Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

Szovjet—csehszlovák barátsági nagygyűlés Prágában Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák mondott beszédet Mihail Gorbacsov csehszlovákiai látogatása alkalmából pénteken a prágai művelődési palotában szovjet—csehszlo­vák barátsági nagygyűlést tartottak, amelyen a fővárosból és az ország megyéiből mintegy háromezren vettek részt. A gyűlésen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz- társasági elnök beszédében ennonuca, hogy Csehszlovákia népe Minail Gorbacsov láto­gatásában az ország életének nagy eseményét látja, amely­nek eredményei kiindulópon­tul szolgálhatnak a minden irányú együttműködés len­dületes továbbfejlesztéséhez. Gustáv Husák hangsúlyoz­ta, hogy a CSKP és a cseh­szlovák nép melegen támo­gatja az S2KP újító irány­vonalát. Ezt olyan új ösztön­zések és gondolatok értékes forrásának tekintjük, ame­lyek segítik a mi feladataink megoldását is, mondta Hu­sák. A csehszlovák vezető ki­fejtette, hogy a CSKP XVII. kongresszusa az SZKP XXVII. kongresszusának esz­méire támaszkodva, célul tűzte ki a gazdasági, társa- . dalmi és szociális fejlesztés meggyorsítását. A párt elnöksége az SZKP januári ülése után egész sor intézkedést fogadott el a csehszlovákiai gazdasági re­form megvalósítására, a de­mokráciának a politikai, gaz­dasági életben és más terü­leteken való elmélyítésére, a lakosságnak a vezetésbe való fokozottabb bevonására. A CSKP Központi Bizottsága márciusi ülésén jóváhagyta a pártelnökség döntéseit, és ál­lást foglalt a kongresszusi ha­tározatok végrehajtási ütemé­nek növelése mellett. Gustáv Husák elmondta, hogy a Gor- bacsovval tartott megbeszé­léseket a szívélyesség, a bi­zalom, a kölcsönös megértés és az elvtársi nyíltság jelle­mezte. Teljesen egyetértünk a jelenlegi fejlődési szakasz ér­tékelésében. azonosak nézete­ink a szocialista építés to­vábbi menetének stratégiájá­ra, a szocialista közösség egy. »égének szilárdítására, a vi­lág békéiéért és haladásáért való küzdelemre vonatkozóan. A CSKP és az SZKP között szdárd szemléleti és cselek­vési egység van. Gustáv Husák kitért arra, hogy a tárgyalásokon nagy fi­gyelmet fordítottak a cseh­szlovák—szovjet kapcsolatok további fejlesztésének távla­taira. Különösen a gazdasági együttműködés olyan korsze­rű formáinak elterjesztését- tartják fontosnak, mint a köz­vetlen vállalati kapcsolatok, a közös vállalatok létrehozása, továbbá termelési kooperációk szervezése. A CSKP KB főtitkára hang­súlyozta, hogy Csehszlovákia következetesen részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai által tett békej avaslatok ér­vényre juttatásában, és maga is tesz kezdeményezéseket az egyeztetett külpolitika kereté­ben. Befejezésül Gustáv Husák kijelentette: a Mihail Gorba- csovval folytatott tartalmas tárgyalásaink lehetővé teszik, hogy a csehszlovák—szovjet kapcsolatokat minőségileg ma­gasabb szintre emeljék. Ezután Mihail Gorbacsov mondott beszédet. A szovjet párt vezetője megállapította, hogy a két or­szágot és a két pártot szoros szálak fűzik össze, az együtt­működés számukra igen nagy jelentőségű. Hozzáfűzte: azo­nosan vélekedünk belső dol­gainkról és a nemzetközi helyzetről- Mindkét félnél ta­pasztalható a törekvés, hogy továbblépjünk a szovjet— csehszlovák együttműködés elmélyítésének és sokoldalú gazdagításának útján. A szovjet párt vezetője ez­után a Szovjetunióban meg­kezdett átalakítás folyamatá­ról szólva rámutatott: olyan helyzet állt elő, amelyen ap­ró javítgatásokkal már nem lehet segíteni, teljes átalakí­tásra van szükség. Jól ismer­tek a Szovjetunió sikerei, de épp az elért eredmények fé­nyében váltak tűrhetetlenné a hetvenes években megnyil­vánult komoly problémák és stagnálást mutaió jelenségek. Nyíltan mondjuk ki: igen éles ellentmondások jelentkeztek. A Szovjetunió egyfelől ha­talmas mennyiségű acélt ter­mel, a világon a legnagyobb nyersanyag- és energiaforrá­sokkal rendelkezik, mégsincs belőle elegendő a pazarló, nem hatékony hasznosítás mi­att. A világon az elsők közé tartozik a gabonatermesztés­ben, mégis évente több mil­lió tonna takarmánygabona behozatalára szorul. Egy lakos­ra számítva, a Szovjetunióban van a legtöbb orvos, kórházi ágy, mégis súlyos hiányossá­gok mutatkoznak az egészség- ügyi ellátás minőségében- Ra­kétáink megdöbbentő pontos­sággal érik el a Halley-üstö­köst, száguldanak a Vénusz felé, miközben nyilvánvaló a lemaradás a tudományos ered­mények népgazdasági igé­nyeknek megfelelő gyakorla­ti alkalmazásában, bántó mó­don kezdetlegesek a legegy­szerűbb háztartási gépek — mondotta. Ezért azonban nem a szocialista rendszer a hi­bás. A valóság .jprob’émamen- tes” ábrázolása miatt sza­kadék alakult ki a szavak és a tettek között, ami társadal­mi passzivitást szült- megin­gatta a hirdetett célokba ve­tett hitet. Épp ezért a Szov­jetunió erőfeszítései az egész társadalmi mechanizmus át­alakítására irányulnak: — A gazdaságban ez azt jelenti, hogy az extenzfvekről az intenzív módszerekre térünk át, s a legkorszerűbb műsza­ki-tudományos alapokon gyor­sítjuk meg a társadalmi és a gazdasági haladást. — Politikai téren a széles körű demokrácia és a népi önkormányzat kibontakozta­tását, a bürokratizmus és a hatalmaskodés kiirtását, a szocialista törvényesség erő­sítését jelenti, az ideológiai, szellemi szférában a marxis­ta—leninista elmélet alkotó továbbfejlesztését. Gyökeres, forradalmi jellegű fordulat­ra van szükség mind tevékeny­ség _jik szervezésében, mind pedig a társadalmi tudat te­rén — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az átalakítás vég­ső célja az. hogy jobb életet teremtsünk a szovjet embe­rek számára, és. hogy messzi- lárdítsuk a társa dalomszerve. zés és a szociális igazságos­ság fejlettebb modelljeit­A szocialista országok közöt­ti együttműködéssel foglalkoz­va Gorbacsov kiemelte, hogy ez is átalakításra szorul, mi­vel az együttműködés koráb­ban kialakult formái, régi módszerei már nem felelnek meg a kor követelményeinek és a lehetőségeknek. Mihail Gorbacsov prágai be­szédében ezután részletesen szólott az európai biztonság megszilárdítása céljából elő­terjesztett új szovjet kezdemé­nyezésekről. Állást foglalt a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyez­mény megkötése mellett, sür­gette a hadműveleti-harcásza­ti rakéták korlátozását, majd felszámolását Európa földjén és javasolta az Európában egy­mással szembenálló fegyveres erők és hagyományos fegyver­zetek nagyarányú korlátozá­Áz SZKP KB főtitkára ki­jelentette. hogy ma az egész emberiség sorsát érintő kér­dések várnak megoldásra. A mai világban a kölcsönös füg­gés foka igen nagy. Nukleá­ris korunkban ugvanis új po­litikai gondolkodásmódra van szükség, mert csak ígv kerül­hető el az egész emberiség pusztu'ásával fenyegető nuk­leáris katasztrófa. Miahil Gorbacsov ezután az Eurónában egymással szem­benálló fegyveres erők kér­déséről és az ott felhalmozott nagv mennviségű hagyományos fegyverekről szólott. Termé­szetesen — mondotta — Eu­rópa számára is elsődleges feladat a hadászati, a közép­hatótávolságú és a hadműve­leti-harcászati rakéták felszá­molása. E téren sajnálatos mó­don mind ez ideig szinte sem­mi lényeges nem történt. Csak úgy lehet javulást elér­ni, hogy létrejön a harcászati nukleáris fegyverek csökken­tése, végső soron pedig felszá­molása és a meglepetésszerű támadások megelőzése érdeké­ben sikerül radikálisan korlá­tozni a fegyveres erőket és hagyományos fegyvereket. Az európai fegyverek és fegyveres erők csökkentésé­vel kapcsolatban Mihail Gor­bacsov felvetette: tartsanak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői Bécsben külügy­miniszteri értekezletet, és ezen határozzák el, hogy tárgya­lásokat kezdenek a harcá­szati nukleáris fegyverek, a fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverek radikális csökkentéséről. A vegyi fegyverek kérdé­sére térve Mihail Gorbacsov a következő bejelentést tette: a Szovjetunió beszüntette a vegyi fegyvereik gyártását, és megtette az első lépést a ve­gyi fegyverek felszámolására. A vegyi fegyverek megsem­misítése céljából a Szovjet­unióban egy különleges üzem létesítését kezdték meg. Gor­bacsov egyúttal közölte, hogy a Varsói Szerződés tagállamai­ban a Szovjetunió területén kívül nincsenek vegyi fegyve­rek, mert a VSZ más tagor­szágai sohasem gyártottak és sohasem tároltak területükön ilyen fegyvert, és a Szovjet­uniónak sincsenek ilyen fegy­verei saját határain kívül. A továbbiakban Gorbacsov arról szólt, hogy az új szem­lélet hívta életre az „össz­európai ház” gondolatát. Ez elsősorban egyfajta összetar­tozásnak az elismerését je­lentené, jóllehet tagjai elté­rő társadalmi berendezkedé­sű államok, s egymással szembenálló katonai tömbök tagországai lennének. Ez a ház egyesítené magában a meglévő problémákat és meg­oldási lehetőségeiket is. Gorbacsov kitért olyan gondokra is, amelyek nem csupán Európa, hanem az egész világ előtt állnak, mint például a környezetvédelem, a terrorizmus, a narkománia. az AIDS. A szovjet vezető Európa és az Európán kívüli országok világméretű együtt­működését sürgette e problé­mák megoldása érdekében. Ennek kapcsán utalt arra a csehszlovák kezdeménye­zésre, hogy hívjanak össze gazdasági fórumot. A Szov­jetunió meggyőződése sze­rint egy ilyen fórum nagy szerepet játszana az államok gazdasági biztonságának megszilárdításában, a kölcsö­nösen előnyös együttműködés fejlesztésében. Ugyanez a tö­rekvés vezérelte a Szovjet­uniót is — mondta Gorba­csov — amikor azt javasolta, hogy az összeurópai tanács­kozáson részt vevő államok tartsanak értekezletet Moszkvában, a humanitárius együttműködés fejlesztéséről. A helsinki folyamat nem halt el. Léte lehetővé teszi, hogy lépésről lépésre erősít­sük a bizalmat az európai országok között. E szellem­ben kívánunk cselekedni, a közös érdekekre kívánjuk helyezni a hangsúlyt. Arra törekszünk, hogy mérséklőd­jék a katonai szembenállás, hogy eljussunk az atomfegy­verektől mentes világhoz — mondta végezetül Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára. n suen MEZOcnzonsAG Áz ipar árnyékában Pénteken este Mihail Gor­bacsov és felesége részt vett a prágai nemzeti színházban Smetana „Az eladott meny­asszony” című operájának díszelőadásán. A színház el­nöki páholyában velük együtt foglalt helyet Gustáv Husák s jelen volt az előadáson szá­mos más magas rangú cseh. szlovák vezető is. Svédország területileg Euró­pa negyedik legnagyobb orszá­ga. Nevének említésekor ál­talában szerte a világon —, így nálunk is — mindenek­előtt a fejlett ipari kultúra, valamint az igen magas fokú szociális biztonság jut az emberek eszébe. Az ország mezőgazdaságáról csak a tá­jékozott szakmabeliek tudják, hogy szintén számottevő ered­ményeket ért el az utóbbi év­tizedekben. Ezeket a sikereket annak el­lenére könyvelhetik el ebben az északi államban, hogy a természeti adottságok egyálta­lán nem kedveznek semmifé­le mezőgazdasági tevékeny­ségnek. Hiszen például az or­szág területének mintegy 15 százaléka az És zak i-sarkkörön túl fekszik, sőt Stockholm is olyan földrajzi szélességen he­lyezkedik el, mint Alaszka, vagy a szibériai tundrák. Ezenkívül a Svéd Királyság területének —. mely megköze­lítőleg 450 ezer négyzetkilo­méter — felét erdő borítja, s csupán 10 szzalékán, körülbe­lül 3 millió hektáron folyik mezőgazdasági művelés. Az ország 8 millió állampolgára közül pedig csak mintegy 200 ezren élnek mezőgazdasági munkából; ez a munkaképes lakosság 4 százalékánál vala­mivel több. Éppen a kedvezőtlen adott­ságok miatt az országban na­gyon különbözőek a mező- gazdasági termelés feltételei. Míg a déli területein az em­lített körülmények — a Golf­áramlat enyhítő hatása, és a viszonylag jó talajadottsá­gok miatt — kedvezőnek mondhatók, addig az ország középső és északi részén a feltételek nagyon mostohák, így azután igazán figyelemre­méltó a svéd mezőgazdaság­nak az a teljesítménye, hogy agrártermékekből 80 százalék­ban ellátja az országot. A termelés úgynevezett csa­ládi gazdaságokban folyik. Ez konkrétan azt jelent5, hogy a családok általában önerőre támaszkodva művelik meg a tulajdonukban levő földterü­leteket. Ezek nagysága álta­lában nem haladja meg a 100 hektárt, de sok közülük a 20 hektárnál kisebb területű, az összbirtokállomány 60 szá­zaléka. A családi gazdasá­gok termékei általában asze­rint változnak, hogy milyen feltételek között gazdálkod­nak. Van, ahol rövid tenyész­idejű kalászosok termesztésé­vel és állattenyésztéssel — szarvasmarha- és sertéstartás­sal — foglalkoznak, máshol pedig zöldség- és burgonya-, vagy mondjuk, epertermesztés- re(!) rendezkedtek be- Hogy milyen eredménnyel? Erre né­hány konkrét példa — az ada­tok az 1980—84-es helyzetet tükrözik: — az őszi búza ho­zama átlagosan 5200 kilo­gramm. a rozsé 3700 kilo­gramm. a krump'ié 29 300 ki­logramm volt hektáronként. Míg 1982-ben egy tehén év! átlagos tejtermelése 5485 ki_ logramm volt. Ezeket a hoza­mokat a svéd gazdák csak úgy érhették el, hogy gazda­ságaikat igen magas fokon gé­pesítették, van, ahol már a számítógép is segíti a mun­kát. és intenzív termelést foly­tattak. Mindezen túl pedig igen sok állami támogatást is kaptak és kapnak, például je­lentős a mezőgazdasági ter­mékek ártámogatása. Emellett a svéd mezőgaz­daságban a gazdák közötti együttműködésnek a múltban gyökerező hagyományai van­nak. A különféle társulási — szövetkezeti — formák. a különböző termékek terme'é- sére és értékesítésére, a hite­lezésre, valamint a beszerzés­re. ma is igen jól és igen szé­les körben működnek. E szer­vezetek tagjainak száma mint­egy másfél százezerre tehető- Vagyis, lényegében valami­lyen formában minden gazda riszt vesz a he’yi gazdálkodó szervezet munkájában. Természetesen a svéd mező- gazdaság sem mentes a gon­doktól. A bajok közül a své­dek leginkább arra a tényre hívják fel a figyelmet, hogy a gazdák öregszenek — át­lagéletkoruk 50 év f elett van — így a termelés biztonsága forog kockán, mivel a fiata­lok számára ez a munka nem elég vonzó. Cs. S, Az egyiptomi választások végeredménye Győzötl a hormányzópárt Az április 6-án tartott egyiptomi parlamenti válasz­tások hivatalos eredménye­it csütörtökön, a késő esti órákban jelentette be Zaki Badr tábornok, az ország bel­ügyminisztere. A kormányzó nemzeti demokrata párt győ­zött a megjósolt nagy több­séggel: a függetlenként bene­vezett párthívekkel együtt összesen 338 támogatója lesz a törvényhozás alsóházában, a népi gyűlésben. A parla­mentnek 448 választható tag­ja van. Ezzel a kormány kényel­mes többség birtokába ke­rült. Hoszni Mubarak állam­elnöki mandátumát is meg lehet újítani, ha az október 14-én lejár, a gazdasági­pénzügyi szigorítások törvé­nyei is megkapják a kellő szavazatokat, ha maid elké­szülnek az ilyen törvényja­vaslatok, és az NDP-nek ah­hoz is meglesz a kétharma­dos erőfölénye, hogy ne le­hessen megváltoztatni az or. szág alkotmányát: például ki­erőszakolni az iszlám tör­vénykezést. Kiesett viszont a népi gyű­lésből a nemzeti haladó párt, élén Haled Mohieddin- nei — a szabad tisztek nasz- szeri mozgalmának utolsó, még politizáló tagjával —, s benne az egyiptomi baloldal­lal. Úgyszintén kiszorult a viszonylag nemrég alakult Umma párt. Ez teljesen val­lási alapokra építette prog­ramját. A voksolás kimenetele nem túlságosan nagy meglepetés. Mégis — ahogy a kairói meg. figyelők látják —, jelentősen megváltoztatta a törvényho­zás szerkezetét. Francia hadető• fejlesztési program A francia nemzetgyűlés kétnapos vita után, a hajna­li órákban nagy többséggel jóváhagyta az 1987—91. évek­re szóló haderő-fejlesztési programot. Az FKP kivételével min­den parlamenti párt meg­szavazta a programot, amely előirányozza Franciaország vegyi fegyverkezését és az űrfegyverkezés megkezdé­sét. André Giraud hadügy­miniszter egy rádióinterjúban kifejtette, hogy a kormány szándékosan nem árulja el, létrehozza-e a neutronfegy­vert is vagy sem, A szocialista ellenzék ne­vében Michel Rocard teiie- sen jóváhagyta a fegyverke­zési programot és felhívta a franciákat, hogy tömörülje­nek a nemzetvédelmi prog­ram köré. aminek fő iránvatt az állnmfő határozta meg. A kommimriták ré-zéről Geora“s Marchais főtitkár é’eaen elutasította a haderő-fejlesz­tési tervet. A főkonstruktőr Április 12. — űrhajózás napja. Ezen a napon emléke­zik meg a világ Jurij Gaga­rin első űrrepüléséről. A Föld első mesterséges holdjának felbocsátása, Ju­rij Gagarin, az első kozmo­nauta űrrepülése, a Hold túl­só oldalának lefényképezése, továbbá a szovjet kozmonau- tika számos más kiemelkedő eredménye fűződik Szergej Koroljov nevéhez. A kozmikus rakétarendsze­rek főkonstruktőre 1987. ja­nuár 12-én töltötte volna be 80. életévét. Koroljov vezeté­sével bocsátották fel a Gird —09 vegyes üzemanyagú és a Gird—X folyékony üzem­anyagú, első szovjet rakétá­kat a nagy honvédő háború éveiben. A háború befejezése után, 1946-ban Koroljovot a ballisztikus rakéták fő- konstruktőrévé nevezték ki. Sz. Koroljov fogadja a földre visszatért Jurij Gagarint. Vezetése alatt számos kuta tóintézet és tervezőiroda te vékenykedett a világűr meg hódításának és békés céh felhasználásának területér Sz. Koroljov sok tudóst é mérnököt nevelt, szoros ba rátság fűzte őt a szovjet űr hajósokhoz. A tudomány szolgálatába: szerzett érdemeiért Kordja kétszer kapta meg a Szocia lista Munka Hőse címet, két sze- tüntették ki Lenin renddel, továbbá számos ér demérem, köztük a Szövi<= Tudományos Akadémia Ciol kovszkij arany érdemérmé nek tulajdonosa. Az űrhajózás napja alkal­mából emlékünnepséget ren­deztek pénteken Visontán. a Gagarin Hőerőműben. Mél­tatták Jurij Gagarin kima­gasló érdemeit, majd az erő­mű előtti téren megkoszorúz­ták a világ első űrhajósának szobrát. Az évforduló alkal­mából a Gagarin Hőerőmű egyik termében képkiállítást rendeztek az űrhajózás tör­ténetének szemléltetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents