Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-05 / 30. szám
S'VemWrek — külföldi tanu'mányutakon Míis aki fej esztss az elektrotechnikai iparban A 110 erősáramú ipari vállalat, szövetkezet és intézmény műszaki szakembereit tömörítő Magyar Elektrotechnikai Egyesület arra ösztönzi a vállalatokat, hogy az eddiginél jobban törekedjenek a legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására, az elektronizálás elterjesztésére. Ez azért szükséges, mert az utóbbi években a világpiacon csak a legfejlettebb technikát alkalmazó vállalatok termékei keltek el. Az egyesület az erősáramú ipari vállalatok összehangolt fejlesztése érdekében rendszeres fórumot teremt a vállalati vezetőknek. A kéthavonta sorra kerülő megbeszéléseken a vezetők egyebek között magyar—szovjet közös vállalatok alapításának lehetőségeit is megvitatják. A MEE villamosgép-gyártási szakosztályát már megbízta annak felkutatásával, hogy milyen termékek gyártására érdemes vegyes vállalatokat létrehozni. Az egyesület a legújabb tudományos eredmények megismerése érdekében a múlt évinél több magyar szakembert küld nemzetközi tapasztalatcserére és konferenciára. Ebben az esztendőben több mint 300 mérnök és kutató utazik külföldi tanulmányútra. A hazai szakmai rendezvényeken több száz külföldi mérnök és kutató vesz részt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület már 11 ország elektronikai mérnökszervezetével tart fenn hivatalos kapcsolatot. A MTESZ és az egyesület vezetői tárgyalásokat folytatnak az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Kína hasonló egyesületével a kapcsolatfelvételről. A konferenciák közül a legjelentősebbek az NSZK Elektrotechnikai Egyesületével együttesen májusban megrendezendő szakmai napok lesznek. A tanácskozáson az NSZK ismert szakemberei tartanak előadásokat az erősáramú elektrotechnika és az információtechnika legújabb eredményeiről. A rendezvényen a hazai szakembereken kívül több szocialista és nyugat-európai ország mérnökei és kutatói is részt vesznek. A külföldi szakemberek kutatási eredményeik ismertetése mellett tanulmányozzák a magyar erősáramú ipar nemzetközileg is elismert technológiai eljárásait és termékeit. Így például megismerkedhetnek a Magyar Kábelművek 120 kilovoltos térhálós polietilén szigetelésű földkábelének, valamint anyag- és energiatakarékos acél-alumínium szabadvezeték-sod- ronvá k gyártásával. Ez utóbbit a villamosenergia-ipari kutatóintézettel együttesen fejlesztették ki. Kőolaj Szamburgból Teljes teljesítménnyel üzemel az urengoji földgázlelőhely közelében — Nyugat-Szi- bériában — a N°-700 parametrikus kút. A folyékony fűtőanyag nagyerővel tört fel olyan rétegekből, ahol erre nem is lehetett számítani. A szamburgi „hétszázas” a mélyfúrások sorába tartozik. A jelenlegi fúrásmélység ötezer méter. Rendeltetéséről a „parametrikus” elnevezés is sokat mond: parametrikus, azaz az adott rétegstruktűrák létező összes paramétereinek vizsgálata. A geológusok eddig a különböző mélységű rétegekben csak igen kis mennyiségű ola7 jat találtak. Most pedig itt a váratlan siker: 3910—3940 méteres mélységből tört fel nagy nyomással a kőolaj. A felfedezésnek elvi jelentősége is van. Ez a kőolaj- szökőkút bizonyítja, hogy Nvugat-Szibériában a ..kőolaj- emeletek” a szokásostól másfél kilométerrel mélyebben helyezkednek el. Kereskedöh íz az ezredfordulóra Beszélgetés Demus Istvánnal, a Börzsöny ítész elnökével Több munka, idegfeszültség és figyelem, s talán valamelyest kevesebb öröm — dióhéjban, így értékelik elmúlt esztendejüket a rétsági Börzsöny Áfész dolgozói. Pedig nincs különösebb oka a panaszra a szövetkezet kollektívájának: szép évük volt a tavalyi nemcsak a gazdálkodási eredményekben, hanem az új létesítményekkel való gyarapodásban is. Erről, s a már felvázolt jövőről beszélgetünk Demus Istvánnal, a szövetkezet elnökével. — Kevesli a munka örömét, ugyanakkor sikeres évei zártak a legutóbbival. Hogyan fér ez össze? — Szó sincs arról, mintha nem tudnánk eredményeinket megbecsülni. Nagyon is örülünk nekik, hiszen nem kevés fáradtsággal, kínnal jöttek össze. Nyereségtervünknek nincs híja, eredményszintünk sem romlott. Beleestünk viszont abba a „hibába”, hogy az elérhető maximumot próbáltuk kipréselni magunkból, s ezzel egy igen erős, tehát nagyon „rossz” bázist csináltunk magunknak, amit a szabályozók bizony nem jutalmaznak. Mas kérdés, hogy éppen ennek következtében vetődtek felszínre jó és rossz tulajdonságaink, rávilágítva a legsürgetőbb teendőkre. így aztán nyugodtabban láthatunk hozzá idei feladatainkhoz. — A minap készült el a 'Börzsöny Áfész hosszú távú fejlesztési koncepciója. Mit tartalmaz a nagyszabású terv? — Az ezredfordulóig vázoltuk fel benne, hogy mit akarunk a szövetkezetben elérni. A papírra került elképzelés foglalkozik az irányítási rendszer fejlesztésével, amihez természetesen egy célszerűen felépített szervezet szükséges. Leírtuk benne azt is, hogy milyen érdekeltségi, információs rendszerrel akarjuk segíteni céljaink megvalósítását. I — Eszerint, miről ismerszik majd meg 2000-ben a Börzsöny Áfész? — Arról, hogy kereskedőház lesz. Lehet, hogy nem így hívnak majd bennünket, de a gyakorlatban a kereskedőház funkcióját látjuk el. Meggyőződésem szerint minden egyes szövetkezet már most is mini kereskedőház — annak csíráiban legalábbis. Az általa felkínált lehetőségeket kell hát mind jobban kiaknáznunk, hogy az így szerzett jövedelmet az alaptevékenység javításába táplálhassuk. Hiszen ezért vagyunk. Az ellátási körzetünkben élő emberek magas követelményeket támasztanak kereskedelmi munkánkkal szemben, ezek kielégítéséhez legalább közelítenünk kell. Az egymilliárd forintos árbevétel „előszobájában” saját gondolkodásunkat is a nagy- vállalati méretekhez kell igazítanunk. — Az új vállalkozási formák kipróbálásával a korábbi években sem késlekedtek. Mik a tapasztalatok? — Általában jók, az új vállalkozások zömmel bejöttek. Hozzáteszem azonban, hogy minden kísérlet a kudarc lehetőségét is magában hordozza, meg kell hát barátkozni az esetenkénti sikertelenség gondolatával is. Az a fontos, hogy ilyen esetben azonnali legyen az intézkedés. Egyetlen budapesti szakcsoportunkat például most számoljuk fel, még mielőtt súlyos gondokkal terhelné gazdálkodásunkat. Itt szeméremnek nincs helye, ami nem válik be, azonnal abba kell hagyni! Eredményes viszont nagykereskedelmi tevékenységünk, sikeresek az ipari vállalkozások. Jól döntöttünk, amikor romhányi sütőüzemünket gazdasági társaság formájában működtetjük tovább, így eredményesebb az üzemeltetése. — Amikor a munka megfogyatkozott örömeiről szólt, bizonyára nem az üzlethálózat felújítása, rekonstrukciója járt a fejében. Hiszen, e téren valóban látványosak az eredmények! — A SZÖVOSZ-program segítségével nagy lehetőségünk nyílt, ami az e téren ránk nehezedő társadalmi nyomással párosult. Nem hagyhattuk hát ki ezt a „ziccert”. Igaz, hogy tíz évre el- adósodtunk, de az összesen húszmillió forint elköltésével minden harmadik üzletünket sikerült rendbe tennünk. A szendehelyi, a nőtincsi, a tereskei üzlet, a bánki üzlet és vendéglő felújítása általános vélemény szerint is jól sikerült. S, remélem, a rétsági napiéi kkáruházról is elmondhatom: nemcsak nekünk tetszik! Miután javultak a raktározási feltételek, bővültek az árubemutató felületek, tágasabb lett a hűtőkapacitás, a lehető legnagyobb mértékben emeltük a választék bővítéséhez szükséges árukészleteket is. — Elmondhatja tehát, hogy a körülmények javulásának megfelelően emelkedett az áruellátás színvonala? — Azt nem állítom, hogy ezzel soha semmiféle kifogásnak nem teremtünk alapot. Ki merem azonban jelenteni, hogy a kereskedelmi munka irányításának korszerűsítésével szélesebb látókörű, felkészültebb gárda felel a választék bővüléséért mind a szövetkezet központjában, mind a bolthálózatban. Tény továbbá, hogy az áruválasztékot nagykereskedelmi tevékenységünkkel is észrevehető mértékben színesítjük: a konzervektől és töltelékáruktól a házi tésztáig és mirelitig, a déli gyümölcstől a külföldi kozmetikumokig, a farmertől a Bosch gyújtógyertyáig egy sor olyan áru került az üzleti polcokra, mely eddig nem volt nálunk megszokott. Segítségünkre van a kereskedelmi munka javításában az is, hogy mind több, egy-egy téma menedzselésére kiválóan alkalmas, képzett szakemberünk van. — Az ellátási területen élők közül sokan sürgetik a hús- értékesítés megoldását. Mit tud erről mondani? — Jogos vásárlói igénynek tartom, hogy minden településen lehessen húst venni. A háztáji állattartás nem mindenütt látja el a családokat hússal, nyilvánvaló, hogy sokan az üzletben keresik. Miután azonban nem tudjuk azonnal és egyszerre átvállalni az ezzel kapcsolatos szállítási, csomagolási költsége-, két, nem ígérhetem az igény gyors kielégítését. A megoldás csak lépésenként, fokozatosan képzelhető el. Olyanformán, ahogyan a nőtincsi, vagy a szendehelyi rekonstrukció során történt, amikor az élelmiszerboltban biztosítottunk helyet és feltételeket a húsárusítás számára. Szendi Márta Növekedett a termelés, javult a gazdaságosság Ötuözetgyörí tények és teruek Kedvező eredményekkel zárta az elmúlt évet a Salgótarjáni Ötvözetgyár. Dr. Tamáskovics Nándor igazgató értékelésében elmondta: a bázishoz képest 8,5 százalékkal növelték a termelést és több mint 16 ezer 100 tonna ötvözőanyagot gyártottak. A bruttó termelési érték 60 millió forinttal volt magasabb a korábbinál és meghaladta a 700 millió forintot. A nyereség előreláthatóan több lesz az előirányzott 21 millió forintnál. A célok között a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a hatékonyság fokozása. Az eszközhatékonyság 8, az élőmunka-hatékonyság 13 százalékkal növekedett az előző időszakhoz viszonyítva. A korábbi esztendőkben olyan korszerűsítéseket hajtottak végre az alapvető fontosságú termelőberendezéseken, amelyek ésszerűen mérsékelték az energiafelhasználást. Hasonlóképpen fejlesztették a íerrosziliciumok gyártástechnológiáját, s ezáltal jelentősen csökkentették a fajlagos költségeket. Az eredmények alakulásában döntő tényezőnek bizonyultak a szervezési intézkedések. Mindazonáltal a feszített tervek teljesítése, illetve túlteljesitése rendkívüli erőfeszítéseket követelt a kollektívától. Év közben ugyanis számottevően megváltoztak a piaci feltételek, visszaesett a hazai kereslet a gyár hagyományos termékei, a fer- roszilíciumok iránt. A munkásközösség rugalmasan alkalmazkodott a piaci igényekhez, módosította a termékszerkezetet. Kiemelhető az új termékek közül a szilikomangán, az öntészeti nyersvas. Bevezetésük gyors intézkedéseket követelt a gyártmány- lés a gyártásfejlesztés ben, az anyagellátásban, a piaci munkában egyaránt. Az új gyártmányok nemcsak a kapacitás kitöltésére szolgáltak, hanem a dollár elszámolású import kiváltását is lehetővé tették. Növelték a termelést egyes keresett hagyományos termékből, mint például a 15 százalékos ferroszilícium- ból és a 40 százalékos fer- rovanádiumból. Sikerült mérsékelni az anyag- és az energiaköltségeket. Ezen a téren mind a bázishoz, mind a tervhez képest jelentős megtakarítást értek el az ötvözetgyáriak. A 75 százalékos fer- roszilícium tonnánkénti fajlagos villamosenergia-fel- használását 300 kilowattórával, a ferrovanádium- gyártás tonnánkénti vanádi- umpentoxid-felhasználási mutatóját 15 kilogrammal csökkentették. Az előbbi esetben a megtakarítás meghaladta a 3,1 millió form tok _ A műszaki fejlesztések a gyártás körülményeinek korszerűsítésére, a minőségi paraméterek javítására, a gyártmányszerkezetnek az igényekhez való igazítására vonatkoztak. Hosszabb szünet után ismét megkezdték a fémszilícium előállítását. Megteremtették a feltételeket a szilikomangán gyártásához. Felülvizsgálták az elektrotermikus fer- rowolframgyártó berendezés terveit. Elkészült a fémszilícium feladó rendszere. Kutatási-fejlesztési és értékesítési társulást hoztak létre a leválasztott szállóporok hasznosítására. A vállalat pénzügyi helyzete megszilárdult az elmúlt évben. Javult a készletgazdálkodás, helyreállt a gazdálkodó egység fizető- képessége. Az idei feladatokról dr. Tamáskovics Nándor' elmondta: ezt az évet is a szigorúbb gazdálkodási feltételek mellett indították. A gyár egyes termékei iránt továbbra is keresetcsökkenés mutatkozik, ezért a szabad kapacitást új, a hazai piacon jól értékesíthető termékek bevezetésével, valamint a korábban gyártott termékek exportra való előállításával akarják kitölteni. A termékszerkezet változik majd, nagyobb mennyiségben gyártják az új terméket, a szintetikus öntészeti nyersvasat. , „Asszonyüzem" férfias tempóval Harminc női dolgozó foglalkoztatását oldotta meg ka- rancskeszi telepén a Karancs- lapujtői Karancs Tsz villa- mosgépgyártó üzeme. A tavaly augusztusban létrehozott üzemben fűnyírógép-betétmo- torokat gyártanak, együttműködve az EVIG-gel. Év végéig 6000 darabot készítettek el az igényes termékből, mely iránt nyugati vállalatok is érdeklődtek már. Idén — ennek megfelelően — 50 ezer motor előállítása a cél, de tervezik, hogy más, kórházi villamos eszközök gyártását is felvállalják. A dolgozók betanítását a TIT-tel közösen végezték, s elhatározták, hogy a létszám növekedése esetén kihelyezett oktatást biztosítanak. Az ügyes kezű asszonyok rövid idő alatt elsajátították a szigorú villamos követelmények kielégítését. s napi teljesítményük eléri a korábbi időszakban tapasztalt mennyiség kétszeresét. Az EVIG-tőI kapott célgépen boszorkányos ügyességgel készül a pólustekercs. Legkényesebb munkafázis a tekercsek magban. elhelyezése a vasFotó: Bábel László A munkamódszer megválasztásánál ügyeltek a praktikumra, a kényelemre. A munkaasztalok között szállitószalag továbbítja a kész motortesteket. Élénkülő állatpiac A kemény januári fagyok idején visszaesett az állatpiacok forgalma, a szokásosnál kevesebb malacot és süldőt kínáltak eladásra a kistermelők, és a vásárlókedv is mérsékeltebb volt, A hónap végén viszont már mutatkoztak a fellendülés jelei, és februárban —, amennyiben nem szól közbe az időjárás — várhatóan kialakul az állatpiacok ilyenkor szokásos téli forgalma. A disznóvágások után felszabadultak az ólak, s a kistermelők a szabadpiacon vásárolt malacokkal és süldőkkel fokozatosan feltöltik azokat. Mivel a takarmányellátás továbbra is megfelelő. akadály nélkül nevelhetik fel az állományt. A téli állatpiaci forgalom januárban némileg elmaradt a várakozástól; egy-egy átlagos nagyságú vásárban 500— 600 malac és 150—200 süldő cserélt gazdát, holott ilyen tájt 1000—1200, illetve 300—320 a szokásos forgalom. A rossz közlekedési viszonyok miatt és a nagy hideg következtében volt a felhozatal mérsékeltebb, ám a felkínált állatállomány több mint kétharmadát mindenütt megvásárolták, ami a szokásosnál valamivel jobb arány. Az árak kiegyensúlyozottak, a malacok kilóját 60—65 forintért adják, a'süldőét pedig 50—55-ért. Januárban kedvezően alakultak az önálló állatforgalmi és húsipari vállalatok felvásárlásai. Az elmúlt év azonos időszakához képest- 80 ezerrel több sertést vettek át, a hízott állatokat folyamatosan dolgozzák fel. A húsipari központ szakemberei szerint ez a felvásárlási teljesítmény februárban várhatóan ismétlődik. NÓGRÁD — 1987, február 5., csütörtök 3
