Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

Tőrcdés másokkal Zuzka mama: tunk is!” — „Júlia- és Zsuzsanna-napon még táncol­nyéken él6k is: az ezer be­járó dolgozó 17 településről, Herencsénytől Katalin-pusz- táig,- vagy Ácsától Drégely- palánkig. — Létrehoztuk a kislabort, a betegeknek nem kell be­utazniuk Balassagyarmatra. Van fizikoterápiás részlegünk, ezzel megoldjuk a mozgás- szervi betegek helyi kezelé­sét. Végzünk ultrahangos, légzésfunkciós vizsgálatokat, de a legújabb műszerünk a lábszárfekély kezelését is le­hetővé teszi. Öt-öt üzemi és körzeti egészségügyi dolgozó mellett két orvos tevékeny­kedik. Reggel fél nyolctól 12- ig az üzemi és körzeti bete­geket fogadjuk. Délután Rom­hány másik részén, Kétbo- donyban rendelünk. Ecseten és Szentén hetente egyszer kereshetik fel az arra rászo­rulók orvosainkat. Negyven- száz beteg fordul meg na­ponta a rendelőkben- Ez nagy létszám de mindenkire ■ jut annyi idő, amennyi szük­séges, mert sokan csak re­ceptért jönnek. — Bizony kinőttük ezt a Helyiséget — mondja a fő­orvos. — Épületünk bővítésre -*>rul. Már az is komoly szív- és érrendszeri megbete­gedés, az ólomártaimak és a vesebetegségek. A kevésbé ve­szélyeztetettek szinte minden szakintézetet megkeresnek. Akiknek okuk lenne bejönni, azok félelemből, vagy szé­gyenből elkerülik a rendelőt. Gyanús elváltozásnál azonnal rákszűrésre irányítjuk a pá­cienseket- Ha a tüdőn pozitív leletet észlelünk, vagy a be­teg fogy, szúr a háta, akkor a területileg illetékes tüdő­gondozóba utaljuk. A tüdő-, gyomor-, bél- és nőgyógyá­szati panaszok a hazai átlag­gal megegyezőek. Érdekes, hogy a betegségek halmo­zódnak: évekig egyetlen da­ganatos betegünk sincs, aztán „berobban”, és hat is előfor­dul. Egyfajta periodicitás is megfigyelhető. Az infarktus tavasszal és ősszel szedi ál­dozatait. A gyomorfekély márciusban, vagy augusztus­ban a gyakoribb. . — Időnként felröppennek riasztó hírek is az ólomfer­tőzésről. Sok a félreértés. A WHO-program keretén belül az Országos Közegészségügyi Intézet üzem-egészségügyi szol­gálatunkkal közösen vizsgála­tot végzett, mely tavaly fe­jeződött be. Az ólom hatá­Korszerű a fogorvosi ren­delő is, amely dr. Szépvölgyi János „birodalma”. A szom­szédban található a gyógy­szertár, itt Valisek Zoltánná a vezető: — Minden gyógyszer meg­kapható, kivéve az országos hiánycikkeket, de adunk he­lyette valami hasonlót. Erik- kapszula nincs, ám a Tetran B vagy a Semicilin pótolja. A kamillatea tegnap fogyott el a héten azonban kapunk be­lőle. Felkészültünk a légúti fertőzések, a megfázások le­küzdésére. Havi forgalmunk egyébként 95 ezer forint. — Két gyár között fekszik gyógyszertárunk, de amikor 1971-ben ideköltöztünk, még rét terült el a helyén. Helyi­ségünk sajnos kicsi. A gáz sincs bevezetve. Reményke­Previz Lászlóné minikonyhát rendezett be szentéi lakásán. a legtöbb munkahelyen a tü­relmetlen mikroklíma a fe­szültségek forrása. — A községi tanács nagy gondot fordít arra is, hogy az idős emberek saját otthonuk­ban kapják meg a koruknak, egészségi állapotuknak és szo­ciális helyzetüknek megfele­lő segítséget. Az új jogsza­bály megjelenése óta keveseb­ben igénylik a szociális gon­dozást, mint korábban, mivel fizetni kelF* érte — állapítja meg Illés Istvánná, a tanács Dr. Jakubecz József, a ke­rámiagyár üzemi főorvosa 20 éve gyógyítja á romhányia- kat. Lényeges változások ta­núja: — Meghatározó a körzet és az üzem kapcsolata. Sajátos a helyzetünk: az üzemorvosi rendelő ad helyet a körzeti orvosi rendelésnek is. Me­gyénkben talán csak Rom- hányban működik a nyitott rendszerű ellátás. A kerámia­gyár jóvoltából korszerű fel­szereléssel rendelkezünk, és nemcsak az üzemiek vehetik igénybe szolgáltatásainkat, ha­nem a falubeliek, sőt a kör­Dr. Jakubecz József, a kerámiagyár üzemi főorvosa a ren­delőben. itt gyógyítunk meg. Dolgozó­ink egészségi állapotára is ügyelünk. Az igazgatótól a takarítónőig mindenki részt vesz a komplex szűrésen. Rendszeresek az üzemi szem­lék is. — A megyei KÖJÁL ütem­terv szerint méri a település levegő-, talaj- és vízszennye­ződését. Rizikóbetegségnek számít a magas vérnyomás, a zet nálunk, mint máshol. A vizsgálat készítői ennek el­lenére azt javasolták, hogy a gyermekintézményeket te­lepítsük ki a gyár közeléből, mert agyi károsodást és szel­lemi visszamaradást okoz a tartós ólomexpozíció. Az új óvoda a tsz-szel szemben épül: A felnőtteknél más a helyzet: idült mozgásszervi megbete­gedést idegrendszeri bénulást, magas vérnyomást idéz elő. De nem kizárólag az ólom a vétkes, más rizikófaktorok is hozzájárulnak. — Mi nem érezzük, hogy mostohagyereknek 'tekintenék bennünket, bár középkádere­ink fizetése igen alacsony. A kerámiagyártól 200 ezer forintot kaptunk műszerek­re. Most érkezik majd a Photometer 435. amely a cu­korbetegeken segít. A Mik­roskop Laboral 4 és a centri­fuga is enyhít gondjainkon. Harmincezer forintért korsze­rűsítjük a bodonyi rendelőt is. Nem panaszkodhatunk, de tudjuk: ez míg nem a Ká­naán. Somogyi Eszter 30 éve az anya. és gyermekvédelmi szol­gálat védőnője Romhányban. Kismamák járnak ide, de megfordulnak itt olyan ma­majelöltek is, akik nem akar­nak azok lenni. Huszonhat terhes nőt tartanak nyilván Romhányban. Kéthetente van általános tanácsadás. Havonta egy alkalommal rendel dr. Hajósi Ferenc gyarmati nő­gyógyász. Dr- Bornemissza Éva tanácsadó orvos jó mun­káját is dicséri, hogy évek óta nincs csecsemőhalál. Az egy év alatti csecsemők lét­száma Romhányban 25. — Ki kívánna többet? — nyugtatgatja magát Somogyi Eszter. — Az emberek elfo­gadnak, és ez a legnagyobb elismerés. A tanácsadó fel­szereltsége 1 jó. A hallásszűrő műszertől... az ambubabáig (csecsemőlélegeztető) minde­nünk van. A másokkal való törődés az egészségügyben nem különösebb érdem, hi­szen ez a dolgunk. Hogy a fizetésem nem sok? Kárpótol ezért a nyugodt légkör, mert dünk, hogy megépül majd az egészségügyi kombinát, és ab­ban a gyógyszertárról sem fe­ledkeznek el. Az egykori körzeti orvosi rendelőben kapott helyet a bölcsőde. Vargáné Gál Gyön­gyi gondozónőnek ez az első munkahelye- Nem bánta meg, hogy érsekvadkerti létére itt telepedett le. Termán László­né vezetőnő arról tájékoztat, hogy összesen 22 gyerekük van, akiket négy gondozónő lát el. Három jelentkező vár felvételre. Megoldandó még a gyerekek szabadban való alta­tása nyáron. Ehhez persze pénz szükséges. Húsz vaságy kellene, és természetesen mat­racok, takarók. A jelenlevő vb-titkár megígérte, hogy az ehhez szükséges 50 ezer fo­rintot valahogyan „kiszorítja”. A kétbodonyi óvodában Kő* halmi Kázmérné irányításá­val négy óvónő fáradozik, hogy a 40 gyerek minél job­ban érezze magát. A nővédel­mi tanácsadó szolgálat védő­női teendőit Kétbodonyban és Ecseten Sulyánné Kalácska Kata látja el közmegelégedés­re. eredmény lenne, ha a klubot áthelyeznék és megkapnánk az emeleti szintet. Az alap­ellátást helyben kell megol­dani, ezzel tehermentesíthet­jük a kórházakat. A .betegek befejezett ellátására törek­szünk, ez azt jelenti, hogy a körzeti orvos ne diszpécser legyen, aki ide-oda küldözgeti a delikvenseket. Akit lehet. sát elemeztük az óvodás és iskolás korú gyerekekre: arra voltunk kíváncsiak: miként hat szellemi képességük fej­lődésére. Elhullajtott fogakat, hajmintákat gyűjtöttünk be. és pillanatok alatt elterjedt, hogy elköltöznek a romhá- nyiak. De ez szerencsére csak vaklármána^ bizonyult. Egy civilizációs ártalmaknak egy­általán ki nem tett Pest me­gyei eldugott falucskában is hasonló méretű elváltozásokat találtak az iskolai csoportok­ban. Nem súlyosabb a hely­Az egészségügy a társadalom szolgálóleánya Legfőbb érték az ember — deklarálták az ötvenes évek transzparensei E jelszó idő­vel megszelídült, átalakult. Mai terminológia szerint megnőtt az emberi tényezők szerepe. Múlt év tavaszán ve­zető párttestületeink megtár­gyalták az 1979-es egészség- politikai határozat végrehaj­tásának tapasztalatait. és javaslatot tettek a tovább­fejlesztés irányaira. Senki sem vitatja, hogy az egész­ségügyi ellátás színvonala a társadalom egészére ható. a lakosság helyzetét, hangula­tát közvetlenül befolyásoló politikai tényező, ám a költ­ségvetések elkészítésekor mégis mindig háttérbe szorul ez a fontos tárca is. Ügy tű­nik: ilyenkor az egészségügy a társadalom mostohagyereke- Üiabb romhányi sétánkon arra kiestük a választ, va­jon meonyugtató-e a telepü­lésen élők egészségvédelme, szociális ellátása? A kislaborban dr. Bicskey Istvánná asszisztens vérképet határoz meg. igazgatási előadója. A hiva­tásos gondozók óradíja 30 fo­rint, a tiszteletdíjasoké pedig 20 forint. A rászorulók nem kapnak többet cserébe, ezért úgy érzik: ez visszalépést je­lent a teljesen ingyenes álla­pothoz képest; annál is in­kább, mert elsősorban az ala­csony nyugdíjúakat sújtja. Ezért kezdeményeztük példá­ul Szentén egy minikonyha kialakítását is, ahol Previz Lászlóné fehér köpenyben, fi- tyulával a fején öt 70—80 év közötti embernek főz és ket­tőjüknek helyébe is viszi az ebédet. — Az öregek napközi ott­honának új elnevezése idősek klubja. Ezt a térítési díj el­lenére is sokan igénybe ve­szik — jegyzi meg Hajzsel Ferenc vb-titkár- — Havi 150 forint tagsági díjat fizetnek a 2500 forintos nyugdíjat meg­haladók és plusz még a szol­gáltatásokért 150—170 forintot. Sok gondunk van a legidő­sebbekkel, mert általában nincs tartásra képes és köte­les hozzátartozójuk. Az öregek napközi ottho­nának lakói inkább így ne­vezik — vezetője Sahga Lászlóné érdekes sztorival szolgált: — Egy 1906-ban épült ház­ban rendezkedtünk be. Az építőjét annak idején ver­senytárgyalás (!) alapján bíz­ták meg, és a levéltári anyag tanúsága szerint az a mester nyert, aki a legdrágább kal­kulációt nyújtotta be. Min­denesetre ideális fészeknek bizonyult: szeptemberben itt ünnepeljük fennállásunk 20. évfordulóját. A szeretet jelei A 81 esztendős Gajba István- nét mindenki hangulatfelelős­nek tekinti és Zuzka mamá­nak nevezi. Tizenhat éve él itt. „Hogy mivel ütjük agyon az időt?” — kérdezi mintegy önmagétól és választ se vár­va sorolja: „most Isaura jött divatba nálunk. A NÓGRÁD- ban megjelenő folytatásait fel­váltva olvassák fel nekünk, de van tévénk, magnónk, lemez­játszónk, társasjátékunk, kár­tyánk. Júlia, és Zsuzsanna-na­pon énekeltünk, sőt még tán­coltunk is. Nem hagyjuk, hogy ellaposodjanak a hétközna­pok.” És, hogy még nagyobb fo­ganatja legyen mondandójá. nak rázendített kedvenc nó­tájára : „Kedves édesanyám, mért szültél a világra?” — Romlik a hang, a szem, a láb — veti közbe tárgyila­gosan Csonka Mária, — ezért nincs kedvem bekapcsolódni. Zuzka mamát egyébként sem lehet túlszárnyalni- Olyanok vagyunk, mint a gyerekek. Beszélgetéseinken gyakorta ki­tárgyaljuk régi szerelmein­ket. Minden idős ember élete kész regény, csak nem mind­egyiket írják meg. Jelenleg 18-an élnek itt. Az egyetlen férfi, a „kéthetes”, azaz 77 esztendős Imre Ferenc, a*kit a többiek, a nők, ennek ellenére sem kényeztetnek el nagyon. Fürdés után kinézett az ajtón. Rögtön megkapta, hogy kijött a medve, erre visszafordult és az asszonykó­rus máris levonta a következ­tetést: hosszú tél lesz. A két évtized alatt az itt lakók közül sajnos 52-en már végleg eltávoztak. Emléküket csak a hangszalag őrzi. Üj igénylő persze mindig akad. Most a 94 éves bodonyi Ur­ban Pál, az egykori kádár­mester fontolgatja a jelentke­zést. De volt már a klubnak 96 esztendős tagja is! Zuzka mama telepedik le mellénk, és kér, hogy a bánata is legyen benne az újságban: — Istállóm falát valaki le­A bölcsődében Vargáné Gál Gyöngyi gondozónő a kétesz- tendős Pagonyi Anitával. bontotta. Leesik a drága jó cserép. Aki özvegyen marad, azzal ne csinálja ezt senki! Ideges lettem, és bizony sír­tam is; pedig nem félek sen­kitől, csak az Istentől. Egye­dül élek, de nem vagyok ma­gányos. A szeretet jeleit ér­zem abból, hogy a gyereke­im disznótorkor összehordtak egy halom kóstolót- A koszt egyébként bent is kiváló. 14- sovszki Lászlóné úgy takarít, hogy valóban családi a han­gulat. Az estéket azért nem szeretem, mert senki sincs, aki „piszkáljon”. Jobban el­repül úgy az idő, ha történik valami. Durákozzunk! — in­vitál, majd így sürget: — Üssünk vagy két durit! Na­gyon megtanultam. Az időhiányra hivatkozva tértem ki előle. Végül abban egyeztünk meg, hogy az őszi jubileumi ünnepségen, a tea­délutánon erre is sort kerí­tünk. Kőrútunk mérlegét meg­vonva úgy fogalmazhatunk, hogy Romhányban igyekeznek komolyan venni a lakosság egészségi állapotának javítá­sára szolgáló társadalom- és szociálpolitikai programot. Részleges eredmények szület­tek szinte minden területen. Az egészségügyet nemcsak ágazati feladatnak tekintik. Nem kizárólag a betegellátás­ra törekednek, elsődleges cél­juk az egészség megőrzése. De az ehhez szükséges életmód­minta országosan is kereste­tik. A belső és külső környezet harmóniája nélkül pedig el­képzelhetetlen a megálmodott testi, szellemi és szociális egyensúly. Buzafalvi Győző Fotó: Kulcsár József NÓGRÁD — 1937. március 7., szombat 5 A gyógyszertár havi forgalma 95 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents