Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

Obrecsány Bertalan szakoktató Irányításával sajátítják el az első éves ács szakmunkás- tanulók a szakma alapfogásait a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat balassagyar­mati építésvezetőségének tanműhelyében. Képünkön a mester, Vass Péter és Berceli Zsolt munkáját ellenőrzi. (Bábel L. felv.) Magyar-lengyel idegenforgalom Tauassuörő nögrddiak Munkacsúcs a szántóföldeken • - T' ' ► * * * ' ' Äi* .1, I. * Csak hitegetsz, .kikelet! A hét elején sem akart eltűnői az égről a lehangoló borúdat, napok óta esett. A határban itt-ott jókora tócsák csillog­tak- A hűvös csapadék feláz­tatta a talajt. Néptelenek vol­tak a dűlőutak, a táblák. Hiába fürkészem az útszéll fákat, bokrokat, nem mutat­koznak a levelek, a virágok, csak óvatoskodva' duzzadnak az ágakon a rügyek. Az idén is heteket késik a tavasz- Rosszul kezdődik az esztendő a mezőgazdászoknak. Több éve ismétlődő szeszélyes időjárás ez, mely csak súlyosbítja az évek óta amúgy is nehéz gaz­dálkodási feltételeket. Hi­szen a munkagépekkel lehe­tetlen a földekre menni; ké­sik a talaj-előkészítés, a mű­trágyázás, a vetés. Nógrád község csendes ut­cáján járva, azon gondolko­dom, hogyan tud e rendelle­nes kikelethez alkalmazkod­ni a helyi Béke Termelőszö­vetkezet? Hozamkiesés Börzsöny aljában is a szoká­sosnál nagyobb összegre rúg­tak a talajművelés költségei. Porba kellett - vetni a búzát. A kemény tél beálltáig az őszi vetések nem tudtak meg­erősödni. Most meg ráadás­ként, nem akar kitavaszodni- Mit tehet a szakember? — A gazda soha sem tud­ja előre, milyen időjárás lesz. Ezért a legrosszabbra számít, va, mindig előre kell dolgoz­ni — mondja dr. Eszes Jó­napraforgónak, és a silókuJ korica vetésének is- Felkészül­tünk a szokatlan méretű munkatorlódásra és idejeko­rán átdolgoztuk a tavaszi ütemtervet. Többek között úgy programoztuk be a gépe­ket. hogy a szokott teljesít­ményeknél többre is- képesek legyenek, azaz, folyamatosan tudjanak dolgozni. Több traktorosra van szükség, ezért a gépműhely szerelőit is be­osztjuk szántóföldi munkára. Igazi turizmust az üzleti utak helyett Lengyel idegenforgalmi ki­állítás nyílt április 6-án Sal­gótarjánban, a Karancs Szál­lóbán. A kiállítást Jan Cisows. ki, az ORBIS utazási iroda budapesti képviseletének igaz­gatója nyitotta meg, akivel az ünnepélyes pillanatokat kö­vetően beszélgettünk. Ta­lálkozónkon részt vett Varga Qyörgy> az Express Nógrád megyei kirendeltségének ve­hetője is­— Miben látják az utazási irodák kapcsolatainak lénye­gét?- — Mielőtt válaszolnék, sze­retném leszögezni: a budapes­ti Vörösmarty téri iroda va­lamennyi lengyel utalási tro- cta képviselete, nem csupán az ORBlS-é. Feladatunk a magyar turisták tájékoztató, aa. Tevékenységünk az ide­genforgalmi kiállítások, film­vetítések, rejtvények szerve­zését és lebonyolítását is ma­ijában foglalja. Közvetítő sze­repet is • beteltünk a magyar partner és a lengyel utazási irodák kozott- Tavaly több mint hárommillió lengyel tu­rista érkezett Magyarország­ra és csaknem félmillió ma. gyár vendég látogatott Len­gyelországba ■— felelte Jan Cisowski. — Ha a kapcsolatokról be­szélünk, nem szabad megfe­ledkeznünk az elmúlt négy év eseményeiről — tette hoz­zá Varga György. — Ugyanis 1983-tól megugrott és azóta i« dinamikusan növekszik a beutazók száma. Tavaly pél­dául k^ezer nyolcszáz főt utaztatott ki a megyei iroda- ez a legmagasabb arány más ki ren d el t ségek hez v iszon y í t­va- Ezek a számok új kapcso­latok kialakítását tették szükségessé. Az Express je­lenleg az ORBIS, az ALMA- YUR és az INTERSTER len­gyel utazási irodákkal dol­gozik közösen. — Véleményük szerint a hazánkba látogatók az ország mely részét keresik fel? — Legtöbben a fővárosba és a Balaton partjaira érkez­nek — mondta a budapesti képviselet igazgatója. — Az utóbbi években megpróbáltuk más tájak felé orientálni az érdeklődőket, a történelemből ismert városok és gyógyfür­dők környékére- Ma már szép számban keresik fel Miskol. eot, Egert. Pécset, Hajdúszo­boszlót és Hévizt is a lengyel turisták. — Megyei viszonylatban Salgótarján és Balassagyar­mat az úticél, de gyakoriak azok a programok is, amelyek két-három napos itt-tartóz- kodás után tovább indulnak Budapestre — egészítette ki Varga György. — És a magyarok? — Eddig jóformán csak Krakkó és Zakopane környé­két látogatták — válaszolta Jan Cisowski. — Szeretnénk, ha más területre is eljutná­nak; programokat szervez­tünk Délkel et-Lengyelo tszág- ba, a Bieszczadok hegyvi­dékére- Népszerűsíteni akar­juk a Mazury-tavak környé­két is, ahová még nem volt alkalmuk eljutni a magyar irodák utasainak. — Ezek az elképzelések egyeznek a mi elgondolása­inkkal is — mondta az Exp­ress kirendeltség vezetője. — Hiszen célunk az üzleti tu­rizmus visszaszorítása. Ezt a fiatal korosztály utaztatá­sával próbáljuk elérni- ol­csóbb szállítással és szolgálta­tással, de gazdagabb prog­ramokkal- Az első tapaszta­lataink kedvezőek, rendsze­resen visszatérő ügyfeleink például a 211-es és 217-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zetek. — Végezetül: Önök szerint milyen lesz az utazási iro­dák kapcsolatának jövője? — Az a meggyőződésem, hogy az együttműködés ered­ményeként tovább bővül majd a turisztikai kínálat. Akkor dolgozunk jói- ha az emberek tudják, müven lehetőségek között választhatnak. Ezt a célt szolgálja a salgótarjáni kiállítás is, amit az Express- hetek keretében szerveztünk- — válaszolta Jan Cisowski. — A jövőben az ifjúsági turizmust szeretnénk a keres­kedelmi utak hátrányára erő­síteni. A Furák Teréz és a Tittel Pál kollégiumokban gyermeküdültetést szerve­zünk a nyáron.- Az INTER­STER iroda vízisporttábaro- kat hozott létre a lengyelek számára a Balatonon és a Velencei-tavon- A magyar fia­taloknak a Mazu ry - tavakná 1 szerveznek hasonló progra­mokat — mondotta végezetül Varga György. — róni hányj — Bányászkollektivák kitüntetései A Nógrádi Szénbányáknál értékelték az üzemek és a műhelyek dolgozókollektívái­nak múlt évi munkaversenyét. A vállalat mozgalmi és gazda­sági vezetése — egyetértésben a szakszervezeti bizottsággal — Ménkesnek ítélte oda az Élüzem címet. Vezérigazgatói dicséretben részesült a kül­fejtési bányaüzem és a nágy- bátonyi gépüzem. A műhelyek közül Kiváló műhely. Kiváló munkahely kitüntetésben részesült a gép­üzemből a villamos- és me­chanikus részleg. A kisterenyei vállalkozási üzemből a villa­mosrészleg és a földmérő iroda kapta meg ezt az elis­merést. A megújhodás ólján... termékek Szécsényből Állandó mozgás, átszervezés jellemző ma még a BRG szécsényi gyáregységének üze­meire. Az Elzettes termék- gyártásról való átállás üteme napjainkban felgyorsult, mert helyet követelnek magúknak a korszerű BRG-s termékek. Január elején kezdték meg a magnetofonok törlőfejeinek gyártását, s már több mint negyedmilliót készítettek be­lőle. Korszerű rádiókhoz nyomtatott áramköröket sze­relnek, s eddig 50 ezer darabot szállítottak a vállalat kecske­méti gyárának. A Salgótarjánban gyártott rádiókhoz már a szécsényi gyáregységben készítik a kü­lönböző adóvevőkhöz" haszná­latos eltérő teljesítményű an­tennákat. Ezekből napjainkig 1300-at adtak át a kooperá­ciós partnereknek. Ezeken túlmenően még Elzettes termékek szerelését is végzik a gyáregységben. A munkáskollektíva az első negyedévben 50 millió forint értéket állított elő. A termé­kek 27 százalékát exportálták. A gyáregység vezetésének számottevő feladatot jelent az újabb BRG-s termékek foga­dására való felkészülés. Töb­bek között szükség van jó villamos szakemberekre. s várják a szerelőmunkásokat is a korszerűen kialakított m unkah el yekre. A központi irodaépületbe lépve, érezni vélem a nyug­talan készülődést, az ugrás előtti pillanat feszültségét. — Hozhatott volna egy kis jó időt — fogad dr. Eszes József termelési elnökhelyet­tes. — Áprilisban eddig csak­nem kilencven milliméter csa­padék hullott- Ebből az utób­bi három napra több mint hatvan milliméter jutott. Ha most hirtelen megszűnne az égi áldás, akkor is legalább egy hetet kellene várni a talaj szikkadására. A három­hetes tavaszkésést pedig már nehezen hozzák be a növé­nyek. Hiába igyekszünk a leg­jobban bevált művelési mód­szereket alkalmazni, a ked­vezőtlen termőhelyi adottságú talajon, az idei termés elkép. zelhetetlen hozamkiesés nél­kül- . A régi szólásmondás pél­dául így figyelmeztet: áprili­si árpa maradjon a zsákba... Vagyis a legkedvezőbb idő­pontban elvégezni minden munkák Xjvafy,ősszel. a több éve tartó aszály miatt itt, a zsef. Nyújtott műszak A nógrádiak gondos gazda­ként már ősszel előkészítet­ték a talajt a tavasziak veté­séhez- Az időjárás szeszélye­it egyebek között így is igye­keznek kiküszöbölni. Már túlvannak az őszi vetések fej- ; trágyázásán is. Viszont a meg-megújuló eső miatt nem indíthatták a földekre idő­ben a munkagépeket, s ezért itt is összetorlódtak a mun­kák. — A korábbi pár napos jó időt igyekeztünk kihasználni . — mondja Vajnai Imre, a növény- termesztési ágazat vezetője. — Pihenő nélkül, nyújtott mű­szakokban dolgoztak a gépek, de így is csak kétharmadát, százhatvan hektár tavaszi ár­pát sikerült elvetni. A nagy hidegben hetven hektáron a repce, harmincon pedig a bú­za fagyott fci. A területet ta- vasziárpa-íeiülvetéssel hasz­nosítjuk. Itt van az ideje a Szerződéskötések Nem csak a nagyüzemben, hanem a háztájiban is várják a tavaszt az emberek- Ez fa tsz nemcsak fenntartja, ha­nem segíti is a háztáji gaz­dálkodást, mely elsősorban a málnatermesztésre hagyatko­zik. — Ebben az esztendőben a tagokkal és a környező gaz­daságokkal már megkötöttük a felvásárlási szerződéseket — mondja Barna Imre, a hű. tőház vezetője. A megállapo­dások alapján 800 tonnát ve­szünk majd át az ízes sze­mekből. Jelenleg a zavartalan átvételt készítjük elő- Meg­rendeltük a szükségess gön­gyöleget. A műanyag reke­szekből a meglevő 70 ezerhez újabb 50 ezret vásárolunk. Tovább bővítjük a hűtőházat is. A tervek szerint a gyü­mölcsszüretre már 750 tonna áru befogadására lesz alkal­mas a létesítmény­Surányl János Megalapozott jövő Felsőpetényben A megtevő technológiával 1991-re már veszteségesen ter­melne az Országos Érc. és Ásványbányák felsőpetényi banyaüzeme- Ezért úgy dön­töttek. hogy kormányzati se­gítséggel — mintegy 80 mil­lió forintért — korszerűsíte­nek. Az elképzelések meg­valósításához még ebben az esztendőben hozzákezdenek. Ebből a pénzből vásárolják meg az új berendezéseket, a bányagépeket és éj tárót fe nyitnak. A fejlesztés eredményeként, kielégítik majd a minőségi igényeket, s általa 18—20 mil­lió ' forint nyereséget remél­nek- A • termel vény szétvá­lasztását két frakcióban: 20 és 100 mikronos szemcse- nagyságban történik. Töb­bek között ezt az alapegysé­get használja fel az Alföldi Porcelángyár is. ily módon mintegy kétezer tonna import­alapanyagot takarítanak meg. A rekonstrukció 30—36 új dolgozó foglalkoztatását is lehetővé teszi. Fúrásokra, feltárásra meg­közelítőleg' 2 millió:. forintot költöttek eddig- A kölcsönt 15 év alatt fizetik vissza. Segít­ségével 20 évre biztosítják a munkalehetőséget Felsőpe­tényben. Nyereségrészesedés Kiosztották, illetve helyenként még osztják az évi nyere­ségből való részesedést. Ösztönzési szempontból jelent ez valamit? A kérdés több ok miatt is indokolt. Egyrészt, ugye — s ez nemcsak szociológiai feltételezés, de mindennapi tapasz­talat is —, a munkavállalók szárpára az a biztos pénz, amit havonként kapnak kézhez a fizetési borítékban. A valami­kori elképzelés mind a mai napig naiv ábránd maradt, hogy tudniillik, a vállalati nyereségből való személyes ré­szesedés révén a munkavállalók viszonylag hosszabb távon, — legalább egy esztendőn át! — anyagilag is érdekeltté tehetők a vállalati eredmények alakulásában, alakításában. Nem „jött be” ez az elképzelés már csak azért sem, mert a nyereségrészesedési rendszer feltételezte volna, hogy a mun­kavállalókat, év közben is, folyamatosan és őszintén tájé­koztassák a vállalati nyereség mindenkori alakulásáról és grról, hogy mi mindent keli még tenni a még előnyösebb nyereségpozíció eléréséhez. Csak hát vállalataink nyeresége soha nem alakult iga­zán a valóban elvégzett munka függvényében, hanem be­folyásolta azt a — részben a reformelvek értelmében meg­hirdetett, ám attól praktikus vagy éppen politikai megfon­tolások miatt is eltérített — szabályozó rendszer. S való igaz: nehéz úgy nyereséget tervezni, amikor az ember — aki történetesen vállalati vezető — soha nem tudhatja, hogy a felsőbb szintű és központi gazdaságirányítás ugyan milyen szabályozómeglepetésben részesíti, akár a gazdál­kodási év kellős közepén. így aztán senki ne kárhoztassa a vállalatok vezetőit, akik. — ilyen bizonytalan körülmények között — az utolsó pil­lanatig is titkolták, hogy miként is áll a nyereségterv, s hogy adott időszakban milyen mértékű részesedésre szá­míthatnak a munkavállalók. És az már csak kérdésként fo­galmazható meg. hogy vajon — korábban — a tervalkuk, aztán később a szabályozóalkuk, a vállalat életébe egvedi beavatkozást kérő tárgyalások végső eredményét ugyan melyik vállalati vezető láthatná előre? És ha nem láthatja előre, akkor ugyan ki kötelezhette volna el magát a bizton­ságosnak látszó nyereségterv mellett és ki agitálhatott vol­na-e nagyon is bizonytalan nyeresegterv teljesítése érdeké­ben? Ennyit a nyereséggel kapcsolatos vállalati titkolódzás oka­iról. Illetve még annyit, hogy a kis hazánkban működő vál­lalatok nagy részénél manapság ott tartunk, hogy a nye­reség jóval több mint kétharmadát — gyakorta 90—95 szá­zalékát — úgymond központosítják. Vagyis: ezt a nyereség- hányadot az állami költségvetés, elvonja, nem riadva visz- sza az év közbeni elvonási intézkedésektől sem. A nyere­ségüket mégiscsak valami módon növelni akaró vállalatok számára tehát mi marad? Végveszély esetében az árak növe­lése. ^Sikerült-e, vagy sem, nem tudni, csak azt tudni, hogy a vállalati jövedelmek szigorú központosítására törekvő ál­lamigazgatás minden ilyen áremelési akciót keményen el­ítél. S ha netán ez a megbélyegzés eredménytelen, akkor tovább szorítja az adóprést. Sokan mondják: ha nem volna ez az adóprés, ha a válla­tok legalább egyetlen esztendőre tervezhetnének viszonyla­gos megbízhatósággal, akkor talán komolyan vehetnénk a nyereségrészesedés ösztönző hatását. Továbbá: ha komo­lyan vesszük a vagyonérdekeltséggel kapcsolatos elképzelé­seket, akkor talán mégis csak felülvizsgálandók a nyere­ségrészesedéssel kapcsolatos mai álláspontok és megteremt­hetők annak feltételei, hogy a részesedés igenis ösztönző hatású legyen. Mindehhez persze elsősorban az kellene, hogy tisztán lás­suk: melyik vállalat miért nyereséges, illetve melyik vál­lalat miért veszteséges? Remélhetőleg segít az eligazodás­ban a tervezett adóreform, s ha ez bekövetkezik, akkor remélhetően az államigazgatás is megelégszik az általa kez­deményezett adóreform következtében befolyt összegekkel. Vagyis remélhető, hogy az adóreform által egységesen megmérhető vállalatokat külön — és korlátozó — adók már nem sújtják. Ez esetben talán megvalósítható az ere­deti elképzelés: az évenkénti nyereségből, teljesítményeik szerint differenciával, olyan arányban részesedjenek a munkavállalók, hogy ne kérdezhessék: ugyan mit ér ez? V. Cs. 1 NÓGRÁD - 1987, április 16., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents