Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

Kohl üdvözli Gorbacsov kezdeményezését Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja hang­súlyozottan üdvözölte azt a tényt, hogy Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök olyan lépéseket tett, amelyek révén a felek Géni­ben tárgyszerű és siker eléré­sére hivatott tárgyalásokat tarthatnak a közép-hatótávol­ságú rakétákról. A tárgyalá­sok ily módon döntő szaka­szukba lépnek, ami feljogosít arra a reményre, hogy még ebben az évben megállapodás születik — jelentette be szer­dai nemzetközi sajtóértekez­letén Friedhelm Ost állam­titkár, a bonni kormány szó­vivője. • A szóvivő szerint Gorba­csov főtitkár legutóbbi nyi­latkozatában megszüntette a közép-hatótávolságú rakéták­ra vonatkozó megállapodás összekapcsolását az amerikai SDI-tervek feladásával, s ez­zel elhárította a legfőbb aka­dályt a genfi tárgyalások útjából. Ezzel elébe ment az Egyesült Államok és az egész nyugati szövetség régtől fog­va hangoztatott igényének. Ezért az NSZK kormánya po­zitívan értékelte Gorbacsov nyilatkozatát — mondotta a szóvivő. Helmut K,ohl kancellár — mondotta Ost — ezzel kap­csolatban felhívta a figyel­met a NATO 1986, december 12-i állásfoglalására. Esze­rint a közép-hatótávolságú rakéták tárgyában való meg­állapodásnál nem hagyható figyelmen kívül az egyensúly hiánya az amerikai és szov­jet rövid hatótávolságú esz­közök viszonylatában, s ezért a megállapodásnak tartalmaz­nia kell azt a kötelezettség­vállalást,' hogy a felek foly­tatják a tárgyalásokat ezek­ről az eszközökről. (MTI) Sikeres látogatás volt Mitterrand Francos Mitterrand fran­cia elnök támogatásáról biz­tosította a közepes hatótá­volságú rakéták Európából való kivonására tett szovjet javaslatot. A heti kormány­ülésen tett nyilatkozattal a francia államfő, mint a fegyveres erők főparancsno­ka, helyesbítette kormánya negatív állásfoglalását, ami­vel Franciaország elszigete­lődött még szövetségeseitől is. „Igazi érdeklődéssel vet­tem tudomásul Gorbacsov- nak az amerikai és szovjet közepes hatótávolságú raké­tákra vonatkozó legutóbbi javaslatait — szól az elnö­ki nyilatkozat. — Felszámo­lásuk vagy csökkentésük ki­látását már magáévá tette a NATO 1979-ben, 1981-ben és 1986-ban. Ez megfelel Franciaország és a béke ér­dekeinek.” Az elnök ugyanakkor han­goztatta, hogy mindennemű csökkentésnek kiegyensúlyo­zottnak, egyidejűnek és el- lenőrzöttnek kell lennie. A francia álláspontot tolmácsol­va kifejtette, hogy szerinte a megállapodásnak kapcsolód­nia kell a rövid hatótávolsá. gú fegyverekről szóló tárgya­lásokhoz. Megismételte, hogy a francia önálló nukleáris helyesbit erőket nem számítják be a szovjet—amerikai mérlegbe, s ezt mindkét nagyhatalom tudomásul vette. Jacques Chirac miniszter­elnök az ülésen hangoztatta, hogy teljes az egyetértés az elnök és a kormány között. Az elmúlt napokban kiadott Igen elutasító és fanyalgó, külügyi állásfoglalások és az elnöki nyilatkozat között va. lójában feltűnő az ellentét. A különböző francia po­litikusok egyéni állásfoglalá­sai is arra engednek követ­keztetni, hogy a kormány és az elnök közötti ellentét na­gyobbnak látszik a valóság­nál, hiszen mindkét fél fel­tételekhez köti az euroraké- ták kivonását. Mind a kor­mánypártok, mind a szocia­lista politikusok gyanakvó nyilatkozatokban vetették el a szovjet javaslatot. A szoci­alisták csak szerdán kezd‘ék árnyaltabb nyilatkozatokkal mérsékelni ezt az elutasító magatartást. Az egyetlen francia politi­kai erő, amely fenntartás nél­kül támogatja a szovjet ja­vaslatot, az FKP. A poli­tikai bizottság nyilatkoztá­ban bírálta a kormány eddi­elutasító állásfoglalásait. — Már nem gésa... A JKSZ Központi Bizottsá­ga Elnökségének kedd dél­utáni ülésen Milanko Reno- vica, a KB-elnökség elnöke beszámolt az általa vezetett pártküldöttség február 25. és 27 között lezajlott magyaror­szági hivatalos baráti látoga­tásáról. Az elnökség hasznosnak és sikeresnek értékelte a kül­döttség látogatását és az MSZMP Központi Bizottsága Kádár .János vezette delegá­ciójával folytatott tárgyalás­sait — hangsúlyozza az ülés­ről kiadott közlemény. A JKSZ és az MSZMP közötti folyamatos párbeszéd jelentő­sen hozzájárul a két párt köl­csönös megértéséhez és ba­ráti kapcsolatainak erősödé­séhez, a két szocialista or­szág sokoldalú jószomszédi együttműködésének fejlődésé­hez. Az egyenjogúság, szuve­renitás, területi integritás, a belügyekbe való be nem avat­kozás elvein, a szocialista fej­lődés útjai és a két ország nemzetközi helyzete különbö­zőségének tiszteletben tartá­sán alapuló jugoszláv—ma­gyar kapcsolatok egészében szilárdak és jók, s kölcsönös a készség további elmélyíté­sükre — húzza alá a közle­mény. (MTI) Olasz kormányválság Andreotti az esélyes Sikerül-e biztosítani az olasz politikai és gazdasági élet folyamatosságát, avagy a „mesterséges” belpolitikai viszályok miatt háttérbe szo­rul az ország előtt álló leg­sürgősebb feladatok megoldá. sa? — ezt a kérdést vetették fel a római politikai, szak- szervezeti körökben azután, hogy kedden a szocialista Bet- tino Crgxi benyújtotta lemon­dását. A pártok vezető testü­letéi szerdán külön-külön ülést tartottak, hogy kiala­kítsák saját álláspontjukat az államfővel csütörtökön kez­dődő konzultációjukra. Bettino Craxi annak követ­keztében mondott le, hogy az ötpárti koalíción (a keresz­ténydemokraták, szocialisták, szociáldemokraták, republi­kánusok és liberálisok szö­vetségén) belül kiéleződtek az ellentétek- Francesco Cossiga köztársasági elnök csütörtö­kön az alkotmány előírásai­nak megfelelően, megkezdi konzultációit a köztársaság volt államfőivel, valamint a politikai pártok képviselőivel. Ezután — péntek este, vagy szombaton — megbízást ad valamelyik politikusnak egy új kormány létrehozására. Szinte bizonyosnak tartják római megfigyelők, hogy a kormányalakítási megbízatás­ra Giulio Andreotti keresz­ténydemokrata külügyminisz­ter a legesélyesebb- Mivel a kereszténydemokrata párt ra­gaszkodik a kormányfői poszt­hoz, és nem tudni még, hogy Craxi szocialistái beleegyez­nek-e ebbe, meglehetősen nagy az esélye annak, hogy kor­mányalakítás helyett parla­menti választásokat írnak ki. (MTI) Webster a jelölt A Fehér Ház szóvivője ked­den délután bejelentette: Rea­gan elnök William Webs. tert, a Szövetségi Nyomozó Hivatal, az FBI eddigi ve­zetőjét kívánja megbízni a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA vezetésével. Reagan hét­főn kényszerült visszavonni Robert Gates jelölését a tisztre. A CIA eddigi máso­dik emberét a szenátus az iráni fegyverszállítási ügy. ben betöltött szerepe miatt visszautasította volna, s Ga­tes „önként lemondott” a je­lölésről, hogy megkímélje Ro­nald Reagant egy újabb ve­reségtől­Hogy milyen a mai japán nő? Már nem gésa, de még nem feminista■ Már nem tel­jesen kiszolgáltatott a férfi kénye-kedvének, de még alá­rendelt helyzetben van. Már nehezményezi, hogy reggeltől késő estig egyedül kell len­nie, és jó esetben csak a hét végén lehet együtt férjével, (aki akkor is csak a gyerek­kel játszik), de még nem tud mit tenni ellene. Már bántja őt, hogy a házimunka csak reá hárul, (bár a gépesítés­nek köszönhetően ez már nem olyan fárasztó), de még csak idegenkedő csodálkozás­sal veszi tudomásul, hogy Európában ez másként is le­het. Már több szabadságra és önállóságra vágyik, de há­rom közül még csak egy tud vagy mer munkát vállalni. Már ő kezeli a háztartási pénzt, de az iskolai ellenőr­zőt még nem írhatja alá. Már mást is megszerethet a férjén kívül, de válni még nem mer. Már modernül öltözködik, de még kimonóban szeret ün­nepelni, (illetve úgy illik). Már nescafét iszik, de még tatamin alszik. Már kondicio­náló tornára jár, (bár rej­tély. hogy miért akar fogy­ni), de még csak halon és tengeri moszaton él. Vágyai már vannak, de jobbára még csak „élvezeti cikk". Már tud­ja, hogy másként is élhetne, de még mindig verik. Már odafigyelnek rá, de még nem juthat szóhoz. Már egyetemre jár, de az első gyermek megérkezésével pá­lyafutása véget ér. Hangver­senyre már elmehet a férjé­vel, de kocsmába még nem léphet be. Már sétálhat ka­ronfogva, de még elöreengedi párját az ajtóban. Már több mint szolga, de még mindig robot­Már sok mindent tud. de azt még nem tudja, hogy ő az összetartó erő, ő neveli ■ családot, 6 a békesség. e nyugalom, a kecsesség, a szépség. Sok ellentmondást már észrevesz, de nem őrli fel a családanya, a pénzkere­ső és a szerető hármas sze­repe. Belül már zaklatott, de lát­szólag még mindig rendíthe­tetlen nyugalommal tűri ezt az átmeneti állapotot. Már érzi, hogy egyenrangú és egyenjogú társ, de még nem meri ezt tudomásul venni. Már lázadozik, de még nem harcol. Már tudja hogy nem gyenge, de még nem tudja, hogy ő az erősebb. Trom András (Tokió) Tét az egészségünk (Folytatás az 1. oldalról) Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye) indítványozta, hogy a sportruházati cikkek, illet­ve a sporteszközök választé­kának bővítése céljából az illetékes szervek szorgalmaz­zák a KGST-n belüli koope­rációval a gyártókapacitá­sok bővítését- Hellner Károly (Budapest), a bizottság titká­ra hangsúlyozta: az egészség- nevelés programjának a meg­valósítása nemcsak, sőt, első­sorban nem központi döntése­ken múlik. Hiányolta az írá­sos előterjesztésből a munka­helyi, illetve az iskolai közét­keztetésre vonatkozó megálla­pításokat, mondván: ezeken a területeken az egészséges táplálkozás szempontjából kü­lönösen sok a tennivaló. Mag Pál (Csongrád megye) úgy vé­lekedett: nagyobb türelmet szükséges tanúsítani az év­századok alatt kialakult táp­lálkozási szokások iránt- A kereskedelem valós lehetősé­geiről szólva kifejtette: ke­vés a hűtőpult az üzletekben, a kisebb boltok a kedvezőbb érrés miatt iparcikkeket is árusítanak, s így csökken az élelmiszer-választék. Eck Tibor (Komárom me­gye) kedvező példaként emlí­tette, hogy az utóbbi eszten­dőkben baromfihúsból többet fogyaszt a lakosság, ugyanak­kor rámutatott: a magasabb ár miatt is jóval kevesebb fogy margarinból és étolajból, mint a zsiradékokból. Több külföldi példára hivatkozva, javasolta, hogy csökkentsék az égetett szeszes italok alko­holtartalmát. Indítványozta to­vábbá, hogy a nagy tömegben forgalmazott cigarettafajták legyenek a mostaninál röVi- debbek, mert ezzel is csök­kenthető lenne a dohányoso­kat fenyegető veszély. A vitában felszólaltak még: Békési Istvánné (Pest megye), Kiss Imre (Borsod megye), Németh István (Hajdú-Bihar megye), Pesta László (orszá­gos lista) képviselők, Hutás Imre egészségügyi államtit­kár, Kökény Mihály, a Mi­nisztertanács titkársága tár­sadalompolitikai főosztályá­nak vezetője, Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ főtitkárhelyette­se és Tarján István, a Fo­gyasztók Országos Tanácsának alelnöke­A képviselők hozzászólásai­ra adott válaszában Spilák Ferenc elmondotta: az égetett szeszes italok forgalma után az eladók nem kapnak juta­lékot, az így megtakarított pénzt más cikkek forgalmazá­sának ösztönzésére fordítja a kereskedelem. Kifejtette: fo­lyamatosan érvényesíteni kell azt a törekvést, hogy az egészségre káros termékek le­gyenek drágábbak, mint az élettanilag értékes készítmé­nyek. Korszerűsíteni szüksé­ges a húsáruk minőségével foglalkozó szabványrendszert, mert az elsősorban műszáki és technológiai központú, s nem a fogyasztók érdekeit ve» szí figyelembe- A zöldség-gyü­mölcs kereskedelemben újabb átszervezés nem várható — emelte ki a miniszterhelyet­tes. Továbbra is a szabad ter­mékforgalmazást, illetve azt szorgalmazzák, hogy az áruk minél kevesebb áttétellel jus­sanak el a vevőkhöz. Az ülés Nyers Rezső zár­szavával ért véget­Az SZKP XX1VII. kongresszusa A káderpolitikáról A z SZKP XXVII- kong­resszusán félreérthe­tetlen hangsúlyt ka. pott: a forradalmi mélységű átalakulás feladatainak nagy­sága és újszerűsége egyre nö­vekvő követelményeket tá­maszt a több mint 19 millió kommunistát tömörítő párt politikai, ideológiai és szerve­ző tevékenységével szemben. A lenini párt —, mint szov­jet társadalom vezető ereje — erős, összeforrott, állandóan fejlődő politikai szervezetként hivatott arra, hogy a megúju. lási folyamat élére álljon. Irá­nyítsa és folyamatosan ellen­őrizze a gyorsítás, a dinami­zálás, céljait szolgáló komp­lex feladatok végrehajtását. A párt arra törekszik, hogy a tudatformálás eszközeivel meg­értesse és elfogadtassa a dol­gozó tömegek legszélesebb kö­rében a visszafordíthatatlan jellegű gyökeres átalakítás lé­nyegét és szükségszerűségét, megnyerje az egész szovjet nép meggyőződésből fakadó, • nélkülözhetetlen támogatását, s leküzdje a visszahúzó erők értetlenségét, ellenállását­A párt feladata az is, hogy az állami intézmények, az üzemek, a vállalatok, a szov­jetek, a tömegszervezetek és .mozgalmak tevékenysége mind hatékonyabban szol­gálja a politikai stratégia si­keres végrehajtását. S az is, hogy a szovjet társadalom életében megkezdődött hatal. más változások, a kibontako­zó pozitív irányzatok minél gyorsabban kiteljesedjenek- A kongresszus szinte valameny- nyi dokumentuma egyértel­műen arról tanúskodik, hogy az új történelmi körülmé­nyek között —, amikor az or­szágra egyre növekvő felada­tok hárulnak — törvénysze­rűen megnő az SZKP sze­repe a szovjet társadalom éle­tében. Ugyanakkor az a fel­ismerés is nyilvánvalóvá vált, hogy a párt csak akkor lesz képes megoldani az új, bo­nyolultabb feladatokat, ha maga is kész a megújulásra, ha szüntelenül fejlődik, ha tudományosan megalapozott távlati elképzelésekkel ren. delkezik, s kritikusan értéke­li az objektív helyzetet, az elért eredményeket. A felada­tok megoldása új erőfeszíté­seket, elvszerűséget, gyakor­latiasságot és önfeláldozást követel a párttól és minden egyes szervétől. „Nem elég látni és megbélyegezni a hi­bákat és fogyatékosságokat, mindent meg kell tenni meg­szüntetésükért- A kommunis­ta élharcos szerepe nem lé­tezik általánosságban; gya­korlati ügyekben fejeződik ki” 1 — állapította meg a referá­tum. Közismert tény, hogy a szocialista építőmunka előre­haladtával, a társadalmi-gaz­dasági fejlődés folyamatának felgyorsulásával párhuzamo­san, egyre növekszik a szub­jektív emberi tényezők, a ká­derek szerepe. Az átalakítás elkerülhetetlenségének, életre­valóságának — egyben reali­tásának — meggyőző, érvelő bizonyítása: minden szovjet kommunista napi feladata! Ez különösen fokozott követeimé, nyékét támaszt a káderekkel szemben. Már a kongresszust megelőző időszakban — külö­nösen a Központi Bizottság 1985- áprilisi plénumát köve­tően, majd a területi párt­értekezleteken — egész sor személyi változásra került sor. A politikai beszámoló e folya­matról így nyilatkozott: „Az utóbbi időben sok új, ener­gikus, modern felfogású párt­munkás került felelős tiszt­ségbe. A párt továbbra is arra törekszik, hogy a veze­tésben egyaránt legyenek ta­pasztalt és fiatal káderek. A tömegekkel szoros kapcsolatot tartó, eszmeileg szilárd, kez­deményező szellemű, tevé­keny vezetőre van ma szükség az élet minden területén” Nyilván e felismerés hatá­sára került sor az SZKP Köz­ponti Bizottsága január 27— 28-i plénumán — az átalakí­tási folyamat meggyorsításá­nak feladataival szoros ösz- szefüggésben — az időszerű káderpolitikai kérdések meg­tárgyalására. A témát több tényező indokolta. Mindenek­előtt az átalakítás folyamatá­nak és a párt káderpolitiká­jának elszakíthatatlan kap­csolata, dialektikus egysége- Ezért a kibővített ülés a prob­lémát széles körű társadalmi és politikai összefüggésbe ágyazva vizsgálta, a múlt ta­nulságainak, a jelenlegi idő­szak jellegének és a jövő feladatainak egyidejű figye­lembevételével- A tanácskozás tényként ál­lapította meg. hogy az átala­kítás visszafordíthatatlanul megkezdődött, a szovjet tár­sadalom életében hatalmas változások mennek végbe, 1 s mind erősebbé válnak a po­zitív előjelű irányzatok. A megújulást a dolgozók, az egész szovjet nép széles körű támogatása kíséri, s „ez egy kormányzó párt számára a legfontosabb.” Ugyanakkor a már megszokott nyíltsággal szólt arról, hogy az átalaku­lást célzó változások nem a kellő dinamuzmussal zajlanak. A társadalomban felhalmozó, dott gondok okai a feltétele­zettnél mélyebben gyökei ez­nek, sőt, újabb problémák is felszínre törnek a megújulá­si folyamat során- E felisme­réstől indíttatva vállalkozott a kibővített ülés a kialakult helyzet gyökereinek, objektív és szubjektív okainak feltá­rására, a bonyolult kérdések megoldását szolgáló konkrét feladatok meghatározására, a hibák megismétlődésével szembeni biztosítékok kimun­kálására. Az értékelés szerint az or­szág korábbi vezetése hosszú időn át nem vállalkozott az egyre sürgetőbben jelentkező helyzetelemzésre, az elenged­hetetlennek bizonyult váltó, zásokra. A kialakult és foko­zatosan eluralkodott konzer­vativizmus, illetve volunta. rizmus óhatatlanul súlyos hi­bákhoz, torzulásokhoz vezetett az utóbbi évtizedek káderpo­litikájának gyakorlati végre­hajtása során. A plénum ar­ra a felismerésre jutott: olyan káderpolitikára van szükség, amely elősegíti az átalakítás, a társadalmi-gazdasági fejlő­dés meggyorsítása konkrét feladatainak megvalósítását- E felismerés nyomán került sor jelentős gyakorlati tenni­valók körvonalazására. Igya közeljövőben összehívandó or­szágos pártkonferencia dönt a vezető káderek jelölési és titkos választási rendszerének korszerűsítéséről. Az eddiginél nagyobb figyelem övezi maid a tisztségviselők körében foly­tatandó politikai-eszmei ne­velőmunkát. A demokratikus centralizmus jegyében erősí­tik az egyszemélyi felelősség és a kollegalitás szerves egy. ségét­N övelni kívánják a párt­ton belüli demokráci­át, az ellenőrzés haté­konyságát, a beszámolási kö­telezettség súlyát, az egészsé­ges légkör megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges őszinteséget, nyíltságot és nyilvánosságot. A tanácsko­zás kiemelt fontosságúnak ítélte a megoldásra megérett káderkérdések rendezését, a vezetői állomány friss erők­kel való folyamatos és terv­szerű kiegészítését, a nemze­tiségi politika követelményei­nek érvényesítését, a pártirá­nyítás módszereinek tökélete­sítését, a választott testületi szervek szerepének jelentős növelését, különös tekintet­tel a végrehajtó apparátus hatékonyabb ellenőrzésére. A határozat lényegét egyértel­műen fejezi ki a megállapí­tás: „A káderpolitika jelen­legi döntő kritériuma a ká­derek viszonya az átalakítás­hoz, a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsításának feladataihoz. Aprólékos és kemény munka áll még előt­tünk a káderállomány átala. kításában-” Gyürkj ZolUft 2 NÓGRÁD — 1987. március 5., csütörtök i

Next

/
Thumbnails
Contents