Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 100. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. ÁPRILIS 29., SZERDA Á gazdaság megújulásáért (2—3. oldal) Mindennap a maga örömével (5. oldal) Vizsgálat a rallye-baleset ügyében (8. oldal) Ülést tartott a Ml a gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1987. április 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta az időszerű nemzetközi kérdések­ről, a Központi Bizottság 1986 novembe­ri határozata végrehajtásának és az év indulásának tapasztalatairól, valamint a nyugdíjrendszer megváltoztatásáról, az új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer elveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Korszerűsíteni az intézményi szervezeteket Emelkednek a betétek és a hitelek kamatai Az OTP sajtótájékoztatója Tegnapi ülésén a fnegyei tanács végrehajtó bizottsá­ga a többi között megvitat­ta A tanácsi nem termelő területeken folyó tevékeny­ség helyzete Salgótarján városban, valamint Karancs- lapujtő, Etes, Kishartyán és Cered községekben című elő­terjesztést. Megállapította, hogy a helyi tanácsok a megnöve­kedett feladatokkal és ha­táskörökkel jól élnek. Az önállóság, a demokrácia ki- teljesítésére jelentős hatás­sal voltak a községekben megalakuló elöljáróságok. A testületek megfelelő dön­téseikkel biztosították a meglevő intézményhálózat működtetését, területük fej­lődését, ellátási problémáik megoldását. A tervcélok megvalósítása megköveteli- hogy minden tanács ki­emelt feladatának tekintse az intézményi szervezet kor­szerűsítését, a szakmai fel­adathoz igazodó létszámot. Az előbbiek érdekében több kezdeményezés tör­tént Salgótarjánban, 1987-től A Nógrád Megyei Tanács, az ÉVM valamint a Sal­gótarjáni Városi Tanács or­szágos pályázatot hirdetett öregek lakónegyedének, épü­letegyüttesének megterve­zésére. A tervpályázat ked­den megalakult bírálóbi­zottsága tág teret adott az építészek képzeletének, né­hány szempontot azonban meghatározott. Az időskorúak salgótarjá­ni lakónegyede a város észa­ki részében, az úgynevezett kezdve teljes körűvé vált az integráció az egészség­ügyben, javult az idősek szociális ellátásának szín­vonala, a különböző szo­ciális formákban részesü­lők száma. Fejlesztésekkel, átalakításokkal, társadalmi összefogással sikerült a nö­vekvő tantermi igényeket kielégítői. Az intézmények többcélú hasznosítása- a szakmai célok teljesítése ér­dekében fejlődött az együtt­működés a művelődési ága­zat különböző intézmé­nyeiben. Együttműködési megállapodások jöttek lét­re az iskolák, a sportegye­sületek és a gazdálkodó- egységek között a- létesít­mények kihasználása cél­jából. A fejlődés lemérhető az igazgatási szervezet mun­kájának minőségi javulásá­ban. az ügyintézés gyorsu­lásában. Jó munkakapcsolat, együtt­működés alakult ki Salgó­tarján város és a városkör­nyéki községek tanácsai kö­zött. A megalakult város- környéki bizottság létre­Vadaskertben helyezendő el, mintegy hat hektár, jó fek­vésű közművesített terüle­ten. Az épületegyüttesnek tartalmaznia kell legalább hatvan lakást, egy szociá­lis otthont és az idősek szál­lóját. Helyet kell teremteni egy klubnak, orvosi rendelő­nek, gerontológiai tanács­adónak, gondozónői szolgá­latnak, továbbá fodrászat­nak, pedikürszalonnak, víz­medencével ellátott kondi­cionálóteremnek, mosodá­hozta a városkörnyéki ala­pot, amely nagy segítséget jelent a VII. ötéves tervi feladatok végrehajtása ér­dekében. A községékben több új kezdeményezés jelzi az in­tézményi szervezet korsze­rűsítésére tett lépéseket. A vítábap felszólalók mindegyike különböző meg­közelítésben érzékeltette- milyen lehetőségek vannak az együttműködés további fokozására, a szervezet kor­szerűsítésére. Hangsúlyoz­ták, hogy szükség lesz lét­szám-átcsoportosításokra, -csökkentésre. Devcsics Miklós, a me­gyei tanács elnöke ösz- szefoglalójában megemlítette, egy kísérletről van szó. Utalt arra, hogy új rendr- van szükség- a működési feltételek kialakításában, meg kell szüntetni a pár­huzamosságokat az irányí­tási és szervezeti munká­ban. Az előterjesztést a vitá­ban elhangzottakkal kiegé­szítve, a testület elfogadta. nak. tafcarítószolgálatnak és házitelefon-'központnak. amely minden lakhelyről te­lefonnal elérhető. Nem szabad elfeledkezni a megfelelő élelmiszer- és iparcikkellátásáról sem. A közétkeztetést is helyben kell megoldani. A pályázat júniusban a hivatalos köz­lönyben is megjelenik, az eredményhirdetés — októ­berben lesz. Megvalósítására a kilencvenes években ke­rül sor. Május 7-én kezdődik az MTA közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi közgyű­lésének programját sajtótá­jékoztatón ismertették ked­den délelőtt az MTA székhá­zának tudósklubjában. Mint elmondották: a köz­gyűlés május 7-én kibőví­tett zárt üléssel kezdődik, majd átadják az akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat,! illetve az akadémiai újságírói díjakat. Az MTA intézményhálózatában a VI. ötéves (érv során elért ku­tatási eredményekről Kulcsár Kálmán és Csurgay Árpád, az MTA főtitkár-helyettesei tartanak előadást. A refe­rátumot vita követi. A kö­vetkező napon ugyancsak zárt üléssel folytatódik a közgyűlés programja: az Akadémia elnökének, illetve főtitkárának beszámolóját követően megválasztják az új hazai rendes és levelező- tagokat. A hagyományokhoz híven a közgyűléshez kapcsolódóan tudományos üléseket tarta­nak az. akadémiai osztályok is. Helyzetjelentés a földekről Április utolsó hetében ala­posan fölgyorsult a munka a földeken. A pompás verő­fényes' időjárás kedvez a még hátralévő tavaszi mun­káknak, a határban végre mindenütt akadálytalanul dolgozhatnak a vetőgépek, és a talaj előkészítésével is folyamatosan haladnak. Be­fejeződött a kora tavasziak vetése. A kukorica vető­magjának egyharmada a földben van. A kora tavaszi növények vetésterülete végül is ki­sebb lett a tervezettnél. A késői kitavaszodás és az áp­rilis eleji kedvezőtlen időjá­rás miatt a vártnál valami­vel kevesebb tavaszi árpát termesztenek a gazdaságok, és a zabból is mintegy 3 ezer hektárral kevesebbet ve­tettek az előirányzottnál. A vártnál nagyobb területre került viszont magborsó. Tisza László, az OTP ve­zérigazgatója kedden sajtó­tájékoztatón jelentette be, hogy május 15-i hatállyal több betét- és hitelfajta kamatát emeli a pénzügyi kormányzat. A kamatozó betétek közül az egy évre le­kötöttek az eddigi évi 5 százalék helyett 6, a két évre lekötöttek 6 he­lyett 7, a hároméves lekötésűek pedig 8 he­lyett 9,5 százalékos ka­matot hoznak. A látra szóló betétek vál­tozatlanul 2, az egyéves lekötésű csekkszámla-beté­tek 6, a két évre lekötöttek 7, a három évre lekötöttek pedig 9,5 százalékkal ka­matoznak. A takaréklevelek kámata egy év után az eddigi 4 százalék helyett 5,5 százalék, két év után 6,5 helyett 8 százalék, három és négy év után 8 százalék helyett 9,5 százalék, öt év után 8,5 százalék helyett 10 százalék, hat év után pedig évi 9 százalék helyett 10,5 százálék lesz. Növekszik a nyugdíj-elő- takarékossági betétek ka­mata is. Az emelés mérté­ke itt is 1,5 százalék, így az életbiztosítással kiegé­szített változat évi kamata 10.5 százalék lesz, az élet­biztosítás nélküli betétfor­máé 11,5 százalék. A nyug- díj-előtakarékosság emelt kamatát a betét elhelyezésé­től számítják, tehát itt a kamatemelés visszamenőle­ges hatályú. Több millió embert érint a KST-betétek kamatemelése: az eddigi év.i 3 százalék helyett 5 szá­zalékot fizet a jövőben az OTP. Az iskolai takarék- bélyegek kamata pedig évi 1 százalékról 5 százalékra növekszik. Nemcsak a betétek, ha­nem egyes hitelfajták ka­mata is emelkedik május 15-től. Tisza László össze­hasonlításként elmondta: míg a betétek után az elmúlt esztendőben az OTP 1.5 milliárd forint kamatot fizetett, a lakosság a felvett hitelek után mindössze 120 millió forintot. A jövőben a személyi kölcsönök kamata 2 százalékkal növekszik. Az egyéves lejáratú, köl­csön után az eddigi 8 százalék helyett 10, egy évnél hosszabb lejárat­nál 10 százalék helyett 12 százalék kamatot kell fizetni. Az áruvásárlási kölcsö­nök kamata 8-ról 9, a szolgáltatási hiteleké —■ amelyeket az OTP egyebek közt társasutazásra és autó­javításra nyújt — pedig 8- ról 10 százalékra emelkedik. Ugyancsak növekszik a me­zőgazdasági termelési hite­lek kamata is. Ha a kister­melők nagyüzem . szervezé­sében tevékenykednek, a termeléshez kapott hitelre az eddigi évi 6 százalék he­lyett 8, ha egyénileg kérik a kölcsönt, 8 százalék he­lyett 9 százalék kamatot fi­zetnek. A 75 ezer forintnál nagyobb összegű mezőgaz­dasági kölcsön kamata 12 százalék lesz. A lakásépítés­re és -vásárlásra kért köl­csönök kamatfeltételei vál­tozatlanok maradnak. Idei újdonság a lakás- nveremény-takarékbetét, amelyet a fővárosban és vi­déken május 4-itől lehet vál­tani. Ez 25 ezer és 50 ezer forintos címletekben vált­ható, s a kamatok fejében félévenként beköltözhető la­kásokat sorsol ki, az OTP, a 25 ezer forintos betétek­nél minden . kétezredik, az 50 ezer forintosaknál min­den ezredik betétkönyvre. Az első húzásra 1988 feb­ruárjában kerül sor. A sajtótájékoztatón el­mondták' azt is, hogy a múlt év végén a takarékbetétek ösz- szege megközelítette a 239 milliárd forintot. s ezt a pénzt a takarékpénz­tár 8 millió 200 ezer be­tétkönyvben és betétszám­lán tartja nyilván. A pénz­intézet 3 millió 800 ezer hi­telszámlát vezet. Tavaly 230 ezer család kapott hosszú lejáratú hitelt. emellett több mint 1,2 millióan vet­tek fel rövidebb időre szóló kölcsönt. Az adósok az év során 37 milliárd forintot fizettek vissza törlesztés­ként. Időskorúak lakónegyede Salgótarjánban népére várva A Salgótarjáni Városgazdálkodási Válla­lat dolgozói a dísztribünt építik a város- központban. Volán dekoratőrei az ünnepi transzparenseket helyezik el a vállalat épületén. A Karancs Húsipari Szövetkezet 30 má­zsa virslit és 500 kiló debrecenit gyárt a munka ünnepére. Üzemi majálisra készítik a sátrakat a sík­üveggyár szakemberei a Kölesei utcában. — Rigó Tibor képriportja —

Next

/
Thumbnails
Contents