Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

Szomszédok torzsalkodása Berkenyéi kezdeményezések Bővülő minta- és márkabolthálózat Berkenyén járunk. A köz. ség központjában egy három­százhúsz négyzetméter alap- területű tetszetős, ám még vakolatlan és üres épület áll. Ez a leendő önkiszolgáló élel­miszerbolt és presszó. Akis­településeken szokatlan mére­tű vállalkozás az elöljáróság kezdeményezése nyomán, 'jó­részt a lakosság pénzéből és társadalmi munkájából válik valóra. Mint a társközség elöljáró­jától, Laczhegyi Jánosnétól megtudtuk, a falu legnagyobb horderejű munkája ez a mos­tani boltépítés, ám nem egye­düli kezdeményezése az elöl­járóságnak. Az elmúlt évben például húszezer forintot osz- tottajc ki az alacsony nyugdí- jú és egyedül élő időseknek. A sokgyermekes családokat a tanév elején segítették ki némi pénzzel. Megszervezték a tanácselnök és'a vb-titkár kihelyezett fogadónapját, ki­termeltették a lassan életve­szélyessé váló nyírfákat és rendbe tették a sportpálya környékét. Visszatérve a bolthoz. Schmidt Józsefné, az elöljá­róság és rétsági áfész inté­zőbizottságának tagja i is, el­mondta a véleményét: — A régi boltépületet foly­ton újítgattuk, de évről évre egyre romlott az állaga. Újra volt szükség, biztonságosra, kényelmesre és tisztára — csak nem volt rá pénzünk. Az áfész által kiadott célrészje­gyekkel próbálkoztunk, min­ket is meglepő sikerrel, Két­millió-háromszázezer forint jött össze a hatszáz-egynéhány lélekszámú falucskában! So­kan a takarékból is kivették a pénzüket, hogy ily módon is segíthessék az önkiszolgáló üz­let felépítését- Emellett két­százötven társadalmi munka­napot is terveztünk. így 1987- re pályázat útján elnyertük a megyei tanács nyolcszázezer forintos támogatását — ma­gyarázta Schmidtné, az egyik szervező. Jött is dolgozni a falu ap- raja-nagyja. Lebontották a régi raktárépületet, majd a nyár végén nekivágtak. Ala­pot ástak, betonoztak, falaz­tak. .. Decemberre tető alá került az épület, hogy télen a belső munkákkal haladhassa­nak. — Augusztus 20-ra szeret­nénk átadni a boltot — foly­tatta Schmidt Józsefné. — Csak az a szomorú, hogy a székhelyközségből, Nógrádból, felénk se néztek... Az elöljáró, Laczhegyi Já­nosáé hozzátette: — A rétsági áfész-től eljöt­tek a közös tanács egyik Vég­rehajtó bizottsági ülésére. Az előterjesztésükből szint? min­den kimaradt, ami a berke­nyéi törekvést értékelhette volna. Tölgyesi János, a Nógrádi Községi Közös Tanács elnöke már csak ennyit tett az el­hangzottakhoz : ISI 1 , A berkenyéi elöljáró: Laczhegyi Jánosné — Az előterjesztést termé­szetesen nem is fogadtuk el, a szövetkezetből részletes "tájé­koztatót kértünk. Ez a bolt dicséretes akciója a helyi ön- kormányzatnak. Önálló helyi szervezés és kivitelezés- A másik helység lakosaitól nem várható el ehhez társadalmi munka, fordított helyzetben ezt a berkenyeiek is így lát­ják. Mielőtt az üzlet- építéséhez nekifogtak volna, az elöljá­róság öt tagja felmérte az emberek szándékát. Az ered­ményről Schmidt Józsefné tájékoztatott: — Csak jóf mondhatok a faluközösségről. . Mindannyian meglepődtünk az óriási kez­deményezőkészséget látván, amikor a ravatalozó helyre- hozatalát tűztük ki feladat­ként. Az épület fölött már rég eljárt az idő, szégyenkezett is miatta a község. A helybeli­ek több mint húszezer forin­tot adtak össze, s csaknem mindenki dolgozott a ravata­lozónál. Miután az elöljáróság véle­ményét megismertük a faluról, a helybeliek állásfoglalását ku­tattuk, hogyan nyilatkoznak a község önkormányzatáról. Az. utcán járva, házakba be­kopogtatva a lakókat kérdez­tük a helység vezetőiről­Topolcsik Jánosné, a pa- szományárugyár berkenyéi te­lepének kötönője: — Elégédett vagyok a mun­kájukkal. Különösen jónak tartom az elöljáróság azon kezdeményezését, hogy a tag­iskola központi fűtést kap­jon. Kelemen Gyuláné betaní­tott munkás is csak dicsérte a falu vezetőit. Germann Má­tyás géplakatos szerint nagyot változott a helyzet, amióta megalakult az elöljáróság. Az­tán egy újabb vélemény. Kaj- tor Sándor hőközpontos mond­ta: — Már harmincöt éve itt élek. Egyszerű és dolgos em- berek laknak errefelé, akik­hez jó tartozni. Ezért is sze­retném, ha Laczhegyinéék és a községi tanács megértenék egymást minden kérdésben, hiszen a mi érdekünk is, hogy jól együttműködjenek. Mi áll e szavak mögött? Honnan ered a nézeteltérés ? Laczhegyi Jánosné elöljárót kérdeztük: — Bővíteni szeretnénk a szerepkörünket. Most csak a tanácsi költségvetés Berkenyé­re jutó hányadából gazdálko­dunk. Abba is bele szeret­nénk szólni, hogy mennyi pénz kerüljön ide. Jóllehet Nógrádon háromannyian él­nek. mégis jó lenne, ha a hely­ben képződött pénz itt is ma­radna. Nemcsak a fejkvótá­ról van szó, hanem a paszo­mánygyár és a közös tsz tyúk- farmjának adóiról is. Tölgyesi János megpróbál­ta lebeszélni a társközség kép-: viselőit, de ők ragaszkodtak kérésükhöz. Érveit nekünk is­elmond ta a tanácselnök: j! — Egyelőre annyit kértek a berkenyeiek, hogy mutassuk ki a költségvetés rájuk jutó részét- Ennek eleget is te­szünk. A számok ismeretében még márciusban meglátjuk, hogy milyen döntés születik, hiszen tavaly is kétszázötven­ezer forinttal támogattuk a társközséget. Semmi értelmét nem látom a költségvetés szétválasztásának, de nemso­kára úgyis kiderül, hogy az ottani bevételek és kiadások mennyire fedik egymást. Kü­lönben sem jellemző hogy el­vennénk tőlük a pénzt — foly­tatta Tölgyesi János —, pél­dául a kitermelt nyárfáik árát is a művelődési otthonuk be­rendezésére fordították. Ber­kenye településfejlesztési hoz­zájárulása hetvenhétezer fo­rint, melynek jó részét a köz- világítás kiépítésére használ­ták fel. Az a sérelem pedig, hogy csak Nógrád fejlődik, egyszerűen nem igaz, hiszen a tervek szerint 1989-ig mind­két faluba egyszerre akarjuk bevezetni az ivóvizet. — Mi a véleménye az elöl­járóságról? — Nagyon jó munkát végez, nek, összességében 'csak pozi­tívan nyilatkozhatom róluk — mondotta végezetül az el­nök. — Bár ennek a szomszé­di torzsalkodásnak ők is se­gíthetnének véget vetni... Romhányi Tamás szántó társadalmi változások­ban átalakuló élő közösség­nek. A népi demokratikus át­alakulásnak a nagy többsége érdekét kifejező történelmi menetét tisztábban láthatnák a később fellépő nemzedékek, ha az események alakulását nem torzította volna el az ad­minisztratív eszközökkel sú­lyosan visszaélő voluntarista dogmatizmus, a személyi kul­tusz okozta —. nemcsak ná­lunk megmutatkozó — köz­életi elferdülés, a jogsértések1 tragikus sóra. A politikának ez a torzult stílusa és módszerei megza­varták március ünneplésének legtisztább szándékait is. A mesterségesen szított gyanak­vás légkörében a nacionaliz­mus veszélyét látszott növel­ni az is — március köszönté­se is —, ami történelmi je­lentése szerint éppen a társa­dalmi haladás és a nemzeti önállóságra való törekvés összetartozását hirdette. Nem 1848. eszméi és a szo­cializmus között támadt el­lentmondás az úgynevezett ’50- es években, hanem a szavak és tettek, az eszmények és esz­közök között. Kétségtelen, szocializmus épült akkor is, szükséges erőfeszítésekkel és szükségtelen áldozatokkal. S. akik politikai bizalmat érez­tek a korabeli politika veze­tő képviselői iránt, azok za­varba jöttek március 15-én. s hamarosan már május else­jén is. Nem a radikalizmus egyol­dalú hangsúlyozása jrolt iga­zán zavaró azokon a márciu­si ünnepségeken. A sajnála­tos inkább az volt, hogy az elhibázott politikai gyakor­lat függetlenül a személyes szándékoktól, a torzulásokat is igazolni vélte március fel­idézésével­A társadalmi haladás ma­gyar hívei joggal állíthatták 1945 után. hogy 1848. törté­nelmi előzménye 1945-nek. Ugyanakkor társadalmi, tör­téneti szerepéről méltatlanul kevés szó esett és nem vélet­lenül. S. miközben szaporod­tak a részigazságokat tartal­mazó és a múlt tanulságait torzítva alkalmazó megemlé­kezések. erősödött a növekvő belpolitikai feszültségektől is táplált nacionalizmus. S. nem volt erő, amely szét­válassza a jogos elégedetlen­séget az akkor is jogta­lan nacionalizmustól, szovjet- és szocializmusellenességtől, amely ekkor újból manipula­tiv módon hivatkozási alapul használhatta fel a márciusi hagyomány jelképeit. A több évtizedes politikai küzdelmek történelmi leckéi egyebek kö­zött megtanították népünket helyesen értelmezni március 15-e és a szocializmus esz­mei. politikai kapcsolódását. Ebben megkülönböztetett sze­repet játszott az utóbbi há­rom évtized nemzeti-társadal­mi épülése, szocialista alapo­kon. Teliesebben az 1944—1945- hen kezdődő, s napiainkig ter­jedő társadalmi-nemzeti át­alakulásnak történelmi szere­pe volt abban, hogy egyr* szélesebb rétegek tudati ás érzelmi világában mélyültek el alapigazságokként fontos normák és vívmányok. Olya­nok, mint az antifasizmus, a nemzetiségi, vallási, faji diszkriminációk törvényes megszüntetése és tiltása, mint a földosztás és a szö­vetkezeti mozgalom és az ál­lamosítások. Vagy mint a tanulás lehe­tőségeinek megnyitása a munkásság és parasztság gyer­mekei előtt és helyfoglalásuk a társadalmi, állami, gazda­sági, szellemi életben, mint áz értelmiség növekvő tár­sadalmi szerepének, feladat­körének korszerű minősítése­Életünknek olyan meghatá­rozó tényezői ezek, amelyek akkor is segíthetik az egyéni és közösségi gondolkodás bel­ső egyensúlyának a megőr­zését. amikor a nehezülő kö­rülmények egyensúlypróba elé állítják a társadalmi egyént. S. nemcsak arról van szó. hogy a korábbi eredmé­nyek tudata erősíti a folyta­tók öntudatát, hanem arról is. hogy vívmányaink. • mint történelmi evidenciák vesz­nek részt a jelenre válaszoló kezdeményző-cse'ekvő ma­gatartás kialakításában. Valóiéban csak ez ielentbe- ti március szellemi örökségé­nek isaz befogadását és a kor követelményeihez igazodó folytatását. Március egvedül jogos örökösének, szellemi zászlóvivőjének a történelem azokat az igaz hazafiakat fo­gadta. fogadja el. akik a haza és haladás szerves egy­ségében tudták csak elkép­zelni és tettekkel szolgálni a nép és nemzet ügyét. Ilye­nek voltak 1918. és 1919. for­radalmainak ihletői és veze­tői, azok a tömegek, amelyek sorsuk jobbraíordulását akar­ták. Az újabb kori történelmünk fő vonulatát képező 1848— 1849, 1918—1919 és 1945 kö­zötti kapcsolat lényegét az egység és ellentmondás; foly­tonosság és meghaladás di­alektikája képezi. Ezért is 1848, 1919, 1.945. tanulságai­nak őrzése és alkalmazása a magyar haladás kiiktathatat- lan feltétele­Mai gondjainkat, problé­máinkat mi nem kívánjuk el­takarni 1848. nemzetiszínű lobogójával. A mai gondokat a ma emberének kel! megol­dani, amelyet a múlt század­ban, más történelmi helyzet­ben fogalmazott meg. ma is érvényes: „A haza dolga: gordius kötés, de kard nem oldja meg, csak küszködés.” Á márciusi lobogó tanul­” Ságokat és biztatást hordoz azok számára, akik­nek ma életügye, munkája a haza és .haladás, a szocialista Magvarolvszág fejlődése. Akik vallják, s alkotó munkával bizonyítják, hogy mai gond­jainkon is csak a szocializmus talaján áilva-haladva lehe­tünk úrrá. Március tizenötödike így és ebben az értelemben a for­radalmasa? jelképe ma és ma­rad a jövőben is. Dr. Bandii r Károly A termelővállalatok teljes áruválasztékát bemutató már­ka- és i mintaboltok köre az iparcikkszakmában jelenleg meghaladja, az élelmiszer­ágazatban pedig megközelíti az ezret. Az Ipari és a Bel­kereskedelmi Minisztérium két évvel ezelőtt dolgozta ki a minta- és márkaboltháló­zat bővítésének terveit, olyan közös érdekeltségű boltháló­zat kialakítását kezdeményez­ték, amelyben a kereskedelem üzlethelyiségekkel, eszközök­kel, szakképzett eladókkal, az ipar pedig megfelelő meny- nyiségű, minőségű és válasz­tékú árualappal vesz részt. A közös kezdeményezés eredményeinek értékelése so­rán megállapították, hogy el­sősorban azok az üzlétek vál­tak be, amelyek többféle terméket árusítanak, illetve amelyek nem kimondottan mintaboltok, hanem a keres­kedelmi vállalatoknak ol: an szaküzletei, amelyekben bi­zonyos cikkek a szokásosnál szélesebb választékban kap­hatók. A szakemberek véle­ménye szerint sikerre számít­hatnának azok a mintaboltok is — elsősorban a divatszak­mában — amelyek több ter­melő egymást kiegészítő ter­mékeit forgalmaznák. A tapasztalatok szerint a kereskedésre vállalkozó ipari gyártók többsége csak né­hány, átlagosan két-három minta-, illetve márkaboltot nyitott, ami még nem jelent üzlethálózatot. Néhány kivé­tel azonban akad, például a Budapesti Harisnyagyár 34, a Tisza Cipőgyár 20, a Május 1. Ruhagyár 17, a Zala Bútor­gyár 11 saját, illetve keres­kedelmi vállalattal, közös bolt­jával. A minta- és márkabol­tok előnyeit egyre inkább felismerik -a vállalatok, hi­szen ily módon a termelő köz­vetlen piaci információt kap új terméke várható fogadta­tásáról. A próbaértékesítések révén pedig a fogyasztók ész­revételeinek figyelembevéte­lével a szükséges módosítá­sokat is elvégezheti terméke­Az élelmiszer-piari minta­boltok létesítését a MÉM és a Belkereskedelmi Minisztéri­um egyaránt szorgalmazza. Ezek az üzletek a vásárlók körében igen népszerűek, ugyanis mindig friss az áru és bőséges a választék. Az élelmiszer-termelők egy része szabályos ABC-áruházat nyi­tott, ahol a termelővállalat áruin kívül is szinte minden élelmiszer kapható. A szako­sodott mintaboltok közül a húsüzletek és a sütőipari bol­tok a jellemzőek, ez utóbbi­ak különösen népszerűek. Gyümölcskötődést fokozó permetezőszer A csonthéjas gyümölcsök­nél, mindenekelőtt a meggy­nél és a cseresznyénél .okoz jelentős terméskiesést a hi­ányos kötődés; amikor is — fő­ként rossz, hiányos megter- mékenyülés miatt — a zsenge virágok, gyümölcskezdemé­nyek lehullanak. A Phylaxia Óltóanyagtermelő Vállalat — szabadalma alapján — olyan új permetezőszert gyárt, a MÉM hivatalos engedélyé­vel, amely fokozza a gyü­mölcskötődést és így a ker­tészek nagyobb hozamokat ér­hetnek el. Különösen a Pán- di-meggy terméseredményeit javíthatják a Phyl—Set nevű készítmény felhasználásával. A vállalat egyelőre 30—40 ezer pirulát készít, ezekből kettő szükséges egy terjedelmesebb fa teljes permetezésére. A vál­lalat ezenkívül to/ábbi 50—60 ezer tablettát gyárt a kister­melők igényeinek fedezésére; várhatóan rövidesen megkap­ják a kiskereskedelmi forgal­mazási engedélyt. Az engedély- okirat ugyanis csak a nagy­üzemi felhasználását teszi le­hetővé eddig. Tavassszal várhatóan nagy szükség lesz erre a készít­ményre. ám más terméskötő­dést fokozó szerek felhaszná­lása is előtérbe kerül- Az íjfDK-ból importálják az Uji- tön-készítményt, amely a pa­radicsom kezelésére használ­ható fel, ez a vegyszer szin­tén a termés kötődését segíti, javítva a paradicsomtermesz­tés mennyiségi eredményeit. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium e két készítmény mellett további termékek forgalmazására adott hivatalos engedélyt. Ezek a kémiai anyagok kiállták a próbákat, ellenőrzéseket, és így — a szakmai előírások szigorú betartásával -r- felhasználha­tók a kertészetekben, illetve a szántóföldi növényvédelemben. Fontos feladat hárul az idén is arra a kétezerötszáz bá­nyászt tömörítő 141 szocialista brigádra, amely az 1987-es szénkitermelési terv teljesítéséért felelős Visontán, a Thorez kiilfejtéses bányaüzemben. A bányászoknak ötmillió 70« ezer tonna lignitet kell kitermelniük az idén. (MTI-fotó: Szabó Sándor). ] NÓGRÁD — 1987, március 11,, szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents