Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

S'VemWrek — külföldi tanu'mányutakon Míis aki fej esztss az elektrotechnikai iparban A 110 erősáramú ipari vál­lalat, szövetkezet és intéz­mény műszaki szakembereit tömörítő Magyar Elektrotech­nikai Egyesület arra ösztön­zi a vállalatokat, hogy az eddiginél jobban törekedje­nek a legújabb hazai és nem­zetközi kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására, az elektronizálás elterjesztésére. Ez azért szükséges, mert az utóbbi években a világpiacon csak a legfejlettebb technikát alkalmazó vállalatok termékei keltek el. Az egyesület az erősáramú ipari vállalatok összehangolt fejlesztése érdekében rend­szeres fórumot teremt a vál­lalati vezetőknek. A kétha­vonta sorra kerülő megbeszé­léseken a vezetők egyebek kö­zött magyar—szovjet közös vállalatok alapításának lehe­tőségeit is megvitatják. A MEE villamosgép-gyártási szakosztályát már megbízta annak felkutatásával, hogy milyen termékek gyártására érdemes vegyes vállalatokat létrehozni. Az egyesület a legújabb tu­dományos eredmények meg­ismerése érdekében a múlt évinél több magyar szakem­bert küld nemzetközi tapasz­talatcserére és konferenciára. Ebben az esztendőben több mint 300 mérnök és kutató utazik külföldi tanulmány­útra. A hazai szakmai rendez­vényeken több száz külföldi mérnök és kutató vesz részt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület már 11 ország elektronikai mérnökszerveze­tével tart fenn hivatalos kap­csolatot. A MTESZ és az egyesület vezetői tárgyaláso­kat folytatnak az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Kína hasonló egyesületével a kapcsolatfelvételről. A konferenciák közül a leg­jelentősebbek az NSZK Elek­trotechnikai Egyesületével együttesen májusban meg­rendezendő szakmai napok lesznek. A tanácskozáson az NSZK ismert szakemberei tartanak előadásokat az erős­áramú elektrotechnika és az információtechnika legújabb eredményeiről. A rendezvé­nyen a hazai szakembereken kívül több szocialista és nyugat-európai ország mér­nökei és kutatói is részt vesz­nek. A külföldi szakemberek kutatási eredményeik ismer­tetése mellett tanulmányozzák a magyar erősáramú ipar nemzetközileg is elismert technológiai eljárásait és ter­mékeit. Így például megismer­kedhetnek a Magyar Kábel­művek 120 kilovoltos térhá­lós polietilén szigetelésű föld­kábelének, valamint anyag- és energiatakarékos acél-alu­mínium szabadvezeték-sod- ronvá k gyártásával. Ez utóbbit a villamosenergia-ipari ku­tatóintézettel együttesen fej­lesztették ki. Kőolaj Szamburgból Teljes teljesítménnyel üze­mel az urengoji földgázlelő­hely közelében — Nyugat-Szi- bériában — a N°-700 para­metrikus kút. A folyékony fűtőanyag nagyerővel tört fel olyan ré­tegekből, ahol erre nem is le­hetett számítani. A szamburgi „hétszázas” a mélyfúrások sorába tartozik. A jelenlegi fúrásmélység ötezer méter. Rendeltetéséről a „paramet­rikus” elnevezés is sokat mond: parametrikus, azaz az adott rétegstruktűrák létező összes paramétereinek vizsgá­lata. A geológusok eddig a kü­lönböző mélységű rétegekben csak igen kis mennyiségű ola7 jat találtak. Most pedig itt a váratlan siker: 3910—3940 mé­teres mélységből tört fel nagy nyomással a kőolaj. A felfedezésnek elvi jelen­tősége is van. Ez a kőolaj- szökőkút bizonyítja, hogy Nvugat-Szibériában a ..kőolaj- emeletek” a szokásostól más­fél kilométerrel mélyebben he­lyezkednek el. Kereskedöh íz az ezredfordulóra Beszélgetés Demus Istvánnal, a Börzsöny ítész elnökével Több munka, idegfeszültség és figyelem, s talán vala­melyest kevesebb öröm — dióhéjban, így értékelik elmúlt esztendejüket a rétsági Börzsöny Áfész dolgozói. Pedig nincs különösebb oka a panaszra a szövetkezet kollektívá­jának: szép évük volt a tavalyi nemcsak a gazdálkodási eredményekben, hanem az új létesítményekkel való gyara­podásban is. Erről, s a már felvázolt jövőről beszélgetünk Demus Ist­vánnal, a szövetkezet elnökével. — Kevesli a munka örömét, ugyanakkor sikeres évei zár­tak a legutóbbival. Hogyan fér ez össze? — Szó sincs arról, mintha nem tudnánk eredményeinket megbecsülni. Nagyon is örü­lünk nekik, hiszen nem ke­vés fáradtsággal, kínnal jöttek össze. Nyereségtervünknek nincs híja, eredményszintünk sem romlott. Beleestünk vi­szont abba a „hibába”, hogy az elérhető maximumot pró­báltuk kipréselni magunkból, s ezzel egy igen erős, tehát nagyon „rossz” bázist csinál­tunk magunknak, amit a szabályozók bizony nem jutalmaznak. Mas kérdés, hogy éppen ennek következtében vetődtek felszínre jó és rossz tulajdonságaink, rávilágítva a legsürgetőbb teendőkre. így aztán nyugodtabban látha­tunk hozzá idei feladataink­hoz. — A minap készült el a 'Börzsöny Áfész hosszú távú fejlesztési koncepciója. Mit tartalmaz a nagyszabású terv? — Az ezredfordulóig vá­zoltuk fel benne, hogy mit akarunk a szövetkezetben el­érni. A papírra került el­képzelés foglalkozik az irá­nyítási rendszer fejlesztésével, amihez természetesen egy cél­szerűen felépített szervezet szükséges. Leírtuk benne azt is, hogy milyen érdekeltségi, információs rendszerrel akar­juk segíteni céljaink megva­lósítását. I — Eszerint, miről ismerszik majd meg 2000-ben a Bör­zsöny Áfész? — Arról, hogy kereskedő­ház lesz. Lehet, hogy nem így hívnak majd bennünket, de a gyakorlatban a kereskedő­ház funkcióját látjuk el. Meg­győződésem szerint minden egyes szövetkezet már most is mini kereskedőház — an­nak csíráiban legalábbis. Az általa felkínált lehetőségeket kell hát mind jobban kiak­náznunk, hogy az így szer­zett jövedelmet az alaptevé­kenység javításába táplál­hassuk. Hiszen ezért va­gyunk. Az ellátási körzetünk­ben élő emberek magas kö­vetelményeket támasztanak kereskedelmi munkánkkal szemben, ezek kielégítéséhez legalább közelítenünk kell. Az egymilliárd forintos árbevé­tel „előszobájában” saját gondolkodásunkat is a nagy- vállalati méretekhez kell iga­zítanunk. — Az új vállalkozási for­mák kipróbálásával a koráb­bi években sem késlekedtek. Mik a tapasztalatok? — Általában jók, az új vál­lalkozások zömmel bejöttek. Hozzáteszem azonban, hogy minden kísérlet a kudarc le­hetőségét is magában hor­dozza, meg kell hát barát­kozni az esetenkénti sikerte­lenség gondolatával is. Az a fontos, hogy ilyen esetben azonnali legyen az intézke­dés. Egyetlen budapesti szak­csoportunkat például most számoljuk fel, még mielőtt súlyos gondokkal terhelné gazdálkodásunkat. Itt sze­méremnek nincs helye, ami nem válik be, azonnal abba kell hagyni! Eredményes vi­szont nagykereskedelmi te­vékenységünk, sikeresek az ipari vállalkozások. Jól dön­töttünk, amikor romhányi sü­tőüzemünket gazdasági társa­ság formájában működtetjük tovább, így eredményesebb az üzemeltetése. — Amikor a munka meg­fogyatkozott örömeiről szólt, bizonyára nem az üzletháló­zat felújítása, rekonstrukciója járt a fejében. Hiszen, e té­ren valóban látványosak az eredmények! — A SZÖVOSZ-program segítségével nagy lehetősé­günk nyílt, ami az e téren ránk nehezedő társadalmi nyomással párosult. Nem hagyhattuk hát ki ezt a „zic­cert”. Igaz, hogy tíz évre el- adósodtunk, de az összesen húszmillió forint elköltésével minden harmadik üzletünket sikerült rendbe tennünk. A szendehelyi, a nőtincsi, a te­reskei üzlet, a bánki üzlet és vendéglő felújítása általános vélemény szerint is jól sike­rült. S, remélem, a rétsági napiéi kkáruházról is elmond­hatom: nemcsak nekünk tet­szik! Miután javultak a rak­tározási feltételek, bővültek az árubemutató felületek, tága­sabb lett a hűtőkapacitás, a lehető legnagyobb mértékben emeltük a választék bővíté­séhez szükséges árukészlete­ket is. — Elmondhatja tehát, hogy a körülmények javulásának megfelelően emelkedett az áruellátás színvonala? — Azt nem állítom, hogy ezzel soha semmiféle kifo­gásnak nem teremtünk ala­pot. Ki merem azonban je­lenteni, hogy a kereskedelmi munka irányításának korsze­rűsítésével szélesebb látó­körű, felkészültebb gárda felel a választék bővüléséért mind a szövetkezet központ­jában, mind a bolthálózat­ban. Tény továbbá, hogy az áruválasztékot nagykereske­delmi tevékenységünkkel is észrevehető mértékben szí­nesítjük: a konzervektől és töltelékáruktól a házi tész­táig és mirelitig, a déli gyü­mölcstől a külföldi kozmeti­kumokig, a farmertől a Bosch gyújtógyertyáig egy sor olyan áru került az üzleti polcokra, mely eddig nem volt nálunk megszokott. Se­gítségünkre van a kereske­delmi munka javításában az is, hogy mind több, egy-egy téma menedzselésére kiváló­an alkalmas, képzett szakem­berünk van. — Az ellátási területen élők közül sokan sürgetik a hús- értékesítés megoldását. Mit tud erről mondani? — Jogos vásárlói igénynek tartom, hogy minden telepü­lésen lehessen húst venni. A háztáji állattartás nem min­denütt látja el a családokat hússal, nyilvánvaló, hogy so­kan az üzletben keresik. Mi­után azonban nem tudjuk azonnal és egyszerre átvállal­ni az ezzel kapcsolatos szál­lítási, csomagolási költsége-, két, nem ígérhetem az igény gyors kielégítését. A megol­dás csak lépésenként, fokoza­tosan képzelhető el. Olyan­formán, ahogyan a nőtincsi, vagy a szendehelyi rekonst­rukció során történt, amikor az élelmiszerboltban bizto­sítottunk helyet és feltétele­ket a húsárusítás számára. Szendi Márta Növekedett a termelés, javult a gazdaságosság Ötuözetgyörí tények és teruek Kedvező eredményekkel zárta az elmúlt évet a Sal­gótarjáni Ötvözetgyár. Dr. Tamáskovics Nándor igaz­gató értékelésében elmond­ta: a bázishoz képest 8,5 százalékkal növelték a ter­melést és több mint 16 ezer 100 tonna ötvözőanyagot gyártottak. A bruttó ter­melési érték 60 millió fo­rinttal volt magasabb a korábbinál és meghaladta a 700 millió forintot. A nye­reség előreláthatóan több lesz az előirányzott 21 mil­lió forintnál. A célok között a koráb­binál nagyobb hangsúlyt kapott a hatékonyság fo­kozása. Az eszközhatékony­ság 8, az élőmunka-haté­konyság 13 százalékkal nö­vekedett az előző időszak­hoz viszonyítva. A korábbi esztendőkben olyan korsze­rűsítéseket hajtottak végre az alapvető fontosságú ter­melőberendezéseken, ame­lyek ésszerűen mérsékel­ték az energiafelhasználást. Hasonlóképpen fejlesz­tették a íerrosziliciumok gyártástechnológiáját, s ez­által jelentősen csökkentet­ték a fajlagos költségeket. Az eredmények alakulásá­ban döntő tényezőnek bi­zonyultak a szervezési in­tézkedések. Mindazonáltal a feszített tervek teljesíté­se, illetve túlteljesitése rendkívüli erőfeszítéseket követelt a kollektívától. Év közben ugyanis szá­mottevően megváltoztak a piaci feltételek, visszaesett a hazai kereslet a gyár ha­gyományos termékei, a fer- roszilíciumok iránt. A mun­kásközösség rugalmasan al­kalmazkodott a piaci igé­nyekhez, módosította a ter­mékszerkezetet. Kiemelhe­tő az új termékek közül a szilikomangán, az öntészeti nyersvas. Bevezetésük gyors intézkedéseket köve­telt a gyártmány- lés a gyártásfejlesztés ben, az anyagellátásban, a piaci munkában egyaránt. Az új gyártmányok nemcsak a kapacitás kitöltésére szol­gáltak, hanem a dollár el­számolású import kiváltá­sát is lehetővé tették. Nö­velték a termelést egyes ke­resett hagyományos ter­mékből, mint például a 15 százalékos ferroszilícium- ból és a 40 százalékos fer- rovanádiumból. Sikerült mérsékelni az anyag- és az energiaköltsé­geket. Ezen a téren mind a bázishoz, mind a tervhez képest jelentős megtakarí­tást értek el az ötvözetgyá­riak. A 75 százalékos fer- roszilícium tonnánkénti fajlagos villamosenergia-fel- használását 300 kilowatt­órával, a ferrovanádium- gyártás tonnánkénti vanádi- umpentoxid-felhasználási mutatóját 15 kilogrammal csökkentették. Az előbbi esetben a megtakarítás meghaladta a 3,1 millió fo­rm tok _ A műszaki fejlesztések a gyártás körülményeinek korszerűsítésére, a minősé­gi paraméterek javítására, a gyártmányszerkezetnek az igényekhez való igazításá­ra vonatkoztak. Hosszabb szünet után ismét megkezd­ték a fémszilícium előállí­tását. Megteremtették a feltételeket a szilikomangán gyártásához. Felülvizsgál­ták az elektrotermikus fer- rowolframgyártó beren­dezés terveit. Elkészült a fémszilícium feladó rend­szere. Kutatási-fejlesztési és értékesítési társulást hoz­tak létre a leválasztott szál­lóporok hasznosítására. A vállalat pénzügyi hely­zete megszilárdult az el­múlt évben. Javult a kész­letgazdálkodás, helyreállt a gazdálkodó egység fizető- képessége. Az idei feladatokról dr. Tamáskovics Nándor' el­mondta: ezt az évet is a szigorúbb gazdálkodási fel­tételek mellett indították. A gyár egyes termékei iránt továbbra is keresetcsökke­nés mutatkozik, ezért a sza­bad kapacitást új, a hazai piacon jól értékesíthető ter­mékek bevezetésével, vala­mint a korábban gyártott termékek exportra való előállításával akarják ki­tölteni. A termékszerkezet változik majd, nagyobb mennyiségben gyártják az új terméket, a szintetikus öntészeti nyersvasat. , „Asszonyüzem" férfias tempóval Harminc női dolgozó fog­lalkoztatását oldotta meg ka- rancskeszi telepén a Karancs- lapujtői Karancs Tsz villa- mosgépgyártó üzeme. A ta­valy augusztusban létrehozott üzemben fűnyírógép-betétmo- torokat gyártanak, együttmű­ködve az EVIG-gel. Év végé­ig 6000 darabot készítettek el az igényes termékből, mely iránt nyugati vállalatok is érdeklődtek már. Idén — en­nek megfelelően — 50 ezer motor előállítása a cél, de ter­vezik, hogy más, kórházi vil­lamos eszközök gyártását is felvállalják. A dolgozók betanítását a TIT-tel közösen végezték, s elhatározták, hogy a létszám növekedése esetén kihelyezett oktatást biztosítanak. Az ügyes kezű asszonyok rövid idő alatt elsajátították a szigorú villa­mos követelmények kielégí­tését. s napi teljesítményük eléri a korábbi időszakban tapasztalt mennyiség kétszere­sét. Az EVIG-tőI kapott célgépen boszorkányos ügyességgel készül a pólustekercs. Legkényesebb munkafázis a tekercsek magban. elhelyezése a vas­Fotó: Bábel László A munkamódszer megválasztásánál ügyeltek a praktikum­ra, a kényelemre. A munkaasztalok között szállitószalag to­vábbítja a kész motortesteket. Élénkülő állatpiac A kemény januári fagyok idején visszaesett az állatpia­cok forgalma, a szokásosnál kevesebb malacot és süldőt kínáltak eladásra a kisterme­lők, és a vásárlókedv is mér­sékeltebb volt, A hónap vé­gén viszont már mutatkoztak a fellendülés jelei, és febru­árban —, amennyiben nem szól közbe az időjárás — vár­hatóan kialakul az állatpia­cok ilyenkor szokásos téli forgalma. A disznóvágások után felszabadultak az ólak, s a kistermelők a szabadpia­con vásárolt malacokkal és süldőkkel fokozatosan feltöl­tik azokat. Mivel a takar­mányellátás továbbra is meg­felelő. akadály nélkül nevel­hetik fel az állományt. A téli állatpiaci forgalom januárban némileg elmaradt a várakozástól; egy-egy átla­gos nagyságú vásárban 500— 600 malac és 150—200 süldő cserélt gazdát, holott ilyen tájt 1000—1200, illetve 300—320 a szokásos forgalom. A rossz közlekedési viszonyok miatt és a nagy hideg következté­ben volt a felhozatal mérsé­keltebb, ám a felkínált állat­állomány több mint kétharma­dát mindenütt megvásárolták, ami a szokásosnál valamivel jobb arány. Az árak kiegyen­súlyozottak, a malacok kilóját 60—65 forintért adják, a'sül­dőét pedig 50—55-ért. Januárban kedvezően ala­kultak az önálló állatforgal­mi és húsipari vállalatok fel­vásárlásai. Az elmúlt év azo­nos időszakához képest- 80 ezerrel több sertést vettek át, a hízott állatokat folyamato­san dolgozzák fel. A húsipari központ szakemberei szerint ez a felvásárlási teljesítmény februárban várhatóan ismét­lődik. NÓGRÁD — 1987, február 5., csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents