Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-04 / 80. szám
Cered példája Az önállóság útján ' SZOMBAT DÉLELŐTT CEREDEN. A falu lüktető és eleven életét éli. A kertekből a tavaszhoz elmaradhatatlanul hozzá tartozó fanyar füst száll az égre, a jobb termést megalapozó trágyát villázzák, ásnak. Czene Győző tanácselnök ezen a napon sem foglalkozhat hasonló egyéni dolgaival, , ilyenkor zavarja a krónikás. A bocsánatkérést felesége, Irénke, a helybeli iskola pedagógusa hárítja el: — Semmiség. Régen megszoktuk, hogy a közszolgálattal járó teendőket nem lehet az órához igazítani. Pedig jó oka volna a családnak a zavartalan egvütt- létre.' Az asztalon ott a torta az elmaradhatatlan, a gyermeki örömet fokozó gyertyákkal: a tanácselnök kisebbik gyermeke, a Gábor fiú éppen most négyesztendős. Születésnapi ünneplés helyett falujárásra indulunk, s ez első állomás a művelődési ház építkezése. Művelődési ház? Hogy mennyivel több annál, az kiderül, amikor Czene Győző határtalan büszkeséggel végigkalauzol a pincétől a padlásig. Megmutatja a színháztermet, az idősek és a KISZ-esek, az úttörők leendő klubjait, a zeneiskolások próbatermét. A sor pedig folytatható tovább, hiszen .itt nemcsak egy új épületegyüttes. hanem a korszerű szemlélet is tetten érhető. — Ügy terveztük, hogy ebben a faluházban minden együtt legyen. A tanács, a párt. a Hazafias Népfront, a KISZ éppúgy közösen használja a helyiségeket, mint szándékunk szerint közösen, egymás mellett élik majd szabad Idejüket a generációk, gyerekek és idősek. A vállalkozásban van valami jelképes is. Ritkán látni Ilyen létesítményt: a hagyományos stílusra is ügyelő épületbővítést úgy oldották meg, hogy a tanács és a tömeg- Bzervezetek munkaszobái a Rzó szoros értelmébn egybenyílnak a közösségi élet leendő terével. — A nyitottság megvalósL Ibósa mellett, más szándék is Vezetett bennünket. Ez az új létesítmény mindenkinek üzlet, hiszen fölösleges több külön célra használt épület, helyiség. Pénzt takarítunk meg a többcélú, hasznosítással és a közös helynek köszönhető kisebb létszámmal. E törekvés hasznát már a gyakorlatban is lemérhették. Zabar társközségben például a tanácsi intézmények rendben tartására a sok részállás és tiszteletdíjas foglalkoztatás helyett, egy főállást létesítettek. Ügy mondják, a kötelezettség számonkérése is egyszerűbb így, s a mai világban ez sem lényegtelen szempont. Mellesleg, ennek a háznak Is köze van ahhoz, hogy hét közben nem találkozhattunk. A tanácselnök Zalában járt, hogy a faluházak és a művelődési közösségek munkáját tanulmányozza. . — Azt néztem meg. hogyan él a gyakorlatban mindaz, amit mi is szeretnénk megvalósítani. Tanulni nem szégyen másoktól. Németvi- falúban például egy rendkívül jól működő közművelődési egyesülést ismerhettem meg. Ügy vélem, hogy hasonlónak, például Zabaron. kiváló közösségi magja van már ma is Itt, a falu leendő szívét jelentő épületegyüttesben persze az is kiderül: az álom valóra váltásához nemcsak ittlét és szándék kell. A példák pedig szemléletesen bizonyítják, hogy Cereden kézzel fogható valóság, ami sok helyütt még csak kívánalom: a tanács és a településen dolgozó gazdálkodó egységek nem járhatnak külön utakon. — Hadd kezdjem egy kicsit korábbról — így a tanácselnök. — Az étterem, az ABC megvalósításához anyaggal és géppel egyaránt beszállt a tsz. Gondolom az»-t. mert látta közvet’en prH-»'-e't- sézét, e’végre onn^n étkeztetheti dolgozóit. A művelő4 NÓGRÁD - 1987. dési házhoz... Művelődési házhoz? Ihkább faluház, de kellene neki valami szép és kifejező magyar név. Nincs valami ötleted? Szóval, ehhez az új létesítményhez a tsz nyolcszázezer forint értékű gépi munkát és anyagot ajánlott fel. Megint csak az érdekeltséget említem, elvégre minek működtessen például a fiataljainak egy különkiubok A falu jövőjének meghatározója a pénzt is szülő együttműködés, aminek kitaposott útja van Cereden. Apropó út. Egy tervciklusban 450 ezer forinttal járult hozzá a szövetkezet az utak karbantartásához. Mondván: a majorokba, a táblákra az ő gépeik is azokon járnak. A most alakuló főutcát az idén 150 ezer forinttal segíti a tsz. S. hogy semmit sem bíznak a véletlenre, azt bizonyítják a tanácselnök -szavai: — Két hete tekintettük át az együttműködés tapasztalatait és szóltunk a teendőkről is. Azzal a szándékkal, hogy a közös munkát az újhoz, a változó körülményekhez kell igazítani. A krónikás a legszívesebben tucatjával idézné a példákat. Kezdve azzal, hogy a tsz úgy szervezi a munkásokat szállító buszjáratait, hogy egy füst alatt a ceredi iskolásokat is bevihesse a salgótarjáni uszodába. S folytatva azzal. hogy hasonló szervezéssel o'diák meg Tótúifnlu tei. lepülésrészein á szociális étkeztetéshez. szükséges éx“l kiszállítását. Apróság? Megtakarított pénz, ez pedig a mai világban végképp nem apróság. MÚLIK AZ IDŐ, a korszerű szemlélet bizonyságainak sorolása mellett azonban Czene Győző még azt is megmutatja, hol állnak majd a falu. házban a helybeli Tajti László által faragott ceredi lócák, mert, hogy ide bőrfotelek helyett azok illenek. Még mindig a közösség házáról beszélünk, s aztán egyszer csak rájövök: a tanácsi irányítás, a vezetés egyik célszerű módszeréről is szó van. \ — Az úttörők és a KISZ- esek rajzoltak; hogyan és milyennek képzelik el, szeretnék a házat. Fontos ez, hiszen ők használják majd, miért ne legyen benne a véleményük? Nem erőszakoltunk hát semmilyen tervet senkire. közösen készítettük. Az elképzeléseket felhasználta egy budapesti építész házaspár, Sattler Anna és Gergely Zsolt. Amikor történetüket hallgatom, az jut eszembe: nemrég született döntés, hogy a városoknak legyen főépítészük. Cered megelőzött jó^ néhány jelentősebb települést is, az 1700 lelkes falunak igenis saját építészei vannak. — Néhány éve kerültünk kapcsolatba a fiatal házaspárral. Megszerették Ceredet, s ez a találkozás rendkívül szerencsésnek bizonyult. Mit mondjak..., amikor elkészült a faluház belsőépítészeti terve, rámutattak a számlára: ezt nem kell kifizetni. A gazdálkodást könnyítő gesztus talán a kevesebb. A több az, hogy a szakember véleménye ott van Cered faluképén. S ezért igazán jelképes elismerés, hot*’7 h^+főn - *- sadalmi munkások megyei konferenciáján Sattler Anna ps* Porő.o’ú r~ - " ‘ ' J Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést. * Az utcai sétában kicsinyke pihenő következik a turistaszállónál ás étteremnél. Természetesen ezek is az irigylésre méltó ABC-vel és bisztróval együtt a ceredi módszernek köszönhetők. — Feltárni az érdekeket, egyeztetni és szervezni — ez alapvető feladatunk. Az előbbi létesítményeket az áfész- szel közösen hoztuk tető alá. Ügy, hogy mi adtuk a telket és a közműveket, a költség- vetési üzemünk pedig a kivitelező volt. Kevesebbe kerül* így arról nem is beszélve. hortv a megvalósí’ást ötmillió forint értékű céláprilis 4., szombat részjegy gyorsította. Meg aztán, a szándékunk talákozott a kistelepülések bolti rekonstrukcióját szolgáló központi akarattal, így szerencsésen tudtunk pályázni újabb pénzért. Czene Győző , valószínűleg jól ért a pénzhez és a matematikához, elvégre közgazdász. Mindez azonban elegendő volna? — Azt vallom, hogy a tanácson ott kell lermi a közlönyöknek, szakmai lapoknak. Ezen nem szabad spórolni, a kiadás busásan megtérül. Túlzás nélkül r-' tóm, hogy a gyors Ínformálódásnak, a pályázati lehetőségek megismerésének köszönhetően, a három falu rendelkezésére álló fejlesztési pénzt megtöbbszöröztük. Így jutottak országos forrásból a művelődési házhoz másfél millió forinthoz, így segítheti az ÁISH az ifjúsági ■ és gyermekklub technikai berendezését. A megyei tanácstól a számítógépes programhoz kaptak segíts éget. S a folytatás? — Mindennek olyan hatása is volt, hogy az iskola önállóan is beszerez számítógépet. Nagyon előremutató tény, hogy az általános iskolában máris jól működő számítógépes-fakultáció van. Hosszasan időzünk az ABC előtti téren, félj egyezni való bőven akad itt is. Kuriózum az egyedi tervezésű buszváró, arról nem is beszélve, itt található talán az egyetlen falusi nemdohányzó bisztró. Czene Győző megmutatja, hogy hová álmodták a szolgáltatópavilonokat; milyen telekalakítással formálják a leendő faluképet. Közben nem kerüli el figyelmem a páratlan tisztaság: — Közterület-takarítót is alkalmazunk. Ennek pedig az az igazi jelentősége, hogy példát mutatunk, másokat is a rendre késztetünk. Szó esik Cered, Zabar és Szilaspoaony sok más vállal- kozásátróil is, a tanácselnök közben rendületlenül dolgozik az utcán. Tóth Vilmos népfrontelnökkel a jövő heti teendőkről tanácskozik; Pócsa Géza közlése kissé fel is paprikázza: a költségvetési üzem még mindig nem kötötte meg vele a vízelvezetést szolgáló csatornarendiszer tisztítására a szerződést. Egy kertből pedig kardos asszony szól ki: — Várj csak, Győző! Mi lesz már a telkem mellett a földdel? Mindent elvisz a víz! Dorogházi Lászlónénak tényekkel válaszol az elnök: — Engem is boszant, Giza néni! De másfél millió forint kellene, az pedig egyelőre nincs... Az út- és vízrendezés által kiváltott vitáról jut eszembe: milyen ma Cered tanácselnökének a közérzete? — Alapvetően jó, bár néhány feszítő problémán nem tudunk úrrá lenni, mert a mi helyzetünk sem független az országétól. Ezért kell a ■ kevés pénzt célszerűen, takarékosan felhasználni, s arra törekedni, hogy ne legyenek fölöslegesen foglalkoztatott emberek. Mindez azzal jár, hogy a népszerűtlen feladatokat is vállalni kell, de nem törekedhet egy vezető arra, hogy mindenki szemében jó legyen. Ebből pedig az is következik, hosv a nagyobb közösség szolgálata, a..nem” kimondása ürügy lehet a jogtalan támadásra. Késő délután, Ceredtől búcsút véve. mi más juthatna eszembe: e vidéknek nemcsak a szépség a jellemzője; Cered sok szempontból megelőzött másokat. Példának otáé-t: évek óta 1átda az. ön. állóságnak és kezderhénve- zőkészcégnek azt az útiét, smelvre más települések c">k újabban, a megváltozott tanácsi gazdálkodás kényszeréből léonek. AZ IDŐ AZONBAN NEM Állhat meg. a falutól kőhajításnvira, az ’ árnyékosabb völgyekben még hó fehérük, igaz. foltokban rsnoán Talán már holnanra eltűnik, a meg. lehetősen zord telet —. ha kissé késve is — legyőzi a tavasz. Kelemen Gábor Egyetértésben dolgozik az Egyetértés A brigádvezető jön-megy, szervez, buzdít. Kiss Ferencné az egyik legkiválóbb varrónő. Nevüket az elmúlt esztendőben kétszer is ország-világ elé tárta a honi sajtó. Először akkor, amikor elnyerték a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Másodszor azzal irányították magukra a figyelmet, hogy munkaversenyt kezdeményeztek iparágukon belül, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának méltó megünneplésére. Jobbágyiban, a Salgótarjáni Ruhagyár telepén dolgozik az Egyetértés Szocialista Brigád. Szőke Lászlóné szalagvezető, a pártalapszervezet titkára kalauzol el a kollektívához. ö is tagja a brigádnak, méghozzá csaknem kezdettől. Az indulás egyébként 1967-et jelenti, ekkor alakult a munkásközösség. Jelenleg húsz asszonyt és lányt tömörít, akiknek a túlnyomó többsége legalább tizenöt éve keresi itt a kenyerét. Amiből következik, hogy kellő rutinnal, megfelelő szakmai hozzáértéssel dolgoznak. — Az már igaz — nevet Kiss Ferencné. — Akár már bekötött szemmel is tudnánk varrni. A fiatalasszonynak meg kell emelnie a hangját, hogy értsem a szavait. A téglalap alakú munkateremben megreked és felerősödik a varrógépek zümmögése. Nem számoltam, de hozzávetőlegesen három tucatnyi gép sorjázik egymás mögött és mellett, három oszlopban elhelyezve, s föléjük kivétel nélkül nők hajolnak. — A telepen százhatvanan dolgozunk — jegyzi meg kísérőm. — Férfit itt csak mutatóban látni. Az idén meglehetősen nehéz feladat hárul ránk, százhárommilliós tervet kell teljesítenünk. Az Egyetértés brigád a termelésnek negyven-negyvenöt százalékát biztosítja. Visszatérve Kissnéhez: alapító tagja a brigádnak. Betanított munkásként kezdte, majd letette a szakmunkás- vizsgát. Az egyik legjobb varrónő, a teljesítménye rendszerint 110 százalék körül alakul. Igazi közösségi ember: vöröskeresztes titkár, a munkaügyi döntőbizottság tagja. Kiváló dolgozó, megkapta a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetést, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát. Szeretem a munkahelyemet és a munkámat — jelenti ki. — Igaz, hajtani kell, hiszen roppant feszes a norma. Mi csak első osztályú minősége* adhatunk ki a kezünk alól, mert ezek a termékek életvédelmi célt szolgálnak. De jól keresünk, jómagam hazaviszem havonta az ötezer forintot. Kiss Ferencné sorsa nem egyedi, többen is hasonlóan sikeres pályát vallhatnak magukénak a brigádból. Sándor Jánosné,” aki szintén az alapítók közé tartozik, az említett kitüntetéseken túlmenően, a Munka Érdemrend bronz fokozatát is átvehette. Ugyanebben az elismerésben volt része Schoblocher Ottó- né brigádvezetőnek, aki szak- szervezeti bizalmi. Rajtuk is túltett a szalagvezető, hiszen a Munka Érdemrend ezüst fokozatát őrzi odahaza. — Brigádunk sikerének titka, hogy tagjai többre, jobbra törekednek — magyarázza Németh Józsefné, aki betanított munkásból nőtte ki magát a meócsoport vezetőjévé. A pártvezetőség tagja, szervező titkár, kiváló dolgozó, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatának birtokosa. — A tagság négyötöde legalább szakmunkás. Kitűnő nálunk a közösségi szellem, egyetértésben és egy. irányba húzunk, s tőlünk telhetőén segítjük a hozzánk kerülő fiatalok emberi-szakmai beilleszkedését. Erről Kiss Bernadett tudna sokat beszélni. Az ifjú varrónő az elmúlt év júliusától dolgozik a brigáddal, de bizonyítania kell ahhoz, hogy a kollektíva befogadja. Az asszonyok ugyanakkor leányukként kezelik, tanácsokkal látják el. Bernadett is nagyon igyekszik, s már 80 százalékos teljesítményre képes. Ügy néz ki, hogy júliustól felveszik a brigádba, s patrónusai javasolják majd a szakszervezeti ifjúsági tanácsba. Nagy Andrásné szakszervezeti főbizalmi elismerően szól a hírneves asszonybrigádról: — Az Egvetértés a legjobb brigád a vállalatnál. Tagiai a legfogékonyabbak az újra, a változásokra. Mernek vállalkozni. Szinte minden kezdeményezés tőlük indul ki. Célkitűzéseik meghatározásakor messzemenően figyelembe veszik a vállalati és a népgazdasági érdekeket. A brigádvezető konkrétumokkal is szolgál: — Az MSZMP, a KISZ, a magyar szakszervezetek, az SZKP kongresszusának tiszteletére egyaránt szerveztünk úgynevezett kongresszusi műszakot. Negyedévenként brigádműszakkal járulunk hozzá a terv teljesítéséhez. Magától értetődően a két kommunista műszakot is megtartjuk évente. Mi megoldottuk a munkaidőalap gazdaságos kihasználását. Nálunk dolgozónként és műszakonként mindössze néhány perc lehet a kieső idő. Mi mindenkor ügy dolgozunk, hogy december 17-re eleget tegyünk az éves feladatunknak. A brigádnak személyre szólóan, jó a kapcsolata a partnervállalatok szakembereivel. A gvöngyösvisontai külfejtés Thorez brigádjának tagjaival, a „gyémántfiúkkal” versenyben állnak a jobbágyi varrónők. Tőlük a helybeli óvoda és iskola “patronálása már megszokott. Miként az is, hogy önmaguk épülésére, rendszeresen kiállításokat rendeznek a maguk készítette kézimunkákból. A kemerovói küldötteknek azt a zászlót adták át nógrádi itt-tartózkodá- sukkor, amelyet Schoblocher Ottóné, Szőke Lászlóné, Németh Józsefné és munkatársnőik varrtak-hímeztek. Ha vetélkedőt szerveznek, kulturális, vagy politikai programot tartanak, bízvást lehet számítani az Egyetértés brigád részvételére. Látogatásunk végén a vágyakról, az elképzelésekről kérdezzük vendéglátóinkat. Szőke Lászlóné fogalmazza meg a választ. — A Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja cím újbóli elnyerését tűztük ki célul. Remélhetően, a tavalyi tevékenységünkkel ismét érdemesekké válunk a magas kitüntetésre. Tágítva a kört, azt szeretnénk, ha legközelebb a telepünk is kiérdemelné a Kiváló telep -címet, ígérjük, rajtunk nem múlik majd... Kólái László Fotó: Bencze Péter Oktatás a házon belül Takarékos és biztonságos számítógépes rendszer a kábelayárban hibákat, s a második fél évtől már öt osztály — az anyagellátás, a munkaügy, a meó, az értékesítés és a számítástechnika — dolgozóit segíti, munkájukat könnyíti és gyorsítja. A. oktatást a gyáron belül oldották meg; a hatnapos képzésen mintegy húszán vettek részt. összecsatolásuk lehetővé teszi, hogy meghibásodás esetén másik gép (vagy gépek) vegye (vegyék) át annak szerepét, így a javításhoz szükséges idő sem veszik el. Az idei első fél év a próbaidőszak a gyárban, hiszen párhuzamosan folyik a gépi és a manuális feldolgozás. Ezalatt szűrik ki az esetleges Immár két hónapja üzemel kifogástalanul az az országosan is egyedülálló, számító- gépes rendszer, melyet az MKM balassagyarmati kábelgyárában valósítottak meg. ■ A PC—NET lokális hálózat nevet viselő komplexum jelenleg öt IBM kompatibilis komputerből áll, melynek értéke 2,5 millió forint volt.
