Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-31 / 76. szám

Pillanatfelvétel a Fogacsi-hegyen termelő Kovács János üzemvezető és Bogdán Ferenc megbeszélik a soron következő tennivalókat Fotó: Bábel bányában; dömper es Csendesednek a viták a vál­lalati tanácsok körül. Két éve, amikor megkezdődött a vállalati vezető testületek Választása, sok kétkedés, né­zeteltérés kísérte a választá­si fórumokat. Megtörtént ez annak ellenére, hogy az új, testületek először a mezőgaz­daságban alakultak, ahol pe­dig évtizedes hagyománya van a demokratikus veze­tésnek. A termelőszövetkeze­tekben ma már senki nem furcsállja, hogy a közgyűlés dönt a gazdaság fejlesztésé­ről, hogy operatív ügyekben is megkérdezik a vezetőség véleményét, s az is természe­tes, hogy választják a közös­ség első számú irányítóját, az elnököt. Megerősítették a vezetőket Érthető persze, ha a veze­tés demokratizálódását nem előzte meg egyértelmű „él­jenzés” az állami gazdasá­gokban és az ipari vállalatok­nál, hiszen ott korábban más volt a gyakorlat. Az igazgató egyszemélyi felelős és irányí­tója volt a vállalatnak, hely­zete nem a kollektívától, ha­nem kinevezőitől, a felsőbb szervektől függött. S azt nem is tagadták a választás előtt álló vezetők, hogy a kevesebb számú kinevezőhöz, köny- nyebb az igazodás, mint a vállalati kollektívához. Mostanra kiderült, hogy jó­részt felesleges volt a vezetők aggodalma, hiszen döntő több­ségüket megerősítették be­osztásukban, s a demokrácia elvein működő vállalati taná­csok is képesek egyengetni a vállalatok jövőjét. A lényegé­ben zökkenőmentesnek ne­vezhető átállásban része volt a szakszervezeteknek is, ame­lyeknek tisztségvisélői aktí­van részt vettek az előkészí­tő munkában. Napi súrlódások A választásokat követően a napi „működés” felszínre hozta azokat a nézeteltérése­ket is, amelyekre néhány hó­nappal korábban a legtöbb helyen nem is gondoltak: ki­éleződött a vita, hogy a válla­lati tanácsnak, illetve a szakszervezeti bizottságnak, mint választott testületnek, milyen kérdések eldöntésében vannak jogosítványaik. A jogi vita persze nélkülözhető yolna, hiszen ilyen értelem­ben a vezető testületek és a munkahelyi demokrácia fóru­mai között nincs hatásköri átfedés. Ha valamely kérdés­ben a döntés joga a vezető testületeké, akkor a demok­rácia fórumain „csak” véle­ményeznek vagy egyetértési jogukat gyakorolják; s az ösz- szefüggés fordítva is igaz. A lényeg, vagyis a hatáskö­ri elkülönülés tehát egyértel­mű. A vitákat mégsem nél­külözi a napi gyakorlat, hi­szen a vélt, vagy valós pár­huzamosság mindenképpen megvan. Vitathatatlan pél­dául a párhuzamosság abban, hogy egyes ügyeket a de­mokrácia fórumaiban és a vezető testületek ülésein egy­aránt megtárgyalnak. Ez, persze, természetes, hiszen megbeszélés nélkül sem vé­leményt mondani, egyetér­tést vagy elutasítást gyako­rolni, sem dönteni nem lehet. Érdemibb az átfedés a ki­sebb, közgyűlés által irányí­tott vállalatoknál. A jelenle­gi gyakorlat szerint sok he­lyen ugyanis a teljes dolgozói kollektíva gyakorolja a véle- ményezési és az egyetértési jogot, ugyanakkor mint a vállalat legfelsőbb irányító­testülete, dönt is ugyanezek­ben a kérdésekben. Máskép­pen fogalmazva; a dolgozói kollektíva, mint szakszerveze­ti szerv véleményez; mint közgyűlés pedig dönt. Az el­lentmondás persze kivédhető azzal, hogy a véleményezés joga nem az egész kollektí­vát, hanem csak a bizalmiak testületét illeti meg, ezáltal a munkahelyi demokrácia fóru­ma létszámban szőkébb, mint a döntést hozó testület. tisztázandó hatáskörök A hatáskörökről, a testüle­ti jogosítványokról lehet po­lemizálni, de e szópárbajban arra az alapvető tényre min­denkor ügyelni kell, hogy a jövőben is lesz munkáltató és mukavállaló. A vállalati ta­nácsnak pedig az nem dolga, hogy a munkáltatói és a mun­kavállalói érdekeket egyez­tesse, hiszen a vezető testü­let a stratégiai kérdések el­döntésére hivatott. Az egyeztetés mechaniz­musa vitathatatlanul bonyo­lultabb lett a korábbiaknál A vállalati tanácsok létezé­se előtt ugyanis az igazgató, és a szakszervezeti bizottság Nvikolaj Szplridonovlcs Jermakov (1927-1087) Életének hatvanegyedik esz­tendejében, 1987. március 2#- án, elhunyt Nyikolaj Szpiri- donovics Jermakov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a kemerovói terü­leti pártbizottság első titkára. * Fájdalmas hír étkezett az ország határain túlról. A szovjet kommunista párt, Ke­merovo terület a marxizmus —leninizmus eszméihez hű tagját, Nógrád megye lakos­sága igaz barátját veszítette el. Ny. Sz. Jermakov eivtárs, 1927. január 7-én született a Szmolenszk közelében fekvő Dorogobuzs kisvárosban, munkás szülők gyermeke­ként. Azokban az esztendők­ben fejezte be iskolai tanul­mányait, amikor még javában tartott a II. világháború, honfitársai milliói áldozták életüket a fasizmus elleni harcokban, amikor naponta születtek példái az emberi hősiességnek. Fiatal fővel, 1944-ben egy novokuznyecki gyárban munkásként kezdett dolgozni. A nagy honvédő háború után nyílt lehetősége részt venni az újjáépítésben, adódott alkalma szakmai, po­litikai ismereteinek gyarapí­tására. Novokuznyeck, szere­tett városa, a Szovjetunió nehéziparának egyik felleg­vára is igényelte a szakembe­reket, ezért döntött a kohá­szati egyetem elvégzése mel­lett. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 1961-ben lett tagja, majd néhány esz­tendő elteltével a városi pártbizottság munkatársai kö­zött tevékenykedett. Megvá­lasztották a testület első tit­kárának. az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tánácsa tagjának. Nógrád testvérmegyéje, a kemerovói terület pártbizott­sága első titkárának tisztét 1985 áprilisától töltötte be. Előtte dolgozott a Központi Bizottság apparátusában osz­tályvezető-helyettesként, részt vett a párt legutóbbi három kongresszusán. Munkásságát a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elismerte a Vörös Zászló Érdemrenddel, nemré­giben, hatvanadik születés­napién a Lenin-renddel tün­tették ki. Jermakov eivtárs sok szál­lal kötődött Nógrád megyéhez, az itt élő emberekhez. Fel­szabadul ásunk 35. évforduló­ján az általa vezetett kerr.e- rovói küldöttséggel tanulmá­nyozta a pártmunka, a gazda­ságépítés tapasztalatait. Me­leg szavakkal emlékezett meg a baráti fogadtatásról, érté­kesnek ítélte a Balassagyar­mati Fémipari Vállalatnál, a litkei termelőszövetkezetben, s máshol szerzett benyomásait. Az új iránt fogékony, racio­nálisan gondolkodó és cselek­vő vezetőként ismerték meg, akik a néhány nap alatt ta­lálkoztak vele. Rendkívül nagy jelentősé­get tulajdonított a testvérme­gyei kapcsolatok hagyomá­nyai ápolásának, az együtt­működés tartalmas kiszélesí­tésének. Az elmúlt évben Ke- merovóban, az együttműkö­dés hosszabb távra szóló ter­vezete kidolgozása során is internacionalistaként hang­súlyozta: mennyire fontos mindkét nép számára a szo­cializmus építésének gyakor­lata során szerzett hasznos tapasztalatok köt-e^ümös meg­ismerése. Az SZKP XXVPÍ. kong­resszusa előtt lapunk hasáb­jain is megismerhettük Ny. Sz. Jermakov, a politikus, az ember „ars poeticáját”. Büsz­kén, de nem megelégedetten számolt be testvérmegyénk gazdaságépítő munkájának si- kereiről, őszintén osztotta meg a gondokat magyar ba­rátaival. Szívéhez különösen a kohászok és a bányászok áll­tak közel. Személyesen is­merte a kimagasló teljesít­ményt nyújtó brigádok tag­jait. „Ügy gondoljuk, hogy a mi tennivalóink sok tekintet­ben azonosak azokkal, ame­lyeket önöknek kell az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtása során megoldani...” — írta. Jóleső érzéssel olvashattuk az SZKP XXVII. kongresszu­sán elhangzott felszólalását, amelyben nem feledkezett meg a testvérmegyei — a Nógrádhoz fűződő — kapcso­latok jelentőségének méltatá­sáról. Idén ünnepeljük a Keme­rovo—Nógrád megyék együtt­működésének két évtizedes évfordulóját. Jermakov elv­társ készült arra, hogy ismét megyénkbe látogat. Fájdalom, erre már nem kerülhet sor. Ny. Sz. Jermakov elvtársat, végakarata szerint. Novokuz- nyeckben ma helyezik örök nyugalomba. Emlékét Nóg­rád megye lakossága is ke­gyelettel megőrzi. , Részvéttávirat Kemerevóba SZKP Kemerovo Területi Bizottsága Kemerovo Kedves Elvtársak'! Mély megrendüléssel értesültünk Nyikolaj Szpiridonovict Jermakov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága tagjá­nak, a Kemerovo területi bizottsága első titkárának el- hunytáról. A nógrádi kommunisták, megyénk egész lakossága nevé­ben őszinte részvétünket, együttérzésünket fejezzük ki és osztozunk a család, a pártbizottság és a kemerovói terület dolgozóinak mély fájdalmában. Önökkel együtt gyászoljuk azt a kommunista vezetőt, aki felelősen tevékenykedett a párt politikájának megvalósítá­sáért, a kemerovói terület fejlődéséért, az ott élő emberek anyagi és szellemi gyarapodásáért. Ny. Sz. Jermakov elvtárs személyében megyénk igaz ba­rátját vesztettük el. Nagyra becsüljük azt a sokoldalú, tar­talmas munkát, amelyet testvérmegyei kapcsolataink elmé­lyítésében kifejtett. Emlékét kegyelettel megőrizzük. őszinte tisztelettel: GÉCZl JÁNOS, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára KSzlisztaság, körnvezefvéiietem Költségvetési üzemek a megyében (Tudósítónktól) A helyi tanácsok igényei­nek kielégítésére 1968-ban Nógrád megye több települé­sén is megalakították a költ­ségvetési üzemeket. Jelenleg a megyében nyolc költségvetési üzem dolgozik. Az üzemek feladata, hogy tevékenységükkel elősegítsék a tanácsi kommunális és építé­si — elsősorban állóeszköz­fenntartási, továbbá kisebb beruházási — megrendelések elvégzését. Ezeknek a köve­telményeknek immáron húsz éve tesznek eleget a költség- vetési üzemek. Megyénkben tavaly 704 főfoglalkozású dol­gozóval végezték tevékenysé­güket és 259 millió forint ár­bevételt értek el. A tanácsok továbbra is a köztisztasági és környezetvé­delmi tevékenység javítását, ennek maradéktalan ellátását várják a költségvetési üze­mektől. Sajnos, az erre jutó pénzügyi fedezet egyre keve­sebb, és a közgazdasági sza­bályozók hatása a költségve­tési üzemeket is évek óta egyre érzékenyebben érinti. Általános gond, hogy a ren­delkezésükre álló érdekeltségi alap nem elegendő a termelő­berendezések, gépek, és jár­művek pótlására. A gépek, járművek és termelőberende- zések elhasználódási foka meghaladja a hatvan százalé­kot. _ Az év első negyedévétől exportmegrendeléseken dolgoz­nak a SIKK Női Ruházati Szövetkezet szécsényi özemének varrónői. Az elmúlt hónapban Hollandiába kétezer darab női divatruhát készítettek, jelenleg az NSZK piacára kerü­lő nyári bú lapka! varrnak. —RT— NÓGRÁD — 1987. március 31., kedd Túlteljesítik tervüket a kőbányászok Áprilisban lesz a nagyjavítás Á Közép-magyarországi Kő­bánya Vállalat dolgozóit min­denkor megviseli a rossz idő­járás, az idei tél azonban a szokásosnál is jobban próbá­ra tette őket. Január közepén mínusz 25 fokot is mértek a külszíni bányákban, s a nagy hideg miatt egy hétig szüne­telt a munka. A mintegy 550 főnyi kollektíva viszont már pótolta a termeléskiesést, s kedvező eredményekkel zárja mz első negyedévet. Pálmai Béla termelési osz­tályvezető arról tájékoztatott, hagy várhatóan 255 ezer ton­na követ bányásznak majd a négy üzemükben. A mennyi­ség 15 ezer tonnával haladja meg a tervet. A siker jelen­tőségét növeli, hogy mind a négy üzemi munkásközösség túlszárnyalja időarányos fel- edatát. A legnagyobb, a 102 ezer tonnás tervvel rendelke­ző nógrádkövesdi üzem 4 ezer tonnával termel többet az előirányzottnál. A sóskúti bá­nyászok 6 ezer, a leányvári- Bk 3 ezer, a szobi kőfejtők 2 ezer tonnával teljesítik túl a negyedéves programot. Az osztályvezető még el­mondta: részben javultak, részben romlottak a bányász- ködás műszaki feltételei. A javulás a vásárolt új gépek­nek köszönhető. Nerprégiben két Belaz típusú dömpert ka­pott a vállalat, s ezek a nagy teljesítményű masinák meg gyorsítják a kő fuvarozását Ugyanakkor gond, hogy gya kori a régebbi gépek meghi­básodása, egyre égetőbb szűk ség van már egy általánoi nagyjavításra. Sokáig nem kell várni er re az évenként sorra kerüli felújításra, ugyanis április 5 én megkezdődik a munka. í karbantartást két hétre ter­vezik. Az egész technológiai sor gépeit és berendezéseit aprólékosan felülvizsgálják, s az elhasználódott alkatrésze­ket kicserélik. Szükség lesz az üzembiztos gépekre, hiszen a második negyedév tennivalói meghaladják mind az első három hónap, mind az elmúlt év hasonló időszakának ter­melési feladatait. äolga volt az egyeztetés, je­lenleg viszont a vállalati ta­nács „áll szemben” a szak­szervezeti bizottsággal. Ez a tény a szakszervezetek mun­kamódszereit is változásra készteti, hiszen korántsem mindegy, hogy’ a döntést, egyetlen személy vagy egy testület hozza. S a vállalati önállóság növekedésével a szakszervezeti munkának is erősödnie kell, hiszen ha a jövőben több lesz a vállalati szintű döntés, akkor a szak- szervezet véleményére is többször és felelősebben lesz szükség. A nézeték, vélemények üt­közését tekinthetjük a veze­tés természetes velejáróinak is. Mint egy vállalati igazga­tó, fogalmaz: a személyes te­kintélyt vitató problémák a jövőben is felbukkanhatnak, de ezek nem érinthetik a dolgok lényegét. A fontos ugyanis csak a vállalat jövője lehet, s ebben egyeznek az érdekek. ▼. F. J. Érdekegyeztetés — magasabb fokon Vállalati tanács, kontra szakszervezet?

Next

/
Thumbnails
Contents