Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-06 / 31. szám
Grfrmiko fogadta K^ssinferl Megbeszélés a szovjet—amerikai kapcsolatokról A szovjet—amerikai kapcsolatok egy sor alapvető kérdésében nincs előrehaladás azok miatt az akadályok miatt, amelyeket az amerikai vezetés gördít megoldásuk elé — mutatott rá Andrej Gromiko szovjet államfő, Henry Kissinger volt, amerikai külügyminiszterrel folytatott beszélgetése során. Az SZK KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke saját kérésére fogadta csütörtökön az amerikai politikust, aki az Egyesült .Államok—Kanada intézet meghívására a Szovjetunióba érkezett államférfiak csoportjával látogatott Moszkvába. Az amerikai magatartás következtében a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai továbbra is bonyolultak, e kapcsolatok aggasztó szakaszon mennek át — fejtette ki Gromiko, a nyílt és tárgyszerű légkörű beszélgetésen. Rámutatott: a Szovjetunió arra törekszik, hogy kölcsönösen elfogadható megegyezésre jussanak a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés kérdéseiben, hogy megszüntessék a fegyverkezési hajszát és meggátolják a világűrre való ki- terjesztését. Az amerikai fél részéről azonban nem tapasztal olyan törekvést, hogy a kétoldalú kapcsolatokat új módon, annak alapján fejlesz- szék, amit a genfi és a reyk- javiki találkozón elértek. Ellenkezőleg: a két ország viszonyának rontására irányuló szándékot észlel, amelyre a legutóbbi példa a február 3-i amerikai nevadai nukleáris robbantási kísérlet volt. Egyidejűleg az Egvesült Államok feszültséget szít a világ számos térségében, s ennek következtében tovább nő a nemzetközi helyzet ingatagsága. A Szovjetunió következetesen igyekszik megfelelő alapot teremteni az Egyesült Ál- lamdkkal való építő szellemű párbeszédhez. Ügy véli, ehhez az alaphoz tartozik Mihail Gorbacsov tavaly január 15-i nyilatkozata és ezt szolgálják Reykjavikban tett javaslatai is — hangoztatta a szovjet vezető. A találkozón áttekintették a nemzetközi kérdések széles körét is, továbbá Andrej Gromiko tájékoztatást adott Henry Kissingernek, az SZKP KB januári üléséről, méltatva a tanácskozáson hozott határozatok nagy jelentőségét, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalának megvalósítása szemszögéből. (MTI) Vissjaszám'á^s Szojuz TM-2 A szovjet Szojuz TM—2 űrhajó felbocsátásának előkészületei csütörtökön utolsó napjukhoz érkeztek. Az illetékes állami bizottság döntése szerint az űrhajót a péntekre virradó éjszaka, magyar idő szerint csütörtökön 22 óra 38 perckor indítják el földkörüli pályára, amelyen hozzákapcsolódik majd a csaknem egy éve keringő Mir tudományos űrállomáshoz. A Szojuz TM—2 parancsnoka Jurij Romanyenko, ,.a Szovjetunió Hőse” címmel kétszeresen kitüntetett űrrepülő lesz, fedélzeti mérnöke pedig Alekszandr Lavejkin, aki most tesz először űrutazást. A bajkonuri űrrepülőtéren a hordozórakétát és az űrhajót már indítási helyzetbe hozták, s hozzáfogtak a fellövés előtti végső ellenőrző munkákhoz. (MTI) flvalás Rimában Szouret sajtóértekezlet a fegyver kezesről Rendkívüli károkat okoznak az atomkisérletek A Szovjetunió továbbra is megbízható biztonsági rendszer létrehozására törekszik, amely elősegítené, hogy még ebben az évszázadban felszámolják az atom- és más tömegpusztító fegyvereiket, s szigorú ellenőrzés mellett csökkentsék a katonai szembenállás mértékét — jelentette ki Vlagyimir Petrovsz- kij szovjet külügyminiszterhelyettes a fegyverkezés és a béke kilátásairól Moszkvában csütörtökön tartott sajtóértekezleten. Rámutatott, hogy a szovjet álláspont szerint nincs olyan területe a tudománynak és a technikának, ahol a katonai felhasználáson kívül nem lennének meg a békés célú alkalmazás lehetőségei is, A szovjet politikus kifejtette, hogy a katonai kiadások csökkentése révén felszabaduló eszközöket a legújabb technológiák hasznot és munkát biztosító fejlesztésébe lehet befektetni, az elért eredményeket pedig minden ország számára hozzáférhetővé kell tenni. A szovjet kormány a jövőben is minden lehetséges módon hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a nemzetközi együttműködés és a fegyverzetellenőrzés mielőbb kiszorítsa a katonai programokat. Ebből a szempontból nagy jelentőséget tulajdonít a világ tudósai közötti együttműködésnek — mondotta Vlagyimir Petrovszkij. Petrovs zkij az amerikai kísérleti atomrobbantással kapcsolatos kérdésre válaszolva emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány december 19-i nyilatkozatában leszögezte; az amerikai kísérletek folytatása rendkívüli károkat okoz a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának. Az amerikai kormányzat felelőtlen politikája arra kényszerít bennünket, hogy szigorúan biztonsági érdekekből kiindulva megtegyük a szükséges intézkedéseket — szögezte le A szovjet külügyminiszter-helyettes kijelentette: a genfi leszerelési konferencián résztvevő szovjet küldöttség azzal ült tárgyalóasztalhoz, hogy az atomrobbantások teljes betiltását célzó, konkrét megállapodásokról tárgyaljon. Vlagyimir Petrovszkij elmondta azt is, hogy a szovjet kormány az összes körülmény figyelembevételével fog dönteni a szovjet kísérleti atomrobbantások folytatásáról. A Genfben folyó szovjet— amerikai tárgyalásokról a miniszterhelyettes közölte, hogy azokon bizonyos haladást értek el a reykjaviki csúcstalálkozó eredményeit rögzítő megfogalmazások terén. Figyelmeztetett azonban, hogy az amerikai tárgyaló- küldöttség álláspontjában most is megvannak a megállapodást gátló korábbi elemeik. (MTI) Túszügy, valutakérdés francia megítélésben A francia kormány elutasította azt, hogy a nyugati nagyhatalmak értekezletet tartsanak a túszkérdés közös megoldásáról, mert a külön- tárgyalásokat tartja célravezetőnek. Erről értesítette a meghívó olasz kormányt és az értelmi szerző Egyesült Államokat is. Denis Baudouin, a miniszterelnök szóvivőjé csütörtökön kijelentette: „A francia kormány előnyben részesíti az érintkezések és információ- cserék kötetlen jellegét. Az a veszély áll fenn, hogy a Hetek a világ csendőreként tűnnének fel, különösen a mai helyzetben” — tette hozzá az amerikai flottatüntetésre célozva. Baudouin szerint az angol és a nyugatnémet kormány ugyanígy vélekedett. A külügyminisztérium szóvivője úgy fogalmazott, hogy francia értékelés szerint „a római találkozó nem lenne alkalmas keret a túszhelyzet megvitatására... Az efféle nehéz és bonyolult problémákat, tekintettel a tétek és a lehetséges fejlemények súlyosságára, továbbra is kétoldalú alapon, diszkréten és sajátságaiknak megfelelően kell kezelni”. A Le Figaro értesülése szerint Mitterrand elnök és Chirac miniszterelnök teljesen egyetértett ebben a megítélésben. Edouard Balladur államminiszter ugyancsak fenntartással beszélt egy másik lehetséges nyugati értekezlet kilátásáról — a valutaárfolyamok rendezését illetően. Francia- ország kész részt venni az öt nyugati pénzügyi nagyhatalom értekezletén „ha az hasznos és hatékony”. A francia kormány második embere úgy vélekedett, hogy „a nemzetközi pénzügyi rendszer reformra szorul”. Helyre kellene állítani „a rendszeresség valamilyen minimumát a nagy valuták között” mert az árfolyamoknak ez a heves ingadozása ellenkezik a fejlett tőkésországok és a fejlődők érdekéivel egyaránt. (MTI) Köpeczi Béla diszdoktor Díszdoktorrá avatták szerdán Rómában dr. Köpeczi Béla akadémikust, művelődési minisztert. A római egyetem nagytermében az avatás alkalmából rendezett ünnepélyen Antonio Ruperti, az egyetem rektora, valamint Achille Tartaro, az egyetem bölcsész karának dékánja méltatta Köpeczi Béla tudományos tevékenységét. Az ünnepségen íelen volt dr. Mi- sur György, Magyarország római nagykövete. (MTI) Gandhi nyilatkozata India— Pakisztán viszonya A pakisztáni—amerikai stratégiai szövetségi viszony problémákat ököz India Számára — jelentette ki csütörtökön újságíróknak adott nyilatkozatában Radzsiv Gandhi kormányfő. Az indiai miniszterelnök kifejtette, hogy országa már jó ideje béke- és barátsági szerződés megkötését indítványozza Pakisztánnak, az viszont megnemtámadási szerződés mellett kardoskodik. A lényeges különbség á két javaslat között az, hogy az India által kezdeményezett okmányban benne volna a külföldi támaszpontok létrehozásának tilalma a két ország területén — mondta. Pakisztán azonban nyitva akarja hagyni a kaput: márpedig az indiai megítélés szerint egy jelentősebb külföldi bázis létrejötte a szubkontinensen, az egész térség biztonságát veszélyeztetné. Igennel válaszolt a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy találkozik-e Ziaul Hakk pakisztáni elnökkel, ha az — az előzetes terveknek megfelelően — márciusban Indiába utazik a két ország krikettválogatottjának mérkőzésére. v (MTI) Jogalkotás és alkalmazás Igazságügyi vezetők országos értekezlete Dr. Markója Imre igazságügyminiszter csütörtökön országos igazságügyi vezetői értekezletet tartott. A Magyar Jogász Szövetség Székházában. A tanácskozáson elemezték az igazságszolgáltatás időszerű feladatait, köztük elsősorban azokat a tennivalókat, amelyek a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló, február elsején hatályba lépett határozatából adódnak a jogalkalmazó szervek számára. Dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkár bevezető előadásában arról szólt, mi tette szükségessé a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek újraalkotását, és a jogpolitikai elvek ismerete az ítélkezés mindennapi gondjaival foglalkozó bírákat hogyan segítheti a törvényes, szakmailag megalapozott döntésben. A jogalkalmazás jogpolitikai elveinek — miként az államtitkár hangsúlyozta — elsődlegesen az a rendeltetésük, hogy orientálják a jogalkalmazót: a jogszabályt milyen társadalmi, politikai célok megvalósítása érdekében kell alkalmazniuk. Ez az útmutatás — tette hozzá — erősíti a törvényességet is. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervezetekkel szemben támasztott büntető jog- alkalmazási követelmények 5 fő kérdés köré csoportosulnak. Ezek: a bűnözés megelőzése, illetve az elkövetett bűncselekmények feltárása; a vádlottat megillető eljárásjogi garanciák biztosítása; az eljárás gyors és alapos lefolytatása; a büntetések és intézkedések differenciált alkalmazása; a büntetés-végrehajtás nevelő hatása. A polgári, gazdasági, családjogi, munkajogi és szövetkezeti tagsági ügyekben a jogpolitikai elvek az adott jogágak sajátosságaihoz igazodnak. A meghatározó jellegű követelmény a polgári jogviszonyokban az egyéni és a társadalmi szükségletek minél teljesebb kielégítése, valamint a személyiség tisztelete; a gazdálkodó szervezetek egymás közti kapcsolataiban a gazdaságpolitikai célok valóra váltása és a tisztességtelen gazdálkodás valamennyi formájának megakadályozása; a családi viszonyokban a szocialista erkölcs, és a hozzátartozókért érzett felelősség erősítése; a munka- és a szövetkezeti tagsági viszonyokban pedig a munkafegyelem javítása, a társadalmi tulajdon védelme, a termelés szerkezetének átalakítását célzó munkáltatói intézkedések támogatósa és a munkaidőalap optimális kihasználása. Mindezen túlmenően továbbra is nagy fontossága lesz az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek egyeztetésének, a jogviták gyors megoldásának és az eljárás hatékonyságának. Az államigazgatási jogalkalmazás elvei a középpontba helyezik a központi irányítás megerősítését és a társadalmi célok megvalósítását, ugyanakkor a helyi önállóság, a kezdeményezés kibontakoztatását, az állampolgárokról való gondoskodást. Nagy hangsúlyt kap itt is az eljárás bürokratikus vonásainak megszüntetése, az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése. Az irányelvek külön részben foglalkoznak a jogszabály-előkészítésben. a jogalkotásban és a jogalkalmazásban közreműködő valamennvj szervnek, e szervek vezetőinek és más dolgozóinak a jogpolitikai követelmények teljesítésével kapcsolatos kötelességével. különös figye’emmel e feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítására és azok teljesítéséért való felelősségere. A tanácskozáson az említetteken túl nagy teret szenteltek a családjogi ítélkezés jogpolitikai követelményeinek, valamint — a módosított családjogi törvény ez év júliusi hatályba lépésére tekintettel — a családjogi bírák felkészítésének. Az értekezleten elhangzottakat, a tanulságokat és teendőket dr. Markója Imre foglalta össze, s ennek keretében tájékoztatást adott a jogalkotás, az igazságszolgáltatás és az igazságügyi irányítás más időszerű kérdéseiről is. (MTI) i Szvetozár Durutovics látogatása Bányász Rezső államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására február 2. és 5. között Magyarországon tartózkodott Szvetozár Durutovics jugoszláv szövetségi tájékoztatási titkár. Megbeszéléseiken áttekintették a tömegtájékoztatási intézmények kapcsolatainak helyzetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar és a jugoszláv sajtó hasznosan szolgálja a két szomszédos szocialista ország baráti együttműködését. Továbblépésre van lehetőség a tömegtájékoztatási szervek, a kiadóvállalatok kapcsolataiban és a sajtótermékek kölcsönös terjesztésének bővítésében is. Szvetozár Durutovicsot fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője. Az eseményeken jelen volt Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A vendég találkozott Borbély Gáborral, a Népszabadság főszerkesztőjével, Korni- desz Mihállyal, az MTV elnökével, Burján Sándorral, az MTI vezérigazgatójával, Megyeri Károllyal, a MUOSZ főtitkárával és látogatást tett a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségében. (MTI) Eszmecsere Londonban A világpolitika figyelőinek bizonnyal feltűnt az elmúlt hónapokban, hogy változóban vannak a Szovjetunió és Nagy-Britannia kapcsolatai. Az elmúlt jó tíz évben inkább ahhoz szoktunk hozzá, hogy Moszkvának a nagy nyugati kormányszékhelyek közül a legkevésbé Londonnal jó a kapcsolata: felidéződnek hirtelen diplomatakiutasítások, kém- gyanúsítgatások, hosszú szünetek a magas szintű tárgyalásokban. Aztán rövidebb javulásokra és ismételt visszaesésekre emlékezünk, szóval arra, hogy a világ legnagyobb szocialista államával inkább hűvös viszonyt tartottak fenn a brit kormányok. Persze látnunk kell. hogy a zordabb idők nagyon is kötődtek a londoni konzervatív kormányzáshoz, s talán személyesen Margaret Thatcher miniszterelnökhöz, aki hivatalának első pár évében igencsak ókonzervatív, a szocializmussal általában nem csupán barátságtalan, hanem egyenesen ellenséges arculatot mutatott. Mindezekért tűnhet fel mostanában, hogy milyen gyakori lett egyszerre a szovjet—brit politikai eszmecsere Hol magas szintű angol küldöttség tanácskozik Moszkvá2 NÖGRAD — 1987. február 6., péntek ban, mint nem is olyan régen, Renton külügyi államminiszter vezetésével, hol a szovjet politika jelentős tisztségviselői cserélnek eszmét Londonban, mint éppen ezekben a napokban, amikor Zaglagyin, a moszkvai külpolitika egyik kulcsembere vezeti a delegációt. Nem vitás, hogy gyorsan javuló kapcsolatokról árulkodnak ezek a tanácskozások, még akkor is. ha tudjuk, hogy a sűrűsödés legfőbb oka a közelgő csúcstalálkozó: Gorbacsov és Thatcher március végén Moszkvában folytat majd tárgyalást. Már önmagában a várható legfelsőbb szintű eszmecsere is jelzi, hogy pozitív változások történtek a két ország viszonyában. A gondos és alapos előkészítés pedig egyenesen arra mutat, hogy ezúttal mindkét oldalon szeretnék elkerülni a kapcsolatok korábbi hullámzását. Gondos, előzetes nézetegyeztetéssel, a legfontosabb témákról kicserélt véleményekkel olyan csúcstalálkozót lehet tartani, amely valóban hosszabb távra megszabhatja a kapcsolatok jó minőségét. A Thatcher-kormány az elmúlt másfél-két esztendőben egy kissé pozitívabban, aktívabban közelíti meg a nagy nemzetközi problémákat, s ezért —, bár ezt hivatalosan mindig cáfolják — bizonyos közvetítőszerepet is játszhat Moszkva és Washington között. Emiatt a világ még inkább megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szovjet—brit politikai tanácskozások minden eseményét, így a mostani londoni eszmecserét is. Avar Károly Zsivkov—Whitehead konzultáció Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke csütörtökön Szófiában fogadta John Whi- teheadet, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettesét. Zsivkov és Whitehead időszerű nemzetközi kérdések széles köréről, a kétoldalú kapcsolatokról, azok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott véleménycserét. A megbeszélésen részt vett Petar Mlade- nov bolgár külügyminiszter. A nap folyamán Andrej Lukanov, a bolgár miniszter- tanács első elnökhelyettese is tárgyalt az amerikai politikussal. Megállapították, hogy lehetőség van a bolgár—amerikai kapcsolatok fejlesztésére. A „Szofijszkije Novosztyi” című bolgár hetilap legfrissebb számában Whitehead látogatása kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a ’80-as évek elején az Egyesült Államok egyoldalúan felfüggesztette az amerikai és a bolgár külügyminisztérium közötti hivatalos konzultációkat, valamint a bolgár—amerikai gazdasági tanács tevékenységét. Az utóbbi két évben néhány területen bizonyos haladást értek el a kapcsolatok helyre- állításában — állapította meg a bolgár hetilap. (MTI)
