Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT../NÓGRÁDI TÁJAKON... Attasétól a kóbor vándorig Fogadó a Hátra lábánál Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek jobb kihasználá­sa, a kül_ és belföldi turiz­mus fellendítése Nógrád me­gyében is a kiemelt fontos­ságú feladatok sorába tarto­zik. A vidék természeti adott­ságai, festői környezetben levő szállodái, fogadói és ven­déglátó-ipari egységei egyre inkább a kulturált szolgálta­tás. a vendégmarasztaló ki­szolgálás jegyében jönnek lét- rilletve újulnak meg. Szorospatakon több mint három éve üzemel a Nógrád Megyei Idegenforgalmi Hiva­tal fenntartásában a Mátra fo­gadó. A környék —, amelyet a hosszú távú megyei elkép­zelések alapján üdülőövezet­té nyilvánítanak — ideális feltételeket biztosít a kikap­csolódni, üdülni vágyóknak. A fogadóban hét szoba és két lakosztály áll a vendégek ren­delkezésére, árai mérsékel­tek. Továbbképzéseknek és tanács­kozásoknak is otthont adnak, a megye vállalatai és közin­tézményei bérelik ki a foga­dót szakmai összejövetelek, fó­rumok céljára. Nevezetes ha­zai és külföldi politikusok is megfordultak már Szorospa­takon, s jól érezte magát a fogadóban a finn attasé és a kemerovói delegáció- Hosz. szabb-rövidebb ideig itt ven­dégeskedtek az NSZK-ból és az NDK-ból érkező vadász- társaságok. A negyven férőhelyes étte­rem lakodalmak és egyéb csa­ládi rendezvények lebonyolí­tására is kiválóan alkalmas. Az étkekről a Nógrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat helyi egysége gondoskodik. A me­nüt a személyzet és a vendé­gek közös elképzelése szerint állítják össze. A forgalom a vasárnapi helybeni főzést egyelőre nem indokolja. A fogadóban megszállók in­formációs igényeit a hétfős személyzet — köztük az éj­jel-nappali ügyeletet tartó portások — elégítik ki. A vi­dék főleg tavasztól őszig csa­logatja ide a turistákat, a hegymászás, a kirándulás, a jó levegő szerelmeseit. Ebben a tavasz eleji télben inkább nászutasok és néhány kóbor vándor vetődik a Mátra lábá­nál megbúvó hangulatos fo­gadóba. »mely úiabb bázisa a fellendülőben levő nógrádi turizmusnak. Ferdül a ferde torony ' A pisai román dóm mellé épült, azonos stílusú harang- torony — a pisai ferde torony — évente átlagosan 1,26 mil­liméterrel tovább dől; elhaj­lása a függőlegestől már 4,3 méter. Egyes szakértők úgy •vélik, hogy a nevezetes ha­rangtorony (campanile) 2—3 évtizeden belül leroskad, ha meg nem állítják lassú dőlé­sét. Az olasz illetékesek e ve­szély láttán, felhívást intézi tek a világhoz: aki tud, öt­leteivel segítsen megóvni az egyetemes emberi kultúra eme jjelességét! Kérő szavukra számos komolytalan, s csak •néhány komoly elképzelés érkezett válaszul- íme néhány a bohó ötletek közül: Vessenek acélhurkokat a torony derekára és a sodrony- kötelek végeit erősítsék hő­légballonokhoz! Azok majd fölfelé húzzák a nyolcszintes építmény 14 és fél ezer ton­nás kőtömegét, visszatartva a továbbdőléstől. Még ennél a borgőzös öt­letnél—, mely földhöz ragadt léghajót csinálna a középkori toronyból — nos, ennél is van csacskább: dugjanak ván­kost a beteg épület feje ^lá. vagyis építsenek a dőlés felő­li oldalára valamilyen köz­hasznú építményt, amelynek azután a gyengélkedő campa­nile nekivethetné hátát, vagy édesen reáhajtiiatná fejét. A városban pezsgő turizmust te­kintve, szállodaépület volna a legcélszerűbb — javallottá a hasznosat még hasznosabbal egymásba fonó, megejtő idea szülője, ki merő szerénységből elhallgatta nevét. A komolyan vehető ötletek legjavát kiszűrve, és eggyé ötvözve, az olasz műemlékvé­dő hatóság stabilizációs ter­vet készített, mely a kilenc­venes években valósul meg — két, esetleg három lépés­ben. A pisaiak berzenkednek e terv ellen; nem kívánjak man­kóra támaszkodó rokkant­ként látni híres-neves kedven­cüket, s amúgy is félve fo­gadnak minden „műtéti be­avatkozást.” Az eddigiek kö­zül ugyanis még azok voltak a legjobbak, amelyek legalább kárt nem okoztak, ha nem is használtak. 1933-ban ugyanis oly avatat'an kézzel nyúltak a romgn építészet e remeké­hez. hogy az hirtelen néhány centiméterrel tovább ferdült. Bátonyterenyén a Házépítők Boltjában 30 millió forintos árukészlettel készültek fel a tavaszi építkezések kezdetére. A széles áruskála megkönnyí­ti az építkezők gondját, hi­szen egy helyben lehet besze­rezni a szükséges anyagokat. — bp — Megbetegedés Borsodban — vaddisznó* kolbásztól Csütörtök reggelig 26 bete­get szállítottak a miskolci és a kazincbarcikai kórházba trichinellózis fertőzés okozta megbetegedéssel, egy beteget pedig a budapesti László kór­házban ápolnak. A megbete­gedés forrása — amint a Bor­sod Megyei KÖJÁL labora­tóriumában megállapították — a páciensek által fogyasztott füstölt vaddisznókolbász. A baj úgy kezdődött, hogy február elején Molnár Gábor szendrői vadász egy lelőtt vaddisznót talált portyája közben. Ezt hazavitte, majd szalonna és más adalékok hozzáadásával — Antal Béla szendrői lakossal közösen — a vaddisznóhúsból mintegy 30 kiló kolbászt készítettek, s felfüstölték, az oldalast, a csülköt. A kolbászból több is­merősüknek adtak kóstolót. A vadhús azonban trichinel- lával fertőzött volt. E parazi­ta okozta megbetegedés hatá­sa néhány napi, esetleg heti lappangás után érzékelhető hasmenés, arcödéma és ki­ütések formájában.( A szendrői körzeti orvos az első betegen március 5-én észlelte a fertőzés jeleit, s a pacienst a kazincbarcikai kór­házba utalta. Azóta úiabb huszonöt ember került oda és a miskolci Semmelweis kór­házba. Amint az egészségügyi szervek felderítették: a kol­bászból 40-en fogyasztottak, tehát még további megbete­gedések várhatók- A kórhá­zaktól és a KÖJÁL vezetőitől kanott táiékoztatás szerint a betegek állapota kielégítőnek mondható. Marka néni Szeretnék fellépni a tévé Ön: jelölt műsorában. Hogy lás­sák, van aki szeret szlovákul énekelni... Mindenki csak így hívja Koczur Pálnét Kétbodonyban. Nem csak az egyszerűség kedvéért van ez így, inkább a szeretet és tiszteletnek a je. le. A TOT országos vers- és prózamondóversenyén Marka néni és a „művésztárs” Czig- land Jánosné harmadik helye- zést értek el. A hajdanvolt kétbodonyi fonók világát ele. venítették fel produkciójuk­ban. Vastapsot kaptak a hálás közönségtől és elismerő szava­kat a szigorú zsűritől. Nem volt könnyű az út a novem­beri döntőig. Salgótarjáni és egri pódiumon kellett számot adni tudásukról. Marka néni a hosszú torná- cos ház bejáratánál, moso­lyogva fogadja a látogatót. Ünneplő melegkendője ri'Gcs összekötve, csak sebtében kan­ta a fejére, amikor kiszaladt a gangra. Szíves szavakkal tessékel beljebb a lakásba. A falakon képek, a padlón rongyszönyeg. A nagy cse­répkályha barátságosan du­ruzsol. Patikatisztaság minde­nütt. — Hogyan kerültünk a fő­városba? Holes Imréné kör­zeti védőnő biztatott bennün. két: „Marka néni, Teri néni próbálják meg!” — Nem volt nehéz elökotorni történeteket, régi verseket, meséket. Két­bodonyban valamikor kedvel­ték a fonót. Harminc-negy­ven éve még nem volt tele­vízió, rádió, mozi, diszkó. Té­li estéken mentünk a fonóba. Az öregek rokkán. a fiata­labbak orsóval fontak. Ügy ültünk a fal melletti lócákon mint a pipiskék, s hallgattuk a meséket, történeteket. Be­lénk ivódtak, örökre megma­radtak emlékezetünkben. Meg aztán segít ez a nagy könyv, amelybe mindent fel­jegyeztem : rigmusokat, népi haoyományokat. meséket. Olyanokat, amely az itt élő emberek világából valók. A döntőn Szent Péterről meg a huncut papról szóló történe­tet meséltük el —, közben Rendhagyó tanácstagi beszámoló Választ vár a választó Bevallom, magam is régen jártam már Salgótarjánban, a Béke-telepen. Éppen ezért a 12. számú választókerület tanácstagi beszámolójára a kezdés előtt jó egy órával ér­keztem. Jártam a Micsurin utcát, sétáltam a Néphadsereg úton gyönyörködtem a Schön herz utca lakóházaiban s fentről letekintettem a Vörös Hadsereg útra. Egymással ve­tekedő, szebbnél szebb kertes családi házak terülnek el Ka­rácsony Ágnes tervezőmérnök, tanácstag választókörzeté­ben. A kertek ilyentájban is gondos házigazdákról tanúskod­nak. Autók sem zavarják a csendet, néha-néha egy-egy ku­tya vakkant a portákon. Igazi családias körzet ez. A négy utcát Béke-telep néven ismerik Salgótarjánban. A körzet lakosságának mintegy 80 százaléka idősebb ember. Az iskola étterme majdnem kicsi, hiszen több mint fél- százan várakoznak a tanács­tagra. Mint derült égből a villámcsapás, a tanácstag he­lyett síró édesanyja érkezik, s közli: a lánya magas lázzal fekszik; nem tudja megtarta­ni a beszámolóját. Béres Já­nos, a Hazafias Népfront vá­rosi körzeti bizottságának el­nöke feltalálja magát- Elkéri a tanácstag beszámolóját, s, hogy a választópolgárok ne csalódjanak, felolvassa a je­lenlevőknek. Feloldódik a feszültség, egy­re nagyobb az érdeklődés. A béke-telepieket is érdekli, ho­gyan fejlődött a város a múlt évben? Mennyi lakás épült a megyeszékhelyen? Hogyan alakult az ivóvízellátás, meny­nyit költöttek a szennyvízhá­lózatra, mennyi új középüle­tet adtak át tavaly, milyen új tanácsi rendeleteket hozott a testület? Figyelemmel hallgat­ták azt is, hogy a Salgótarjá­ni Városi Tanács milyen cé­lok megvalósítását határozta el az 1987. évi fejlesztési ter­vében. Legjobban érdekelte őket a saját környezetük. A tanács­tag által elkészített beszámoló mindjárt a gondokkal kezdő­dött. Például, hogy a szenny­vízcsatornát még ma sem vet­te át üzemelésre a víz- -és csa­tornamű vállalat; mi több: néhány lakás még nincs is bekötve. Nem égnek, avagy csak pislákolnak a közúti vil­lanylámpák; megszűnt a Vö­rös Hadsereg úton levő hen­tesüzlet; jóformán semmit sem tudnak arról, mi lesz a gázbekötéssel? A Vörös Hadsereg úton a posta ugyan elhelyezett egy nyilvános telefonfülkét, de ir­ritálja a lakosságot —, bár külső okok bőven vannak —, hogy még ma sincs bekapcsol­va a hálózatba. Elkészült az iskola melletti sportudvar; társadalmi munkában 5000 palántát ültettek ki a béke­telepiek, s, hogy tiszták az utcák, és a játszóterek, azaz ott lakókat, és az egészség- ügyi szakiskola tanulóit di­cséri. Sok szó esett a terület- fejlesztési hozzájárulás fel- használásáról is­De nézzük csak közelebbről ezt a rendhagyó tanácstagi be­számolót. A vita három té­ma köré csoportosítható: a gázbekötés, a szennyvízcsator­na végleges megoldása, és a közérdekű bejelentések. Schu- lyer Gyula, Visnyár Sándor, Varga Dezső, Krajcsi László, Hárskúti József, Komka Gyu­la és mások, a gázvezeték építésére voltak kíváncsiak. Egyöntetű volt a felvetés: szá­mítsanak-e rá, vagy ne, hi­szen már a jövő télre kell készülni. Mivel sok az idős ember, már most ki kell váltani a nyugdíjas-tüzelő­utalványt, már most fel kell tölteni tüzelővel a pincéket. A gáz bevezetése szükséges, hi­szen az itteni lakóházak szin­te ontják a füstöt a városra. Azért is fontos lenne a vej zeték építésének a tisztázása, mert elöregedett a béke-tele­pi vízhálózat, s, ha már fel­bontják az utat —, amint ezt Krajcsi László is megfogal­mazta —, egyszerre kellene el­látni ezeket a feladatokat, össze kellene hangolni a mun­kát. így több millió forintot lehetne megtakarítani. Igaz, ígéret már sok van, de hogy hol tartanak a terve­zéssel, a gázvezeték-építési társulással? Erre választ kel­lene adni a választópolgárok­nak, sürgette Visnyár Sándor, György Pál és Mezei Sándor. Hangonyi László és Hárskúti József a házadó után érdek­lődött- Még semmit sem tud­nak. Mennyit és miért kell fi­zetni? Sok szó esett a környe­zetvédelemről. A városgazdál­kodási vállalat szerződésben a heti háromszori szemét­szállítást vállalta. Ez egyre kevesebbszer fordul elő. Szin­te szemétdombbá változik már a Béke-telep egy-egy utcája. Több mint kétszáz család nevében vitatkoztak a tanács­tagi beszámolón a választók. Szinte valamennyi felszólaló hangot adott annak: tudják, milyen a teherbíró képessége a tanácsnak, a népgazdaságnak, éppen ezért megértőek is. A gázvezeték megoldását társa­dalmi munkájukkal is segítik.' De, amiben a tanács segítheti — elsősorban a tárgyilagos tájékoztatásban —, azt jogo­san igénylik, csakúgy, mint a kisebb, de a lakókat bősz» szántó hibák megszüntetését! A tanácstagi beszámolónak otthont adó iskola falán a márvánvtáblán olvastam: „Ha­zánk felszabadulásának 30- év­fordulója és a XI. pártkong* resszus tiszteletére társadal­mi munkában építették akis- iparosok, az építőipari szak- középiskola tanulói és so>an mások, 1974-ben”. Ez a táblai azt is jelenti: a béke-telepiek képesek az összefogásra. Somogyvárl László Szamovár — nyírfából Különleges szamovárt őriz­nek Jenyiszejk város múzeu­mában. A szamovár helybeli mester, Tyimofej Jermolajev munkája, aki nyírfából farag­ta ki a néhány személyes te­áskészlettel együtt. Az ezermester speciális ke­verékben tárolta néhány évig a fát. A szamovárból nyugod­tan lehet teát inni. A múze­umnak gazdag gyűjteménye van réges-régi szamovárok­ból. Akad köztük kúp és koc­ka alakú, sőt még répa formá­jú Is. fontunk, hogy élethübb le­gyen az előadás — hiszen ezt is gyereklányként hallottam a fonóban. Mondhatom ferge­teges siker volt, a közönség dőlt a nevetéstől. Még a te­kintélyes zsűri is mosolygott. Jancsó Adrienn mondta a versenyt értékelve, hogy eze­ket a történeteket hallva úgy érzi, közelebb került a nép leikéhez. Értékes szép szavak ezek. s ha egy kicsit ránk is gondolt, akkor nagyon boldog vagyok!. — Van-e még más boldog­ság? — A gyerekeim és az uno­kák. Nyaranta itt van mind a hat unokám, örömöm telik bennük! Hatvanöt éves va­gyok. Tizennégy éve rokkant- nyugdíjas, A szövés, fonás és a hímzés tölti ki az időmet, csinosítgatom a házat. Várom a tavaszt, a jó időt. A har­madik helyezés egyhetes le- ningrádi kirándulást is jelent. Már az útlevelemet is elintéz, tem. Nagyon készülök az uta­zásra. Néha azon kapom ma­gam, hogy képzeletben ott va­gyok a leningrádi utcákon.., A magnézium mint görcsoldó Hazai kutatók régóta hang­súlyozzák a magnézium jelen­tőségét a mindennapos táplál­kozásban. Egy közelmúltban az NSZK-ban megtartott beL gyógyászkongresszuson szó volt arról, hogy a kálium után a magnéziumnak van a legnagyobb jelentősége a sejt­jeink anyagcsere-folyamatai­ban- Az ember testében 24— 28 g magnézium található. A táplalkozástudomány művelői szerint szervezetünk magné­zium-egyensúlya akkor van meg, ha mindennapos étren­dünkkel 400—450 milligram­mot veszünk magunkhoz. Ke­vert, vegyes étrend fogyasz­tása esetén magnéziumigé­nyeinket ki is elégítjük, de fiatal leányok, terhesek és szoptatós anyák néha többet igényelnek. Bonyolítja a magnézium- anyagcsereellenőrzését, hogy a vérben mért értékek gyak­ran nem tükrözik a vörös vér­tesiekben foglalt magnézium­értékeket. Olyan esetekben, amikor a vörös vértestekben mért magnéziumérték alacso­nyabb volt, magnéziumpótlás­sal a szívkoszorú-érgörcsben (angina-pektorisban) szenve­dő betegek rohamainak szá­mát és azok súlyosságát je­lentősen sikerült csökkenteni. Különösen eredményes volt a magnéziumadás az eddig gyógyszeresen gyakran befo­lyásolhatatlan nappali és éj­szakai lábikragörcsök ellen. Ezek a lábikragörcsök főkép­pen a váltpzás kora utáni nőknél fordulnak elő, gyak­ran éjszaka felébrednek ál­mukból, és fénytelenek fel­kelni. Magnézium segítségé­vel az ilyen betegek 40 szá­zalékának lábikragörcsét tel­jesén sikerült megszüntetni, további 56 százalékukat pedig majdnem tünetmentessé ten­ni. Jótékony hatást észleltek még magnéziumtól idegfe­szültség! állapotokban, és oxalát vesekő megelőzésében­Újabb élelmiszerüzletek Számos élelmiszerboltot épí­tenek az idén Pest megyében. Az új boltok létesítéséhez eb­ben az évben tízmillió forint­tal járul hozzá a megyei ta­nács, és sok helyen a lakos­ság is kiveszi a részét a mun­kából. ABC-áruházzal gyara­podik Cegléd, Törökbálint és Biatorbágy, s Nagymaroson, valamint Kerepestarcsán • is megkezdődött egy-egy nagyobb. ABC-áruház építése Ezek át­adását jövőre tervezik, csak­úgy mint a Bugyi községben és Tökölön létesülő boltokét. Az elmúlt három évben a SZÖVOSZ akciójának kereté­ben a megye 1500-nál kisebb lélekszámú településein több mint száz boltot, vendéglátó- egységet korszerűsítettek, sze­reltek fel hűtőpultokkal az alapellátás feltételeinek javí­tására. A megyei tanács most felmérte, hol vannak még olyan területek, ahol különö­sen fontos lenne a kereske­delmi egységek korszerűsíté'-e. Ennek alapján még az idén 20—25 üzlet bővítését, moder. nizálását szeretnék elvégezni. NÓGRÁD — 1987. március 13., péntek 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents