Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

Naponta mintegy kétszázan keresik fel a sziráki gyógyszertárat. A képen dr. Gyúr* esik Csabáné és Petre Mónika készíti a kenőcsöket. Targoncás Frédinek befellegzett, avagy Saját bőrét viszi vásárra, aki... Szécsényi kábeldobok a nagyvilágba 0 termelés 70 százalékát exaortáúák - Fejlesztési tervek Kedvező esztendőt zárt az Ipoly Bútorgyár szécsényi kábeldob-gyáregysége. A 115 főnyi kollektíva eleget tett a gyártási igényeknek, 102 mil­lió forint árbevételt ért el, s az előirányzott 12,5 milli­ós nyereséget kismértékben túlteljesítette. Garamvölgyi Ferenc gyár­egységvezetőtől azt is meg­tudtuk, hogy tavaly mintegy 11 ezer köbméter fát dolgoz­tak fel. A kábeldobok 800— 2800 milliméter közötti át­mérővel készülnek. Az itt gyártott kábeldobok a világ legkülönbözőbb szegletébe el­jutnák, ugyanis e termék 70 százalékára a Magyar Ká­bel Művek a megrendelő. A budapesti vállalat kábeleket exportál többek között Irakba, Iránba, Indiába, Kínába, Ko­reába, Vietnamba, Svédor­szágba. A kábeldobok 30 szá­zalékát hazai cégek haszno­sítják, közülük a December 4. Drótművek a legjelentősebb. Oláh László műszaki ve­zető az elmúlt esztendő kap­csán elmondta: régi óhajuk teljesült, végre felépült az új szociális létesítmény. A be­ruházás 2,2 millió forintba került. A januári hideg napok ne­gatív hatása érződött a ter­melésen is, ugyanis a Szov­jetunióból vásárolt faanyag előkészítése, méretre vágása a szabadban történik, A 20— 25 fokos hidegben természe­tesen jelentősen visszaesett a teljesítmény, ám a lemara­dást feltétlenül pótolni akar­ja a munkásgárda. Ott jártunkkor végleges tervszámokkal még nem tud­tak szolgálni a szakemberek, de azon a véleményen vol­taik, hogy valószínűleg a múlt évi szinten kell majd ter­melniük. Lényeges változás lesz ugyanakkor, hogy 5 mil­lió forintot tesz ki a közvet­len export. A gyáregység ko­rábban is szállított kábeldo­bokat Ausztriába és az NSZK- ba, s az idén ismét lehető­ség nyílik felújítani ezt a régi gyakorlatot. Saját fejlesztésre is sor ke­rül, mégpedig 2,5 millió fo­rint ráfordításával. A gyár­tási technológia korszerűsí­tése, a nehéz fizikai munka megszüntetése a cél. Jelenleg még szegeléssel gyártják a kábeldobokat, a fejlesztés után azonban áttérnek ami­tolásra. Az elképzelések között sze­repel a keletkező forgács és az apróbb hulladék újrahasz­nosítása, s a megvalósítás­hoz keres partnereket a gyár­egység. Csak itt ezer köb­méter tömör anyagú és úgy­szintén ezer köbméter dara­bosabb anyagú brikett vol­na készíthető, A brikettet helyben használnák fel, ki­váltva ezzel a drága olajat. Targoncás Frédit nagy kópénak tartották a vállalatnál. Arról vált híressé, hogy az összegyűjtött üvegek betétjeiért kapott pénzből egész jól fenn tudta tartani magát. Egy kis keresetkiegészítés — így gondolkodott. Kiválóan ismerte a lelőhelyeket. Tudta, hogy az öntöde környéke aranybánya, tudta, melyik üzemrészben, mit szoktak inni a dolgozók. Mert az sem mindegy, hogy egy sörösüveg két forint, a fél­literes pálinkás meg három ... Bővülő Amfora-választék Targoncás Frédi, tehát tud­ta. De tudták-e a gyár veze­tői, azok az illetékesek, akik ez alkoholizmus elleni küzde­lemmel, annak megfékezésé­vel foglalkoznak? Monostori Ottó, a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár munkavédelmi vezetője válasz helyett elém rakja az alkohol-ellenőrzéseket és a felelősségre vonásokat tartal­mazó vastag füzetet. A té­nyek, a számok sok mindent elárulnak. Tavaly például több mint 600 szűrést végez­tek a gyár területén, egy ré­szüket szondával, de gyakran alkalmazták a szeszgőzre „sí­poló” alkoholtestert is. Az eredmény 71 alkalommal bi­zonyult pozitívnak. Pedig a tavalyi év első felében a 0,2 ezrelék még nem is számított megbocsáthatatlan bűnnek. Az még lehetett • egy hajnal­iban, sebtében bedobott fél­deci következménye is. — Ha megnézi a fegyelmi eljárásokat,' láthatja, nem so­kat szórakoztunk a többször ittasságon kapott emberek­kel. S, ez nem csak a fizi­kai munkásra, de az irodában dolgozóra is vonatkozik. Fe­gyelmi eljárást indítottunk egy osztályvezető, egy technoló­gus, egy anyagraktáros, egy árukiadó ellen, amelyek többsége munkakörváltozással járt. Volt egy részeges por­tásunk, akit azonnal elbocsá­tottunk. S, ha már az elrettentő pél­dáknál tartunk, említsük meg az öntödei sztorit is. — Ott egy bögrecsárdát lepleztünk le. Jól menő kis üzlet volt a faluról bejáró dolgozónak. Otthon megfőzte, itt a gyárban pedig értéke­sítette a jobbfajta kisüstit. Azóta már nem dolgozik ná­lunk, a többiek, a „vásárlók” pedig megkapták a felelősség­re vonást. Ha egy alkoholizmussal kapcsolatos kórlapot készü­lünk a tűzhelygyár helyzetét illetően, nem a legrózsásabb a kép. Igen sok a kísértés. Tavaly, az említett ellenőr­zések idején három kocsma, illetve italkimérés működött a gyárkaputól alig néhány száz méterre. És két üzlet, ahol szeszt lehetett vásárolni, ak­kor még kilenc óra előtt is. S, ha ehhez hozzávesszük, hogy a dolgozók nagy része faluról bejáró (ilyen, olyan ivási szokásokkal rendelke­ző), sok a segédmunkás, a cigány származású ember... — Több esetben is felke­resett minket a városi ta­nács egészségügyi osztályá­nak illetékese, hogy egy-egy nálunk dolgozó emberről ér­deklődjön, aki ellen falujából, szűkebb környezetéből fel­jelentés érkezett a súlyos al­koholizmusa miatt — kapcso­lódik a beszélgetésbe Bollók Béla, az igazgatási osztály vezetője. — Többjüknek vol­tak rendőrségi ügyeik is. Saj­nos, ezek az emberek nemcsak a családjukban, de a munka­helyen sem tartják be az előírt normákat. Ismertem olyan munkást, aki nem tu­dott dolgozni — egy-két fél­deci nélkül, annyira remegett a keze. Az italozás társadalmi kár­tékonysága. mellett jelentkez­nek a gazdasági károk is. Ezt a balesetek gyakoriságában, a táppénzesnapok növekedé­sében jól ki lehet mutatni. — Ha baleset történik az üzembeh, azonnal előkerül a szonda, s az eredmény alap­ján megállapítható, hogy it­tasság okozta-e. Előfordult néhány ilyen eset. De volt olyan súlyosabb balesetünk is, amikor a dolgozót kórházba kellett vinni, ahol mi kértük a véralkohol-vizsgálatot, mert sejtettük, hogy az ital is köz­rejátszott a történtekben, A kórház megtagadta a kéré­sünket, „van annak a sze­gény embernek most úgyis elég baja” — indoklással. Ta­valy a táppénzesnapok szá­ma 600-zal megugrott, több mint két és fél ezerre emel­kedett. Nehezíti a helyzetet, hogy nincs főállású üzemor­vosunk, s hogy a dolgozók lakhelyén praktizáló körzeti orvosokkal, nem tudunk köz­vetlen kapcsolatot teremteni. Amikor a riport elején Mo­nostori Ottó megmutatta az ellenőrzésekről szóló füzetet, máris sejtetni engedte, hogy a tavalyi év második felétől új szelek kezdtek fújdogálni a gyár portáján. Mi is tör­tént? Szeptemberben megje­lent az igazgatói utasítás, amely az országos törekvé­sekhez, intézkedésekhez kap­csolódva, nagyon szigorúan és egyértelműen- fogalmazta meg az alkoholtilalmat, a re­nitensekkel szemben alkal­mazandó szankciókat. Az igazgatói irodától egészen a munkapadokig. Természete­sen egy utasítás önmagában még nem csinál nyarat, illet­ve rendet, ám ha személyes példamutatáson, a társadal­mi és politikai szervek tá­mogatásán, a munkakollek­tívák, szocialista brigádok egyetértésén alapul —. mint ez esetben —, akkor az ered­mény sem sokat várat“ magá­ra. — A beszélgetés elején em­lített 71 pozitív eredményből szeptember utánra, mindösz- sze négy esik — mondja Mo­nostori Ottó. — Az ellenőr­zéseket gyakoribbá tettük, a portás szúrópróbaszerűen tás­kavizitet tarthat, s akinél al­koholt talál, az már be sem léphet a kapun. Ma már a 0,2 ezreléket is szigorúan büntetjük. Ha kell, alkalmaz­ni fogjuk a tízezer forintos pénzbírságot. Még azt is meg­tiltottuk, hogy a védőitalként használt szódavizet a dolgo­zó pálinkás-, sörösüvegben tá­rolja, mert azt tartjuk, az az üveg biztos nem ártatla­nul, üresen került a műhely­be. Targoncás Frédinek tehát befellegzett. Valahogy nem sajnáljuk. Mint ahogy azért sem ejtünk könnyeket, hogy időközben egy kocsmával ke­vesebb lett a tűzhelygyár környékén, s hogy a bejárat­tal csaknem szemben lévő boltban csak kilenc óra után lehet szeszt vásárolni. Annál jobban szurkolunk azoknak, akik úgy számolnak, az in­tézkedéseknek máris van fo­ganatja, de azért akad még tennivaló bőven. , Kiss Mária Az elmúlt évben 30 mil­lió forint értékű árut adott el nógrádi kiskereskedelmi partnereinek az Amfora Nagy­kereskedelmi Vállalat. Ezzel az értékesítéssel alatta ma­radt az előző évi eladás­nak, ami a jövedelmi és kész­letgazdálkodási viszonyok mellett kínálati gondokra is rávilágít. A Nógrád megyei kiske­reskedők az Amfora egri le­Korszerű margarintároló Üj létesítménnyel gyarapo­dott a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat rá­kospalotai növényolajgyára. Mintegy 100. millió forintos költséggel, 560 tonnás hűtőtá­roló épült, amelyben a gyár­tósorról lekerült friss marga­rinból 4—5 napi termelésnek megfelelő mennyiséget ala­csonyabb fokon, a minőség károsodása nélkül tarthatnak. A növényolajiparnak eddig nem volt lehetősége a mind keresettebb termék nagyobb mennyiségű helyi tárolására. A raktár lehetővé teszi a ke­reskedelem egyenletesebb, fo­lyamatosabb kiszolgálását. A létesítményben a belső anyag- mozgatást, az árukiadást kor­szerű gépekkel végzik. Az egységcsomagokban lévő mar­garin nyilvántartását a ké­sőbbiekben számítógéppel old­ják meg. A rákospalotai növény­olajgyár, amely a margarin egyedüli hazai előállítója a Rámából, a Ligából és a Ve- nusból 1986-ban összesen több mint 29 ezer tonnát gyár­tott. Az idén fokozzák a ter­melést, s várhatóan 4—5 szá­zalékkal, több margarint ké­szítenek. 1987-ben felkészül­nek a megszokottnál képlé­kenyebb, a hűtőszekrény biz­tosította i hőmérsékleten is kenhető, úgynevezett csészés margarin gyártására. rakatából szerzik be az áru zömét, a tapasztalatok szerint az egri készlet nem igazodik eléggé a nógrádi kereslethez. Nálunk ugyanis elsősorban a porcelánt, a műanyag cikke­ket és a díszműárut keresik, míg a lerakat főleg üvegter­mékeket kínál. Zavarta a bő­ségesebb ellátást a lerakat év közbeni felújítása, az üzlet­kötői poszt megüresedése, a vásárlókészséget viszont az Amfora-termékek drágulása vetette vissza. Februári, már hagyomá­nyos vevőankétján az Am­fora a kínálat számottevő ja­vulását ígérte. Tervei sze­rint a megyében lebonyolí­tott forgalom eléri az idén a 33 millió forintot. Érzékel­hetően bővül a kínai import, valamint a szocialista or­szágokból beszerzett hőálló és műanyag termékek vá­lasztéka. Formális interpellációk ÉfS yakorta előfordul, hogy testületi üléseken tanácsta- gok interpellációként olyan bejelentéseket tesznek, liogy a település valamelyik utcájában nem ég a villany, kimarad egv-egy buszjárat a menetrendszerű közlekedésből, avagy nem szállítják mindig megfelelő rendszerességgel a szemetet az utcákból. Az ilyen jellegű konkrét, egyedi ügyek, bejelentések mindenekelőtt jelzik,' hogy a választók bizal­mán alapuló közéleti munkát lelkiismertesen igyekszik el­látni a tanácstag. Körzetének legapróbb gondjait is rögzíti, s alkalomadtán nyilvánosság elé viszi. Mégis azt kell mondani, hogy az olyan jellegű kérdések, mint. amilyeneket példaként említettünk, nem a tanács tes­tület e elé tartoznak, és ha azokat a tanácsülés interpelláció­ként kezeli, úgy érdemi munkája —, amire lényegében hi­vatott —, gyakran fordulhat át merő formalizmusba. Mert mit ír elő a törvény az interpellációkkal kapcsolat­ban? Azt, hogy a tanácstag a tanácsülésen a tanácsi hatás­körbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet, és erre a kér­dezett még azon a tanácsülésen, vagy tizenöt napon belül válaszolni köteles. A választ a tanács következő ülésén be kell jelenteni, s a válasz elfogadásáról a tanácstagnak nyi­latkozni, a tanács testületének határozni kell. Ám gondol­junk csak arra, kell-e. s milyen érdemi megfontolás abban a döntésben, ha mondjuk a következő tanácsülésen az in­terpellációra adott válaszként azt jelenti be, hogy az áram- szolgáltató egy-két égöt kicserélt az utcai lámpákon ,, . Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben, ha a testületnek határoznia kell, és az interpellációra adott válasz esetében kell, az a legtöbbször nem jelent többet merő formalitás­nál. Éppen amiatt, hogy jelentőségénél fogva az említett problémák, nem a tanácsülés hatáskörébe tartoznak. E problémák megoldásában való eljárást ugyancsak a tenács- törvény biztosítja a tanácstag számára. Ugyanis, tanácstagi mivoltában mind a tanácsi szakigazgatási szervek, mind az egyéb állami, társadalmi szervek vezetőitől felvilágosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. Nemegyszer interpellációként nyilvántartott és kezelt olyan tanácstagi felvetés hangzik el tanácsüléseken, ame­lyekben a tanácstag személyesen eljárhatott volna az érin­tett, illetékes szervnél. Erre tanácstagi jogosítványa van. És ha eljárása nem hozott kielégítő eredményt, úgy azt to­vábbgondolva, már interpellációként a testület elé terjeszt­heti. A közvetlen tanácstagi eljárás az illetékes szerveknél mentesítené a tanácsülést attól, hogy formálisan határozzon, akár még kisebb jelentőségű ügyekben is. Mi tekinthető igazán interpellációnak? Például az, ha a település tanácsának terveit, elképzeléseit, ismerő tanácstag arról kérdezne a tanácsülésen, hogy nem látja biztosított­nak a tervek végrehajtását, s mi ennek az oka. Avagy, a végrehajtás eltér a tervektől, elképzelésedtől; eredményte­lenül telnek a határidők satöbbi. Maradva a bevezetőben említett példánál, ha nem arról szólna, hogy egy nap egy járat kimaradt, hanem arról, hogy nincs rendszeres busz­járat az iskolások számára a tanítás kezdetéhez és befeje­zéséhez igazodóan. Ezek valóban olyan kérdések, amelyekre már — tartal­mánál fogva sem — lehet formális válaszokat adni, s azok elfogadásáról formálisan határozni. Hanem az interpelláció szigorú formai szabályai szerint, csak érdemi döntést hozni. Mert a formai szabályok éppen ezt szolgálják: az érdemi döntést. Demokratikus módon történő el-, vagy el nem fo­gadását a kérdésekre adott válaszoknak. A z említett formalitások kiküszöbölése is célja volt a Nógrád Megyei Tanács közelmúltban hozot tanács- rendeletének, amellyel a szervezeti és működési szabály­zatát módosította. Különbséget téve a tanácstagi interpel­láció és a kérdésfeltevés között. Természetesen ezzel a megválaszolásra irányuló eljárás is módosult. Remélhetőleg, a demokratizmus előnyére. .. Esély András . Mezőgazdasági üzemek az idegenforgalomért Egyre több mezőgazdasá­gi nagyüzem foglalkozik ide­genforgalmi tevékenységgel; egy részük önállóan vállal­kozik a vendégek fogadásá­ra, szórakoztatására, számos gazdaság viszont valamelyik idegenforgalmi szervezethez kapcsolódva rendezkedett be erre. Különösen a termelő- szövetkezetek látnak nagyobb lehetőséget társulások ala­pításában; az ilyen szer­vezetekbe tömörülye külö­nösen az adminisztrációs munkát, a vendégcsoportok lekötését és az elszámolta­tást sikerült egyszerűsíteniük. A főváros környéki mező- gazdasági üzemek közül az Ócsai Vörös Október Tsz két helyen alakított ki turista- centrumot, ahol a Pegazus Tours szervezésében április- |U októberig fogadják a ven­dégeket. Sarlóspusztai foga­dójukat az idén bővítették, a szezonban 130 ágy várja itt a turistákat. Fedett lovarda, uszoda és teniszpálya színe­síti szolgáltatásaikat. Az idén 20—30 százalékos forgalom- bővülésre számítanak. A döm- södi Lovasfogadót a szezon­ra szintén bővítik, egyszerre 45 vendéget szállásolhatnák el; itt a lovaglás mellett du­nai csónakázásra, továbbá kerékpározásra és tenisze­zésre nyílik lehetőség. Minden eddiginél nagyobb idegenforgalomra számít — 10—12 ezer külföldi turis­tát vár lovasbemutatóira és hangulatos pincepartijaira — a Mezőszilasi Mezőföld Tsz. A Fejér megyei közös gaz­daság az idegenforgalmi ága­zattal javítja a lótenyésztés jövedelmezőségét. A Velen­cei-tó partján gazdálkodó Vö­rösmarty Tsz vendéglátóegy­ségek, büfék fenntartásával veszi ki részét az idegenfor­galomból; az M—7-es mentén két nagy forgalmú gyorsét­termet üzemeltetnek. A kö­zelmúltban megalakult Ag- rotours-irodán keresztül vár­hatóan újabb Fejér megyei gazdaságok kapcsolódnak be az idegenforgalomba, olya­nok például, amelyek ^ borá­szati ágazatukat erősítikmeg vendéglátóhellyel. Egerben az Egri Csillagok Tsz Fekete Ló néven foga­dót üzemeltet, a Szépasz- szony-völgyben pedig borpin­cét nyitott. A megyeszékhely melletti Andornaktályai Eger- völgye Tsz-nek étterme van, amelyet az IBUSZ-szal együtt­működve használ ki. Mátra­házán van vendéglője a Det- ki Magyar—Bolgár Barátság Tsz-nek, jó forgalmat bonyo­lít le a tarnaleleszi és az aba- sári gazdaság vendéglátóhe­lye is. A megyei gazdasá­gok, például az Egri. Csilla­gok Tsz, az idén bővítik a szálláslehetőségéket, mérsé­kelt áron kínálva ■ szállás­helyet az idegeneknek, ...

Next

/
Thumbnails
Contents