Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

Nemzeti összefogással a «Oil. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Dinamikusan növekedett a kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelmi for­galom az év első negyedében 130,6 milliárd forint volt, fo­lyó áron 7,2 százalékkal több mint a múlt év azonos idő­szakában. összehasonlítható áralcoh 2,4 százalékkal ha­ladta meg a kereskedelem ér­tékesítése a tavalyit. Márciusban a kiskereske­delmi forgalom a megelőző két hónaphoz képest igen di­namikusan, 11,7 százalékkal növekedett, s a lakosság minden százforintnyi bévé* teléből 76,84 forintot fordí­tott áruvásárlásra, szemben a tavaly márciusi 72,96 forint­tal. Különösen a vegyesipar­cikkek voltak kelendőek az első tavaszi hónapban. A márciusi élelmiszer- ellátásról a jelentés megálla­pítja, hogy összességében ki­elégítő volt, annak ellenére, hogy az áremelési híresztelé­sek hatására számos termék iránt szokatlanul megélén­kült a kereslet. Különösen lisztből, cukorból, étolajból, sóból és mosószerből vásárol­tak sokat. Az élő hal, a mar­garin és a bébiételek, vala­mint a gyümölcs- és főzelék- konzervek kínálata az ország­ban több helyütt romlott a hónap folyamán. A fővárosi szabadpiacokon kellő mennyi­ségű burgonya, zöldség és gyümölcs állt a vevők ren­delkezésére. A budapesti sza­badpiaci felhozatal az elmúlt évihez képest márciusban 24,6 százalékkal csökkent a főbb termékekből — burgonyából, zöldségből és gyümölcsből — s az árak 10,6 százalékkal voltak magasabbak, mintegy évvel korábban. Különösen a burgonya ára emelkedett je­lentős mértékben — 50 szá­zalékkal — noha a felhoza­tal csak 10 százalékkal csök­kent. A ruházati cikkek márciu­si kiskereskedelmi forgalma folyó áron 2,3 százalékkal nö­vekedett az előző évihez ké­pest, lényegesen mérsékel­tebben mint februárban. Jobb volt a választék például gyer­mekkabátokból, fiúöltönyök­ből, férfipulóverek­ből. kardigánokból és sport­cipőkből, viszont a női kon- f ekei óáruk, valamint a fér­fifehérneműk nem mindig és nem mindenütt voltak kap­hatók kellő mennyiségben és választékban. Márciusban a kiskereske­delem folyó áron 20,7 száza­lékkal több vegyesiparcikket értékesített mint tavaly ilyen­kor. A belföldi termelők 32,3 százalékkal több árut szállí­tottak, miközben az import 21,8 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkek kö­zül a korábbiaknál több cent­rifugát, porszívót, hazai és ilnporthűtőszekrényt, villany- bojlert, valamint asztali szí­nes televíziót kínáltak az üz­letekben. Javult a fagyasztó- szekrények választéka is. Sok helyütt hiánycikk viszont az automata mosógép, a hor­dozható és az asztali fekete­fehér televízió. Továbbra is van elegendő vasáru, viszont gáztűzhely, fürdőszoba-felsze­relés, szeg- és csavaráru, va­lamint gázkonvektor nem mindig kapható. Márciusban megélénkült a Tüzép-telepek forgalma. Szén­ből és brikettből a tavalyi azonos hónaphoz képest 43 százalékkal többet értékesí­tettek, s ehhez megfelelő áru- mennyiség állt rendelkezés­re. Ugyancsak növekedett az érdeklődés az építőanyagok iránt, hiszen megkezdődött az építési szezon. Az építő­anyagok mennyisége elegen­dőnek bizonyult, azonban a választék nem mindig elégí­tette ki az igényeket. Egyes fából készült ajtó- és ablak­kereteket, hőtakarékos falazó­anyagokat. fenyő fűrészárut és egyes tetőfedő anyagokat hiá­ba kerestek a vevők. Különö­sen az olcsóbb termékek hiá­nyoztak a a telepekről. Vál­tozatlanul nincs elegendő ége­tett tégla sem. Nézőpont Széllel szemben A z elmúlt hetekben igen élénk életet élt Nógrádban a Hazafias Népfront, sorra megtartották az úgynevezett ^kiskörzeti népfrontvezetőd tanácskozásokat”- Egy-egy alka­lommal az eszmecseréken néhány település párt-, tanácsi és népfrontvezetői vettek részt — a szinte családias körrel meg­teremtve a kötetlen véleménycsere lehetőségét. A tárna sem csekély jelentőségű, hiszen a megyei nép­frontbizottság szíves szóval invitáló meghívója szerint: ....•ér­tékeljük az elmúlt évi tevékenység tapasztalatait, megvitat­juk legfontosabb teendőnket, kiemelten a tanács—népfront együttműködés, a tánsadalmimunika-szervezés és -értékelés, valamint a gazdaság- és településpolitikai. tevékenység fel­adatait.” A hírek szerint a kiskörzeti tanácskozások fölöttébb jól sikerültek- Tisztábbá, egyértelműbbé váltak a közös munka követelményei. S az is az eredmények közé sorolandó: szé­lesebb körben, elmélyült párbeszédben körvonalazták a népfront célkitűzéseit. E jegyzetnek azonban nem a tanács­kozássorozat értékelése a feladata, ezt egy másik írás vál­lalhatja fel. A meditációra a szerkesztőségnek is rendre megküldött meghívók utolsó sora késztet- Így hangzott: ..Útiköltségét térítjük, a munkahelyi hiányzást igazoLjuk!” Az idézet — a felkiáltójellel együtt — betűhű. Eszembe jut a bevezetőben idézett napirend egyik pasz- szusa: a vita xo-glalkozott a gazdaságpolitikai tevékenység feladataival is. Helyes és időszerű vállalkozás. Esetleg az is elképzelhető, hogy a téma kapcsán szó esett néhol a mun. kaidőalp védelméről is- Így kellett ennek lennie, hiszen ma­napság lassan már a vízcsapból is ez folyik. A jelek szerint még mindig nem kellő eredménnnyel. Hiá­ba ugyanis a kívánatos magatartás vég nélküli — érvekkel alátámasztott —• hangoztatása, hiába a rendelkezések sora, amelyek a különböző értekezleteket kívánják munkaidő utánra terelni. A népfront tanácskozást szervez a gazdaság- politikáról (is), amelyen vitatkoznak a munkaidőalap vé­delméről — munkaidőben- Szó azonban nem érheti (?) a ház elejét, a résztvevőknek ne legyen lelkiismeret-furdalásuk, a meghívó végén ott a biztatás; „...a munkahelyi hiányzást igazoljuk!” Kár ezért az apró figyelmetlenségért-, Természetesen nem a biztatást is tartalmazó meghívó nyíltságára, hanem a ta­nácskozások időpontjának megválasztására gondolunk. Igaz, a tanácskozások sikeres megszervezéséhez így minden bi­zonnyal kevesebb energiára volt szükség. A nagyvonalúság könnyebben viszi az embereket a gyűlésre, az ígéretet sem nélkülöző kurta meghívóval nehezen kelhet versenyre a sze­mélyes agitáció is —, ha a szabad időről van szó. 1^1 ég egyszer: kár ezért az apró figyelmetlenségért. Külö- ” nősképpen azért kár, mert a népfront jószerével már elkényeztetett bennünket. Akciók és kezdeményezések egész sorával bizonyítva: az ötleteknek nincs híján a mozgalom, amikor a közérdekről van szó. A közéleti zsargonban már polgárjogot nyert „munkaidőalap-védelem” is közérdek a javából. Éppen ezért szembetűnő, hogy ezúttal széllel szem­ben próbált a népfront vitorlázni. Magyar technológia svájci gyárban A Villamosipari Kutató­intézet szakemberei szilikon- gumiból nagyfeszültségű ké­szülékek szigetelésére alkal­mas új eljárást fejlesztettek ki- Az elektront osságot szi­getelő, üvegszál-erősítésű hengert speciális tulajdon­ságokkal rendelkező szilikon­gumival öntik körül, és az így kapott üreges szigetelő belsejében helyezhetők el a villamos berendezések — mérőtranszformátorok és kap­csolókészülékek — feszültség alatt álló elemei. A szilikongumi jobb szige­telőanyag mint a távvezeté­keknél jelenleg világszerte alkalmazott porcelán. A sza­badban mínusz 40 és plusz 80 Celsius-foik közötti hőmérsék­leten egyaránt jól szigetel, nem törik el> robbanásbiztos és rezgésálló. Kiválóan alkal­mas a tenger menti sós levegő­jű környezetben lévő nagy­feszültségű berendezések szi­getelésére is* A magyar kutatók öntési eljárásával a 0,5 métertől 6 méter hosszúságú szigetelők egyaránt jól elkészíthetők. Az öntéshez szükséges gépfeket ugynesak a Villamosipari Ku­tató Intézetben fejlesztették* és az ott létrehozott kísérle­ti üzemben próbálták ki a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetlen kémiai tanszéké­nek munkatársaival együtt. A sikeres próbák után a kis­kunfélegyházi Április 4. Gép­ipari Művekben kezdték meg az eljáráshoz szükséges - gé­pek, öntőformák gyártását­A technológiai eljárás és a eépek exportálására a TESCO Nemzetközi Műszaki- Tudományos Együttműködési Iroda, a Villamosipari Kutató Intézet és az Április 4. Gép­ipari Művek társasági szerző­dést kötött. Már létre is jött az első üzlet: a svájci BBC villamosipari cég megvásá­rolta a magyar kutatók ál­tal kifejlesztett ejárást, és több mint 20 millió forint értékben rendelt gépeket. A magyar technológiával mű­ködő üzemet a Zürich mellet­ti Badenben építik fel és ez év végén helyezik üzembe­Sikiiueggyaríak az űjítömozgalomröl A salgótarjáni síküveg­gyárban régi hagyományai vannak az újítómozgalomnak. A dolgozóik, ötleteinek, hasz­nosítása már jelentős többlet- nyereséget és szép elismeré­seket hozott- A kollektíva tavalyelőtt második, tavaly első helyen végzett az Üveg­ipari Művék gyárainak újí­tási versenyében. Milyen eredményekkel ér­demelte ki a gyár a mostani sikert? Herperger János újí­tási előadó válasza: — Dolgozóink a múlt évben hatvanhárom javaslatukat adták be elfogadásra. Közü­lük mindössze négy bizo­nyult hasznavehetetlennek. Harmincnyolc ötletet alkal­maztunk a gyakorlatban- Az újítások által elért haszon 8 millió 148 ezer forintra rú­gott. Az ötletgazdák 416 ezer forint újítási díjban részesül­tek. Az egyszer újítók sízáma, hatvannyolc volt. Harmincán többször is benyújtottak ja­vaslatot* Az ötletadók közül ötvenegyen műszaki, harminc­Sándor József tervező heten fizikai beosztást töl­töttek be. Harminc év alat­ti fiatalok huszonnyolcán voltaik. A gyengébb nemet négyen képviselték az újítók táborában. Hogyan látják az újító- mozgalom síküveggyári hely­zetét maguk az újítók? Mi­nek köszönhető a siker s, hogyan lehetne még eredmé­nyesebb ez a tevékenység? Az első ötletember: Tajti István, a tmk művezetője- A fiatalember 1965-ben lépte át először a síküvegyár ka­puját, s az első újítását még a korábbi munkahelyén dol­gozta ki. Negyvennél több ötlet fűződik a nevéhez, s ezek hasznos eredménye jócskán meghaladja a két­millió forintot. Kétszer kap­ta meg a Kiváló újító kitün­tetés arany fokozatát­— Az újítómozgalom gyári eredményeinek alakulásához hozzájárulnak a különféle ak­ciók. Minden évben megren­dezik nálunk az ötletpályá­zatot, az ötlethónapot, en­nek végén az ötletnapot. Er­re szeptemberben kerül sor. A legjobb ötleteket aztán újításként is benyújtjuk- Ok­tóberben tartjuk az újítási hónapot. Ezen alkalmakkor külön is ösztönzi a gyár ve­zetése aiz ötletek, az újítá­sok beadását. Nálunk igény­lik a kezdeményezéseket, tá­mogatják az okos elképzelé­sek megvalósítását. Számot­tevő az újítók erkölcsi és anyagi megbecsülése- A mi gyárunk rendezte meg a múlt Tajti István művezető esztendőben az I. üvegipari újítási-találmányi konferen­ciát, s mi szerveztük meg az I. üvegipari innovációs érte­kezletet. A második újító, akivel szót váltottunk- Sándor Jó­zsef tervező. Két év híján három évtizede keresi ke­nyerét a síküveggyárban, s szinte kezdettől papírra veti az ötleteit. Nagyon meggon­dolja, hogy melyik javasla­tát nyújtsa be elfogadásra. Ennek tudható be, hogy vi- szanylag kevés, „csak” hat megvalósított javaslat gaz­dája* Ám ezek az újítások, több. mint egymillió forint hasznot hoztak a gyárnak. A Kiváló újító kitüntetés ezüst fokozatának birtokosa. — Gyárunk úgy is támo­gatja a dolgozók ötleteinek hasznosítását, hogy megfizeti a kivitelezést segítőiket. Itt van az én példám: eddig hozzávetőlegesen kéttucatnyi újítás kimunkálásában vol­tam közreműködő- Elkészí­tettem a szükséges terveket Herperger János személyében olyan újítási előadónk van, aki szívügyének tekinti az újítómozgalmat. Meggyőző­désem, hogy az ebben a be­osztásban dolgozónak a jó, vagy rossz munká­ja szinte alapvetően befolyásolja az újítás, helyzetét- Kedvezően hat e tevékenységre, hogy javult az újítőmozgalom propa­gandája. Harmadik beszélgető part­nerünk: Tóth Miklós, a hú­zóüzem karbantartó részle­gének lakatos csoportveze­tője. a Népköztársaság kivá­ló brigádja címmel elismert Komarov Szocialista Brigád vezetője, ö már 1949-től szol­gálja a síküveggyárat, s régi „motoros” az újításban. Szá­mításai szerint legalább száz kisebb-nagyobb ötletet okos­kodott ki, egyedül, vagy társ­sal, társakkal. Újításainak gazdasági eredménye meg­haladja az egymillió forintot. Vitrinjében őrzi a Kiváló újí­tó kitüntetés arany fokozatát. — Sok olyan szakember dolgozik a gyárban, aki sze­reti a mesterségét. Ne vegye dicsekvésnek: magamat is közéjük sorolom. örülünk neki, ha jól ellátjuk a teen­dőnket, s még kellemesebb érzés, ha valamilyen figye­lemre méltót alkothatunk. így születnek az újítások is- Nem mondom, a pénz is jól jön, de az anyagi megbecsülés nem minden. Jó érzés tudni, és másoknak is tudtul adni: ezt én csináltam. Szóval gyá­runk újítási sikereinék titka, hogy vannak alkotni akaró és tudó dolgozói. Az elhangzottakhoz az újí­tási előadó hozzáfűzte: — Gyárunkban már be­szélhetünk iparjogvédelmi munkáról- Az újításokon túl" menően van három bejelen* tét találmányunk: kettőt kő* zülük újításként már elfő* gad-tak. Az egyik az üvegdon­ga, a másik a kemencekád- kövek izotópos vizsgálata. A harmadik bejelentett találmá­nyunk a díszítőelemként hasz* nálható kazettaüveg. Ren* delkezünk két önálló véd­jeggyel, ezek: a SALGGLAS és a SALGOTHERM­Fejlődik tehát az újító- mozgalom a síküveggyárban, ám az ütem lehetne gyor­sabb is. fme néhány ötlet» amelyek megvalósítás esetén hozzájárulnának a lehetősé­gek teljesebb kiaknázásá*' hoz. — Kétségtelenül jó gondo­lat az ötletpályázat megren­dezése. A részvételt azonban még vonzóbbá tenné, ha nem húzódna el a díj kifizetése — mondta Táj ti István­— A mi brigádnunk sokat újít. Korábban megrendez­ték a közösségek vállalati 1 szintű újítási versenyét. Ez inspirálta a brigádokat á te­vékenyebb munkára. Ismét fel kéllene eleveníteni ezt a már egyszer Jól bevált kezde­ményezést — fűzte hozzá Tóth Miklós­— Egyes szakvélemény ezők olykor kifejezetten szükséges rossznak, nyűgnek veszik a felkéréseket. Nincsennek anyagilag elismerve. Holott az ő frisseségük, vagy las­súságuk százezreket jelent­het. Meg kellene oldani a szakvéleményezőik jutalma­zását — javasolta Sándor József­Tóth Miklós brigádvezető Herperger János vélemé­nye: — Jobban kellene mene­dzselni az arra érdemes újítá­sokat. Vannak ugyanis olyan ötletek, amelyek - más gyárak­ban is alkalmazhatók volná­nak. Miután ez elmarad, az elveszett haszon népgazdasá­gi szinten veszteség. Később az újítási előadó még arról beszélt, hogy kor­szerűsíteni akarják az újítá­sok nyilvántartását* A végső cél a számítógépes adatrög­zítés. Az idén sem csökken az újítási kedv a gyárban: Az első negyedévben huszonnyolc ötletet vetettek papírra, kilenccel többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Kolaj László ül külfeitéses szénbánya Jelenleg a széntelepeket lorító meddőrétegek . eltávo­zásán dolgoznak a nagy teT- esítményű munkagépekkel, • únius elején megkezdik • zén lefejtését. csak a felszínhez közeli sze­net termelték ki. Most 35—50 méter mélységben, jó minő­ségű széntelepeket találtak: több mint egymillió tonna szenet fedeztek fel. A Tatabányai Szénbányák új külfejtéses bánya nyitását kezdte meg Vértessomló hatá­rában. Ezen a területen 200 évvel ezelőtt már volt szén­bányászat, akkor azonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents