Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIIi. ÉVF., 82. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1987. ÁPRILIS 7., KEDD VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Urbanisztikai konferencia Szécsényben lövőkép és gazdaságosság a rendezési tervekben Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye építész tzakembereinek részvételével hétfőn megkezdődött a XI. észak-magyarországi urbanisztikai konferencia. A kétna­pos rendezvénynek ezúttal Szécsény adott otthont, ezt meg­előzően a megyéből Salgótarján, Balassagyarmat és Rétság volt már a regionális urbanisztikai konferencia helyszíne. A szécsényi múzeum nagytermében összegyűlt mintegy het­ven építési szakembert és Devcsics Miklóst, a Nógrád Me­gyei Tanács elnökét dr. Horváth Béla, az Építésügyi Tájé­koztatási Központ miskolci információs irodájának vezető­je köszöntötte. Elsőként a rendezési tervek végrehajtásának tapasztalatai­ról, a rendezési tervek haté­konyságáról dr. Peschka Alf­réd Ybl-díjas, az ÉVM osz­tályvezető-helyettese tartott bevezető előadást. Hangsúlyoz­ta, hogy a tervszerű, előrelátó területfelhasználás fontos gaz­daságpolitikai kérdés. Elemez­te a • közelmúlt építésügyi szabályainak változásait és annak hatását a tervezésre, a városrendezésre. Átalakulóban van a tervezési rendszerünk —- mondotta. Együtthaladva, követve a gazdálkodás, a gaz­daság változását kell tervez­ni. Ma a településrendezési tervek alapvető gondja, hogy nem tudjuk megmondani azt a fejlődési pályát, jövőképet, ami egy-egy településen a jövőben biztosan bekövetke­zik. Egy jó terv viszont akkor térül meg, ha a stratégiát a központi szervek szakemberei tervezik meg, és a település- tervezés hatékonysága abban mérhető, ha a megalapozott jövőkép valóban bekövetkézik. Ma a tervezés során a beját­ható időn belül kell gondol­kodni. Ezt követően az építésügyi igazgatás szervezetét, rend­szerét dr. Laár Árpád, az ÉVM főosztályvezető-helyette­se mutatta be. Szükség van arra, hogy már a tervegyezté- tésnél közreműködjön az épí­tési hatóság, és ha a rende­zési tervet jóváhagyták, úgy az akkor már nem a tervező, hanem a tanács terve. Az építési igazgatásnak, az épí­tési engedélyek kiadásának a rendezési terv legyen az alap­ja. Megemlítette, hogy az épí­tési szabályok változásával építési hatósági tevékenység­gé vált a védőtávolság, a vé­dőterület megállapítása. Szólt arról, hogy engedélykötelezett építmények köre a tanácsren­deletekben is meghatározható. A két szakember után Dev­csics Miklós megyei tanács­elnök a rendezési tervek ké­szítésének és végrehajtásának Nógrád megyei tapasztalatai­ról beszélt. Szólt a tervezési pályázatok fontosságáról és a kiegyensúlyozott falukép ki­alakításának jelentőségéről. Beszámolt arról, hogy a kor­mányprogram szerint Nógrád megyében hogyan oldották meg a rendezési tervek elké­szítését. Az utóbbi években a gaz­daságpolitikai törekvések nem kerültek összhangba az épí­tészeti törekvésekkel. Kiemel­te, hogy az építészeti elkép­zelésekben a hagyományokból kell kiindulni, és igazodni kell a hagyományos településszer­kezethez. Nemcsak a házakat, az intézményeket kell megter­vezni, hanem a környezetet is. A tervezés gazdaságosságáról szólva azt hangsúlyozta, nem biztos, hogy az a gazdaságos, ami a legolcsóbb, hanem sok­kal inkább az, ami használati értékét tekintve és esztéti­kailag is jó. Előadásában Dev­csics Miklós szólt arról, hogy az építéstervezésben is szük­ség van a lakosság kritikájá­ra. a társadalmi vitára. Az előadásokat követően Szécsény VII. ötéves tervét, az általános rendezési tervet és a városközpont kialakítá­sára vonatkozó elképzeléseket ismerhették meg a helyi szak­emberek előadásaiból a jelen­lévők. Felkészült a kereskedelem a húsvéti ünnepekre A kereskedelem kellőkép­pen felkészült a húsvéti ün­nepekre, az ilyenkor hagyo­mányos élelmiszerekkel, to­jásfestékekkel, kölnivizekkel, parfümökkel. Mintegy ,7—8-féle füstölt- árut hoznak forgalomba az üzletekben, összesen 3300— 3500 tonnát. Ez mintegy 6—7 százalékkal több a tavalyi mennyiségnél- Arra az eset­re. ha mégsem lenne elegen­dő, a húsipar további szállí­tást is vállalt. A füstöltáru 35—40 százaléka kötözött son­ka. ez a legnépszerűbb hús­véti eledel. Emellett jelentős mennyiségű darabolt füstölt hús, csontos lapocka és comb — úgynevezett parasztsonka —, valamint füstölt tarja kap­ható. Hasznos tudnivaló a házi­asszonyoknak, hogy a szab­ványelőírások szerint a húsvéti füstöltáru 21 napig nem ve­szíthet élvezeti értékéből, de nem tanácsos a hűtőszekrény­ben tartahi, célszerűbb hűvös, szellős helyen felakasztva tá­rolni. Igaz ugyan, hogy a füstölt sonka a hűtőszekrény­ben nem, a szabad levegőn viszont veszít súlyából a tá­rolás során, főzéskor azon­ban ezt visszanyeri. Hagyományos húsvéti étel a kemény tojás is. Tojásból is a tavalyinál nagyobb meny- nyiséget hoz forgalomba a kereskedelem, elsősorban a piacokon- Bőséges kínálat várható, jelenleg a tojás ára darabonként 2,20—2.80 forint, de várható, hogy húsvét előtt még valamivel olcsóbb lesz. A szakemberek szerint a to­jást a legcélszerűbb a son­kalében megfőzni, s hagyni, hogy abban hűljön ki, így za­matosabb lesz. A tojás festéséhez szüksé­ges festéklapok kellő meny­nyi ségben kaphatók, ezeket az NDK-ból importálja a ke­reskedelem. A locsolkodáshoz szükséges kölnivizekből is szé­les a választék, ám ezúttal el­sősorban a hazai márkákból van több, az import keve­sebb mint tavaly. A locso­lóknak nagyobb választékot kínálnak a kisebb üvegekbe töl­tött kölnivizekből. Munkacsúcs a szántóföldeken Munkacsúccsal indult hét­főn a tavaszi vetés a bara­nyai határban. Egyszerre hét­féle növény magját vetették a gépek a gondosan előkészí­tett talajba. Más években fo­kozatosan — hetekre széthú­zódva — bontakoztak ki a szántóföldi munkák, most vi­szont a kései kitavaszodás következtében összetorlódtak a tennivalók a mezőgazda­ságban. Az áprilisban idő­szerű munkák mellett azokat a feladatokat is el kell vé­gezniük a traktorosoknak, amelyeket a télies időjárás miatt márciusban nem tud­tak, így az őszi mélyszántás lezárását, a tavaszi vetések talajának előkészítését, a ko­rai növények (borsó, árpa, zab és lucerna) magjainak földbe tételét. Az elmúlt napokban any- nyira felmelegedett a talaj, hogy már a hidegre érzéke­nyebb cukorrépa, lencse és napraforgó vetését is meg­kezdhették. Nagy erővel dol­goztak a gépek a 95 ezer hek­tárnyi szemes és silókukori­ca magágyának előkészítésén, hiszen a baranyai gazdasá­gok hagyományosan április 10. táján szokták megkezdeni a legnagyobb területű nö­vény magjának vetését. A korábbi napokban lehullott 30—40 millimétemyi csápa- dék kedvező körülményeket teremtett a szántóföldi mun­kák számára. A szakemberek felkészül­tek a szokatlan méretű mun­katorlódásra és idejekorán átdolgozták a tavaszi ütem­tervet. A kiesett idő pótlásá­ra eleve úgy „programozták be” a gépeket, hogy a szo­kott teljesítmények másfél­kétszeresére is képesek le­gyenek, azaz folyamatosan tudjanak nyújtott vagy két műszakban dolgozni. Több traktorosra van tehát szük­ség, ezért a javítóműhelyek azon szerelőit is beosztották szántóföldi munkára, akik értenek az erőgépek vezeté­séhez, esetleg korábban ma­guk is' traktorosok voltak. A gépeket megfelelő világítás­sal látták el az esti-éjszakai műszakokra, s megszervezték a két műszakos üzemanyag­ellátást és javítószolgálatot. Csongrád megye híres új- burgonya-termő vidékén: Forráskút, Üllés és Rúzsa ha­tárában a már felmelegedett homoktalajokon hétfőn — a kedvező, napfényes időt ki­használva — megkezdték a gyorsított ütemű ültetést. Mintegy 300-an hagyományos módon, kézi erővel tették földbe a szaporítóanyagot, ugyanakkor megindultak a speciális ültetőgépek is. öt nagy teljesítményű berende­zéssel láttak munkához. Ezek­nek napi átlagteliesítménva egyenként — nyújtott mű­szákban — meghaladja a 7, hektárt, S kezelésükhöz mind­össze két emberre vem szük­ség. Áprilisban fokozott közúti ellenőrzést tartanak me­gyénkben is, amely kiterjed a gépkocsik műszaki állapo­tára és a járművezetőkre egyaránt. Újszerű, hogy a vizsgálat során a környezet- védelmi szempontok szerint is szemlézik az autókat. Ezzel egyidőben, a jármű­vek zajszintje is mérhető. Ha a megengedettnél magasabb értékeket mutatnak a mű­szerek, az üzembentartót rendkívüli műszaki meg­vizsgálásra kötelezik, a közü- leteknél elrendelik az üzem­anyag-fogyasztás megméret­tetését is. Képünkön Susán Zoltán és Dávid Róbert köz­úti ellenőrök kipufogó gázból mérik a széndioxid-szennye­ződést a közúton. — kulcsár — Vb-ulések A tanács és a fiatalok kapcsolata A jövő mezőgazdászai Lakosság a településfejlesztésért Tanácsi végrehajtó bizott­sági ülést tartottak tegnap Balassagyarmaton, Szécsény­ben és Bátonyterenyén, Balassagyarmaton a testü­let első napirendként a váro­si tanács és a KISZ városi bizottságának együttműkö­dési megállapodását vitatta meg, melynek legfontosabb célja az ijúságpolitikai célki­tűzések eredményes megva­lósítása, az ifjúság aktivizálá­sa a várospolitikai munkában- A VII. ötéves terv időszaká­ra szóló megállapodás egye­bek között rögzíti — a Ba­lassagyarmat az ifjúságért — az ifjúság Balassagyarmatért jelszó jegyében —> hogy a jövőben fokozottabb figyel­met kell fordítani a fiatalok közéleti aktivitására, nevelé­sük és szabad idejük lehető­ségeinek szélesítésére. Szécsény Város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottága a Nógrádi Sándor Mezőgazdasá­gi Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet tárgyi ellátottságáról hallgatott meg tájékoztatót, melynek alapját képezte, hogy az intézmény ez év január I-től a városi ta­nács fenntartásába került. A 12 szakközépiskolai osztály­ban, valamint a 3 éves szak­munkásképzés során mező- gazdasági gépszerelői, állat­tartó telepi, gépészi, növény- termesztési-gépészi szakem­bereket képeznek. A beisko­lázás öt megyére terjed ki, ezért a jövőben a kollégiumi elhelyezés lehetőségeit javí­tani kelL Az iskola jó kap­csolatban áll a helyi terme­lőszövetkezettel, de egyebek között Varsányban, Örha- lomban, Magyarnándorban is folyik a diákok gyakorlati oktatása. Az ülésen ezután az ápri­lisi tanácsülés előkészítése­ként a városi tanács tavalyi gazdaságfejlesztési tervének és költségvetésének végre­hajtását. valamint a házadó­ról szóló tanácsrendeletet vi­tatták meg. A bátonyterenyei vb-iilés egyik legfontosabb napirend­je volt a tanácsi gazdálkodás és költségvetés elmúlt évi tel­jesítésének megtárgyalása, amelyet majd az áprilisi ta­nácsülés hagy jóvá. A fej­lesztési célú kiadások közül a lakásellátásra fordítottak a legtöbbet, emellett korszerű­södött a közvilágítás, ivóvíz­vezeték-hálózat épült Macon- ka térségében. Amint a tes­tület megállapította, a gaz­dálkodást segítette a csaknem 41 millió forint értékű társa­dalmi munka, amelynek több mint fele a lakosság aktivi­tását dicséri. A napirendek sorában sze­repelt még az idei évi taná­csi terv céljainak megvalósí­tását szolgáló program jóvá­hagyása, a lakásbesorolási név­jegyzék, valamint a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás idei évi kommunális felada­taim benyújtott pályázatok elbírálása. II tartalomhói: Kényszerpályán a kaüelgyánali (3. oldal) Hanglemez készüli a Hő együttessel (4. oldal) regi gyerekeknek (5. oldal) Harmincnyolcmillió-ötszázezer forint értékben gyártottak különféle nagy pontosságú marószerszámokat az első ne­gyedévben a FORCON Szerszámipari Vállalat érsekvad­kerti gyárában. Képünkön Keresztes János és Nagy László tárcsamarókat készít. —Rigó—

Next

/
Thumbnails
Contents