Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-03 / 52. szám

Gorbacsov javaslatának uis«zhang;a „Megcsillant egy atomfegyvermentes Európa lehetősége" Kína képekben Sevardnadze Thai földön Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter, úton Auszt­rália felé, hétfőn rövid időre megállt Bangkokban és meg­beszélést folytatott Prem Tinszulanond thaiföldi mi. niszterelnökkel és Sziddhi Szavetszila külügyminiszter, rel. A konstruktív légkörű ta­lálkozókon mindkét fél fon­tosnak' ítélte meg a szovjet— thaiföldi kapcsolatok tovább, fejlesztését. Nemzetközi kér. désekről szólva, Sevardnadze hangsúlyozta, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a dél­kelet-ázsiai bizalom, jószom­szédság és békés együttmű. ködés megszilárdítása érde­kében. Leszögezte, hogy a Szovjetunió változatlanul tá­mogatja a Kambodzsa körül kialakult helyzet politikai rendezésére tett kezdeménye­zéseket. Thaiföldi részről kedvezően értékelték a térség biztonsá­gának szavatolására tett szov­jet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov fejtett ki tavalyi 'üagyivos7toki beszé­dében, illetve új-delhi látoga­tása idején (MTI) Jacques Ch-rac Be qiumban Hétfőn késő délután rövid munkalátogatásra Brüsszel­be érkezett Jacques Chirac francia miniszterelnök. Miután fogadta őt Baudouin király, megbeszélést folyta­tott Wilfried Martens belga kormányfővel, míg Jean Bér, nard Raimond külügyminisz­ter belga partnerével, Leo Tindemans-szal tárgyalt. A tanácskozásokon elsősor. ban közös piaci ügyekről, a tagországok befizetéseinek jö­vőbeni emeléséről volt szó. Harcok Csádban A nyugatbarát n’dzsamenai rendszer ellen harcoló csá- di erők hétfőn bejelentették, hogy egyoldalúan, háromna­pos tűzszünetet léptetnek életbe — jelentette a JANA líbiai hírügynökség. A csá- di haladó erők képviselője a líbiai Saba városban ugyan­akkor cáfolta azokat a n’dzsamenai jelentéseket, melyek szerint az elmúlt napokban heves harcok foly­tak Csád északi részén. A n’dzsamenai rádió hét­fői állítása szerint a hét vé­gén jelentős fegyveres har­cok voltak Csád északkeleti részén, Zouar város körzeté­ben. A n’dzsamenai kor­mány szerint csapatai visz- szavertek egy, a líbiai erők által indított támadást, és eközben 33 líbiai katona életét vesztette. N’dzsamenai álláspont sze­rint a kormányerők a líbiai csapatokkal harcolnak. Lí­bia cáfolja, hogy katonái je­len lennének Csádban, és hangoztatja: az afrikai or­szágban az Ideiglenes Nem­zeti Egységkormány (GUNT) harcol, mégpedig az ország tényleges függetlenségéért, a franciák által támogatott Hisszén Habré kormánnyal szemben. (MTI) Mihail Gorbacsovnak, a béke megszilárdítását és az euró­pai biztonságot szolgáló új, nagy jelentőségű javaslata különös mértékben érinti az NDK alapvető érdekeit, mert Európa közepén, a két társa­dalmi rendszer és a két kato­nai tömb választóvonalán he­lyezkedik el, ahol a nukleá­ris katasztrófa veszélye pon­tosan érzékelhető — hangsú­lyozza hétfői kommentárjá­ban a Neues Deutschland. Az NDK éppen ezért üd­vözli és teljes erejével támo­gatja a szovjet kezdeménye­zést — írja az NSZEP köz­ponti lapja „Ezt a nagy le­hetőséget ki kell használni” című kommentárjában. A Neues Deutschland, va­lamint az NDK rádiójának és televíziójának kommentárjai is emlékeztetnek arra, hogy Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke már több ízben, így az NSZEP KB ta­valy novemberi ülésén kifej­tette: a közenes hatótávolságú rakéták kérdésének megoldá­sa után az NDK területéről is kivonhatók lennének a har­cászati rakéták. ☆ Az NSZK napilapjai ki­emelik, hogy Gorbacsov fő­titkárnak, a szovjet vezetés nevében előterjesztett kez­deményezése jelentősen elébe ment a NATO'-szövetséges?1; elvárásainak, s megcsillantot­ta egy atomfegyvermentes Európa lehetőségét. Az újsá­gok mindamellett rámutat­nak, hogy a hagyományos fegyveres erők egyensúlyának megteremtése és a rövid ha­tótávolságú eszközök leépítése változatlanul nehéz problé­mákat okozhat. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely közli a Gorbacsov-nvilatkozat teljes szövegét is, igen figye­lemre méltónak nevezi a fő­titkár javaslatait a közép-ha­tótávolságú eszközök és az amerikai SDI kérdéskörének különválasztása szempontjá­ból, s megállapítja: mindez nem jelenti ugyan, hogy mos­tantól megváltozik a világpo­litika, de ha az elkövetkező tárgyalásokon fenntartják a Reagan elnök a hét végén bizalmas tanácskozásokat folytatott kormányon kívüli politikai tanácsadóival, a Tower-bizottság jelentésé­nek közzététele után ki. alakult helyzetről, saját kö­vetkező lépéseinek terveiről. Értesülések szerint tanács­adói arra sürgetik az elnö­köt, hogy ismerje el: az Irán­nak teljesített fegyvereladá­sok politikája eleve hibás volt s vállalja saját hibáját is. Paul Laxalt volt szenátor, aki Reagan szűkebb baráti köréhez tartozik, azonban azt mondotta egy vasárnapi televíziós nyilatkozatában, szovjet ajánlatot, 1987 való­ban a leszerelés esztendejévé válhat. A külügyminisztériumhoz közel álló bonni General An­zeiger szerint, amely szintén teljes szövegében ismerteti a javaslatot, a szovjet előter­jesztés a kölcsönös bizalmat­lanság vastag falának áttöré­sére szolgál, s tükrözi azt a szovjet törekvést, hogy a belpolitikai megújulást külpo­litikailag is alátámasszák. A General Anzeiger egyidejűleg — a Die Welt, a Süddeutsche Zeitung, a Stuttgarter Nach­richten és a Stuttgarter Zei­tung című befolyásos újságok­hoz hasonlóan — vezércikké­ben hangot ad annak a nyu­gati vélekedésnek is, hogv a közép-hatótávolságú rakéták felszámolása nyomán nem szabad megengedni, „a kato­nai fenyegetés súlyának más területekre való áthelyeződé­sét”. Ezért hátravan a ha­gyományos katonai egyensúly helyreállításának megoldása és a rövid hatótávolságú esz­közök kérdésének rendezése. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung és a Frankfurter Rundschau ugyanakkor jó előre figyelmeztet: a fenti egyéb szempontok hangsúlyo­zása káros lehet, mert veszé­lyeztetheti a Gorbacsov-ja- vaslatok nyomán most való­ban feltáruló leszerelési lehe­tőségeket. „A nullamegoldás »siker lehet mindkét fél szá­mára, s ebben a kérdésben csak nyertesek lehetnek” — írja a Frankfurter Rundschau. A Hangelsblatt, a nyugat­német gazdasági-kereskedel­mi érdekeltségek tekintélyes szócsöve hétfőn megállapítja: Nyugaton elsősorban az NSZK fűz reményeket a genfi tár­gyalások eredményességéhez, mert az ottani megállapodá­sok előrelendíthetik a kelet— nyugati politikai érintkezést, ennek révén pedig a műsza­ki-tudományos együttműkö­dést a Szovjetunióval. ☆ A brit kormány nevében Sir Geoffrey Howe külügy­miniszter üdvözölte hétfőn Mihail Gorbacsov javaslatát, az Európában telepített vala­mennyi közép-hatótávú nuk­hogy egyelőre kevés esélyt lát egy ilyen beismerésre, bár azt maga is kívánatos­nak tartaná. Howard Baker, a Fehér Ház új kabinetfőnöke hét­főn veszi át új megbízatását. Baker egyelőre csak kisebb személyi változásokat ter­vez az apparátusban, de máris kijelentette, hogy a legszigorúbb ellenőrzést kí­vánja megvalósítani a Fe­hér Ház minden politikai részlege, így a nemzetbizton­sági tanács apparátusának tevékenysége felett is. A volt szenátor egyelőre nem nyi­latkozott arról, mivel akarja megkezdeni a „kármentő” akciót, a súlyos politikai leáris rakétafegyver eltávolí­tására. „Üdvözlöm a szovjet javas­latot, amelynek megvalósulá­sa kedvezőén alakíthatja át a fegyverzetkorlátozási tárgya­lások és a kelet—nyugati kap­csolatok egész légkörét” — jelentette ki a brit külügy­miniszter. Helyeslőén emelte ki azt a tényt, hogy a szov­jet nyilatkozat „nem tett utalást a brit és francia füg­getlen nukleáris csapásmérő erőre”. Hozzáfűzte azonban, hogy a továbbiakban „gondos tanulmányozásnak kell alá­vetnünk a szovjet javaslat apróbetűs szövegét”. A brit diplomácia vezetője a „tüzetes tanulmányozást” igénylő kérdések között „kulcsfontosságúnak” nevezte a megállapodás végrehajtásá­nak ellenőrzését. „Most első­sorban az amerikai és a szov­jet tárgyaló félre vár az el­lenőrzési rendszabályok ki­dolgozásának feladata” — mondotta Howe. Nyomatéko­san hangsúlyozta azonban, hogy „Nagy-Britannia is be fogja tölteni a maga szerepét az oroszokkal folytatandó tár­gyalásokban, beleértve a mi­niszterelnök e hónapban sor­ra kerülő moszkvai tárgyalá­sait is”. Brit kormányforrások sze­rint Margaret Thatcher asz- szony „üdvözli” a szovjet ja­vaslatot, „feltéve, hogy kielé­gítő elrendezés jön létre a leszerelés egyéb kapcsolódó vonatkozásait illetően is”. Brit hivatalos helyen első­sorban a hagyományos fegy­veres erők „kapcsolódó vo­natkozásaira” utalnak. Ezek számításba vételét azonban — mint hangoztatják — „nem tekintik a közép-hatótávú ra­kétákról folytatandó tárgya­lások előfeltételének”. Emlé­keztetnek arra, hogy a brit kormányfő és az amerikai el­nök tavaly novemberi Camt> Dávid-i találkozóján közös álláspontként szögezték le, hogy az eurorakéták kérdését a három legfontosabb fegy­verzetkorlátozási téma egyi­kének tekintik, s ezt az ál­láspontot a NATO is magáé­vá tette. ' (MTI) botrány kihatásainak csök­kentését, de egyes értesülé­sek szerint maga is arra ösz­tönzi Reagant, hogy televí­ziós beszédében gyakoroljon önbírálatot. John Tower volt szenátor, a vizsgálóbizottság elnöke egy vasárnapi televíziós nyi­latkozatában azt mondotta, hogy a további vizsgálatnak mindenekelőtt arra kell fényt derítenie, mi történt azok­kal a jelentős összegekkel, amelyeket Oliver North al­ezredes irányításával a leg­nagyobb titokban gyűjtöttek össze — részben a fegyver- eladások hasznából —, a ni- caraguai kontrák felfegyver­zésére. A föld legnépesebb, 1 mil­liárd 60 milliós lélekszámú országában, Kínában az utóbbi évtizedben jelentősen megváltozott az élet. Célul tűzték ki, hogy az elmarad! gazdaságot mielőbb a fejlett országok színvonalára emeljék. A gazdasági reformmal pár­huzamosan törekszenek a szo­cialista demokrácia erősíté sére, a kulturális élet korsze­rűsítésére. A reformfolyamat keretében a leggyökeresebb változás a mezőgazdaságban követke­zett be. A szemtanúk beszá­molója szerint a lakosság 80 százalékát kitevő parasztság még soha nem élvezett ilyen jólétet, mint manapság A mezőgazdaság ma már teljes mértékben/ el tudja látni az ország több mint egymilliárd lakosát. A reform messzeme­nően támaszkodik a paraszti családok öntevékenységének és piaci érdekeltségének haj­tóerejére. Az ipar felfejlesztése már sokkal nehezebb és összetet­tebb feladat. A tőkehiány, az egyes területek technikai el­maradottsága hosszabb sza­kaszt igényel. Ám az utóbbi időben ezen a területen is gyorsul a fejlődés. Képeink a Kínai Népköztár­saság mindennapjairól adnak némi ízelítőt. Az 1986—1990 közötti Időszak egyik kulcsfontosságú beru­házásaként épül Kína első, 653 km hosszú, korszerű, nagy terhelésre méretezett vasútja a széntermelési központ, Ta­tung és Csinghuantao kikötőváros között. A képen: a 8460 méter hosszú Csüntusan alagút, a leghosszabb a vasút­vonalon Kina, a világ legnagyobb széntermelője. 1986-ban 870 mil­lió tonnát termeltek, az idei előirányzat 900 millió tonna. A képen: a 3 millió tonnás teljesítményűre tervezett pan- csi széntisztító üzem. A szén mosó és úsztatóberendezések kínai gyártmányúak Reagan megbeszélései Kötélhúzás az iráni beismerés körül Amerikai vendég Kínában George Shultz amerikai külügyminiszter a kínai fővá­rosban tárgyal. Ez még akkor is jelentős világpolitikai ese­mény, ha a Gorbacsov-nyilatkozat jórészt „ellopta a szín­padot” minden más külpolitikai hír elől. A Zsenmin Zsi- pao, a KKP központi lapja például egyértelmű elismerés­sel és érdeklődő várakozással kommentálta az új szovjet javaslatokat, s ez jól érzékelteti: sok minden megváltozott a világpolitikában azóta, hogy — éppen másfél évtizede, 1972. február 28-án Sanghajban — aláírták a nevezetes kí­nai—amerikai közleményt a két ország kapcsolatairól. Akkor, tizenöt esztendeje az aláírás legfőbb külpolitikai célja mindkét részről a Szovjetunió katonai-diplomáciai bekerítése, elszigetelése, gyengítése volt. A most Pekingbe látogatott amerikai külügyminiszternek már aligha lehet­nek blyan illúziói, hogy a Kínai Népköztársaság a másfél évtizeddel ezelőtti szovjetellenes célok jegyében lehet 2 NÓGRÁD - 1987. március 3., kedd Washington partnere. Ehhez alapvetően megváltozott mind a szovjet—kínai, mind a kínai—amerikai viszony jellege. A szovjet—kínai viszony változását nemcsak a Gorba­csov-javaslat kínai kommentálása tükrözi. Shultz már Kí­nába érkezett, szovjet kollégája pedig nagy ázsiai körútra indult, amikor a moszkvai televízió Kilences stúdió című reprezentatív műsorában Igor Rogacsov, a területileg ille­tékes szovjet külügyminiszter-helyettes szükségesnek látta annak hangsúlyozását, hogy „a hatalmas gazdasági és em­beri potenciállal rendelkező Kína a maga nemzetközi te­kintélyével igen konstruktív szerepet játszhat az ázsiai— csendes-óceáni térségben”. A voltaképpen szívélyes kínai—amerikai kapcsolatokat néhány tényező árnyékolja be. Pekingben úgy látják. Taj­van még mindig túl nagy gazdasági és katonai segítséget kap Washingtontól, bár az szavakban egyetért az „egy Kí­na” koncepcióval. További „árnyék” az a máig tartó ame­rikai csalódás, amely a kínai—amerikai gazdasági csere nagyságrendjével kapcsolatos. A nagy kínai belpolitikai nyitás után bizonyos amerikai körök évtizedeket átívelő milliárdos szuperüzletekre számítottak. Ezeknek azonban határt szabtak — a nemzetközi helyzet változása mellett — bizonvos belső kínai realitások is. A nyilvánvalóan szívélyes hang mellett a jelentős ven­dég mostani tárgyalásai is csak e realitások medrében foly­hatnak. Harmat Endre A parasztok még soha nem éltek ilyen jól. A Szun család a Pckingtől 40 kilométerre északkeletre fekvő Sang Nian faluban Jellemző kép, utcai árus és kerékpáros Sang Nianban

Next

/
Thumbnails
Contents