Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

Elénk munka a Határban

Előkerültek a kerti szerszámok is

A hét elején kezdték el a burgonya vetését a Szügyi Madách Imre Termelőszövetkezetben. A Dezső-pusztai részen 40 hek. táros területen kerül a vetőgumó a földbe.

— bp —

Meglehetősen szeszélyes évszakként mutatkozott be az Idei tavasz, mely aligha fakasztott felemelő érzéseket eddig bárkiben is- A mezőgazdászok csak nehezen tudják a szeszélyes időjáráshoz igazítani a határban a munkát. A több nap óta tartó szeles, napsütéses idő viszont annyira felszárította a talaj felszínét, hogy az alkalmassá vált a megmunkálásra.

Élve a lehetőségekkel a héten a megye valamennyi mezőgazdasági nagyüzemében megkezdték a különböző kultúrák magágy-előkészítését elsősorban simítókkal, fogaso- lással és más talajművelőkkel. Jó szervezéssel igyekeznek elvégezni az összetorlódott munkákat, szinte pihenőt sem tartva nagy szorgalommal vetik a tavaszi árpát, cukorrépát.

Időjárás ide. időjárás oda tzéi't a szántóvetők haladtak

a tavaszi munkáikkal. A Né. zsai Május 1- Termelőszövetkezet elnöke Holma Miklós szerint kéthetes késésben van a természet, de a gazdaságban nincsenek elmaradva a tavaszi munkákkal. Jól kihasználták -a korábbi enyhe időt, végeztek az őszi kalászosok fej trágyázásával. A kétszáz: hektár tavaszi árpa vetéséből ottjártunkkor már csak kilencvenhektárnyi volt hátra. A további vetésekhez folyamatos a magágy-előkészítés.

Ha az időjárás engedi, időben földbe kerül 500 hektáron a napraforgó, 250 hektáron a kukorica és hasonló nagyságú területen a silókukorica- A növénytermesztési szakemberek megállapítása szerint egyébként a csaknem 1000 hektárnyi őszi kalászos jól vészelte át a nagy telet. A néhány órás napsütés hatására szépen ki- zöldültek a vetések, megfelelő

a főszám és a sűrűség, megindul a sarjadás és a bok- rosodás is.

Nem kírpélte viszont a fagy a 136 hektár' repcét, mely teljesen kipusztult. A területet most másodvetésű tavaszi árpával igyekeznek hasznosítani. A málna- és a feketesze- der-ültetvényeken a fagykárt csak később tudják felmérni, az előzetes becslések szerint a bogyós gyümölcsöknél is hozamkieséssel kell számolni.

Rétságon, a helyi termelőszövetkezet elnökének, Pongrácz Józsefnek, de minden bizonynyal munkatársainak is a munkaszervezés a kulcsszava ezekben a napokban. Véleménye szerint csak ilyen összpontosítással tudják behozni a lemaradást. A tsz-ben még 500 hektár búza fej trágyázása hátravan, az időjárás miatt még 30 hektár tavaszi árpát kell elvetni.

Felkészülték a nyújtott mű- • szakokra, a hét végi munkákra is. Hiszen még vetésre vár 150 hektáron a lencse, 60 hektáron a cukorrépa, 250 hektáron pedig a napraforgóAz őszi kalászosak 100 hektár kivételével jól átvészelték a téli hideget.

A nagyüzemekkel egy időben megkezdték a tavaszi munkákat a kiskertekben is. Már ágyasokba ültetik a borsó-, a sárgarépa- és a zöldségmagokat. Földbe kerülnek a hagymafélék és mindazok a magok, amelyeknek sürget a vetési ideje.

Amíg a nagyüzemekben egész télen metszették a szőlőt, a gyümölcsfákat, a házi- kertekben még csak most kezdték meg a felesleges hajtások eltávolítását- Ezekben a napokban a szerszámoskam- rákból sorra előlkerülnek a kapák, gereblyék, a kerti munkákhoz.

S. 3.

Négymilliárdos útkár

A Közlekedési Minisztérium felmérése szerint a sokévi átlagnál jóval több csapadék, illetve a téli fagyok jelentős károkat okoztak az amúgy is sérülékeny úthálózatban. Az országos utakon hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forintos a kár, a tanácsi kezelésű utakon ez az összeg 1,5 milliárd forintra tehető. Ösz- szességében tehát 4 milliárd forintra volna szükség a hibák kijavításához, az utak rendbehozatalához.

A tárcának nincs lehetősége pótlólagos költségvetési juttatás igénybevételére, ezért az utak kezelői, a tanácsok és a közúti igazgatóságok fenntartási-üzemeltetési keretüket kénytelenek átcsoportosítani. Csak a legszükségesebb munkákat, a közlekedés biztonságával szorosan összefüggő üzemeltetési feladatokat végzik el, fgy például a hidak kijavítását, a burkolatjelek felfestését, a jelzőtáblák karbantartását. A halasztható- munkák — így a csomópontok átépítése, kapaszkodósávok építése és egyebek — az idén elmaradnak, az anyagi erőket a helyreállításra koncentrálják, de így is csak a tüneti kezelésekre futja.

A munkák már megkezdődtek, de több helyen, ahol az olvadás és az esők miatt az útszerkezet alsóbb rétegei átáztak, meg kell várni a kiszáradást, csak akkor lehet hozzáfogni a hibák kijavításához. Ahol arra mód van, elterelik a forgalmat az ilyen utakról, hiszen a járművek további súlyos károsodást okozhatnak. Máshol, összesen mintegy másfél száz útszakaszon az áthaladó járművek súlyát és sebességét korlátozzák, ez- . zel igyekeznek mérsékelni a rongálódást.

Az utakban keletkezett kár igen nagy, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy néhány évvel ezelőtt évi 600—800 millió forintba került a tél az utakon, s tavaly és,tavalyelőtt is „mindössze” valamivel több mint 2 milliárd forintba. A mostani kétszeres kár- mérték — bár a zord .időjárás is közrejátszott — elsősorban annak tulajdonítható, hogy évek óta elmaradt az utak megfelelő karbantartása, a szükséges burkolatjavítási ciklus két-háromszorosára nőtt. Az utakra fordított összeg még a szintenitartáshoz sem elegendő, emiatt folytonosan romlik az állaguk, egyre érzékenyebbek, s mind kevésbé ellenáll óak.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy úthálózatunk nagyobbik része a század elején épült, főként ezek — a többnyire alsóbbrendű utak — sínylik meg a telet. A korszerű technológiával épített újabb utak, melyek már a forgalomhoz méretezett vastag burkolattal készültek, s útszerkezetükbe fagyvédő réteget is beépítettek, jóval ellenállóbbak. Az autópályák szerkezete, vízelvezető rendszere is olyan, hogy a nagy forgalom és az időjárás ne tehessen kárt bennük.

Az egy évvel ezelőtt épített Hungaroring jól állta az időjárás próbáját. A gondos kivitelezésnek, vízelvezetésnek köszönhetően, sehol sem süllyedt meg a pályaszerkezet, s a burkolaton sincs sérülés. Egyedül a rézsű sérült meg néhány helyen, kisebb vízmosások alakultak ki. Erre számítottak az építők, mivel a talaj ilyen rövid idő alatt nem köthetett meg kellőképpen. Most pótolják a földet ott* ahol szükséges, kitisztítják a vízelvezető rendszereket, füvesítik, bokrokkal ültetik be a rézsűket.

Sikeres évindítás

Sikeres volt az évindítás az Oroszlányi Szénbányáknál. A vállalat az év eddigi időszakában széntermelési tervét mind mennyiségileg, mind minőségileg túlteljesítette.

Az ütemes termelést nagyban elősegítette a tavaly kísérletképpen bevezetett úgynevezett növelt üzemidejű munkarend. Ennek a lényege, hogy a nyári hónapokat kivéve a korábbi öt nap helyett hat napon át folyamatos a széntermelés.

LÍZING

Kulcs a piac nyitásához

Az X-es reklámmondat, miszerint Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! mára az iparvállalatok egyik gazdálkodási alapszabályává nőtte ki magát. Muszájszülte hangsúlyváltás ez, hiszen a ma már aranykornak emlegetett években vásárolt, aki csak tehette. Több volt a pénz, míg ma talán a megfontolásból akad inkább.

A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál a ’80-as évek elejére fejeződtek be a nagy horderejű beruházások. Ezután beszűkültek a fejlesztésre fordítható anyagi lehetőségek, annál jobban erősödött viszont a fejlesztési kényszer: a piac megcsappant érdeklődése közepette csak új kínálattal kelthető fel a vásárlók figyelme.

E dilemma feloldására szolgál a lízing. A'balassagyarmati gyár termékeinek szűk háromnegyed része a több év óta gyártott stabil áru, míg a termékek 30—40 százaléka évente, kétévente cserélődik, újul. Évi négy-öt új termékkel jelentkezik a piacon a vállalat. Nemcsak tőkésexport-termelé- sének felfuttatásához van erre szükség, hanem abhoz is, hogy egyáltalán jegyezzék a gyár nevét a piacon.

Az utóbbi két esztendőben vette fel a terméklajstromra többek között a kültéri transzformátorházat, a személygépkocsi-utánfutót, a Diana bútorcsaládot, az építőipari zsalurendszert, a tört kapacitások kitöltésére pedig a közvilágítási lámpatesteket, alkatrészeket, az autó-lökhárítót és a konyhai edényeket.

— Ügy határoztunk, • hogy élünk a lízinggel is, ha egy- egy nagy termelékenységű géppel élőmunkatöbblet nélkül bővíthetjük a tőkéspiaci értékesítési alkalmainkat — mond. ja Hlavay Sándor, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — További feltétel, hogy az új „szerzemény” nem kurtíthatja meg a vállalati jövedelmezőséget. a gépről lekerülő' termékek saját maguk tartsák el készítőjüket.

Két kölcsönzési ügyletre kötötte meg a szerződést a vállalat. Az egyiknek már kézzel fogható az eredménye, .hiszen a Hollandiából érkezett nyomásos öntőgép ott áll az iparvágány melletti „placcon”, egyelőre ponyvával letakarva. Az öntödei teljesítményt évi húsz százalékkal bővítő berendezés nagy erővel belövi az olvadt fémet a formába, ezáltal utat nyitva az egészen vékony falú. nagy, pontosságú, szép felületű, tömör szövet- szerkezetű és tagölt. bonyolult munkadarabok öntéséhez..

A korszerű masina működtetése már nem a kölcsönadó

Hugyecz József és Keresztúri László az új terméket önti.

(Bábel L. felv.)

cég dolga, hanem a gyáriak fogadókészségén múlik.

— . Eddig is sok olyan berendezést vettünk, amit addig nem is láttunk — így a műszaki igazgatóhelyettes. — Tudtuk mi azelőtt, hogy mi az az eloxálás? És ma rutinfel. adataink egyike! Hát, maj'd ezt is megtanuljuk!

Az öntödeiek nemcsak bíznak magukban, hanem tanulmányutakkal, tapasztalatcserékkel készülnek is. S persze örülnek az új masinának, hiszen tizenhat esztendeje nem jutottak hozzá ilyen komoly géphez. ®

— Túl kell már lépni a jobbára manuális technikán — véli Mezei Pál öntödevezető.

— A beüzemelés, a működtetés rajtunk nem fog múlni, hiszen sok olyan szakmunkásunk van, aki nemcsak hajlandó az újjal megismerkedni, hanem érdeklődik is a korszerű technika iránt.- Jó .lóra tett a vállalat, amikor az öntőgépet kölcsönvette

— ez az öntödeiek általános véleménye. Igaz, még jobb lenne, ha új gépet kapnának, de nyújtózkodni a vállalatnál is csak addig lehet, amíg a .takaró ér.

Keresztúri Tibor öntő, az öntöde művezetője nemcsak 26 évi szakmai tapasztalatát hasznosíthatja majd az új berendezés „művezetésével”, hanem egy hasonló, olasz gépen szerzett gyakorlati ismereteit is.

— Ezeknél a korszerű gépeknél kevés már az egyén szerepe — véli a művezető. — A masina ugyanis mindent tud. ellátja önmagát. Inkább a lekerült termék minőségi ellenőrzése jöhet szóba. mint az ember teendője. Ezért úgy ■gondoltam, hogy két nő is elvégezheti ezt a feladatot: nehéz fizikai munkára nincs szükség, gondosságban, figyelmességben meg legtöbbször feu lülmúlják a férfiakat.

A gép „lakása” egy volt raktárhelyiség lesz, a monstrum alapjait már betonozzák. Elsőnek szivattyúalkatrészeket készítenek rajta, a Hengste Eckhardt nyugatnémet kereskedő cég igényére. Hiszen éppen a német partner inspirál ciójára határozta el magát a vállalat a lízingre. Annyira a kölcsönzés sem olcsó, hogy a már beszerzett géphez keressék meg a piacot... !

A Balassagyarmati Fémipari Vállalat műszaki fejlődése most két irányban fut: az egyik úton a hosszabb távra szóló, a termelés vezérfonalául szolgáló fejlesztésekhez teremtik meg a feltételeket, a másikon pedig az azonnal eladható, rövidebb életgörbéd jű termékek gyártási startját hoz sütik el a pisztolyt. Ez utóbbi a sürgetőbb, hiszen a piac mai igénye nem biztos, hogy a holnapi piacra is jellemző lesz.

Hogy másik lízingjüket, a keresztbordás csőgyártó génét hová sorolják be — nem tudom. A második negyedévben érkező géppel ugyanis éppen úgy elégítenek ki jelenlegi keresletet, mint ahogyan későbbi. nagy jelentőségű fejleszted sük alapjait is lerakják vele. Á hőtechnikai berendezésekhez szükséges bordás csövet nagyon keresik a vevők, de maga a vállalat is képes arra* hogy ezeket saját hőcserélőibe beépítve adja el, ami térd mészetesen sokkal jövedelmezőbb üzlet.

Amiből végső soron az is következik, hogy nem jó dolog ugvan a pénzszűke. be van előnyös oldala is: olykor a sarokba szorított emben-e ráparanesolia a leleményességet, a találékonyságot.

Szendi Márta

Nógrádi pedagógiai díj, 1987

Kis lépésekkel a hátrányok leküzdéséért

Nem írt szafekönyvet, nem foglalkozott tudományos kutatómunkával. Pedagógiai életműve: harmincöt esztendő a katedrán, iskolaigazgatóként egy stabil tantestület kialakítása és a hátrányos helyzetből való kitörésért vívott kisebb- nagyobb csaták sora. Idén ő az egyik megyei pedagógiai díjas.

Lázai Bertalan képesítés nélkül kezdte a nevelői munkát 1952-ben, 19 éves fejjel.

— Nem volt sima az indulásom. Sárospatakon egyházi- iskolában tanultam, az elemi után a régi típusú nyolcosztályos gimnáziumot végeztem el. Ez nem volt jó „ajánlólevél” a? ötvenes években, ráadásul

apán* értelmiségi volt. Ezért kellett levelezőre járnom. így szereztem először tanítói oklevelet, majd az egri tanárképzőn műszaki ismeretek szakot végeztem, Debrecenben, az egyetemen pedig pedagógiát.

— Amikor 1970-ben Endre- falvára hívtak igazgatónak, bekapcsolódtam a közéletbe. 1971-től vagyok tanácstag, 1979—86. között a pártvezetőség titkári funkcióját is betöltöttem. Ezért is végeztem el a pártiskola filozófiaszakosítóját Salgótarjánban.

Az érettségi után csaknem másfél évtizedet töltött tanulással. A felesége és a lánya is pedagógus, történelem— ének, illetve orosz—történelem szakosok.

— Milyen sikerekre gondol vissza a legszívesebben?

— Sikerek? Büszkeségek? Egy pedagógus életében ezek nem eget verő dolgok. Volt egy osztályom Miskolcon, amelyet ötödiktől az érettségiig vittem — még mostanában is befut tőlük egy-egy levél. A másik: a cigánytanulókkal való foglalkozás lassú beérésg.

A mai helyzet sem rózsás, de össze sem lehet hasonlítani azzal, amit itt találtam. A legtöbbet az iskola-előkészítés jelentett ezen a téren, az óvodával való együttműködés. Néhány szülő húzódozott attól, hogy óvodába adja a gyerekét, mivel a kistestvérével otthon volt.

— Végül sikerült a legtöbb esetben megértetni, milyen előnyei vannak, hogy nem csak az iskolakezdés előtti évben, hanem már korábban óvodás a kicsi; könnyebb a beilleszkedés a közösségbe, könnyebb megszokni a feladatok, megbízatások teljesítését. Nálunk két százalék híján a tanulók fele cigányszármazású. Ha a felzárkóztatásukért nem teszünk minél többet, a tehetséggondozás sem megy. Ezért tekintettük szívügyünknek a feltételek javítását.

— És aminek még nagyon örülök: a 19 fős tantestületben sok a „saját nevelésű” kolléga, azaz levelezőn végezték el a főiskolát, de mégsem mentek máshová, „könnyebb” helyre. Amivel segíteni tudtam, az a döntés meghozatala; igyekeztem megismerni problémáikat, javítani a lakáshelyzetükön, támogatni főiskolai fölkészülésüket.

— Időnként egy-egy okta. tási kísérlethez is kapcsolódott iskolájuk...

— Korábban volt matematikai fakultáció. De ami most is folyik, az áll. legközelebb céljainkhoz, feladatainkhoz: a Zsolnai-féle magyar irodalmi, nyelvi, kommunikációs program. Az első osztály végére mindenki megtanul olvasni, aki az iskolaérettség minimumát elérte.

Örömmel beszél a nemrég megalakított diáksportkörről (turisztika, asztalitenisz, sakk, aerobic, labdajátékok várják a gyerekeket).

Hogy tagja a Magyar Pedagógiai Társaság megyei szervezetének, — küldött is volt az országos összejövetelen — igazgatói munkaközösség-vezető a körzetben, már csak akkor említi, amikor a beszélgetés végén tartunk.

A lényeg szerinte nem ez. Hanem amit pedagógiai ars poeticájának megfogalmaz: mindent meg kell tenni a gyerekekben szunnyadó képességek kibontakoztatásáért. Egy „hátrányos helyzetű” községi iskolában — s ebben kis önirónia is lappang — ezzel lehet értéket teremteni.

CL Kis« Magdolna