Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

PA Mk Mk rlAD S A .-.A A ;M eír V.E I T A N, A c. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI r AZ XLIII. ÉVF., 92. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1987. ÁPRILIS 18., SZOMBAT T auaszi ülésezett a tudományos tanács közeledtét türelmetlenül várják az emberek évezre­dek óta, s amikor végre megérkezik, ünnepük ki-kd a maga módján: örömtüzekkel, dallal-tánccal vagy liturgi­kus szertartásokkal. Költők írtak hozzá ódákat és róla ho­zsannákat a földkerekség minden nyelvén, becézik a leg­szebb évszaknak, kikeletnek, újjászületésnek, a szerelem évadjának. Nyelvünk egyik legszebb szava: tavasz. Mostanában sokszor teszünk szemrehányásokat neki. Mert késik. Mert rossz tréfákat űz velünk, mindnyájunk­kal, akik annyira várunk rá az idei, sok kellemetlen rekordot megdöntött tél után. Reggelente, ha kinézünk az ablakon, kedvetlenül hasonlítgatjuk össze a naptárt a szemmel lát­ható valósággal: már napok, hetek óta itt kellene lennie, s még mindig késik. Pedig mennyi tervünk fűződik hozzá! Szeretnénk kirándulni, friss levegőt szívni, örülni a ter­mészet megújulásának. Milyen jó is arcunkat az erejét még csak próbálgató nap felé fordítva élvezni a gyógyító-éltető sugarakat, a kabátgomboltató meleget! S mennyi emléket idéz fel a tavasz !Kinek-kinek aszerint, hogy — milyen szépen fejezi ki ezt a magyar nyelv — hány tavaszt látott. Aki kevesebbet: reményekkel telve néz a szép napok elébe: biztosan most jön az Igazi, az Egyetlen, mert nem lehet, hogy ez a szép évszak ne hozná el Öt. S aki már megtalálta párját, siet vele a jó időben levegőre — meg egy kicsit azért is, hogy büszkélkedjék veie. Még annak is új reményt hoz a kikelet, aki fölött már, sok-sok tavasz repült el. Mert milyen jó. is hajdani önma­gát látni a játszadozó unokákban, s az egymás kezét szo­rongató, összesimuló fiatalokban is. S a városi ember — bármilyen korú — önmaga megújulását, visszufiatalodását várja, akarja és éli meg a simogató tavaszi szellőtől. Mert a tavasz — maga az élet, amelyről ilyen Kor még azt Is hajlamos elhinni a halandó ember, hogy örökké tart. A legtöbb vallás ilyentájban üli meg az újraszületés, a feltá­madás ünnepét: húsvét az első tavaszi holdtölte utáni el­ső vasárnap. S aligha véletlen, hogy a kikelet heteiben ha­sonló jellegű ünnepei vannak a többi, a nem keresztény val­lásoknak is. És — a társadalmi haladás ünnepeinek java része is ta­vaszra esik. Népünk három nagy, történelmi évfordulót ün­nepel a tavasz kezdetén: március 15-ét, március 21-ét és április 4-ét. Hamarosan itt a negyedik ünnep, amelyen együtt köszönti a tavaszt és a „munkát, az élet anyját”, a dolgozó emberiség világszerte. A tavasz hozta meg 42 évvél ezelőtt a várva-várt békét Is Európa történelmének leghosszabb és legszömyűbb tele, a második világháború után. A békét, amely azóta is leg­drágább, féltve őrzött kincsünk, s amelyet azóta oly sok­szor és sokan veszélyeztettek. Nagyszerű, reménytlseltő ta­vasz volt az 1945-ös, valóban a Feltámadást hozta, s ma az emberiség legfőbb feladata, hogy megakadályozza egy újabb, még pusztítóbb háború kitörését. Köszöntjük a nehezen érkező tavaszt. Akikor is, ha mos. tanában borús fölöttünk az ég, a szónak valódi és átvitt értelmében egyaránt. ■■■ í znunk kell abban, hogy elmúlnak a felhős-borongős, őszt idéző napok, kiderül az égbolt, és megérkezik a várva-várt tavasz is. Hiszen mindig, minden évben eljött, ha olykor némi késéssel is. Ha mindnyájan segítünk, ösz- szefogunk, eloszlanak a sötét felhők az ország gazdasági életének egéről is. Hiszen a tavasz a reményt és az életerők újrapezsdülését ho2za. V. E. Javaslatok megyei kiadványokra Péntek délután , Salgótar­jánban a megyei tanácson a Nógrád Megyei Tudományos Tevékenységet Koordináló Ta­nács tagjai tartottak tanács­kozást. Két napirendi pontot vitattak meg dr. Horváth Ist­ván, a megyei művelődési osztály vezetője elnökletével. Először az 1988-as esztendő kiadványtervét beszélték meg, Valecsik Árpád előterjeszté­sében. A kiadványterv tar­talmazza a PALÖCFÖLD kiskönyvtár-sorozat újabb darabjaként Ádám Tamás vtfrseskötetét. A múzeumi ki­adványok sorában ‘ az év­könyv mellett a Mikszáth Kálmán.konferenoia anyaga, a Múzeumi értekező, az Iro­dalmi ritkaságok új példá­nya szerepel. A Nógrád Me­gyei Levéltár két új forráski­adványt tervez, a Pásztó vá­ros történetét bemutató fü- zetsorozat is folytatódik. A Nógrád megyei szénbányászat gépészeti történetéről is sze­retnének megjelentetni egy munkát. Ezen kívül helyi, bel­ső használatú kiadványokat, módszertani, segédanyagokat terveznek több kulturális in­tézményben. A második napirendi pont előadója dr. Varga László, a Nógrád Megyei Levéltár igaz­gatója volt. ö a Nógrád me­gye története című monog­ráfia folytatására tett javas­latát ismertette. Ez mér a közelmúlt tényeinek feldolgo­zása lesz, az 1962—1980. kö­zötti időkről. A társadalmi, gazdasági, művelődési élet (a természet- és gazdaság- földrajztói, az Iparon, az infrastruktúrán, életmódon keresztül) számos területét érintő kiadványról van szó. Ezért is halasztották el a döntést, milyen formában örö­kítsék meg ezt az időszakot; monográf ikusan, vagy tanul­mánykötetekben. Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter Salgótarjánban Pénteken Salgótarjánba lá­Ülésezett a KNEB Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület megvi­tatta és elfogadta az elkülö­nített állami pénzalapok ke­zelésével és felhasználásával, illetve a lakossági szolgálta­tó egységek nyitva tartásá­val foglalkozó vizsgálati je­lentéseket. A dokumentumo­kat a kormányzati szervek elé terjesztik. (MTI) fogatott dr. M edgy esi Péter pénzügyminiszter. A reggeli órákban a megyei tanács épü­letében Nógrád politikai és állami életének vezetőivel ta­lálkozott. A megye pénzügyi helyzetéről Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatást a vendégnek- A I következőkben Nóigrád me­gye pénzintézeti vezetőivel folytatott megbeszélést a mi_ niszter, majd a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben három vállalat- az SKÜ, a síküveg­gyár és az öblösüveggyár pénzügyi helyzetéről kapott ismereteket. Dr. Medgyesi Pé­ter pénzügyminiszter a kora délutáni órákban utazott el Salgótarjánból. Befejeződött az I. Üvegipari innovációs értekezlet Élni kell a finanszírozási FOTO: RIGÓ T, KELLEMES HÜSVÉTI ÜNNEPEKET! Az I. Üvegipari innováci­ós szeminárium pénteken, Salgótarjánban, a MTESZ- székházban két előadással folytatta munkáját. Elsőiként Birman Erzsébet, az „Inno- financ” Általános Innovációs Pénzintézet igazgatója az in­nováció gazdasági vonatko­zásairól fejtette ki a gondo­latait. Azzal kezdte, hogy a piac szabályozó és kényszerítő sze­repe önmagában kevés az in_ novációs folyamat megvaló­sulásához. A hazánknál fej­lettebb országokban komoly programok keretében, jelen­tős anyagi támogatással segí­tik ezt a tevékenységet­Az innováció sajátossága, hogy megvalósításához sok aktív közreműködőre van szükség. Ezeknek az emberek­nek alkotó módon kell kiven_ ni részüket a munkából, kü­lönben elmarad a siker. To­vábbi jellemzője az innováció­nak, hogy kockázatot hordoz magában. Minél zseniálisabb egy ötlet, annál kevésbé ki­számítható a várható ered­ménye. Nagyon sok elképze­lés pedig nem hozza meg a remélt hasznot, vagyis, meg­bukik- Éppen ezért egy vál­lalatnak akkor éri meg ' a folyamat támogatása, ha több témát is menedzsel egyidőben. hiszen valamelyikből megté. rül a kiadása. A harmadik sa­játossága az innovációnak, hogy új szervezeti egység, gyár, vállalat létrehozását igé­nyelheti- ez természetszerűen pénzbe kerül. Vagyis, ráfordítás nélkül nincs innováció, elképzelhe­tetlen egy ötlet termékben való megjelenítése- s ennek a terméknek az értékesítése. Éppen ezért meg kell találni a lehetőséget a 'személyek és a vállalatok ösztönzésére, anyagilag érdekeltté kell ten­ni őket a megvalósításban­Hazánkban élenjáró módon dotálják a szellemi termékek gazdáit. A szolgálati szabada­lomért például fizetnek, szemben a nyugati országok­ban szokásos nemleges gya­korlattal. Az a gazdálkodó egység, amelyik finanszírozza egy másik gyár találmányát, részesedik az elért nyereség­ből. Megszűnt a kötelező mű_ szaki fejlesztési alapképzés, a pénzt össze lehet gyűjteni az évek során egy nagyobb elképzelés megvalósítására. Ma Magyarországon közel húsz pénzintézménytől lehet pénzt szerezni innovációra, tehát gazdag a paletta­Ugyanakkor távolról, sincs minden rendben az innováció anyagi vonatkozásai terén. A vállalatok vezetői nem szíve­sen élnek a pénzügyi lehe­tőségekkel- s főleg a Világ­bank kölcsönét veszik csak nagy ritkán igénybe. Az ok kettős. Egyrészt csupán a rö­vid távú eredmények eléré­séhez fűződik érdekük, egy komolyabb ötlet kivitelezése pedig évekbe telik. Ezután Sápi Lajos• az Üveg. ipari Művek vezérigazgató- helyettese az innovációnak az üvegiparban betöltött szere­péről és tapasztalható gyakor- 'latéról beszélt- Mint mon­dotta: hazánkban az üvegipar közepesen fejlett. A művek gyárai a VI. ötéves tervben árbevételüket 5,5 milliárdról 9 milliárdra, nyereségüket 295 millióról 880 millióra növelték, s ehhez hozzájárult a műszaki fejlesztés. A vál­lalat központjában kutatóinté­zet dolgozik, s a gyárak erős kutató, fejlesztőbázissal -en. delkeznek. Tapasztalat sze­rint, a gyárakból érkező ötle­tek gyorsabban, nagyobb való­színűséggel megvalósulnak­Évente 400—500 újítást ad­nak be a gyárak dolgozói. Az újítások száma csökken, a gazdasági eredményük vi­szont növekszik. Az újítók 3— 5 millió forint újítási díjban részesülnek. A közreműködői rendszer egyre elterjedtebb. A vállalat jelenleg huszonöt be­jelentett találmánnyal ren­delkezik­Ezt követően a szakembe­rek megvitatták az előadáso­kat, kérdéseket tettek fel az előadóknak. A kétnapos sze­minárium a rendező, a Szili­kátipari Tudományos Egyesü­let síküveggyári csoportja elnökének, Suha Zoltánnak a zárszavával ért véget. Ki­emelte: hasznos volt a sze­minárium- s remélhetően az előadások és a beszélgetések hozzájárulnak majd az üvegr ipar fejlődéséhez. K. I» TARTALOMBÓL: Hagyománytisztelet? (3. oldal) A megszállott adományozó (4. oldal) Pásztorünnep A NÓGRÁD Szécsényben _____(5. oldal)_______ A IV. Mogürt-Salgó Rallye __________(ó. oldal) . Cifra idők nyomában

Next

/
Thumbnails
Contents