Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-20 / 67. szám

nógrádi tájakon... telexen érkezett... nógrádi tájakon... Utazás '87 Űjabb résztvevők az idegenforgalmi kiállításon Tegnap kezdődött az ország legnagyobb Idegenforgalmi ki­állítása az Utazás ’87. A kőbá­nyai vásárváros rendezvényét Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Az első nap, szakmai nap volt, a nagyközönség számára ma n5*tják ki az Utazás ’87 ka­puit. A kiállítás egésze negy­venezer négyzetméter területet foglal el, ennek mintegy fele az idegenforgalmi részleg. Első alkalommal vesz részt a kiállí­táson Ausztrália és Kína. A kiállítás ideje alatt a MÁV ötvenszázalékos kedvez­ményt ad azoknak, akik az Utazás ’87 kiállítás megte­kintésére utaznak az ország bármely részéből a főváros­ba. Az engedmény csak ak­kor érvényes, ha a látogató a helyszínen érvényesítteti a vonatjegyét. A felnőttek belé­pőjegye húsz, gyermekeknek és nyugdíjasoknak csak tíz fo­rint. A rendezvény alatt alkalmi postahivatal működik a kő­bányai vásárváros területén elsőnapi bélyegzővel. Az is­kolásokra gondolva a tavaszi és téli szünet idejére külön­féle táborokat, vagy rövidebb időtartamú családi programo­kat kínálnak az érdeklődők­nek. Az idei seregszemlén 24 or­szág 144 kiállítója vesz részt. Legtöbbjükkel idegenforgalmi megállapodás rögzíti az együttműködést. Az idei kí­nálat csehszlovák, lengyel, osztrák síajánlatokkal, az NDK városnéző programjai­val és szovjet Fekete-tenger parti üdülésekkel bővült. Az Utazás ’87 kiállításnak immár tizedik alkalommal Horváth András a belső épí­tésze. Lesz ízek és mesterek utcája, maszek vendéglő és ingyen tej. A népművészet mesterei mutatják be az ősi kézműves-hagyományokat. Fazekas, szövő, fafaragó, to­jásfestő és -patkóié, hímző és fémműves mesterek tudomá­nyával ismerkedhetnek meg a látogatók. A kiálításon belé­pőt válthatnak az érdeklődők a terepjáró autók nemzetközi találkozójára és a roncsder- byre. A seregszemlén az ide­genforgalmi programkínálat mellett az egészséges életmód­dal foglalkozó bemutatót, szá­mítógépes ajánlatot, kerti bú­torok és szerszámok, Vízi jár­művek és kerékpárok vásárát' is megrendezik. Akik a kiskertekre szavaz­nak, megismerkedhetnek a kertészetben bekövetkezett változásokkal, például hogyan' lehetne minél előbb a méreg nélküli kertészkedést megho­nosítani. Az Utazás ’87 kiállítás már­cius 20-tól 25-ig naponta 10 órától 18 óráig várja a láto­gatókat. Megyénket a Nógrád Tou­rist képviseli a kiállításon. Propramfüzetük ajánlatai kö­zött diósjenői családos, a Ho­tel Salgóban hegyvidéki, Hol­lókőn falusi üdülések szerepel­nek. Március 20-án, három alkalommal lép fel a kazári hagyományőrző együttes. Mű­soruk címe: Nógrád bemutat­kozik. Első ízben Zajcsökkentés üvegfallal Az NSZK-beli Essen váro­sában első ízben alkalmaztak üvegfalat a közlekedési zaj ellen. Az üvegfal nem elnye­li, hanem visszaveri a zajt, ezzel éri el a zajcsökkentő hatását a védett • területein. Nagy előnye átlátszósága; sem a védett terület lakói­nak, sem a közlekedés részt­vevőinek kilátását nem za­varja. Az esseni zajcsökkentő üvegfal 248 m hosszú, s két méter magas, 15 mm vastag üveglapból áll. Az esetleges veszedelmes fénytükrözést az­zal csökkentették, hogy az üvegfalat nem teljesen függő­legesen, hanem háromfoko­zatos hajtással szerelték fel a tartóoszlopokra. H ófehér terítővei fedett asztalok, virágcsok­rok, mikrofon, jupi- terlámpa. A technikusok fél órával a. kezdés előtt az utolsó simításokat végzik az adás biztonsága érdekében. Az elnökségi ülőhelyek fö­lött nagybetűkkel a köszön­tő: ..Üdvözlünk benneteket!” Néhány korai vendég már szállingózik befelé; a férjes­től, feleségestül, gyermekestől érkezők gyámoltalanul tor­pannak meg az ajtónál, de ha­bozásuk csak pillanatnyi. „Csókolom, sziasztok. De jó, hogy újra látjuk egymást; no, megismers%.e? Egy szo­bában laktunk, valami rém­ük, csak nem?...” Jól öltözött fiatalemberek borulnak egymás nyakába, selyemruhák simulnak össze, fülbevalók csilingelnek, ahogy a fiatalasszonyok cuppanós csókkal üdvözlik egymást A volt állami gondozottak találkozóján Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben fel­ügyelők és nevelőszülők für­készik kíváncsi tekintettel haj­dani . „gyermekeiket”: kiből, mi lett, kit, merre sodort az élet? Öröm, vagy bánat-e osz­tályrésze, sikerült-e a beillesz­kedés, az önálló életkezdés? Eljöttek-e mind a meghívot­tak? Vagy akadnak néhányan, akik a társadalom perifériá­ján kötöttek ki, akiknek nem számít) hiányoznak-e valaki­nek? Csökkent az idegenforgalom A Belkereskedelmi Minisz. térium most közzétett tájé­koztatása szerint az év első hónapjában összesen 412 ezer külföldi látogatott Magyaror­szágra, valamivel kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Hazánkban álta­lában csekély a januári idegen- forgalom. Az idén azonban még inkább mérsékelte az utazási kedvet a hónap első felében tapasztalható rendkívüli idő­járás. Érdekes tapasztalat, hogy a látogató forgalmon be­lül megnőtt a turisták rész­aránya: az év első hónapjá­ban összesen 243 ezer kül­földi turista fordult meg Ma­gyarországon, mintegy 10 szá­zalékkal több mint tavaly januárban. A turisták hosz- szabb időt töltöttek nálunk, mint 1986 első hónapjában — csaknem másfél millió éj­szakát —, s ugrásszerűen meg­nőtt a turistaházak és a nyaralóházak vendégforgal­ma. A korábbinál több kül­földi vendéget szállásoltak el a különböző komfortfokozatú hotelek is. A nem szocialista orszá­gokból januárban csaknem 81 ezer turista kereste fel ha­zánkat, 13 százalékkal több mint tavaly ilyenkor. Legje­lentősebb idegenforgalmi part­nerországunkból, Ausztriá­ból 3,1 százalékkal csökkent az ide látogató turisták szá­ma, s ennél számottevőbb mértékben — csaknem 25 százalékkal — visszaesett a ki­rándulóforgalom is. Az NSZK- ból érkező forgalomban to­vábbra is az utóbbi hónapok kedvező irányzatai érvénye­sültek: januárban csaknem egynegyeddel jöttek többen tu­ristáskodni Magyarországra, mint tavaly ilyenkor. Tartós folyamatnak ígérkezik az olasz turistaforgalom fellen­dülése. Valamelyest emelke­dett a hazánkba látogató skandináv és a francia ven­dégek száma is. A legna­gyobb mértékű növekedés azonban az angol turistáknál volt megfigyelhető, ugyanis 76,8 százalékkal érkeztek töb­ben ez év januárjában, mint 1986 első hónapjában. Igaz, összességében elenyésző a szá­muk, hiszen az angol turis­taforgalom alig 2 százalékát adja a nem szocialista or­szágokból származó idegen- forgalmunknak. Kissé mérséklődött a jugo­szláviai forgalom dinamiz­musa, a turisták száma azon­ban így is emelkedett, a ked­vezőtlen időjárás ellenére 15,7 százalékkal többen — összesen 55-és fél ezren — érkeztek ha­zánkba, mint tavaly január­ban. A rubelelszámolású idegen- forgalom keretében 106 ezer turista érkezett, 4,5 százalék­kal több mint tavaly ilyen­kor. Januárban 24 százalék­kal több lengyel turista lép­te át a magyar határt, mint 1986 első havában. Ugyancsak megélénkült az NDK-beli for­galom, a szocialista országok közül itt a legnagyobb mér­tékű a növekedés: csaknem 42 százalék. A korábbinál kevesebb turista érkezett azonban Csehszlovákiából, a Szovjetunióból és Romániá­ból, s valamelyest visszaesett a bolgár forgalom is. Külföldre ez év januárjában összesen 183 500 magyar uta­zott, csaknem egyötöddel kevesebben, mint tavaly ilyenkor. Különösen a jugo­szláviai látogatóforgalom esett vissza — csaknem egyhar- madával —, de csökkent a többi szocialista országokba irányuló forgalom is. A nem szocialista országokba mint­egy 10 százalékkal több ma­gyar turista látogatott, mini az elmúlt évben. Gombásodást jelző kutyák Svédországban kutyákat képeznek ki arra, hogy fel­derítsék az épületek gombá­sodását. Az első gombakere­ső kutya, a Mia nevű német­juhász 1984 őszén fejezte be „tanulmányait”, s azóta már több további kutyát tanítot­tak be arra, hogy keresse a gombásodott heiyeket. Ha szaglászós körútja során Mia friss gombásodást talál, azt a padló vagy a tapéta kapa­rásával jelzi, jóval megbíz­hatóbban, mint az eddig , al­kalmazott földerítő eljárások közül bármelyik. Svédországban már az ilyen kutyák exportját is ter­vezik, s azt remélik, hogy ezek az érzékeny orrú álla­tok a szivárgó víznek, a szennyvíznek, a gáznak és ta­lán még a termeszeknek a földerítésére is betaníthatok lesznek. Á nővérszállón ötvenhat ápolónő részére tudnak szállást adni a salgótarjáni Madzsar József Kórház nővérszállón. Az egészségügyi dolgozók kö­zül ezt a lehetőséget a vidékről bejárók ve­szik igénybe, de laknak itt az ország más részeiből idetelepült nővérek is. A kórház „szállodájában” kulturált körülmények kö­zött tölthetik szabad idejüket az itt lakók. Képriportunk a nővérszálló hétköznapi éle­tét mutatja be. A kötés-horgolás a lányok kedvence az intézményben. Készül a palacsinta. Hat éve lakik ' itt Hegedűs Az épület társalgójában naponta találkoznak az ápolónők. Ilona. — Rigó Tibor felvételei — Élenjáró klubok Salgótarjánban Az utóbbi egy hónapban tar­totta Salgótarján MHSZ-klub- jainak többsége évi rendes közgyűlését. Az eltelt idősza­kot értékelve eredményes munkáról adtak számot, tevé­kenységük jól szolgálta a ha­zafias honviklelmi nevelés ügyét. A gyűléseken elhang­zott, hogy tovább kell széle­síteni a területükön lévő gazdálkodó egységekkel, intéz­ményekkel, állami és tömeg­szervezetekkel fennálló kapcso­lataikat. A gyűléseket értékelő tit­kári értekezleten részt vettek az üzemi klubelnökök is az­zal a céllal, hogy megtárgyal­ják a gazdasági munkák vál­lalásának feltételeit. Emellett értékelték a múlt évi élenjáró szocialista versenymozgalom eredményeit is, melyben az MHSZ 38 városi klubjából 16 nevezett be. Üzemi kategó­riában az SKÜ, a területiek közül a karancslapujtői hon­védelmi klub nyerte el az Élenjáró klub címet. Az idén 19 kollektíva nevezett e ran­gos versengésbe. A család újra összegyűlt Furcsa, szorongó érzés ke­rített hatalmába, köztük jár­va, őket figyelve. A szótian szomorúságtól az elmélázó meghatódóson át a hangos üdvrivalgásig tartott a meg­nyilvánulások sora. Feltörtek az évek óta összegyűlt érzel­mek, visszaköszönt a múlt, s vele együtt mindaz, amit csak azok tudhatnak igazán, akik­nek az állam adott otthont, kenyeret, életteret. Nincsen^ kevesen. A gyer­mekvédelemre szorulók szá­ma nő — és a hátrányos hely­zetű, vagy veszélyeztetett gye­rekek állami segítséggel jut­hatnak egyenlő jogokhoz, egyenlő esélyekhez. A gyermek- és ifjúságvéde­lemnek különböző formái lé­teznek, s működnek hatéko­nyan. A megelőzés, mint módszer, a társadalmi pártfogók bevo­násával nyújt nevelési taná­csokat a szülőknek ahhoz, hogy a család együtt marad­jon. Hivatásos pártfogókról abban az esetben beszélünk, amikor a javító-nevelő inté­zetekből kikerült, vagy a bör­tönt megjárt fiatalok mellé állítanak pedagógust, tanács­tagot, egészségügyi dolgozót. Az utógondozási csoport mun­kája az állami gondozás meg­szűnésével kezdődik; míg a családgondozó hálózat az eset­leges visszafogadásra készíti fel a szülőket. A legideálisabb a nevelő­szülői felügyeleti rendszer, hiszen a gyermek családoknál elhelyezve élhet, tanulhat, s megvan az illúzió apuról, anyuról, testvérről... „Nagy tisztelettel és meleg­séggel gondolok vissza az intézetre” — írja Szegedről egy asszonyka. — „Szépen ki- teljesedett az életem, s ezt az önök gondoskodásának is • köszönhetem”. Majd egy má­sik levél: „Az a segély, ame­lyet a GYIVI az életkezdés­hez nyújtott, lehetővé tette, hogy bútort vásároljak, ház­tartási gépet vegyek. Azelőtt nem volt semmim. Erre min­dig emlékezni fogok.. Lopva körbepillantok. Töb­ben bólogatnak, mások — a nevelők is — sírással küzde­nek. Aztán a mikrofon kör­bejár: „Kétéves koromtól in­tézetben nevelkedtem. Anyá­mat nem ismertem, kapcso­latom sincs vele...” „Férjes asszony vagyok, két gyerek­kel, szakmával. A társakra, a nevelőkre örökké hálával gon­dolok. ..” „Tizenkilenc éve­sen tanultam meg, mi a csa­lád, mi a szeretet. Lakás és pénz nélkül maradtam vol­na, ha a GYIVI nem segít.” „Csak nevelőszülőkre emlék­szem, az igaziakra nem. Óvó­nőképzőt végeztem, s most dolgozom és szórakozom, élek úgy, mint mások.” „Nem saj­nálkoztak rajtunk a nevelők, hanem felkaroltak bennünket, s biztosították azokat a kö­rülményeket, amelyeket mint felnövekvő nemzedék, mi is kiérdemeltünk.” „Szinte sír­tam, amikor el kellett men­nem innét. Munkásszállóról munkásszállóra vetődtem... Hol volt már az a családias érzés, amit itt megszoktunk? Amikor nősültem, s a felesé­gem famíliája gratulált, jöt­tek húszán, ötvenen, kimond­hatatlan boldogság lett úrrá rajtam, hisz felfedeztem a tömegben egy embert, aki mi­attam, értem jelent meg. Aa én hozzátartozómat, Béla bá­csit a nevelőotthon igazgató­ját.” A visszaemlékezés per­cei gyorsan szállnak, A terített asztalon íny­csiklandozó étkek tűnnek fel; Végigpásztázom a boldog, ki­pirult arcokat, magamba vé­sem a felszabadultan cseve­gő asztalszomszédokat. Együtt indultak, s bár szétágazó sor­suk elszakította őket egy­mástól, most mégis együtt ünnepelnek. Az őket mindig védő, óvó GYIVI_vel. V. E. NÓGRÁD — 1987. március 20., péntek 5

Next

/
Thumbnails
Contents