Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-07 / 56. szám
TILÁG PROLETÁRJAI. EGYESüUETEKI f\l «S’Mf NOGHAD MEGYÉI BltOTU ,GA ÉS A MEGYEI TANA-CS LAPOA XLIII. ÉVF., 56. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1987. MÁRCIUS 7., SZOMBAT A nőnap időszerűsége Gazdag program a forradalmi A ligha van még egy olyan szocialista társadalmi ünnep, amely nagyobb és kacskaringósabb karriert futott volna be, mint a nemzetközi nőnap. A folyam már alig emlékeztet a forrásra, amelyből eredt; a nemzetközi nőmozgalom medre és sodrása idestova nyolc évtized alatt messze túlnőtt annak az eseménynek a jelentőségén (néhány ezer amerikai nőmunkás bérsztrájkjának jelentőségén), amelynek tiszteletére március nyolcadikét nőnappá nyilvánították. A felületes szemlélő számára tán úgy tűnik, hogy az utóbbi néhány esztendőben egy kissé háttérbe szorult a nők valódi társadalmi egyenjogúságának érvényesítéséért folyó mindennapi küzdelem és munkálkodás, háttérbe szorult a nőpolitika — az átfogóbb társadalompolitikai és égetőbb gazdaságpolitikai feladatok tablóján. Legalábbis kevesebb szó esik róla. Mintha elsodorták volna a kétségkívül nagyobb horderejű problémák, a mozgalom egyik-másik céljának időszerűségét felfüggesztették volna az, úgymond, sürgősebb tennivalók. Ám ez — hangsúlyozzuk — csupán megtévesztő látszat. A sok tekintetben megváltozott, és méginkább változásra-változtatásra érett helyzet, az új gazdasági konfliktusok és társadalmi feszültségek halmaza, problémáink új szemléletű megközelítése valójában nem érvényteleníti nőpolitikánkat, nem veszi le a napirendről. Csupán — bár ez a „csupán” sem csekélység — más megvilágításba helyez egyes kérdéseket, a nők társadalmi helyzetétől sem függetleníthető ellentmondásokat; máshová helyezi a hangsúlyokat; bizonyos következtetések és módszerek újragondolására késztet. A szocialista társadalmi fejlődés útjára lépve hosszú évekig-évtizedekig a teljes foglalkoztatás volt a nőpolitika, a nőmozgalom legfontosabb követelése. A hetvenes évekre a nők foglalkoztatása teljessé, pontosabban kiegyensúlyozottan optimálissá vált. Manapság azonban új szelek fújdogálnak. Immár elodázhatatlan feladat gazdaságunk szerkezeti átalakítása, s vele összefüggésben a várhatóan nagy méretű munkaerő-átcsoportosítás, ami óhatatlanul társadalmi feszültségekkel jár, érzékenyen érinti, családok, dolgozók — férfiak és nők — ezreit. De vajon az következik-e ebből, hogy az eredeti nőpolitikái követelménynyel ellentétes irányú folyamat kibontakozására volna szükség, hogy vissza kellene tanácsolnunk asszonyok légióit a konyhába, a háztartásba? Nem. Rosszul érti a kor szavát, a fejlődés parancsát, aki így érti. A nőnek a tradicionális háztartásból való kiszakadása érhető harci programja volt a mozgalomnak. A mai korban azonban kezdjük megtanulni minden dogmatizmustól, és elfogultságtól mentesen, racionálisan szemlélni a háztartások szerepét — a nemzetgazdaságban. Tény, hogy a makro- és mikroökonómiai folyamatok nem választhatók el, át- meg áthatják egymást; tény, hogy a mintegy 3.8 millió kis háztartásban használják fel a nemzeti jövedelem legnagyobb részét, vagy ötszázmilliárd forintot; s tény, hogy a család a legfontosabb műhelye a munkaerő újratermelésének a szó fiziológiai, szellemi és erkölcsi értelmében egyaránt. Sokszor éppen a negatív tendenciák figyelmeztetnek a rejtett, vagy nem eléggé becsült értékekre. Amikor kezdjük kiszámítani, mibe kerül a társadalomnak a család hiánya, például a pótmegoldásnak is gyenge, állami gondozás, akkor döbbenünk rá: számlálatlanul is mekkora az érték, amelyet az édesanyák, pusztán a gyermek- neveléssel tesznek le a társadalom asztalára, akkor is, ha e munkát hajlamosak vagyunk a „második műszak” terhei címén, alig méltányolva, elkönyvelni. Üj megvilágításba kerül a dolgozó nők vezetővé válásának kérdése. Az egyik tény: elenyészően kevés nő kerül — bármilyen szinten — vezető beosztásba; régi hiányossága ez a nőpolitikának, s egyáltalán a társadalmi igazságosságnak. A másik tény: az új helyzetben több rátermett, tehetséges, jó vezetőre van szükség — függetlenül a számításba vehetők nemétől. A nőnapnak mára nemes tradíciói alakultak ki; sajátos, bensőséges hangulata van. De a méltó ünneplés is méltatlan, ha csak ünneplés. Ha nem önvizsgálatra és társadalmi cselekvésre késztető alkalom. A nőnap valaha emléknap volt, mozgalmi nap, az egyenjogúságért vívott harc napja. Ma emlékeztető nap kell, hogy legyen; emlékeztető azokra a tennivalókra, amelyek az év összes többi napján várnak ránk. S amelyekkel egy új társadalom formálja nap mint nap a maga — nem férfiúi és nem női .—■ emberi, arculatát. ifjúsági napokon A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, az ünnepi megemlékezéseken túl a fővárosban és a megyeszékhelyeken gazdag kulturális programokat szervez ebben az évben a forradalmi ifjúsági napokra. A rendezvényekről pénteken az ifjúsági szövetség székházában Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára adott tájékoztatást a sajtó munkatársainak. (Folytatás a 2. oldalon) Munkaértekezlet a Hungáriánál Konkurencia a biztosítók között Munkaértekezletet tartott tegnap délután a TIT székházában a Hungária Biztosító Nógrád Megyei Igazgatósága. Az összejövetelen részt vett Uzonyi Tamás, a .Hungária Biztosító vezérigazgatója is. Elsőként Hal ama József, a biztosító megyei igazgatóságának vezetője értékelte a megalakulás óta eltelt időszakot. Kiemelten szólt a tavaly nyáron meghatározott feladatokról, többek között a easco- biztosítás és a gazdálkodó szervezetek vagyonbiztosításának terjesztéséről. Pozitívumként emelte ki a jó együttműködést a párt- és tanácsi szervekkel. Hangsúlyozta: rugalmasan kell mindig alkalmazkodni a változó körülményekhez, hiszen a Hungária nincs egyedül a „biztosítási piacon”. Megyénkben éles konkurenciaharc folyik az Állami Biztosító és a Hungária között. Az elért eredmények közé tartozik, hogy a megye ma- gángépjárműveink több mint felére a Hungáriánál kötött cascót a tulajdonos. A biztosító fő profilja továbbra is a gépjármű-biztosítás marad. Ennek érdekében további kedvezményekkel bővítik a szerződési feltételeket. A beszámolót követő hozzászólások után Uzonyi Tamás válaszolt a feltett kérdésekre. Véleménye szerint a kis létszámú kollektíva eredményesen működik a megyében, és a konkurencia csak ösztönzőleg hat az új megoldások keresésében. KÖSZÖNTJÜK ŐKET! A SZOT elnökségének ülése előtt n dolgozók munkaviszonya — átszervezések — felszámolások A dolgozók munkaviszonyát érintő átszervezésekkel, fel- számolási eljárásokkal összefüggő szakszervezeti feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a SZOT elnöksége. A tennivalókról a testület elé terjesztett dokumentum megállapítja: a gazdálkodás hatékonyságának a javítása, a termelési veszteségek felszámolása, a munkaerő hatékony foglalkoztatása népgazdasági érdek, amit a szakszervezetek is támogatnak. Mindez azonban olyan változásokkal is együtt jár, amelyek a dolgozók ki- sebb-nagyobb csoportjait közelről lérintik, egyéni sorsok alakulását befolyásolják. Ezért nagyon fontos, hogy az átszervezésekben érintett dolgozók érdekeit felelősségteljesen, kellő körültekintéssel képviseljék és védjék a szakszervezetek. A felgyorsuló gazdasági folyamatok új feladatok, új követelmények elé állítják a szakszervezeteket. Ezzel kapcsolatban a dokumentum leszögezi: a szak- szervezeti szervek csak úgy tudnak eleget tenni a dolgozók fokozott várakozásának, ha maguk is tisztán látják vállalatuk helyzetét. Ezért a munkahelyeken az eddigieknél is következetesebben és rendszeresebben igényeljék a gazdasági vezetők tájékoztatását a vállalat és annak részlegei gazdasági, pénzügyi helyzetéről, a felmerülő gondokról. Követeljék meg, hogy a gazdasági vezetés a munkahelyi demokrácia fórumait felhasználva, időben és pontosan tájékoztassa a kollektívákat a termeléssel, a pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről, s mindenekelőtt azokról a döntésekről, amelyek egyszerre több dolgozó további sorsát is érintik. Azoknál a vállalatoknál, amelyek gazdasági nehézségekkel küzdenek, a helyi szak- szervezeti szerveknek a korábbiaknál aktívabb szerepet kell vállalniuk a gondok megoldásában. A nehéz gazdasági helyzetben levő vállalatoknál elsősorban azokat az erőfeszítéseket támogassák, amelyek segítségével elkerülhetik a fizetésképtelenséget, biztosíthatják a vállalat talpraál- lását — emeli ki az írásos előterjesztés- Ezzel összefüggésben élénk vitát váltott ki az ülésen az a kérdés, hogy a szakszervezetek milyen esetekben, milyen körülmények között kezdeményezzék a bajba jutott vállalatok szanálását. Általános volt az a vélemény, hogy a szakszervezeteknek akkor kell kezdeményező módon eljárniuk, amikor a külső segítség nélkül be kellene zárni a gyárat, az üzemet, s ezzel súlyos foglalkoztatási gondok keletkeznének a térségben. A szanálás, vagy a megszüntetés közötti döntés sohasem könnyű — mutatott rá az egyik felszólaló —, mert a dolgozók részéről, érthető módon, óriási nyomás nehezedik a szakszervezetekre annak érdekében, hogy a gazdaságilag végképp ráfizetéses munkahelyeket is megmentsék a felszámolástól. Ha más megoldás hiányában mégis a tevékenység megszüntetésére kér ü Ins (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból: Mátraterenyén más idők járnak (3. oldal) Visszapillantó képek (4. oldal) A NŐGRÁD Romhänyban ■MMMaMMMiaiiMLMaaiHHMMaitpa Éjből a törökök
