Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

Magyar—NDK barátsági nap Salgótarjánban Nógrádban kevesebb a fiatalkorú bűnelkövető Magyar—NDK barátsági na­pot tartottak csütörtökön Sal­gótarjánba. ahol a Hazafias Népfront városi bizottsága, a mozgalom aktivistái több ren­dezvényen méltatták a két •nép kapcsolatát, együttmű­ködését. Ez alkalomból Sal­gótarjánba NDK-delegáció lá­togatott, amelyet dr. Herta Kuchrig professzornő. az NDK tudományos akadémia szocio­lógiai intézetének igazgatója vezetett. A vendégeket a megyei nép­frontbizottság székházában Petesházi Gábor, a HNF Sal­gótarján Városi Bizottságának titkára tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági, politi­kai életéről, a népfrontmozga­lom törekvéseiről. Jelen vol­tak a megbeszélésen a városi bizottság alelnökei, s Kazinczi Pál. a HNF Nógrád Megyei Bizottságának helyettes titká­ra. Ezután a BRG salgótarjáni gyárát keresték fel német vendégeink, ahol a szakmai, s a társadalmi szervek vezetői adtak tájékoztatást az üzem­ben folyó munkáról, a dol­gozók élet- és munkakörülmé­nyeiről, különösen a nőkkel való törődésről­A barátsági nap program­jaként délután a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házában az NDK nő- és csa­ládpolitikai kérdéseiről esett szó. dr. Herta Kuchrig elő­adásában. A résztvevők, Vö­röskereszt- és népfrontaktivis­ták. a megyei családvédelmi tanács tagjai tájékoztatást kaptak a Német Derpokrati- kus Köztársaság társadalom- politikai helyzetéről, a csa­lád nevelési szerepéről, a há­zasságok, a női emancipáció témaköreiről. Német vendégeink itt-tar- tózkodásuk során megismer­kedtek Salgótarján déli és északi városrészeivel, elláto­gattak a József Attila Váro­si-Megyei Művelődési Köz­pontba, majd a Beszterce-la- kótelepi nőklub meghívásának tettek eleget, ahol az érdek­lődő közönség, s a népfront­aktivisták kérdéseire válaszol­tak. Kedvező évkezdés Növeli termelését, exportját és nyereségét a mátraterenyei varroda Élüzem címre pályázik a Páva Ruhagyár Il-es számú üzeme- A mátraterenyeiek jo­gosan reménykednek az elis­merés elnyerésében, ugyanis az elmúlt évben valameny- nyi tervmutatójukat túltelje­sítették. Földes Istvánná műszaki ve­zetőtől megtudtuk: a munkás­gárda az idén tovább akarja növelni a termelését, az ex­portját és a nyereségét. Az előirányzott árbevétel 127 mil­lió 871 ezer forint, s ehhez 19 milliós nyereség elérését fűzték ki célul. A kedvező év­kezdés arra enged következ­tetni, hogy a kollektíva., fel­nőtt a feladatokhoz, megfelel a megnövekedett követelmé­nyeknek. Ennek igazolására egvetlen adat: januárban és februárban együttesen 107 százalékra alakult az árbevé­tel. A mátraterenyei üzemben egyébként kétszázan dolgoz­nak. túlnvomó többségben asszonyok és Ián vök. A var­rónők 80 százalékban tőkés­bérmunkát végeznek, női blú­zokat, ruhákat és kosztümö­ket varrnak. Jelenleg három svájci és két NSZK-beli cég­gel áll üzleti kapcsolatban az1 üzem, s a megrendelők igé­nye roppant változó. A Bog­A varrónők túlnyomó többsége ma már a legszebb kosztü­mök megvarrására is képes. Fotó: Kulcsár ner cég például méretre sza­bottan szállítja az alapanya­got, míg az Iringer Budapest­re fuvaroztatja a felsőruhák- nakvalót, ahol aztán elvég­zik a szabást, majd Mátratere- nyén a varrást­Az üzem az ez évi terme­lésének mintegy 60 százalé­kát exportálja, s ennek két­harmada a nyugati kivitel. Szovjetunióba fehérneműket varrnak a pávások, tízezres tételben. Mivel az üzemi mun­katerem már meglehetősen zsúfolt, ezért több mint szá­zan odahaza dolgoznak. A szovjet megrendelésnek kizá­rólag a bedolgozók tesznek eleget. 500 millió forint értékben Kereskedelmi bank első kötvénykibocsátása A január óta működő keres­kedelmi bankok közül első­nek a Budapest Bank Rt. bo­csát ki kötvényt forrásainak bővítésére. 500 millió forint értékben. Az értékpapírok jegyzése megkezdődött. A Budapest Bank kötvényét vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek vá­sárolhatják. Az értékpapír vál «ózó kamatozású, amely igazodik a Magyar Nemzeti Bank által egy évnél hosz- szabb lejáratra nyújtott refi­nanszírozási hitelek kamatá­hoz. A kötvény kamata min­dig fél százalékkal meghalad­ja »z MNB által kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatát. így a hétéves lejá­ratra kibocsátott értékpapír kamata az első esztendőben 11 százalék lesz. A bank sz értékpapírok for­galomba hozásából származó pénzt beruházási hitelekre használja fel, a korábban már megkezdett fejlesztések mel­lett, enélkül nem lenne szá­mottevő lehetősége arra, hogy az idén újabbakra is hitelt nyújtson. Az értékpapírok for. galomba hozásával a vállala­tok ideiglenesen, vagy hosz- szabb időre be nem fektetett pénzét gyűjtik össze és cso­portosítják át jövedelmező fejlesztésekre. Számos válla­lat rendelkezik ilyen forrás­sal, amire bizonyíték, hogy a kötvénypiacon élénk forgalom tapasztalható. A vállalati köt­vények kereslete jelenleg lé­nyegesen meghaladja a kíná­latot. A bank a kis és közepes nagyságú vállalatok számára növeli a hitelkínálatot. Első­sorban a kisebb hiteligényű fejlesztéseket kívánja a köt­vényekből befolyó pénzből fi­nanszírozni. Emellett elsőbb­séget biztosít a népgazdasági célkitűzések megvalósítását — a racionális energiafelhaszná­lást, anyagmegtakarítást, hul­ladékok és másodlagos nyers­anyagok hasznosítását — szol­gáló fejlesztéseknek. Az ezek­hez kapcsolódó állami foná­sok egy részét is — az Állami Fejlesztési Intézet megbízásá­ból — a Budapest Bank Rt. folyósítja. Rekonstrukciós előkészületek Nagyszabású rekonstrukciós program előkészületei kezdőd, tek Vácott, a Cement- és Mészművekben. Az összesen négy és (fél rnililiárd forintos felújításban részt vevő válla­latok számára most jelölik ki a felvonulási területet, ahová majd az anyagtelepet, barak­kokat helyezik el. A rekonst­rukció során a gyárban meg­épül az ország leghosszabb forgókemencéje, amely a je­lenlegi elavult három kemen­cét váltja fel, továbbá ener­giatakarékos gyártósorral, kldnkerüzemmei bővül a ce­mentgyár. Egy nagycsarnokot is. kialakítanak, ahol a nyers­anyagot zárt helyen tárolhat­ják majd. A munkálatok ugyancsak jövőre indulnak, de a rekonstrukcióhoz csatla­kozó néhány korszerűsítésre már most sor kerül. így a gyár kőbányájában egy mo­dernebb kőtörő berendezést ál­lítottak be, s a régi kötélpá­lyás rendszer helyett zárt. két és fél kilométer hosszú szál­lítószalagon juttatják a nyers­anyagot az üzembe: jelenleg a szalag próbája van soron. Ezzel a megoldással zaj- és pormentesen, kevesebb mun­kaerővel juttathatják az alap­anyagot a gyárba, s folyama­tosabbá válik a pótlása. Beszélgetés dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel A közvélemény előtt ismeretes, hogy az Országgyűlés ta- tavaszi ülésszakán, a Minisztertanács javaslatára meghall­gatják a képviselők a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a legfőbb ügyész beszámolóját. Hogyan alakul Nógrádban a bűnözés — erről kérdeztük a parlamenti ülésszak előtt dr. Csonka Tibor megyei főügyészt. — A bűnözés 1986. évi ér­tékelésénél abból kell kiin­dulni, hogy hazánk — nem­zetközi összehasonlításban — továbbra is a szélsőségektől és a széles körben riadalmat keltő bűncselekményektől mentes államok közé tarto­zik — mondotta bevezetőben dr. Csonka Tibor. — Ezzel együtt tény, s erre az MSZMP KB 1986. novemberi határo­zata is rámutatott, hogy az utóbbi időben tanúi lehetünk az állampolgári fegyelem saj­nálatos lazulásának. Ennek egyik megnyilvánulási formá­ja a bűnözés emelkedése. — Mennyiben érvényes ez Nógrád megyére? — A kedvezőtlen jelenség alól Nógrád sem kivétel. Sőt, a bűnözés növekedésének mértéke valamelyest megha­ladja az országosan észlelt 10,3 százalékot is. Az 1985- ben tapasztalt csökkenés után ugyanis az elmúlt évben je­lentősen, 11,9 százalékkal nö­vekedett az elkövetett bűn- cselekmények száma. — Itt az ideje tehát meg­kongatni a vészharangot? — Erre semmi okunk! Ha ugyanis közelebbről szemügy­re vesszük a Nógrád megyé­ben elkövetett 3014 bűncse­lekményt, akkor nyomban megállapíthatjuk: a megye közvéleményét különösen nyugtalanító ügy jóformán egy sem akadt közöttük. A nyugati típusú, „keményebb” bűnelkövetés egyáltalán nem fordult elő, miként ismeret­len a klasszikus értelemben vett szervezett bűnözés és a bűnöző alvilág is. — Milyen tapasztalatokról számolhat be a bűnözés ösz- szetételének változása te­kintetében? — A legjelentősebb az emelkedés az erőszakos, ga­rázda jellegű bűncselekmé­nyek csoportjában. A 41,9 szá­zalék jelentősen meghaladja az országosan észlelt 7,8 szá­zalékos növekedést. Ezen be­lül 36,9 százalékkal több sú­lyos testi sértést követtek el a megyében, míg az ember­ölések, illetve az ilyen bűn­cselekmények kísérlete miatt inault bűnügyek számában nincs változás. Figyelemre méltó, hogy a garázdaság el­követésének gyakorisága több mint 70 százalékkal haladta meg az előző évit. Ezzel ösz- szefüggésben szólnom keli ar­ról, hogy mintegy 15 száza­lékkal növekedett az alkohol közrehatása alatt elkövetett bűncselekmények száma. Ez azt jelenti, hogy az összes is­mertté vált bűncselekmény mintegy egyhatodánál kimu­tathattuk az alkoholfogyasz­tást. — Az alkoholizmus szerepe a bűnözésben régen közis­mert, kiváltképpen az erősza­kos jellegű cselekményeknél. Hallhatnánk erről részlete­sebben? — A Nógrádban előfordult erőszakos bűncselekmények tetteseinek és sértettéinek je­lentős része a cselekmény időpontjában — különböző fokban — alkoholos befolyá­soltság alatt állt. A sértettek­nél ez szerepet játszott a provokatív, kihívó magatar­tásban, az elkövetőknél pe­dig a sértésre való reagálás módjában. Az emberölési ügyek tapasztalataiból egy­értelműen megállapítható, hogy az alkohol nemegyszer ölt 1986-ban is, miként ki­mutatható közrehatása a köz­lekedési bűncselekmények jó részénél is. Nem hagyta érintetlenül az italfogyasztás a vagyorj elleni bűncselekmé­nyeket sem. Különösen igaz ez a rablásokra — számuk egyébként csaknem megdup­lázódott az egy év alatt —. s a lopások jó részénél is „ital­ra kellett” a bűncselekmé­nyekkel megszerzett pénz vagy egyéb érték. — Itt helyénvaló szólni arról: milyen a vagyon el­leni bűncselekmények össz­képe? — Az összes bűncselek­ménynek csaknem a felét to­vábbra is ez a kategória ad­ja. A társadalmi tulajdon el­leni „támadások” száma — az országos aránnyal megegye­zően — 7,3 százalékkal nőtt. Mindez arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a megelőzés érdekében tett intézkedések még mindig nem elég haté­konyak. Az országosan ész­lelhető jelentős növekedéssel szemben ugyanakkor csak­nem négy százalékkal csök­kent Nógrádban a személyek javainak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. — Minek tulajdonítható ez a változás? — A csökkenés arra utal, hogy az állampolgárok az el­múlt évben nagyobb gondot fordítottak értékeik védelmé­re. Ebben nyilvánvalóan sze­repe van a sajtónak és egyéb tömegkommunikációs eszkö­zöknek is, amelyek követke­zetesen felhívták a figyelmet a megelőzés jelentőségére. A vagyon elleni bűncselekmé­nyek abszolút száma azon­ban még igen jelentős. Ez az­zal magyarázható, hogy to­vábbra is jelen vannak min­dennapi életünkben az úgy­nevezett kriminogén ténye­zők. Ezeknek a számlájára ír­hatók a bűncselekmények, s ezen belül a vagyon elleniek. — Felsorolna néhányat az említett kriminogén ténye­zők közül? — Ezek közé tartoznak a közismert gazdasági nehézsé­gek, problémák következmé­nyeként kialakult társadalmi beilleszkedési nehézségek, de­vianciák: a hátrányos, illetve többszörösen hátrányos hely­zetű társadalmi rétegek, cso­portok helyzetének romlása, egy részüknek a társadalom perifériájára való sodródása. A sor folytatható a vagyoni helyzet polarizálódásával, az életformában bekövetkezett deformációkkal épp úgy, mint a család válságával vagy az értékrendek bizonyos fokú felborulásával. Mindezen túl­menően hatással van a bűnö­zés alakulására a turizmus lehetőségeinek bővülése is. 1986-ban például csaknem 64 százalékkal nőtt a deviza- gazdálkodást sértő bűncselek­mények száma. Divattá vált az értékes külföldi híradás­technikai cikkek behozatala a devizajogszabályok meg­sértésével. Ehhez nemegyszer fiktív ajándékozóievelet is felhasználtak. Meg kell em­líteni, hogy a külföldi állam­polgárok egy része is vét a devizajogszabályaink ellen. Jelentősen nőtt a közélet tisztaságát veszélyeztető bűn- cselekmények száma. Különö­sen a korrupcióé, immár nem­csak a gazdasági szférában, ahol is azt a hiánycikkek hív­ták életre. A korrupció mi­att büntetőjogilag felelősség­re vont személyek körének bővülése egyúttal jelzi a bűn­üldöző és igazságszolgáltató szervek következetesebb, szi­gorúbb fellépését is. — Mindent összevetve: hogyan értékelhető Nógrád megye bűnözése, az elmúlt évi adatok tükrében? — A megyében megnöve­kedett a bűnözés, az emel­kedés a bűncselekmény-kate­góriák többségét érintette. A bűnözés intenzitásának az a mércéje, hogy tízezer lakosra hány bűnelkövető jut. Az 1985. évi 114.6-ról ez a mu- tatószárn is emelkedett 129.4- re, ezzel azonban még min­dig a tizenötödik helyen va­gyunk a megyék között. Ez azt jelenti, hogy Nógrád me­gye a növekedés ellenére is változatlanul a bűnügvileg legkevésbé fertőzött megyék közé tartozik — mondotta be­fejezésül dr. Csonka Tibor megyei főügyész. Kelemen Gábor / EK—257 típusú komposz­táló, kerti zöldmaradvá- nyok, vékony ágak. szőlő- venyigék komposztálására. Rotációs kapaadapter, szintén a HERMES kíná­lata Minimo Plus légpárnás fű nyíró gép a Vasért boltjai­ban kapható. (Fotó: Hauer Lajos) „T AT ASZ A TÉLBEN” Kar meg ho bontja a kerteket, a gon­dos kiskertművelők már megkezdték a tavaszi munkák előkészítését. Nekik szólt az a kiállítás, melyen talaj- és növény­irárlo c/aralrat crklr hQC7r\Ac IranH c 7or számot és kisgépújdonságot mutattak be Budapesten a Rákóczi úti ipari bemu­tatóházban. Képeink a kiállításon ké­szültek.

Next

/
Thumbnails
Contents