Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
Befejezte munkäfat az Országgyűlés ' (Folytatás az l. oldalról) tat. A jogi szabályozás többsége — erre is figyelemmel — keretszabályozás. Egyes esetekben maga a jogszabály utal arra, hogy a részletmegoldásokat a jogalkalmazónak, illetőleg a bírósági gyakorlatnak kell kialakítania. Ilyen körülmények között szükségképpen előtérbe került a Legfelsőbb Bíróság jogértelmező, az ítélkezési gyakorlatot irányító feladata. — Nem szeretném, ha a beszámolót hallva, valakiben az a kérdés merülne fel: vajon a bíróság tévedhetetlen? A feltételezett kérdésre mégis azt válaszolom, hogy az államhatalmi szervek között a bíróságot sajátos alkotmányos helyzete, függetlensége, törvénybe foglalt szervezeti és működési elvei, a bíróság eljárásában a törvényesség jogi biztosítékai, a bírósági jogorvoslatok kiépített rendszere a legalkalmasabbá teszik az igazságszolgáltatási feladat hatékony ellátására, a valóságnak megfelelő tények, az igazság feltárására és a he- helyes értékítéletet kifejező — Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a tisztelt Ország- gyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta: — Azóta az ügyészi munkát is meghatározó gazdasági, társadalmi viszonyainkban jelentős változások következtek be. Előrehaladást értünk el a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, gazdaságunk szerkezetének átalakítása terén, bár még sok a tennivalónk. Növekedett a vállalatok önállósága. Oj tartalmat kapott a gazdálkodó szervek felügyelete. Az elmúlt években a tanácsrendszer Is módosult. Közelebb jutottunk a kétfokú igazgatás teljes körű bevezetéséhez. A pozitív irányú gazdasági, társadalmi változások, a demokratizmus kiteljesedése mellett azonban — az utóbbi egy-két évben — szaporodtak a társadalomtól idegen vonások is. A negatív tendenciák és a nem kívánatos jelenségek felszámolásának alapvető feltétele az azokat létrehozó okok megszüntetése. Erre tudatosán törekedni — társadalmi előrehaladásunk érdekében — minden szervnek és minden becsületes állampolgárnak kötelessége. Ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A Jogszabályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálták. Ebben a helyzetben az ügyészi tevékenység súlypontjába is a gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. igazságosság érvényesítésére. Tudni kell, hogy az első fokú ítéletek ellen az érdekelteknek csak a 20—25 százaléka fellebbezett, 75—80 százaléka elfogadta a döntést. A legfőbb ügyészhez és a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez érkezett törvényességi óvás iránti kérelmek száma a két évben nem emelkedett, és a befejezett ügyek 10 százaléka körül mozgott. — A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentős, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében. Ehhez és az egészséges .közgondolkodás és közmorál alakításához az igazságszolgáltatáson kívtll azonban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hoav beszámolóját az Ország- gyűlés fogadta el. Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. Mindezekkel összhangban — jelentette dr. Szíjártó Károly — szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének fokozása, az ügyészi vizsgálat és vizsgálatkezdeményezés. Előtérbe helyeztük, hogy az irányítást, a felügyeletet ellátó szervek tegyenek eleget ellenőrzési kötelezettségüknek, tárják fel a hiányosságokat és hozzanak megfelelő intézkedéseket a hibák, Illetve okaik megszüntetésére. Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlói határozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szemben is. Elmondta: a gondot az okozza, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel a munkahelyi vezetők nagy része egyáltalán nem él, vagy azokat helytelenül alkalmazza. Következő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogyha az erkölcsi követelményekben, a munkavégzés és az emberi magatartás fegyelmezettségében lazulás következik be, akkor szaporodnak a törvénysértő esetek. — Hazánkban — folytatta — a közélet tisztasága egészében megfelelő, noha a korrupciós bűncselekmények száma lassan növekszik. 1986- ban már több mint ezer vált ismertté. Közöttük előfordult hivatali visszaélés, csalás, ok- írathamisítás is. Ellenük szigorúan léptünk fel. Szólt a szocialista erkölcscsel össze nem egyeztethető felfogásokról és magatartásformákról is, majd elmondta: A Büntető Törvénykönyv módosult, a korábban szabály- sértésnek minősülő cselekmények súlyosabb esetei bűn- cselekménnyé váltak és a törvény egy súlyosabb szankciót is bevezetett: a szigorított javító-nevelő munkát. A közveszélyes munkakerüléssel is összefügg az alkoholizmus, melynek visszaszorítása csak széles társadalmi összefogással oldható meg. A társadalmunkban észlelt negatív jelenségeket elemezve dr. Szíjártó Károly szóvá tette, hogy az utóbbi időben, — főleg a fiatalok között — terjed a kábítószer és az azt pótló anyagok élvezete. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi tulajdon védelmét, a károk megtéríttetését az ügyészség az elmúlt években is fontos feladatának tekintette. Ismertette a legfőbb ügyész azt a tapasztalatot is, hogy az új gazdálkodási formák (gazdasági munkaközösségek, kisvállalatok, kisszövetkezetek) kedvező gazdasági eredményei mellett — működésük szabályozottságának hiányosságai miatt — olykor bűnelkövetésre is nyílik lehetőség, főleg ott, ahol a felügyeleti és belső ellenőrzés is elmarad, vagy az nem megfelelő. A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéletű- ek és a visszaesők száma is. A bűncselekményt elkövetők között gyakran találkozunk fiatalkorúakkal. Arányuk 11 százalék. A büntetőjogilag felelősségre nem vonható 14 éven aluli gyermekkorú elkövetők száma is növekszik, ma már 4 ezer. Szólt a vagyon elleni és a közlekedési bűn- cselekményekről. Ezután arról szólt, hogy az állam elleni bűncselekmények száma hosszú ideje változatlanul alacsony. Többségük izgatás, de a bűnüldöző hatóságok tavaly 4 kémkedést is felderítettek, ebből hármat előkészület szakban lepleztek le. A bűnözés adatait értékelve a növekedésre ható tényezők között említhetjük az ország gazdasági helyzetének nehézségeit; az állampolgári fegyelem, ezen belül a munkafegyelem romlását; az alkoholizmus növekedését; a Mikor mondja el ellenvéleményét és kétségeit a képviselő? — az ülésszak szünetében erről is szót váltottunk a nógrádi honatyákkal. Az eszmecserének gyakorlati oka van: a földről szóló törvény- tervezet vitájában akadt olyan hozzászóló, aki most készült „átírni" az egész törvényt. — Kiváltképpen akkor furcsa ez a magatartás, ha az előkészítő munkában, a bizottsági ülésen is részt vett az érintett képviselő. Csakhogy akkor nem volt véleménye, most pedig ízekre szedi a törvénytervezetet — így vélekedett dr. Miklós Zoltán. A plénumon, a nagy nyilvánosság előtt másképp fest az „ellenkezés”, csakhogy ez a késleltetett véleménynyilvánítás kissé sportszerűtlen — ezt a megállapítást erősíti meg dr. Szilágyi Tibor és Tő- zsér Gáspár képviselő is. Véleményükkel nem maradtak egyedül. A Tisztelt Ház az újabb módosító indítványokat — minimális ellenszavazat és tartózkodás mellett — leszavazta. A törvényerőre emelt javaslat jelentőségéről dr. Hütter Csabát, az országgyűlési képviselők Nóprád megyei csoportjának vezetőjét, a Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét kérdeztük. — A legfontosabb, hogy a földdel, a tulajdonjogokkal, a használattal és a védelemkorrupciós jelenségek terjedését, a munka nélküli, vagy a teljesítményekkel nem arányos jövedelmek miatt kialakult feszültségeket. A bűnözés visszaszorítása, megelőzése tehát elsősorban az említettt tényezők csökkenésétől várható. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügvészek, hivatástudatára építve a‘Magyar Népköz- társaság ügyészi szervezete, lehetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az OrszággyűEzután interpelláció következett. Király Zoltán (Csong- rád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere felidézte,, hogy tavaly ősszel nagy közfigyelmet váltott ki a szegedi, úgynevezett hipofízis per. Az ügy tárgyalásakor fény derült arra, hogy a gödöllői Humán Oltóanyag Termelő és Kutatóintézet emberi hipofíziseket szállít külföldre. Állami engedéllyel, az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyásával devizáért értékesíti az emberi holttestekből kivett agyalapi mirigyeket. Ez a gyakorlat — vélekedett az interpelláló képviselő — sértheti a személyiségi jogokat. Ezért megkérdezte az egészségügyi minisztert: miként ítéli meg az állami hipofízisértékesítést? Dr. Medve László egészségügyi miniszter válaszában elmondta: — Egészségügyi törvényünk lehetővé teszi meghalt személy kórboncolását, továbbá holttestből nyert szerv, szövet gyógykezelés érdekében történő átültetését, kivéve, ha ez ellen valaki még életében tiltakozott. A törvény kimondja azt is, hogy holttestből bármely célra kivett szer., vért, szövetért ellenértéket adni, illetőleg elfogadni nem lehet. A szerv- és a szövetki. vétel részleteit törvényi felhatalmazás alapján miniszteri rendelet szabályozza. Ennek megfelelően a Humán Oltóanyag Termelő és Kutatóintézet jogszerűen kapott felhatalmazást arra, hogy csereszerződést kössön a gyógyszert előállító külföldi vállalattal. — Az Igazságügyi szervek megvizsgálták a szerződést és annak végrehajtását. Véleményük szerint az ügylet és lebonyolítása törvényeinknek megfelelő. Az állampolgárok személyiségvédelmének nőméi kapcsolatos jogszabályokat egységes keretbe foglalja a törvény — hangzott a válasz. — A rendelkezések számos esetben rugalmasabbak a korábbinál, ugyanakkor világosabb, egyértelműbb a megfogalmazás. A törvény elfogadása után a magánszemély, a kisebb kollektíva, vagy a gazdasági egység is egyértelműen láthatja jogait és kötelezettségeit. Sok más előny mellett említhető még, hogy rugalmasan kezeli a törvény a föld védelmével kapcsolatos teendőket és kötelezettségeket, észszerűen rendezi a földhasználatban az egy személyre jutó területet. S, mi a nagyüzemek haszna az új törvényből? — A megnövekedett önállóság, például. Erre vall, hogy eQV-eQV földterület —, ha az ésszerűség úgy diktálja — kis kollektíváknak, vagy magánszemélyeknek bérbe adható. ☆ A tavaszi ülésszak második navján hallgatta meg az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját. Hasonló eseményre a Parlamentben 1983- ban került sor utoljára. Dr. Szíjártó Károly mondanivalójának egyik gondolatköre az volt, hogy a korábbinál magasabb az ismertté vált bűnlést, hogy a beszámolót fogadja el. Ezután Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.) Barta Alajos (Heves m. 4. vk.), Peják Emil (Budapest, 56. vk.), Bíró Imre (országos lista), Kovács Lászlóné (Budapest, 7. vk.), hozzászólása után, Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), Varga Miklós, (Veszprém m. 10. vk.), Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a képviselők kérdéseire adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. velése érdekében azonban a közeljövőben — az egészség- ügyi törvény korszerűsítése során — az igazságügyminiszterrel együtt javaslatot kívánunk tenni olyan kiegészítésre, hogy a gyógyító célú szövetkivételt a szervátültetéshez hasonló módon törvényi szintű jogszabály szabályozza. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette az egészségügyi miniszter válaszát. Ezután dr. Szentágothai János akadémikus (országos lista) kérdést intézett dr. Medve László egészségügyi miniszterhez: milyen intézkedést tervez a minisztérium az áltudományos és tudománytalan találmányok, gyógyszerek és gyógyászati eszközök propagálásának megakadályozására. Dr. Medve László hangot adott annak a véleményének, hogy a tömegtájékoztatási eszközök tudományos rovatai újságírói felelősséggel foglalkoznak az új találmányokkal, gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel és ezzel kapcsolatban közük a szakemberek, tudósok véleményét is, s így továbbra is nagy szükség van a sajtószervek hathatós támogatására. Már nem ilyen egyértelmű a megítélése azoknak a cikkeknek, írásoknak, amelyek olyan minősítéseket sürgetnek készülékekről, találmányokról, gyógyszereknek nem minősíthető anyagokról, amelyekhez hiányoznak az .alapvető dokumentumok, a vizsgálatok a vélt tulajdonságo-. kát, hatásokat nem igazolták. U gyanakkor tény, hogy esetenként szakmai féltékenység, az új iránti bizalmatlanság is okoz gondokat. Éppen ezért a minisztérium véleménye cselekmények száma, egyre több a büntetett előéletű és a visszaeső állampolgár. A bűn- cselekményt elkövetők között gyakrabban találkozni fiatalkorúakkal, növekszik a gyermekkorú elkövetők száma is. A nógrádi helyzetképről a minap közölt interjút ezzel a gondolatkörrel egészítjük most ki. — Nógrád megyében a bűn- cselekmények számának növekedésénél kisebb mértékben ugyan, de nőtt — 10,1 százalékkal az ismertté vált bűnelkövetők száma és aránya is — tájékoztatott dr. Csonka Tibor megyei főügyész. — A kép azonban nem egyértelműen sötét, még akkor sem, ha mintegy tíz százalékkal több az ismételt bűnelkövető, ezen belül a visszaesők és többszörösen visszaesők aránya. A reménysugarat az jelenti, hogy Nógrád megyében — szemben a nagymértékű országos emelkedéssel — csaknem 14 százalékkal csökkent a fiatalkorú bűnelkövetők aránya. Ez az örvendetes változás a bűnözői utánpótlás bázisának bizonyos fokú szűkülésére enged következtetni. Ennek ellenére nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az elmúlt évben megyénkben még mindig ?85 fiatalkorú ellen indult büntetőeljárás. AggóReidl János (Somogy m„ 51 vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője az AIDS-szűrővizsgálattal kapcsolatos tervekről, kérdezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve László elmondta, hogy európai összehasonlításban az AIDS-szel kapcsolatos magyarországi járványügyi helyzet még kedvező. Az egészségügyi szervek a szűrővizsgálatot időben megkezdték, s mindent megtettek azért, hogy a betegség vér és vérkészítmény útján ne terjedhessen. Megszervezték a legjobban veszélyeztetett csoportok vizsgálatát is. Ennek eredményeként március 15-ig 114 fertőzöttet találtak. Közülük négyen betegedtek meg, s egy beteg már meghalt. A miniszter kedvezőnek ítélte, hogy hazánkban a lakosság figyelme egvre inkább e betegség megismerése. a védekezés lehetőségei felé fordul. Végezetül hangsúlyozta, hogy a legjobban veszélyeztetett csoportok tagjait kötelező jelleggel szűrővizsgálatnak vetik alá, s lehetővé teszik, hogy az önként jelentkezők is elvégeztethessék magukon a vizsgálatot. A jelenlegi helyzet azonban nem indokolja az általános lakossági szűrést. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház színművésze megkérdezte a művelődési minisztert: felmerült-e annak lehetősége, hogy az építendő Nemzeti Színház nagyszabású terveit átdolgozzák? Köpeczi Béla válaszában emlékeztetett arra, hogy a kormány 1983-ban annak tudatában fogadta el az új Nemzeti Színház felépítésének tervét. hogy országos védnökség alakul, amely a felépítéshez szükséges pénz mintegy felét közadakozásból gyűjti össze. A folyószámlára eddig érkezett összeg — a kamatokkal együtt — 240 millió forint. Tekintettel arra, hogy az adományok összege elmarad a várttól, s az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy a különbséget a költségvetésből pótolják, az építkezés eddig nem kezdődhetett meg. A miniszter egyetértett a képviselő azon javaslatával, amely a költségek mérséklését szorgalmazta. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka —, amelyerí Sarlós István, Cservenka Fe- rencné és Péter János feldalomra ad okot az is, hogy a veszélyeztetett családok és gyermekek helyzete romlik. A veszélyeztetettség a tapasztalatok szerint bűnelkövetéshez vezethet. Az ókai között pedig különös figyelmet érdemel a szülök alkoholizmusa; a csavargó, munkakerülő életmód, vagy egyéb ok miatt előállott nehéz anyagi helyzet: a gyermekeic fejlődésére hátrányosan kiható válás; a rossz lakóterületi környezet. Mindezek nyomatékkai húzzák alá a hatékonyabb családvédelmi intézkedések szükségességét is. — Az okok listája érzékelteti, a bűnözés elleni harc nemcsak az ügyészi szervezet feladata. — A bűncselekmények növekedése ellen nem elégségesek a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek meg-meg- újuló erőfeszítései, hanem széles körű társadalmi összefogásra, a megelőzés szervezeti kereteinek megteremtésére, a társadalmi, gazdasági feltétele erőteljes javítására van szükség. Végső soron annak a szemléletnek a térhódítása ptnnnedhefpt'en. amely a Kövnovtí P'rnttsng novemberi határozatában fogalmazódott meg az előrelévés zálogaként. Ez pedig egyaránt vezethet a gazdaságpolitikai célkitűzések valóra váltásához és a kri- minogén tényezők számának csökkenéséhez. Kelemen Gábor , Vastag Ottilia, Sándor Gábor és dr. Miklós Zoltán a Paria ment folyosóján cserél véleményt. 2 NÓGRÁD - 1967. március 21., szombat Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója az. hogy érdemben kell vizs- váltva elnökölt — befejező- gálni minden találmányt. dött. PARLAMENTI JEGYZETEK Interpellációk, kérdések
