Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

Távolabb is nézzen, kinek fontos a fövő! Beszélgetés Fekete Nándorral, a KfSZÖU elnökével lobban hasznosítani földleinket! Az ipari szövetkezetek sú­lyával, szerepével ma már minden tekintetben számolni kell, amikor Nógrád megye gazdasági teljesítménye kerül a mérlegre. Az egykor szét­szórt telephelyű, minimális gépi felszereltségű, elavult technikai eszközöket működ­tető gazdasági szervezetek­ből mára olyan gazdasági erő jött létre, amely az állami nagyipar mellett, jelentős ele­me a megye gazdasági po­tenciáljának. Több évtizedes fejlődéssel is a korszerű ipari termelés­nek csak az alapfeltételeit tudták megteremteni a szö­vetkezetek. Az utóbbi néhány esztendőben indult útjára az a műszaki fejlődési folyamat, mely most már a továbblé­pést is lehetővé teszi. Erről beszélgetünk Fekete Nándorral, a KISZÖV elnö­kével. — A VI. ötéves tervi fej­lesztések eredményeként lét­rejöttek a szövetkezetekben a kis_ és középüzemi műkö­dés feltételei, jutott —, ha nem is elegendő — pénz a gépekre is. Ugyanezen idő­ben viszont romlott a gépek kihasználtsága. Piaci, vagy belső szervezési probléma húzódik meg emögött? — Az okok rendkívül ösz- szetettek. A szövetkezetek gépeinek több mint a fele az építőiparban működik, ahol jobb hasznosulásukat egyér­telműen a beszűkült piac gá_ tolj_a. Elegendő htálni a STÉSZ no-fines technológiájá­hoz kapcsolódó gépi láncra. Jelentős értékű a Szondy Szö­vetkezet gépvagyona is, a drégei ypalánkiak azonban be­vételeik nagy részét a külföl­di szerelési munkákból hoz­zák. Rontja a gépkihasznált­ságot, hogy a szövetkezeti gépek csaknem egynegyede nullára leírt, ezeken vagy egyáltalán nem lehet már dolgozni, vagy gyakran meg­hibásodnak. Az okok közé tartozik, hogy néhány éve a korábbi húszezerről ötven­ezer forintra emelték az el­számolásnál alkalmazott gép­értékek alsó határát, ezáltal sok közülük a fogyóeszközök­höz került át. Végül az is tény, hogy sok még a tenni­való a belső szervezettség ja­vításában, noha ezen a téren — kivált a kisszövetkezetek megjelenésével, fejlődésével, szaporodásával — az utóbbi esztendőkben észrevehető az előrelépés. — Az előző öt év fejlesz- tései után is alacsony az ipa­ri szövetkezetek technikai fel­szereltsége, termékszerkeze­tük lassan újul meg. Zömmel — noha nyereségesen gazdál­kodnak — roppant tőkeszegé­nyek, méreteikből következő mozgékonyságuk tehát beha­tárolt. Véleménye szerint mit tehetnek e „gúzsbakötött” helyzetben? — A gúzsbakötöttség te­hetetlenséget jelent, s ez az ipari szövetkezetekre még a mai pénzszegény világban sem igaz. Cselekvésre bőségesén adódik alkalom. Még akkor is, ha eredendő mozgékony­ságukat nemcsak a tőkehiány, hanem a piaci — elsősorban az anyagellátásban jelentke­ző — kiszolgáltatottság is korlátozza. A hatékonyság belső szervezéssel való javí­tása valamennyiünk szá­mára kínálkozó lehetőség. Pénzt „csinálni” költségtaka­rékosság útján is lehet, s er­re — megint csak a kisszö­vetkezetek az élenjárók — erősek a törekvések. Pénz­szaporítási módszer a tőke­koncentráció — közös vállal­kozások segítségével. Leg­újabban például az elektro­mechanikai központi prog­ramhoz való közös kapcsoló­dást készítjük elő, várhatóan négy-öt szövetkezet erejé­nek egyesítésével. Folytat­hatnám a sort az exportkár pes termékek meglétesének előnyeivel, vagy akár a kö­zös pénzalapok gyors forga­tásával, Mindennek együtt a termékszerkezet gyorsabb változását kell eredményez­nie, mert — bár jelentős az utóbbi öt évben érzékelhető elmozdulás — a szövetkezeti termékstruktúra ma sem korszerű. — Milyen feladatot vállal ebben a szövetség? — Érdekképviseletet lá­tunk el, tehát minden, a szö­vetkezeti saját tőke kiegé­szítését segítő lehetőséget, azonnal továbbítunk a gaz­dálkodóknak. — Mi az oka annak, hogy hosszú évek óta nem a kívá­natos mértékben fejlődik az ipari szövetkezetek és a nagy- vállalatok közti együttműkö­dés? — A megyehatárokon túl­mutató kapcsolatoknak Nóg- rádban erős hagyományai vannak — nemcsak az ipari, hanem a mezőgazdasági szö­vetkezetek esetében is. Előbb jutnak el egy fővárosi part­nerhez, mintsem, hogy a szomszédos céghez bekopog­nának. Tény, hogy a nagy­vállalatokhoz vezető út meg- járásaban a szövetkezetek sem mutattak sok kezdeményezést, de a vállalatok — talán — tar­tottak munkásaik elcsábításá­tól? — sem közeledtek. Ma már elmondhatjuk: sikerült kimozdulni a holtpontról; az előző ötéves tervidőszakban mintegy negyven százalékkal bővültek a kapcsolatok s, ami ennél is örvendetesebb, elsősorban a kimondottan ter­melési együttműködésre igaz ez. Akár a Szondy—BRG. a nógrádmegyeri—síküveggyá. ri kapcsolatot, vagy az ér­sekvadkerti. építők Őri on­munkáját tekintjük, közös fejlesztést, közös piackuta­tást, termékgyártásban való részvállalást, illetve tovább- íeldolgozást érhetünk tetten. E folyamat felgyorsítására van szükség a következő idők­ben. — Az ipari szövetkezetek évente több mint egymilliár­dos termelési értéket produ­kálnak — mindössze 45 fel­sőfokú végzettségű műszaki szakember foglalkoztatásá­val. Mivel magyarázza, hogy — pedig mindmáig ez a leg­olcsóbb és leghatásosabb beru­házás — a szövetkezetek ke­vésbé élnek a szellemi befek­tetés adta lehetőséggel? — Kevéske pénzüket in­kább az azonnal megtérülő beruh ázásokra költő tték, márpedig ahhoz, hogy a tu­dás korszerű termékben je­lenjék meg — idő kell. A szövetkezetek zöme késve is­merte fel, hogy a pillanatnyi kényszereknek engedni nem elegendő; távolabb is néznie kell annak, aki számára fon­tos a jövő. Kimondottan a szövetkezeti mozgalomra jel­lemző ok viszont az, hogy az egykor — gyakran kisiparo­sokból — alakult kollektívák­ban igen szorosak a rokoni, baráti szálak. E tény — amel­lett, hogy nyílt légkörben ka­matozik — presztízsféltéssel is jár. E kérdéshez tartozik- továbbá, hogy például a vas­ipari szakmákban eddig ' a termékek alacsony színvona­la nem is igényelt közepes­nél magasabb műszaki kul­túrát, a termelés irányítá­sára alkalmasnak bizonyult egy jól felkészült szakmun­kás. Viszont legjobban talán a Pentamer példája igazolja, milyen kulcsszerepet tölthet­nek be a szövetkezetekben a tehetséges mérnökök. Bá­tonyterenyén néhány éve csu­pán egyetlen, ma négy_öt jó mérnökember dolgozik, s ez máris észlelhető az új, kor­szerű termékek kikísérletezé­sén. — Manapság az ipari szö­vetkezetek számára is óriási fejlődési lehetőség a köz­ponti fejlesztési programok­hoz váló kapcsolódás. Ta­pasztalata szerint milyen minősítést érdemel ezzel kap­csolatos vállalkozói maga­tartásuk? — Vegyes a kép. Néhányan közülük első hallásra felis­merték azt a lehetőséget, mely a programokhoz kap­csolt igen jelentős támogatá­sok nyitnak. Másoknál vi­szont, ehhez a szövetség ke­ményen érvelő, meggyőző munkájára is szükség van. A Szondy, az Univer és a Sal­gótarjáni Faipari Kisszövet­kezet kezdeménvezésé is jel­zi (s nyomukban indulnak már mások is); megindult a kibontakozás! Szénéi Márta Kevés van belőle, így kü­lönösen fontos, hogy min­den parcellát megművel­jünk, termőképességét hasz­nosítsuk. A földről van szó, amelyből Nógrád megyének — a szántót, illetve a me­zőgazdaságilag művelhető területeket tekintve — az egyik legkisebb részarány jut. A gyepesítéstől a tar­tós használatba adásig szá­mos lehetőség kínálkozik a hasznosításra, amelyről egyébként törvény is ren­delkezik, ezt igazítja-módo- sítja a kor követelményei­hez a közelgő országgyűlési ülés. Művelési kötelezettsége­iknek a mezőgazdasági üze­mek az elmúlt esztendők­ben eleget tettek, más föld- használók címére azonban csupán tavaly 182 ízben ér­kezett felszólítás a földhi­vataloktól... Végső esetben pedig mintegy félszáz alka­lommal állami tulajdonba vették a földterületet. Év­ről évre vizsgálják a taná­csok, hogy a nagyüzemi mű­velésre nem alkalmas par­cellákat az állampolgárok számára tartós földhaszná­latba adják. Ennek eredmé­nyeként új zártkertek lé­tesültek Szurdokpüspöki­ben, Alsótoldon, Bátonyte- renyén, Balassagyarmaton, Érsekvadkerten, Csesztvén, Varsányban és Nógrádsipe- ken — összesen 113 hek­tárnyi területen. Egy másik lehetőség a haszonbérbe adás. Megyénk mezőgazdasági termelőszö­vetkezetei eddig több mint kétezer-kétszáz igénylő ré­szére juttattak földet, míg a tanácsi szervek ennél na­gyobb lehetőséget kínáltak a lakosságnak. Bár, amint a megyei népi ellenőrzési bi­zottság ezzel kapcsolatos vizsgálatai szorgalmazzák; nagyobb ellenőrzéssel job­ban hasznosíthatók lehet­nének ezek a parcellák. Ami a feladatokat illeti, továbbra is fő feladat a termőföldek védelme, a szán­tóterület csökkenésének lassítása, az újrahasznosí­tás kezdeményezése, me­liorációkkal a termőképes­ség fokozása. Előzetes a Yeqyépszerből Ml várható az első negyedévben? a kettős jubileum alkalmából Romhcmyi brigádok vállalásai A tavalyinál lényegesen kedvezőbb első negyedévre számítanak az idén a Vegyép- 6zer salgótarjáni gyárában. Nagy Gyula főmérnök el­mondta: a tervezett 100 mil­liós termelési érték 16 millió­val, az előirányzott úgyszin­tén 100 milliós árbevétel 29 millióval haladja meg a múlt év hasonló időszakában elér­tet. A célul tűzött nyereség 17 millió forint, 9,8 millióval több a tavalyi ténynél. A tervek teljesítésére adott a lehetőség a gyárban. Az eredmények a hónapok múlá­sával egyre javulnak. Ha va­lami rendkívüli esemény nem szól közbe, bizonyos, hogy a kollektíva eleget tesz az első negyedévi termelési-gazdálko­dási kötelezettségének. Milyen jelentősebb megren­delések teljesítésén dolgoztak, illetve dolgoznak jelenleg is a vegyépszeresek? Hozzáve­tőlegesen nyolcmillió forint értékben gyártottak atomerő- művi vízkeverő készülékeket, valamint tartályokat NDK- beli megrendelésre, a stenda- li atomerőműhöz. Gázhűtőket állítottak elő az energiagaz- dálkodó intézetnek. A Kő­bányai Gyógyszergyár jelentős számban kért készülékeket a fermentációs üzemébe. A Chinoin keverőkészülékekre és propán-bután hordókra kötött szerződést a gyártókkal. A Biogálnak többek között 120 köbméteres hűtőtartályt szál­lítottak a salgótarjániak. A gázipar gázmérő peremek, a vegyipar -kompenzátorok, a szovjet fél turbinás áramlás­mérők előállítására adta le a megrendelését. A felsorolt megbízatások teljesítésén túlmenően, a gyár kollektívája felkészült már a Lurgi konzorciummal kötött megállapodásban rögzített ten­nivalók elvégzésére. Kétezer tonna előregyártóit acélcső felületkikészítése és 600 ton­na csőizometriák legyártása hárul a salgótarjáni szakembe- | rekre. A nagy októberi szocialis­ta forradalom 70. és a Nóg­rád—Kemerovo testvérmegyei kapcsolat 20. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaverseny, pezsdítően hat a Romhányi Építési Kerámia­gyár szocialista brigádjainak életére és munkájára. A na­pokban két új kollektíva ala­kult, s jelenleg készítik a vállalásukat. A brigádok szá­ma immár harminchatra nö­vekedett a gyárban. A munkásközösségek vál­lalásai elsősorban a termelé­si-gazdasági célkitűzések tel­jesítésére vonatkoznak. Fal­burkoló csempéből 3 millió, padlóburkoló lapból 950 ezer négyzetmétert kell előállíta­niuk az idén a romhánviak- nak, több mint 1,1 milliárd j forint értékben, Ezen túlme­nően frittből 7610, színtestből 181 tonna gyártása a feladat, alkalmazkodva a bel- és kül­földi megrendelők igénvéhez. Fontos a gyár számára, hogy az exportból származó árbevétele ez évben megha­ladja a tavaly elért 91 millió forintot. A nyereséget 202 millió forintban irányozták elő, melynek realizálása el­képzelhetetlen a brigádók jó munkája nélkül. A munkás­gárdák a technológiai fegye­lem betartásával javítani akarják a minőséget, a mun­kaidő kihasználásával növelni a teljesítményeket, s az eddi­ginél ésszerűbben szándé­koznak takarékoskodni az anyaggal és az energiával. A felajánlások egynémelyi- ke a fejlesztési elképzelések gyors és pontos végrehajtá­sát kívánja előmozdítani. Se­gítséget nyújtanak, majd a környezetvédelmi program ütemes megvalósításához. A brigádok csatlakozni akarnak a kétfős jubileum alkalmából sorra kerülő kul­turális rendezvényekhez. Háztáji Cereden Ki korán kel. aranyat lel — tartja a közmondás. Ha ara­nyat nem is, de éhes jószá­gokat talál Simon István reg­gel ötkor Cereden, háztáji gazdaságában, öt tehén, két borjú és négy disznó követeli reggelente az eleséget. — Egy éve, hogy nyugdíj­ba mentem a Salgótarjáni Kohászati Üzemektől, azóta két tehénnel növeltem az ál­latállományt — mondja büsz­kén Simon István. — Sok gonddal jár a jó­szágok tartása? — Nem gond ez, hanem kötelesség. Ha törődünk ve* lük, viszonozzák. Reggel két; délután három órát töltök etetésükkel, almozásukkal a fejéssel. Tavaly 20 ezer liter tejet adtam le a termelőszö• vetkezetnek... — Melyik tehénre a leg* büszkébb, Pista bácsi? — Az Ildire! Az megadja a 36 litert is naponta... — Es mi lesz a két borjú* val? — Remélem, egy év múlva már hét tehenet fejhetek. —Bencze— A kisterenyei áfész kereskedelempolitikája Gxfors Hí emit forgalomnövelés - mérsékelt árszinlemelés A Bátonyterenyei Egyesült Zagyvavölgye Áfész idei ke­reskedelempolitikai céljaiban az alapvető napicikkek fo­lyamatos biztosítása, a közép- áras és olcsó áruk mennyisé­gének növelése, valamint az idénycikkekből való jó ellá­tás szerepel, különös tekin­tettel a fogyasztás összetéte­lének változására, a lakosság jövedelmének alakulására, valamint a jövedelmezőség emelésével kapcsolatos tenni­valókra. Ennek megfelelően a bolti kiskereskedelemből szárma­zó bevétel 280 millió forint­ra rúg, ami 11,6 százalékkal haladja meg az 1986. évit. Ezen belül az élelmiszerrel foglalkozó dolgozókra 180 mil­liós forgalom elérése vár. A ruházati ágazatban tevékeny­kedőknek 17,1 százalékkal kell emelniük árbevételi ter­vüket, a vegyescikkeket kí­nálók pedig 90 milliós for­galmi, tervet bonyolítanak le. A vendéglátó üzemág árbe­vételi terve 85 millió, ami 4,3 százalékos fejlődést jelent. A célok elérése érdekében a bolti kereskedelemben az igényeknek megfelelően nö­velik az eladásra kínált áruk választékát, bővítik az önki- szolgáló boltok számát, a la­kosság korszerű táplálkozá­sát pedig a hűtőhálózat nö­velésével segítik. Emellett,’ahol lelfetséges, korszerűsítik, bő­vítik a boltokat A vendég­látásban előteremtik a meg­felelő árualapot. A többcsa­tornás beszerzés előnyeit ki­használva, emelik a kedvező árrésű üdítőitalok kínálatát. Előtérbe helyezik az ételíor- galom növelését, nagyobb fi­gyelmet fordítanak a nagyobb bevételt hozó rendezvények lebonyolítására, szorgalmaz­zák az előrendeléses süte­ményárusítást, az italboltok kulturáltságát pedig egysé­ges berendezésekkel fokoz­zák. Az előbbiek szabják meg a beszerzéssel kapcsolatos kö­vetelményeket is. A folya­matos és biztonságos áruellá­tás érdekében továbbra is meghatározó, szerepük lesz a nagykereskedelmi vállalatok­kal kialakult, jó kapcsola­toknak. A megnövekedett for­galmat pedig az áruk gyors eladásával, vagyis a forgási sebesség gyorsításával kíván­ják elérni. Amennyiben a kollektíva az áruforgalom növelésére és a gazdaságosságra vonatkozó elképzeléseit teljesíti, akkor 16 millió forint nyereséget szerez magának. Ebben az esetben 5 százalékkal tudják növelni a keresetek szintjét. NOGRAD — 1987. március 18., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents