőihez North al­ezredestől, visszaútján pe­dig a kontrák fegyver vá­sárlási listáját adta át a Fehér Ház akkori fontos be­osztású munkatársának. Egy másik tanú, Gaston Sigur jelenlegi külügyi államtit­kár arról számolt be, hogy North megbízásából hogyan igyekezett más országok kormányaitól pénzt szerez­ni a kontrák számára. Si­gur három meg nem neve­zett. országot említett, de kijelentéseiből kiderült. rek világméretű tilalmáról. Változatlanul halogatva a végleges bonni álláspont kialakítását a rövidebb, 500 és 1000 kilométer közötti hatótávolságú atomeszkö- közökre vonatkozó szovjet javaslat tárgyában, megint a szövetségesekkel való egyez­tetésre és arra hivatkozott, hogy nem szabad elsietett döntést hozni ilyen nagy horderejű ügyekben. ! A szóvivő szerint Kohl nyilatkozatát „valószínűleg” külön nem egyeztették Hans-Dietrich , Genscher külügyminiszterrel. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a nyilatkozat kapcsán azzal vádolta Kohl kancellárt, hogy a problé­mák kibővítésével és késlel­tető taktikával próbálja el­odázni a döntést, és megté­vesztő magatartást tanúsít. két ország nézetei közeled­nek-e egymáshoz Chirac lá­togatásával. A Le Matin sze­rint az Ariane rakéta körül keltett francia kémhisztéria —. ami szerda óta egyébként a francia titkosszolgálatok közötti viszály terméké­nek kezd tűnni — és a ki­utasítások ügye is megter­heli Chirac moszkvai tár­gyalásait. Más lapok ennél is to­vább mennek és gondolat- menetük lényege az, hogy Franciaország már nem folytathat olyan szovjet poli­tikát, mint De Gaulle ko­rában, illetve „Moszkva sem Franciaországra teszi már tétjét”, mint a Liberation írja. Jean Francois-Poncet sze­nátor, volt külügyminiszter a televízióban nyilatkoz­va, igyekezett védelmébe venni Chirac moszkvai lá­togatását. „Nyilvánvaló — mondotta —, hogy a Szov­jetunióban mozgás van, a kelet—nyugati kapcsolatok igen gyors ütemben fejlőd­nek és Franciaország nem maradhat ki ebből. Gorba­csov megjelenése a tegnap esti díszvacsorán azt mu­tatja, hogy a szilárdság, a nyíltság és a.világos beszéd kifizetődő”. (MTI) hogy kettő közülük Tajvan és Brunei volt. Előzőleg a bizottság be­fejezte Robert McFarlane. volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó meghallgatását. McFarlane elismerte ugyan, hogy „a politika hibás volt”, de vallomásában legalább részben igyekezett mente­getni Reagan elnököt, áthá­rítani a felelősséget a kong­resszusra, kijelentve, hogy annak állásfoglalásai nem voltak egyértelműek. Reagan egyébként, mint ez ugyancsak ' csütörtökön kiderült, McFarlane kong­resszusi meghallgatása ide­jén telefonon felhívta egy­kori nemzetbiztonsági ta­nácsadóját és biztatóan szólt a meghallgatás alakulásá­ról. A Fehér Ház azonnal közölte, hogy az elnök ez- zel „nem kívánta befolyá­solni" McFarlane vallo­mását. A vizsgálat hétfőn foly­tatódik. (MTI) A nugatnémet sajtó pén­teken kiemelt helyen ismer­tette azt a hivatalos londoni bejelentést, amely szerint a brit kormány bizonyos fel­tételekkel lehetségesnek tart­ja a kettős nullamegoldást. A külügyminisztériumhoz közel álló General-Anzeiger pénteki értékelése szerint a kibővített nullamegoldáshoz való bonni hozzájárulást most már brit oldalról is sürgetik. A Süddeutsche Zeitung pénteki vezércikkében meg­állapítja. hogy a rakétakérdés Bonnban koalíciós problémá­vá vált. Mind ez a lap mind pedig a szintén tekintélyes Stuttgarter Zeitung azt ír­ja. hogy Kohl kancellárra hivatali idejének legfonto­sabb döntése vár. Bajkál-tó Felelősségre vonás A Bajkál-tóval kapcsola­tos természetvédelmi intéz­kedések végre nem hajtá­sáért felelős személyeik fe­lelősségre vonásával foglal­kozott az SZKP Központi Bizottsága. A testület által e kérdés­ben elfogadott határozat fe­gyelmezetlenségért, az SZKP KB és a Miniszterta­nács által. meghatározott feladatok hiányos és nem határidőre való teljesítésé­ért marasztalta el az illetékes vezetőket, akiknek hibájából tovább szennyeződött a kü­lönleges vízminőségű tó. Az SZKP KB megköveteli a párt-, állami és gazdasági szervektől az e kérdésben hozott határozatok maradék­talan végrehajtását — han­goztatja a dokumentum. Az ügyben érintett minisztériu­mok vezető beoszttjait szi­gorú állami felelősségre vo­násban részesítették. Vszevolod Murahovszkij és Vlagyimir Guszev minisz­terelnök-helyettesek figyel­mét arra hívta fel a Köz­ponti Bizottság, hogy szemé­lyes felelősséggel tartoznak az SZKP KB és a Minisz­tertanács ez év április 13-án elfogadott természetvédelmi intézkedéseinek végrehajtá­sáért. (MTI) Honecker üzenete három nyugati kormányfőhöz Bonnban koalíciós probléma a rakétakérdés Chirac moszkvai látogatása Le Figaro: feszült párbeszéd A hét két kérdése Izraeli kormány válságon át vezet-c az út a közel-ke­leti békekonferenciáig? Valószínűleg — igen! Az izraeli „nem" állott eddig is az útjában — persze, Washingtonban az utolsó tíz év so­rán szintén „nem"-et mondtak erre —. hogy összeüljön az az átfogó, valamennyi érdekelt állam részvételével és a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak a társelnpki tevé­kenységével, a bonyolult problémakört megvitatni hivatott nemzetközi konferencia. Már tíz évvel ezelőtt Carter elnök is elismerte, hogy ilyen széles körű tárgyalásra van szük­ség. s az elől sem zárkózott el, hogy a Szovjetuniónak társelnöki szerepe legyen ott. Viszont a Tel Aviv-i kor­mány akkor sem volt hajlandó hallani erről. A Camp David-i különalku sikerén felbátorodva Izrael még eluta- sítóbb álláspontra helyezkedett, s aztán a Fehér Ház urai, Carter, majd Reagan elnök, szántén letettek a nemzetközi konferenciáról. Csak a legutóbbi időkben mozdult el az elutasító állás­pontról Amerika is és — nyilván washingtoni ösztönzésre — egyik-másik izraeli államférfi. Mindenekelőtt a munka­párti Peresz, aki a Likud-tömbbel alkotott koalícióban előbb miniszterelnök volt, majd az előre megállapodott váltás nyomán külügyminiszter lett. Peresz titkos kap­csolatokat keresett még a „mérsékeltebbnek” mondott pa­lesztin személyiségekkel is, s igyekezett felhasználni az egyiptomi—jordániai politikai vonalban Izrael számára mutatkozó lehetőségeket. Közben a palesztin mozgalomban is gyengültek a szét­húzó irányzatok, erősödött az egységtörekvés. Az arab vi­lág láthatóan tovább támogatja a PFSZ-t és sürgeti már a nyugatot, hogy ismerje el á palesztinok nemzeti jogait. Érdekes megfigyelni, .hogy már az USA-ban is sűrűsöd­nek az olyan hangok, amelyek figyelmeztetnek az egyolda­lú Izrael-barát-pol.itika veszélyeire, az arabok elfordulá­sára — és a Szovjetunióhoz való közeledésükre! Izraelben, a jobboldali Likud-tömb és vezetője, a jelen­legi kormányfő, Samir, a legmerevebben elutasítja az olyan nemzetközi konferencia gondolatát, amelyen az .ál­tala „terroristának" minősített PFSZ is helyet foglalna, s ezen a Szovjetunió lenne az egyik társelnök. Igv aztán éle­sen szembekerült Peresszel és a munkapárttal. Utóbbiak a kormányszövetség felmondását helyezik kilátásba és idő előtti, új választások kiírását követelik. Miéri kellett Nagy-Britanniában előre hozni a vá­lasztásokat? Június 11-én, az urnákhoz járulnak a brit választópol­gárok. Egy évvel később is megtehették volna, hiszen az alsóház mandátuma csak akkor jár le. Thatcher asszony a Westminsterben nagv-nagy többségre támaszkodhatott ed­dig. Ha most vállalja a kockázatot, hogy kevesebb konzer­vatív képviselő kerül be a parlamentbe, mint amennyi ed­dig volt, akkor ennek nyilván megvan az oka. Mindenekelőtt az, hogy ki tudja: vajon egy év eltelté­vel egyáltalán számíthatna-e a mégoly csekély többség megszerzésére? Mert az 1983-as diadalmenet, ami a falk- landi (Malvin-szige(ek) háború hazafias felbuzdulása nyo­mán,alakult ki, mégegyszer »nem ismétlődhet meg! Az el­múlt hónapok során inkább a munkáspárti vagy a szociál­demokrata—liberális jelöltek győztek a különböző időközi választásokon, s a közvélemény-kutatások nemrég még fej-fej melletti versenyről adtak számot. A legutóbbi he­tekben viszont kedvezőbbre fordult a miniszterelnök-asz- szony és konzervatív pártjának a helyzete. Belejátszott eb­be Margaret Thatcher moszkvai útja és a nyugat nevében fellépő1 „államférfi”-voltának bizonyítása éppúgy, mint a meggyengült dollárral szemben a font sterling megerősö­dése. Kinnock, a munkáspárti vezér viszont washingtoni útja során olyan hűvös fogadtatásban részesült, ami az angol—amerikai „különleges szövetségesi viszony” sziget- országi híveit elriasztotta. A Labour ugyanis igen mere­ven szembefordult mostanában a NATO-val és az ameri­kai fegyverkezési, főleg űrfegyverkezési tervekkel. Ennek adott hangot a héten Moszkvában Deni's Heáley, a munkáspárti „árnyékkormány” külügyminisztere is, aki­nek egyik kijelentését Londonban a „torv” propagandisták ellene fordítottak. Thatcher asszony környezetében ugyan­is korábban egyesek azt mondogatták: a szovjet vezetés szívesebben lát konzervatív kormányt, mint munkáspártit. Erre aztán Healey azzal vágott vissza: „a szovjet vezetők munkáspárti győzelemért imádkoznak. . .". Nosza; az alsó­házban Thatcher asszony sietett is kijelenteni, hogy egy munkáspárti kormány egyoldalúan feladná Nagy-Britannia nukleáris elrettentő erejét, viszont 'a szovjet vezetők realis­ták. akik tudják, hogy a konzervatív kormánnyal lesz dol­guk a választások után is. A politikai ..madárjósok” mindenesetre ma valóban ..tory '-győzelemre . számítanak, s általában jó választásnak tartják a választások előbbrehozatalát. Pálfy József Waldheim-ügy Amerikai—osztrák megbeszélések Pénteken megbeszélések kezdődtek Bécsben az ame­rikai igazságügyminiszté- rium vezető munkatársai és az osztrák kormány kép­viselői között Kurt Waldhe­im államfő ügyében. Az amerikai kormány a közel­múltban Waldheim — állí­tólagos — háborús bűneire hivatkozva, megtiltotta az osztrák államfő beutazását az Egyesült Államokba. A megbeszélések, amelyeken amerikai részről valószínű­leg bemutatják a döntés alapjául szolgáló aktákat, közvetlenül megelőzik Franz Vranitzky kancellár jövőhe­ti washingtoni hivatalos lá­togatását. Az osztrák nemzetgyűlés csütörtökön a két kormány­párt, a szocialista párt és a néppárt, valamint az ellen­zéki, jobboldali szabadság- párt szavazataival határo­zatot fogadott el, amelyben jóváhagyja a kormány kiál­lását az államfő mellett. A nyolc zöld képviselő a hatá­rozat ellen szavazott, emel­lett egyikük, Waldheim múltjára utalva, horogke­resztes zászlót bontott ki a szónoki emelvényen. Az in­cidens, amelyet a többi par­lamenti párt élesen elítélt, heves vitákhoz, az éjszakai órákba nyúlt viharos ülés felfüggesztéséhez vezetett. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents