Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-28 / 99. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. ÚTTÖRŐSAROK »Barátunk ai A „LEGNAGYOBB PALÓC" HÁZÁNÁL „Nem rég volt Mikszáth Kálmán születésének 140. év­fordulója. Ebből az alkalom­ból emlékházzá avatták szklabonyai házát. Szklabo- nya, azaz Milkszáthfalva Csehszlovákiában található. Itt töltötte a nagy palóc fia­tal • éveit. Bent a házban festmények, grafikák, kari­katúrák örökítik meg Mik- száthot gyermekként, felnőtt­ként egyaránt. Az ünnepsé­gen mind a magyar, mind a szlovák nép képviselői ko­szorút helyeztek el az em­léktáblánál. A szép ünnepély és a ház látványa azóta is többször eszembe jut iroda- iomórán, amikor Mikszáth Kálmánról tanulunk. Ha ar­ra jártok, nézzétek meg ezt a szép emlékmúzeumot”. (Tóth Balázs, Csizmadia úti iskola.) KÖLTŐKRE EMLÉKEZVE „Vetélkedő zajlott le ná­lunk József Attiita életrajzá­ból és műveiből. Mi lányok végre összemérhettük tudá­sunkat a fiúkkal. A könyv­tárban megrendezésre került vetélkedő négy részből állt. Az első fordulóban életrajzi kérdésekre kellett néhány mondattal választ adnunk, a másodikban csak igennel, vagy nemmél feleltünk. Ezt követte a totó és végezetül idézeteket hallhattunk, me­lyekből rá kellett ismernünk a szóban forgó vers címére. A versengés végén kiderült: a lányok 29, míg a fiúik 24 pontot értek él”. (Tóth Edit, Vanyarc.) „Tizennégy pajtás részvé­telével rendeztük meg a Ka­zinczy vers- és prózamondó versenyt. A kötelező szöveg a Tarka rét c. könyvből a Gólyák c. próza volt, . amit csak lenn a könyvtárban kaptunk meg. A szabadon választott prózát mindenki saját tetszése szerint válasz­totta. Én Erich Kästner A két Lotti c. könyvéből olvas, tam fel egy szép részletet. Ezt a versenyt Derecskéi Erika 7. osztályos pajtás nyerte, flki csapatunkat kép­viselte a pásztói versenyen”. (Lánczi Katalin, Csécse.) TAVASZI NAGYTAkARITAS „A zagyvaróna! Szalvai Mihály Általános Iskola ta­nulói vállalták, hogy segíte­nek a település tavaszi nagy­takarításában. Legelőször nagyszabású hulladékgyűjtés keretében szedtük össze az elérhető területekről a pa­pír-. a vas-, és a rongy- hulládékokat. Az egyes osz­tályok versenyeztek, hogy ki tud többet gyűjteni. Még ugyanaznap délután elindul­tunk, hogy kitisztítsuk a Zagyva-patak medrét, ki­szedve »belőle a szemetet. Reméljük máskor a kuká­ban lesz a hulladék, nem pedig a patak medrében.” (Oravecz Balázs.) A RÁKÓCZI ÚTI ISKOLÁBÓL JELENTIK: „Iskolánk igazgatójának, Barna Ferencnek az Irány­tű szerkesztősége kiváló szer­vezőképességéért Napsugár­díjat adományozott. Igazga­tónk nagyon sokat tesz isko­lánkért. Ezért levelet írtunk az iránytű szerkesztőségének, hogy megkaphatná-e ezért a sok munkáért a Napsugár- díjat. A válasz igen volt, aminek tanárok, diákok egy­formán örültek, és azóta már igazgatónk át is vehette ezt a kitüntetést.” (Zagyi Krisz­tina.) „Mi is megtartottuk az út­törő- és kisdobosavatást. Jó érzés volt látni, amikor a leendő úttörőket és kisdobo­sokat felhívták a színpadra, s együtt mondták el a foga­dalom szövegét. Ezután az' avatószülők felkötötték a nyakkendőket, s műsorral fejeltük be ünnepélyünket”. (Tóth Zoltán.) „Április 18-án, isikoflánk. ból a Centi-csoport vett részt az amatőr színjátszók megyei versenyén. Az eseményről Fodor Györgyöt kérdeztem, aki tagja a csoportnak: — A Diákpanoptiikum c. műsort mutattuk be. Olyan osztályt alakítottunk, ahol mindenki táncolni akart, de tanulni senki. Az osztályfőnök vi­szont osztogatta az intőket. A városi versenyen első he­lyezést értünk el, a megyeid ezüstérmesek lettünk. A si­kerhez hozzájárult az is, hogy a Kossuth Művelődési Háztól nagyon sok segítsé­get kaptunk”. (Lantos Eni­kő.) 1945 MÉTER „Iskolánk hagyományai­hoz híven az idén is meg­rendeztük a felszabadulási futóversenyt. A nagyok 1945 métert, míg a kisebbek a felét futották le. A tanácson dolgozók hangszórón ke­resztül kellemes zenével kedveskedtek. Az eredmény- hirdetésre akkor került sor, amikor mindenki lefutotta a távot. Minden osztályelsőt — külön lányt és fiút — díjaz­tak.”( Tóth Edit, Vanyarc.) „Felszabadulásunk 40. év­fordulója óta minden évben lefutjuk az 1945 métert. Most is örömmel teljesítet­tük. Nemtiben csoportokra osztva futottuk le a távot a felszabadulási emlékműig, ahol kis ünnepséggel emlé­keztünk a dicső napokra és hősökre. A koszorúzás után verset mondtunk és énekel­tünk. Szeretnénk, ha ez a szép hagyomány iskolánkban továbbra is megmaradna”. (Gagarin raj, Dorogháza.) REJTVÉNY 5Á-+ ★ 3 = ★ 4 ★ 24 — 27★= 50 ★ 5 X ★ 1 = irVir 2 ★★ : 1 ★= 1 ★ 4 12 Fenti számtani műveletben a számok egy részét csilla­gokkal helyettesítettük. Ala­kítsátok át a csillagoikat szá. moiklká, és végezzétek el a számtani műveleteket úgy. hogy az eredmények helye­sek legyenek. Ezt küldjétek be a NÖGRÁD Szerkesztő­ség, Űttörősarok címére, Sal­gótarján Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: május 7. A Felosztás című rejtvé­nyünket legtöbben jól meg­oldották, mivel sikerült négy egyforma részre osztani. De a mi megfejtésünket is kö­zöljük már csak azért is. mert így is lehetett volna! MEGFEJTÉSI ÁBRA Könyvjutalmat nyertek: . Fekete Katalin Balassagyar­mat. Pálfi Judit Dorogháza,- Hirka Krisztián Garáb. Im­re Miklós Nógrádsáp, Pócsa Csaba Salgótarján. Felmérés a gyermekbalesetekről Nagyszabású, több mint félszáz iskolát érintő felmé­réshez kezdett az Országos Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet kutatócso­portja az ifjúsági balesetek okainak felderítésére, elem­zésére. A statisztikák szerint ha­zánkban évente mintegy 30 milliárd forint kárt okoz­nak a nem üzemi balesetek. Ezeknek csaknem egynegye­dét teszik ki a gyermekek­nek otthon, vagy iskolában, sportolás közben, játéknál, valamint kirándulásnál, bar­kácsolásnál elszenvedett sé­rülései. Az utóbbi években ugrásszerűen növekedett az otthoni, köztük a gyermek- balesetek száma, sok a vil­lamos áram okozta sérülés és haláleset, a tűzoltókat több­ször riasztják lakástűzhöz, s az ételmérgezések mintegy háromnegyede a háztartások­ban fordul elő. E vizsgálat alapján megállapították a szakembe­rek, hogy minden huszadik otthoni baleset állandó egészségkárosodással jár. Az alsó tagozatosok közül a 6—7 éveseket éri a legtöbb sérü­lés. Új klub az időseknek Békéscsabán Békéscsabán, az Orosházi úton avatták fel az idősek klubját. A létesítményt Bé­kefalvi András építész ter­vei alapján és a városi ta­nács költségvetési üzemé­nek, valamint más üzemek dolgozóinak több millió fo­rintos társadalmi összefogá­sával váltották valóra. Az új közösségi házat már bir­tokukba vették a környék idős emherei. Hivatás és közélet Kellemetlen körülmény nyomja rá hangulatát be­szélgetésünkre, egyik közeli hozzátartozója karambolo­zott a napokban. S bár vét­len volt, és szerencsére ko­molyabb sérülés sem tör­tént, mégis az aggódás, a stressz még egy ideig úrrá lesz az idegeken. Egy or­vosnál, persze, még a halál árnyéka is másképp jelent­kezik, hiszen nap mint nap kell gyógyítania, biztatgat- nia az embereket- S milyen orvos az, aki maga sem hisz a felgyógyulásban?! Azt mondják a szurdok- püspökiek. hogy Smitnya doktor jó orvos. Szeretik, bizalommal mennek hozzá. Azt azonban már jóval ke­vesebben tudják róla, hogy párttitkár is- Sőt, alig volt negyedéves orvostanhallga­tó, amikor fölvették a párt­ba — ennek pedig idestova húsz esztendeje. — Nem akarom az ,’Or­vostársadalmat” bántani, ám ettől még tény, hogy a köz­életben alig vannak jelen, kevesen és ritkán vállalnak társadalmi megbízatásokat. Mi ennek az oka? — fag­gatom a doktort, akinek ar­cán a kérdés hallatán eny­he grimasz suhan át< mely mintha azt ^mondaná: „már megint ez ' az igazságtalan vádaskodás!” — Meggyőződésem- hogy az orvosokat, s egyáltalán az egészségügyben dolgozókat élénken érdeklik a köz­ügyek. Sóikat beszélnek róla, vitatkoznak a politikai dol­gokról, jelenségekről — ma­gyarázza nyomatékosan. s hozzáfűzi: — Tehát a távol- maradás oka nem a politi­kai közömbösség­— Hát. . ■ ! — bököm köz­be hitetlenkedve■ — A túlterheltség. Egy­szer már ki kellene monda­ni, hogy ez a munka ember­feletti- szellemi és fizikai teljesítményt követel. Nem akarom dramatizálni a dol­got- s nem citálom azt a statisztikát sem, amely sze­rint az orvosok átlagéletko­ra a nyugdíjkorhatárt meg­közelítően sem éri el- Az azonban a teljes képhez tartozik, hogy napi tíz-ti- zenkét órai igen felelősség- teljes munka után, termé­szetes és érthető dolog, hogy az ember pihenni, re­generálódni akar. — ön miért nem akar pihenni? Hiszen, ha azt veszem, semmilyen egyéni érdek nem hajthatja a köz­élet után: szép háza, fize­tése, közmegbecsülése, har­monikus családi háttere van. ■. — Az én esetem bizo­nyára sajátos. Itt élek im­máron másfél évtizede eb­ben a faluban- Jól ismerem, szeretem az itteni embere­ket, s ha többet várnak- kérnek tőlem, ezt természe­tesnek tartom. Nekem is fá­rasztó olykor, de azért igyekszem tisztességgel el­végezni a társadalmi mun­kát. Úgy gondolom, az or­vosi hivatás nélkülözhetet­len eleme a humanitás, a másokért való tenniakarás­Egy példát említ arra. hogy milyenek is a szurdok­püspöki emberek. Még a múltkorában porig égett a faluban egy ház, s a helybe­liek —, hogy segítsék a sze­rencsétlenül járt családot — gyűjtést szerveztek- Alig né­hány nap leforgása alatt hetvenezer forintot adtak össze! De elegendő végignéz­ni az utcákon, folytatja a példálózóit, rendezettek, virágosak a porták, tiszták az utcák, s ez azt is jelzi, hogy adnak a szépre az it­teniek. S a párttagok? — Negyvenhatan vagyunk, zömmel idősebbekből áll a tagság — említi, hozzátéve, hogy néhány esztendővel ez­előtt tízzel kevesebb volt a létszám- — Nem értünk el látványos sikereket eddig, nem is ez a célunk. Hanem, hogy sajátos lehetőségeink­kel hozzájáruljunk ennek a 2280 fős lélekszámú tele­pülésnek a mindennapos fejlődéséhez, a?, itt élő em­berek közérzetének a javí­tásához­— Nehezebb ma politizál­ni a falun, mint akár egy­két esztendővel ezelőtt! — emeli meg a hangját. — Mert gyakorta fölteszik a kérdést: miért ez a megtor­panás a fejlődésben? Miért az áremeléssel oldjuk meg a gondjaink egy részét, mi­ért nem a jobb munkaszer­vezéssel, a hatékonyabb ter­meléssel? Miért lazult az ál­lampolgári fegyelem, mi­ért nem tudunk érvényt sze­rezni jogszabályainknak? Szóval, sok ez a miért­— Megválaszolásukhoz nem csupán fölkészültség­re, hanem helyes kritikai szemléletre is szükség van. És jobb színvonalú párt­munkára- Nézze, épp most beszéltünk róla, hogy az idén nem lesz tagfelvétel, sajnos- egyelőre nem talál­tunk olyan embert, akii meg­felelne a megnövekedett kö­. vetelményeknek. • A meg­újuláshoz elsősorban önma­gunkkal szemben kell ma­gasabb mércét állítani. Folytatnánk még a be­szélgetést, ám hirtelen órá­jára pillant dr- Smitnya László körzeti orvos, s hal­kan maga elé dörmögi: mindjárt kezdődik a dél­utáni rendelés. Sóik munká­ja van, kétezer-háromszáz ember egészségéről kell gondoskodnia-. Tanka László Megkérdeztük az utazási irodákat Hova menjünk? Csábítanak a tavaszi nap­sugarak egy-egy kirándulás­ra, túrázásra, s ilyenkor az utazási irodák forgalma is megnövekszik. Az alábbiak­ban megyénk négy utazási irodáját kérdeztük . arról, milyen volt az első négy hónap mérlege, s mit kí­nálnak az elkövetkező he­tekben. a legjobb esztendő után Nagyszerű évet zárt ta­valy'az IBUSZ Nógrád me­gyei irodája, amint erről Kálovits Géza igazgató be­számolt: — Elmúlt évi munkánk alapján az ország irodái kö­zül az élen végeztünk, így több elismerést is megkap­tunk. Pedig november dere­kától átmenetileg új hely­re kellett költözni, így ez némi nehézségeket is oko­zott. Ám, mindezért bizo­nyára kárpótolja az utazókö­zönséget az a több mint nyolcmillió forintos felújí­tás, amelynek révén korsze­rűbb feltételek, ideálisabb körülmények között fogad­hatjuk május elejétől ven- dégeiiiket. Az elmúlt hóna­pokban tovább folytatódott utazóközönségünk érdeklő­dése. Tavaszi ajánlataink közül kiemelném az olcsó tengerparti nyaralásokat Bulgáriában, a szovjet ha­jókirándulásokat s a föld­közi-tengeri körutat. S, hogy kik jönnek hozzánk? Igen nagy a lengyel csopor­tok érdeklődése, s ha bele­pillantok a naptáromba, azt látom, hogy idén 360 napon át fogadunk szovjet vendé­geket. A. belföldi kínálatból pedig a kamionversenyre, s az amerikai jégrevű zólyo­mi műsorára invitálnám a lap olvasóit. Utak diákoknak, nyugdíjasoknak A PENTATOURS Uta­zási Iroda programkínálatá­ban zömmel nyugati utak állnak, ám mint dr. Vadas Andorné megyei munkatárs szavaiból kiderült, ennél gazdagabb ajánlatok közül választhatnak az érdeklő­dők. — Az előző évhez képest némiképp csökkent az ér­deklődés programjaink iránt, bár ennek összeállításakor mindvégig szem előtt tart­juk az igényeket. Az év ed­dig eltelt időszakában nép­szerű volt a pozsonyi nőna­pi kirándulás, az ausztriai— olaszországi út, s egyre in­kább „átment” a köztudat­ba, hogy irodánk vízumok, repülőjegyek beszerzésével is foglalkozik. Útjaink kedvel­ték a diákok és a nyugdíja­sok körében egyaránt, az el­következő időszak ajánlatá­ból pedig a Moszkva—Tbili­szi 11 napos útra hívnám fel a figyelmet. Sok az igény, kevés a busz Simon Katalin, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da pénzügyi vezetője: — Az elmúlt hetek a ta­nulmányi kirándulások je­gyében teltek el, a diákok nagyrésze Debrecenbe, Sze­gedre, Pécsre, Sopronba, vagy Gyulára utazott, hogy történelmi ismereteiket ily’ módon is gyarapítsák. Olyannyira nagy az igény, hogy sajnos, több jelentke­zőt el kell utasítanunk az autóbuszok hiánya miatt. Április közepén rendeztük meg az Express-napok ren­dezvényeit, amelyek irodánk sokoldalú kínálatára irányí­tották a figyelmet, s lassan már hagyománnyá válik. Jö­vőbeni programjaink közül a bulgáriai utakat, az NDK- ba induló úttörős külön- vonatokat ajánlom! Vezet Pécs és Sopron Legalábbis a Nógrád Vo­lán Utazási Irodájának nép­szerűségi listáján, miként erről Juhász Béla vezető tá-' jékoztatott bennünket: — Az első két hónap mér­lege nem valami jól alakult számunkra, többen lemond­ták útjaikat az időjárás vi­szontagságai miatt, ám márciusban—áprilisban si­került behoznunk a lemara­dást, így a terv szerint ala­kultak első negyedévi mu­tatóink. Sokan éltek azzal a lehetőséggel, hogy akik feb­ruár 15-ig befizetik az uta­zási díjakat, azok 10 száza­lék kedvezményt kaptak. Űtjáink 90 százalékban bel­földiek, különösen népszerű Pécs és Sopron. Sajnos, mi sem tudjuk kielégíteni tel­jes mértékben a különjárati igényeket, akkora az érdek­lődés. Továbbra is kedvel­tek a lengyel utak, bár meg kell mondani, hogy elsősor­ban nem a történelmi neve­zetességeket, hanem az áru­házakat keresik föl a kiuta­i

Next

/
Thumbnails
Contents