Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

/ Á'^mpoloár és a hiva’a’ok Mielőtt hivatalba megyünk. tájékozódjunk! A praktikus és jobban meg­szívlelendő tanács, hogy mi­előtt hivatalos ügyeink elin­tézéséhez hozzáfogunk, pláne mielőtt megjelenünk a hiva­talban: tájékozódjunk. Sok időt takaríthatunk meg. ha azt. amit telefonon vagy né­hány soros levéllel megold­hatunk, nem személyes után­járással intézzük. Megspórol­hatjuk az utazást, az óhatat­lan várakozást, és mégsem kerülünk hátrányosabb hely­zetbe- Máskor pedig éppen az ügyintéző felkeresése a jár­ható út. Melyek azok a kérdések, amelyeket előre kell tisztáz­nunk és ezeket honnan tud­hatjuk meg? A tájékozódás tonnái sokfélék. Jó eligazo­dást nyújthatnak a „Házi Jog­tanácsadó” kiadványai. Elő­nyük, hogy a „mit-hol, hogyan intézzünk” mellett pontos vá­laszt adnak a kérelmek tel­jesítésének feltételeire is. A munkahelyeken való tájéko­zódás kézenfekvő módja a szakszervezeti jogsegélyszol­gálatok felkeresése. Itt job­ban jártas és a hivatalos utak ágát-bogát ismerő szakembe­rek állnak rendelkezésre. Cél­szerűen használhatók a külön­böző intézmények és szolgál­tató szervezetek (OTP, föld­hivatalok, vízmű, IKV, áram- szolgáltató) által kiadott ügy­féltájékoztatók is. Érdeklődhetünk a tanácsta­goktól is, akik elsősorban a tanácsokra tartozó ügyekben tudnak eligazítást adni: mi­lyen problémákkal, melyik ta­nácsi szervhez, mikor és mi­lyen módon fordulhatunk. Közvetlen felvilágosítást tud­nak adni ügyfélszolgálati iro­dák, illetve maguk a döntés­re jogosult hivatalok. Kiala­kult gyakorlat, hogy azok az intézmények, hatóságok, ame­lyeket nagyobb számban ke­resnek fel állampolgárok, a hét egy-két napján, állandó időpontban —, rendszerint hétfőn és szerdán — az ügy­felek rendelkezésére állnak. Sokat segítenek a tanács­házakon, de a más hivatalok­ban is kifüggesztett útmuta­tók, ügyféltájékoztatók- Itt feltüntetik, hogy a különböző kérelmeknek milyen adatokat kell tartalmazniuk, milyen mellékletekre, igazolásokra van szükség, s ezek hogyan szerezhetők be. Érdemes tehát nyitott szemmel járnunk, és a nekünk szóló hirdetménye­ket figyelmesen tanulmányoz­ni. Egyre több hivatalos helyen szokás, hogy az állampolgá­rok helyzetét formanyomtat­ványokkal és különböző kére­lemmintákkal könnyítik. Használatuk révén biztosak le­hetünk benne, hogy minden nagyobb fejtörés nélkül azo­kat az adatokat közöljük, amelyekre a döntéshez szük­ség van. Formakényszer, vagy­is, hogy csak meghatározott formában lehet a kérelmet előterjeszteni, csak néhány speciális esetben áll fenn. Többek között erről is cél­szerű érdeklődni. Általános elvként azonban azt kell irányadónak tekinteni, hogy a kérelmeket nem a címzésük, nem is elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kezelik. A postán, vagy más úton kül­dött beadványok akkor is el­jutnak az illetékeshez, ha a címzés esetleg nem szakszerű, vagy a kérelmet nem a sza­batos kifejezésekkel fogal­mazták. A hivataloknak még az is kötelességük, hogy ha a hoz­zájuk került ügy elintézése nem rájuk tartozna, az irato­kat az illetékesekhez továb­bítsák. A pontosság azonban mindenképpen előnyös, mert a beadvány gyorsabban el jut rendeltetési helyére, és nincs szükség a hiányok pótlására. Szép számban fordulnak elő olyan hivatalos ügyek, ami­kor kérelmünket nem csak írásban, hanem szóban is elő­terjeszthetjük- Ilyenkor a hi­vatal kötelessége —, ha csak azonnal nem teljesíti a ké­relmet —, hogy jegyzőköny­vet készítsen az előadottak­ról. Ez teljesen azonos érté­kű az írásban benyújtott ké­relemmel. Mint érdekességet — és sajnos, mint eléggé ki nem használt lehetőséget — említjük, hogy főként a váro­si tanácsok hivatali időn túl, telefonra kapcsolt üzenetrög­zítőt, magnetofont működ­tetnek. A vázlatos felsorolással csu­pán tippeket adhattunk, ho­gyan fogjunk hozzá hivatalos ügyeinkhez. Az előzetes és körültekintő tájékozódásban és tájékoztatásban a hivatalok és a hozzájuk fordulók érde­kei azonosak, mert mindkét fél, vagyis valamennyiünk időt és felesleges munkát ta­karíthatunk meg. Közös ér­dek, hogy lehetőségeinkkel még jobban éljünk. Dr. B. T. Nemzetközi tőkeelhelyezési ügynökség Nemzetközi tökeelhelyezé- ■i ügynökséget hozott létre Budapesten a Magyar Külke­reskedelmi Bank, valamint az osztrák Girozentrale und Bank der österrichischen Sparkassen, és a bécsi Conti­nental Industries cég. A ve­gyes vállalat alaptőkéjét »tu­lajdonosok egyenlő arányban fizetik be. A vegyes vállalati formában működő ügynökség főként külföldiek megbízásából kül­földi valutanemben végzi pénzügyi közvetítői tevékeny­ségét. Bekapcsolódik a nem- ssetközi piacokon forgalma^ zott értékpapírok közvetíté­sébe. Az ügynökség elősegíti c működő tőke bevonását a gazdasági életbe. A vegyes vállalat nemzetközi beiruhá- Bási hiteleket szervez, a Ma­gyarországon befektetni kívá­nó külföldi vállalkozók mun­káját pénzügyi és szakmai ta­nácsadással segíti. A tervek szerint az ügynökség vállala­tok vételének és eladásának közvetítésével is foglalkozik majd. Atkapusztító gyógyszer A Német Demokratikus Köztársaság magdeburgi ve­gyészeti gyárában mindössze kilenc hónap alatt kidolgo­zott, szabadalmazott új gyógyszer megvédi a méhcsa- íádokat a Varroa jacobsoni parazita atkáktól. A folyé­kony „Falivaron” elgőzölög a kaptárban, és elpusztítja a méheken élősködő atkákat anélkül, hogy magukra a- mézelő méhekre káros hatá­sa tenne. A Varroa jacobso­ni atka Délkelet-Ázsiából származik, és az 1970-es évek 6ta ismert Európában. Az I—2 milliméter méretű élős­ködő atka nagy károkat okoz. hat a méhészetekben, MOZOONYSZERVIZBEN Számtalan sínpár, tolat- gató mozdonyok fogadják az embert Bátonyterenyén a MÁV vontatási főmér­nökség hatvani vontatási kirendeltségén. Huszon­négy óra alatt 4—5 moz­donyt vizsgálunk át — tá­jékoztat Varga Lajos mű­vezető. Döntően a Bz mo­torvonatokat (becenevén a Piroskákat) az M 44. M 43, M 62 és az M 40-es Diesel­mozdonyokat javítják. El­vétve évenként 2—3 gőz­mozdony is megfordul egy kis javításra szorulva. — Bencze — n mérce a világszínvonal Muszájfrigyböl jó házasság Nemcsak a megye, hanem a hazai ipari gyakorlatban is szinte egyedülálló vállalkozás­ra adta a fejét a Salgótarjáni Ruhagyár, amikor mindenes­tül megvásárolta a Budapesti Harisnyagyár bátonyterenyei Délia leányvállalatát, hogy vadonatúj gépekkel felszerel­ve, a munkásokat átképezve exporttermelő kapacitását bővítse vele. Akkortájt a hírre, misze­rint a harisnyások eladták nógrádi „lányukat”, felfigyelt a hazai közvélemény- Az ér­deklődés nem ok nélkül való volt, hiszen sem akkor, sem ma nem számít mindennapos eseménynek a gyárak, üzemek adásvétele, noha a gazdaság felpörgetésének hathatós esz­köze lehetne a meglévő tő­kéknek a hatékonyabb műkö­dési helyekre való átcsoporto­sítása. Dollárral fizet a vevő A nem kevés konfliktust kiváltó hír felröppenése után bő egy esztendő telt el. Ma az egykori harisnyagyártó üzem­ben három termelőszalagon készülnek a blézerek, szok­nyák és pantallók. Egytől egyig dollárral fizető vevő cí­mére jutnak el. Itt a mércét az első perctől fogva abban a magasságban helyezték el, mely a világszínvonalat je­lenti ! A túlzások nélkül is igen nagyszerűnek minősíthető vál­lalkozás most félidejénél tart. Elegendő tapasztalat halmo­zódott már fel ahhoz, hogy a tanulságokat összegezzék. S, elegendő még a beruházás teljes befejezéséig hátralévő idő ahhoz is, hogy alkalom legyen az eddigi lecke hasz­nosítására. Kétszer ugyanazt a hibát elkövetni — erre ugyanis nincs idő. Se sok, se kevés! E tapasztalat mérlege­lő munkáját végezte el ami­nap az MSZMP Bátonytere­nyei Városi Jogú Nagyközsé­gi Végrehajtó Bizottsága is. Általános emberi tulajdon­ság, hogy ami rendben lévő­nek látszik, az egyben termé­szetes is, s inkább a hibák tűnnek szembe. A ruhagyári beruházás egészének reális minősítéséhez azonban min­denekelőtt le kell szögezni: a bátonyterenyei üzemben több száz munkás jutott új kenyér- kereseti lehetőséghez a máso­dik szakma megtanulásával! A létbizonytalansággal —, amitől oly annyira tartottak a kez­det kezdetén — nem kellett szembenéznie a kollektívának­Hogy a termelési szerkezet váltásával mit nyer a nép­gazdaság, s mit a vállalat, az az igazgatói székből jobban látszik. A bátonyterenyei asz- szonyok ebből eddig elsősor­ban azt érzékelték, hogy a pályamódosítás keserves kín­lódással. sok kezdeti sikerte­lenséggel, kétségbeesett igye­kezettel jár együtt. Akár úgy­is mondhatnánk, az ő bőrük­re ment a játék, (ami persze nem játék volt), hiszen nél­külük, vagy akár ellenükre hiábavaló is lett volna min­den iparkodás. S, ami igazán értékes ebben a kollektívá­ban, az az, hogy igazi part­nere tudott lenni a ruhagyár­nak e vállalkozásban. Rövid idő alatt Nem mondták az asszonyok, hogy „én ezt nem csinálom!”, hanem összeszorított foggal fejtették fel újra és újra a rosszul sikerült varrást, s tet­ték újból a gép alá. Még nem tudok varrni, de megtanulom! maguknak is, egymásnak is ezt ígérték. A feszültségektől terhes na­pokban persze elég egy szik­ra, hogy lángra lobbanjanak a kedélyek. Az eltelt egy esz­tendő alatt, bizony gyakran volt forró a levegő a bátony­terenyei üzemben. Kipattant az ingerültség, akár az angol szervező egy-egy túl kategori­kus megjegyzésére, nem is szólván az újabb felmondá­sokról szóló hírekről. Tény, hogy éppen ezekben az idők­ben igényelte legjobban a kollektíva a törődést, az ap­rólékos magyarázatot, a gya­kori eligazítást, s egyálta­lán, hogy nyugtassák, biztas­sák­Csakhogy ez idő tájt kellett a termelési folyamatot meg­szervezni, a joggal csúcstech­nikaként emlegetett géppar­kot beszerezni, a várható termékeknek piacot szerezni, s mindezt példátlanul rövid idő alatt! Hiszen az első gép beérkezésétől számított há­rom hónap múlva már tőkés­exporttermék készült az üzemben! Mindeközben még azzal is szembe kellett nézni, hogy az átképzési támogatás, melyet a ruhagyár igénybe v-ett, nem­csak áldás, hanem a kényel- mességi hajlamot erősítő té­nyező is. Az új szakmát ta­nuló valamennyi dolgozó szá­mára biztosítja az átlagkere­setet, de nem tartalmaz ösz­tönzőelemet, nem serkent a teljesítmények gyorsabb növe­lésére. < Ez most még lehet ugyan feszültségenyhítő tényező, de csak elodázza a valósággal való szembesülést: az átkép­zési támogatás idővel ugyan­is megszűnik, s attól fogva a varrónő teljesítménye szerint keres. S, minden bizonnyal jobb ma egy feszítettebb tem­pó. mint akkor az átélni kény­szerült kudarc. Az átszervezés első menete a gépi beruházás jegyében telt el. a második menet az emberi beruházásé kell, hogy legyen. Elszánásban eddig sem volt hiány, de gondolko­dásban a munkásgárda még mindig csak késedelmesen követi a folyamat előrehala­dását. A ruhagyári jövő iránt nem tud igazán lelkesedni, hiszen az asszonyok nagy ré­sze szívében harisnyagyári még. ám az érzelmi hűség megint csak a kollektíva ér­tékeit húzza alá. Azt azonban mihamarabb meg kell érteniük, hogy a szalagszerű termelés nagyobb fegyelmet feltételez, mintame­lyet eddig velük szemben kö­vetelményként támasztottak. Az elkéső, az enni, inni, ká­vézni, cigarettázni mindunta­lan felkelő dolgozó egyéni munka esetén saját teljesít­ménye, saját keresete —, s persze a gyári eredmény — rovására teszi ezt­A szalagmunka azonban egymásrautaltságot, s ezért összehangoltságot is jelent- Itt minden apró fegyelmezetlen­ség hatványozottan érezteti hatását. Tudomásul kell ven­ni azt is, hogy a tízóraira ho­zott vajas kenyeret nem a varrógép mellett ülve, a le­heletfinom gyapjúszövet blézer fölött kell elfogyaszta­ni, hiszen nem kell ahhoz tő­késvevő, hogy a zsírfoltos terméket ne fogadja el. Csúcsszlnlen az akarat Mindezek persze a beruhá­zás egészéhez képest jelen­téktelen apróságoknak tűn­nek, de szerves elemei annak a követelményrendszernek, amelynek a tőkéspiaci jelen­lét érdekében apró részletei­ben is meg kell felelni. S, hogy ez most már minél rö- videbb idő alatt sikerüljön, azért elsősorban a bátonyte­renyei vezetőké a felelősség. Mint ahogyan egyre többet kell átvállalniuk azokból a feladatokból is, melyeket ed­dig a ruhagyári központ dol­gozói végeztek el. Magyarán: a technikai feltételek megte­remtése után azokhoz az em­beri képességeket, tudást, készséget és fegyelmet ille­tően is fel kell nőni. Szándékosan nem szerepel ebben a sorban az akarat — minden jel szerint ebben máris a csúcstechnika szint­jén van a kollektíva. Szendi Márta Műszaki újdonságok az IKR-nél Több új műszaki szolgálta­tást vezet be az idén 262 partnergazdaságának minél eredményesebb segítése ér­dekében a Bábolnai Iparsze­rű Kukoricatermelő Közös Vállalat, kötelességének tart­va, hogy a taggazdaságok rendelkezésére bocsátott több mint 14 ezer különféle gép. berendezés a garanciaidőn túl is hatékonyan, gazdasá­gosan működjön. A gépdiagnosztikai szol­gáltatások kiszélesítése érde­kében 1987-ben öt új szer­vizkocsi áll munkába. Ezek mindegyikében van fékpad, üzemanyagfogyasztás-mérő, kombinált műszeres motor­vizsgáló berendezés, valamint a hidrosztatikus és a hidrau­likus rendszerek tesztelésére szolgáló műszer. így a szak­emberek a helyszínen és na­gyon rövid idő alatt meg tudják állapítani a géphiba okát. A szerelők pedig en­nek ismeretében láthatnak munkához, várhatóan lerö­vidül a nagy értékű gépek, be­rendezések javítási ideje, azok kevesebb időre esnek ki a termelésből. A taggazdaságok, illetve a termelésszervezési egységek és az IKR központja közötti összeköttetés javítása érde­kében már korábban URH- rádióhálózatot alakítottak ki. Most a rádióforgalmazás fel­tételeinek javítását tűzték ki célul. Ennek érdekében két termelésszervezési egységben új átjátszóberendezéseket te­lepítenek. Ezzel újabb gaz­daságokat is bekapcsolhat­nak a hálózatba. Kifejlesztettek az IKR szak­emberei egy új elektronikus szemveszteségmérő műszert, amit a kombájnokra szerel­nek fel. A berendezés mu­tatja, hogy túllépték-e a meg­engedett szemveszteségszin- tet a kombájnosok, akik az idén már e mérési adatok alapján, munkájuk minősége szerint kapják fizetésüket. Polimer alapú műtrágya A Volga menti Gorkij vá­rosának tudósai elviekben is új műtrágyát, úgynevezett po- limerelektrolitet fejlesztet­tek ki. Vízben nem oldó­dik, tehát nem szennyezi a folyókat. A polimeralap­hoz gyakorlatilag a növé­nyek számára fontos vala- menyi fém „kapcsolható”. A növények számára szük­séges mikroelemeket az új műtrágya az ioncsere során keletkező hidrogénért adia cserébe. Eközben olyan poli- metakrilsav keletkezik, amely jelentősen javítja a talaj szer­kezetét. Ez a folyamat öt évig tart. így tehát az egyszeri be­vitelt követően az agronómu- soknak hosszú időn keresztül nem kell utánpótlásról gon­doskodni. Az eddigi vizsgálatok sze. i’int az új műtrágyával ke­zelt földterületeken 50 száza­lékkal nőtt a terméshozam. NÓGRÁD — 1987. március 10., kedd 3 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents