Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-29 / 100. szám
• • ODADT .j*:,.,;, ..sziuartvmPAPT .......... V-Í_ SPORT orUri 1 * Felfigyeltünk Sálek Csabára... A legutóbbi bajnoki forduló során új fiú került az NB I-es Nagybátonyi Bányász asztalitenisz-csapatába: Sálek Csaba. A pöttömnyi sportoló március 2-án töltötte be tizedik életévét igy nem véletlenül nézték őt — a bemelegítéskor —a vendégjátékosok labdaszedőnek. . — Mikor tudtad meg. hogy Kövendi edző asztalhoz küld a Ganz-MÁVAG ellen? — Néhány napja azt mondta Jóska bácsi: Csaba, szombaton te leszel az ifi. mivel Ivanics az NSZK-ban versenyez. — Izgultál? — Kicsit. Aztán anyuék megnyugtattak: nem esznek meg a nagyok... — És igazuk lett. . . — Kikaptam minden pestitől, ám egy-két pingpongozó ellen kimentem a tízből is. — Például Gyénnel és Tóth Bálinttal szemben. Végül, a volt válogatott Tímártól is — összesen — 16 poént szereztél. — Egy héttel korábban, Budapesten, az utánpótlás- ranglistaversenyen jobban ment a játék. Csoportban első lettem, megvertem Pod- pinkát, Medvét, Dodeket és Klampárt. Fölkerültem a főtáblára, itt is szereztem két győzelmet, majd -kikaptam a Postás versenyzőjétől. Engelmantól. öt a verseny előtt első helyen emelték ki! — Mióta pingpongozol? — Két esztendeje, akkor voltam másodikos... — Hogy egyezteted össze a tanulást és a sportot? — Félévkor négyes átlagot „számítottunk”. Muszáj komolyan venni áz iskolai munkát, mivel ez (is) feltétele annak- hogy sportoljak! — Marad időd másra is? — Molnár Gabival és Aradi Tomival nagy- ritkán focizni is szoktunk. — Mit tudsz az asztaliteniszből, úgy igazában? — Tenyerest ütni! Aránylag jól nyesek és pörgetek is. Hetente négyszer három órát edzek. — Miként értékeled, hogy 1. osztályú sportoló lettél? — Azt teszem, amit Jóska bácsi mond. .. — Jó edzőnek tartod? — Határozott. Néhányszor „már le is szúrt”... Tóth István Buday útja Kanadába vezet Buday Tamás, minden ridők egyik legnagyobb magyar kenusa befejezte az aktív sportolást. Huszonhárom évi versenyzés után — miközben 4 világbajnoki aranyérmet és két olimpiái bronzot szerzett — az edzők' pályán próbál szerencsét. A 35 éves Buday a kanadai válogatott kenus szakágának, valamint egy torontói klubnak az edzője lesz. A sportoló néhány hét múlva családjával — feleségével és három gyermekével — együtt utazik el a tengerentúlra. A NÓGRÁD totótippjei, 18. hét í. Ü. Dózsa—Bp. Honvéd 2 2. Ferencváros—Vasas 1 3. Mannheim—Bremen X 2 4. Uerdingen—Kaiserslautern i X 5. FC Homburg—Mönchengladbach i 2 6. VfB Stuttgart—Hamburg i X 7. Kassel—Ulm i 8. St. Pauli—Essen i 9. Fortuna—Köln Oberhausen i 10. Como—Napoli 2 11. Ascoli—Internazionale X 2 12. Fiorentina—Torino 1 X 13. Juventus—Sampdoria 1 14. Milan—Roma X 15. Bari—Modena 1 16. Taranto—Cagliari X Góltotópályázat Elmúlt heti pályázatunkra 267 darab szelvény érkezett be. A két mérkőzés végeredménye: Bremen—Leverkusen 1—0, Torino—Juventus 1—1 volt. Két találatot hét játékos ért el, közülük-sorsolás útján az alábbiak nyertek 10—10 darab totószelvényt: Óvári Ottóné, Bátonyterenye, ötéves terv út 17., Rajnai Lajos, Salgótarján, Csokonai út 59., Simon Zoltán, Szemte, Kossuth út 116. Góltotó 1. Ferencváros—Vasas végeredmény: 2. Kassel—Ulm végeredmény: NÉV: LAKCÍM: '. ► / Magyar ifjúság Kupa Rekordnevezés Nógrád megyében Április* elején' lezárult a Magyar Ifjúság KujJh kispályás labdarúgó-akció nevezési határideje. A felmenő rendszerű, két évig tartó programra 147 nógrádi csapat nevezett. Ez a nevezési szám országosan is elismerést váltott ki. A lakosság létszámához - viszonyítva, Nógrád a szervezésben az első három megye közé került. A felépüléseknek meghirdetett létszámarányos szervezési versenyt Szécsény nyerte, ezzel a győztesnek járó 10 ezer forintot is. Csak Pásztó és Rétság volt a korábbinál halványabb. 1 A 147 nevező kategóriánkénti megoszlása a következő: 74 férfi-, 55 fiú- ás 18 női csapat. A résztvevők skálája igen széles: iskolák, üzemek, intézmények együttesei, baráti társaságok, sportegyesületek, lakóépületek amatőrjei reménykednek a sikeres szereplésben. Ott van az indulók között a két évvel ezelőtti megyei döntő két győztese is, az érsekvadkerti női és a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola férficsapata is. A MIK díjazása igen csábító. A kategóriák országos győztesei részt vesznék az 1988. évi labdarúgó EB döntőin az NSZK-ban. A megyei győztesek a továbbjutás mellett sportfelszerelést is kapnak. A helyi selejtezők május elején megkezdődnek. A csoportbeosztás és a sorsolás úgy készült, hogy minden csapat legalább 3— 4 mérkőzést játszhasson, mielőtt eldől továbbjutása, vagy kiesése. A megyei győztest legkorábban a fiúk mezőnyében ismerjük meg Salgótarjánban, június 6-án. A női döntőre szeptember 19-én Salgótarjánban, a férfire október 10—11-én Balassagyarmaton kerüli sor. A programok rendezői a KISZ-bizottságok, valamint az ifjúsági és sportszakigazgatási szervek. Az egész napos ménkőzésso- rozatok idejét és helyét is ezektől a szervektől tudhatják meg az érdeklődők. Az izgalmasnak ígérkező ösz- szecsapásoik, nemcsak a résztvevőknek. hanem. a szurkolóknak is jó szórakozást nyújtanak. A legnagyobb érdeklődéssel kísért salgótarjáni férf (selejtezők időpontjai: május 9, 10. 16. 17 és 31. Helye a városi sportcsarnok és az SKÜ- stadion. (ry) Úszás Utánpótlás-nevelés az SKSE-ben Valamikor, a felszabadulás utáni években volt ugyan úszószakosztály Salgótarjánban, a feltételek hiányában azonban hamarosan megszűnt. Jó negyedszázad telt el azután, míg újraalakult, s hogy ez így történt annak döntő oka a városi tanuszoda átadása volt. 1980-ban, az STC-ben indult meg a szakosztályi munka, majd az egyesületi fúzió után az SKSE-hez kerültek az úszók; 1983-tól tartoznak az acélgyári egyesülethez. A vezető edzői teendőket a megalaikulástól _ Csatlós Csaba látja el. A fiatal szakember —, aki Csatlós Csaba a testnevelési főiskolán szerzett edzői és sportszervezői diplomát — 1973-itól él Salgótarjánban. Egerben nőtt fel,/ itt tanult meg úszni. Viszonylag későn — 12 éves korában — kezdte az úszást, de így is szép pályafutást mondhat, magáénak. Tizenöt évesen korosztályos válogatott volt, tizenegy évig tartó pályafutásából pedig nyolc éven keresztül számított a legjobbak közé. Így felnőttként is szerepelhetett a nemzeti színekben. Az egykori gyorsúszö három évig az Újpesti Dózsa versenyzője volt. többi idényét egri színekben sportolta végig. Legemlékezetesebb éve 1968, amikor a mexikói olimpián is szerepelt! — Az olimpikon — hiába kapott kedvező edzői ajánlatokat —. nem költözött el Salgótarjánból, ö is tudta, hogy épül az uszoda. Már korábban is szó volt arról, hogy ennek átadása után edzőként dolgozhat, így türelemmel megvárta, míg 1980-ban átadták a létesít, menyi Amikor felkérték az edzői teendők ellátására, régi vágya teljesült. Nevezetesen: olyan területen bizonyíthat, ahol még nincs hagyománya az úszásnak. Azaz úttörő- munkára vállalkozott! is szolgál, mellette lakossági igényeket is kielégít. S. ha már az eredményekről volt szó, Csatlós Csaba néhány figyelemre méltó sikerüket említi. Elsőként a megyék közötti versenyekről beszél. Az éves összessítés alapján tavaly Nógrád megye — azaz az SKSE, hisz csak itt van úszószakosztály — a 16. volt. Azon túl, hogy a többi megyében összehasonlíthatatlanul jobb feltételei és hagyományai vannak az úszósportnalk, jó eredmény ez. Fejlődésük a számadatok alapján nyilvánvaló: míg 1901-bén 92 pontot szereztek a tarjáni úszópalánták az egyesületi — megyei Verseny a tanuszodában. azonban az uszoda szervezésében indítják ezeket. .. ☆ Amikor Csatlós Csaba, a kezdetekről beszél, hangsúlyozza: az indulásnál minden jelentkezőt felvettek a szakosztályba. Sokan alig tudtak úszni, de ezeket a gyerekeket sem küldték el! A szakosztályi munka mellett folyamatossá tették az úszótanfolyamokat „is. Fél évvel a megalakulás után a szakosztályban csak a legtehetségesebbek maradtak, az úszás alapjaival ismerkedők pedig a tanfolyamokba kapcsolódjak be. Az úszótanfolyamok egyébként azóta is rendszeresek. A húszórás kurzusokra mindig -sokan jelentkeznek. Érdekesség, hogy az utóbbi időben egyre több városikörnyéki kisiskolás érdeklődik az úszás iránt: főleg Homok- terenyéről, Kisterenyéről, Karancslapujtőről és Kazárról járnak a tanfolyamokra, melyek 1986-ig az SKSE pénzügyi „fennhatóságával” működtek, az idei évtől . ☆ S, hogyan milyen feltételek között tevékenykednék az úszók? A vezető edző kedvező képet ad önmagukról, noha néhány gondot is elmond. A 46 fős szakosztályban — 21 igazolt, úgynevezett nagy- csoportos versenyző és 25, 7—10 éves, előkészítő csoportos gyermek — csupán Csatlós Csaba dolgozik főfoglalkozásúként. Korábban volt egy mellékállású edzőtársa Kovács Dénes személyében, de ez a státusz megszűnt. fgy a vezető edző magára maradt, noha Kovács Dénes is sókat segít néki. Ami gondot jelent: a rövidtávú medence és a rendelkezésükre álló kevés idő. Az uszoda hosszúsága azért okoz problémát, mert a kor- osztályos versenyeket általában 50 méteres medencében rendezik, ez viszont 25-ös, s a gyerekek ehhez szoknak. . . Ugyanakkor kevés idejük van az edzésekre! Hétköznaponként reggel 6-tól 8-ig 3 pálya, míg délután fél 4-től 6-ig az egész uszoda rendelkezésükre áll. Az eredményesebb szerepléshez sokkal több tréningre lenne szükség. Az uszoda’ viszont túlzsúfolt: oktatási célokat, — rangsorversenyeken, addig 1986-ban már 364-et! Sok tehetséges gyerek bontogatja szárnyait a megye- székhelyen. A legjobb eredménynek most az számít, hogy Motyovszki Gábor, az egyik legnagyobb reménység, nemrégiben 59 mp-es eredményt ért el a 100 méteres gyorsúszásban, s ezzel teljesítette az aranyjelvényes szintet. Közel áll ehhez a minősítéshez Balogh Géza, is, alki főleg a hát- és vegyesúszásban jeleskedik. ☆ Az SKSE úszószakosztályának az elsődleges feladata az utánpótlás nevelése. A legidősebb szakosztályi tagok 1969-es, a legfiatalabbak 1978-as születésűek. A gyerekek jó közösséget alkotnak, kiváló „kezekben vannak”. Szeretik edzőjüket. Csatlós Csaba hozzáértően, lelkiismeretesen készíti fel a kicsiket a versenyre. S. ha világcsúcsokra, nemzetközi hírre nem is tesznek szert ezek a fiatalok nagy segítséget kapnak a rendszeres mozgás, a testedzés megszerettetésében. Ehhez az SKSE vezetése is partner. A pati- náns tarjáni egyesületben elfogadják az úszókat, támogatják működésüket. Vaskor István Kinyitottak a teniszpályák um A salgótarjáni ifjúsági és diáksportcentrum pályái minden esztendőben sok teniszbarátot vonzottak. A nagy érdeklődés az idén sem csökkent. Sok teniszkedvelő érdeklődött, kinyitottak-e már a pályák, mikor lehet használni ezeket? A kérdésre Juhász Imre, a városi sportcsarnok és intézményei igazgatója válaszolt: — A kemény tél után sikerült rendbe hozni összes pályánkat így mind a hat az érdeklődők rendelkezésére áll. Van egy tanulópályánk is, ez is használható. — Mennyi a pályák használati díja? — Az egy évre szóló felnőttbérlét 800, míg a diák 400 forintba kerül. A havi bérlet — ugyanígy — 200, illetve 100 forint, Az alkalmankénti teniszezőktől egyórai pályadíjként 30 forintot kérünk. — Milyen időszakban használhatják az érdeklődők a pályákat? — Mindennap reggeltől estig nyitva vagyunk. A délelőtti órákban többnyire iskolások használják, ha viszont van szabad helyünk, biztosítjuk a mozogni vágyóknak a teniszezést lehetőséget. Délután — a pályák simítása, rendbehozatala után — három órától jöhetnek a teniszbarátok, s sötétedésig játszhatnak. Szombaton és vasárnap reggeltől estig a nagyközönség rendelkezésére állunk.
