Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

Geraszimou külügyi szftuivO Magvar felszólalás Osztrák kiUroiitika Amerikai közéleti személyiségek érkeztek Moszkvába fiécsben Figyelem Részletekben eltérő az álláspont A Szovjet vezetésnek hall­gatnia kell katonai szakértői­re, akik arra figyelmeztet­tek, hogy az Egyesült Álla­mok a föld alatti atomkísérle­tek folytatásával haditechni­kai fölényhez juthat — je­lentette ki Gennagyij Gera­szimov, a szovjet külügymi­nisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, hogy február ö-re tűzték ki az Egyesült Államok következő atomkí­sérletét. Amennyiben a rob­bantást végrehajtják, az, egy korábbi szovjet bejelentés szerint, automatikusan véget rvet az 1985. augusztus 6. óta tartó egyoldalú szovjet atom­kísérleti moratóriumnak. Az amerikai kormány kép­viselői bejelentették, hogy az 1990-es évek elejére lehetsé­gessé válik egy nagyszabású rakétaelhárító rendszer világ- űrbéli telepítése. Ha a rész­elemek kifejlesztésének mér­tékében megkezdődik a sza­kaszos telepítés, akkor a vi­lágűr a fegyverkezési ver­seny színterévé válik. Ily mó­don semmissé válik a raké­taelhárító védelmi rendsze­rekről kötött szovjet—ameri­kai szerződés, s ez ellentétes azokkal a célokkal is, ame­lyeket a nukleáris és űrfegy­verekről folyó genfi szovjet— amerikai tárgyalások elé tűz­tek — szögezte le Geraszi- m v Gennagyij Geraszimov ked­vezően értékelte, hogy az Iszlám Konferencia Kuvait- ban tartott találkozója több Kínai Irodalmi és művé­szeti körökben riadalmat kel­tett az a tény, hogy a bur- zsoá liberalizmus hirdetéséért és terjesztéséért eddig a Kí­nai Kommunista Pártból ki­zárt három személy közül kettő tagja volt a kínai író- szövetségnek. Ebből egyes írók és művészek arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy la burzsoá liberalizmus elleni harc ismét „elhervaszthatja” a pártvezetés által alig fél évvel ezelőtt újjáélesztett „száz virág” politikát. A burzsoá liberalizmus el­leni harc meghirdetése óta kérdésben, így az iraki—irá­ni háború, a közel-keleti helyzet, Libanon és Nyugat- Afrika ügyében a Szovjet­unióéhoz közeli, vagy azzal azonos álláspontra jutott. Rá­mutatott, hogy az Afganisz­tánnal kapcsolatban elhang­zott, a csapatkivonásra vo­natkozó követelés teljességgel egybeesik a Szovjetunió ér­dekeivel. Ha az iszlám or­szágok e kérdés megoldat­lanságát a Szovjetunióval va­ló kapcsolatok akadályának tartják, akkor szovjet részről készek közösen munkálkodni ennek elhárításán. Afganisztánban a nemzeti megbékélés folyamata egyre szervezettebb formában zaj­lik, konkrét tarrtalommal te­lik meg — mondotta Geraszi­mov, ugyanakkor, a biztató fejleményeken kívül terror­akciókról is beszámolt. Geraszimov bejelentette, hogy február 5—6-án látoga­tást tesz Moszkvában Jakub Han pakisztáni külügyminisz­ter. Február 9— 10-re Szul­tán Ali Kestmand afgán mi­niszterelnököt, s ugyanakkor Diego Cordovezt, az ENSZ főtitkárának afgán ügyekben illetékes különmegbízottját várják Moszkvába. A szóvivő közölte, hogy Atanaszov bolgár miniszter- elnök, aki előző nap érkezett hivatalos baráti látogatásba a Szovjetunióba, a repülőgé­pen váratlanul rosszul lett. Jelenleg orvosi megfigyelés alatt áll, egészségi állapota 6 avulóban van. számos kínai párt- és állami vezető —, köztük Vang Meng kulturális miniszter és ismert író — nyilatkozatban szögez­te le: a kínai értelmiségnek nincs mitől tartania, a bur­zsoá liberalizmus elleni harc nem a „száz virág” politika felszámolására, vagy korláto­zására, hanem ennek a poli­tikának az eddiginél is al­kotóbb érvényesítésére irá­nyul. A Kuangming Zsipao, a kínai értelmiségi körök lap­ja több egymást követő kom­mentárban és cikkben muta­tót rá, hogy a burzsoá libe­Geraszimov elmondta, hogy hétfőn ismert amerikai köz­életi személyiségek csoportja érkezett Moszkvába az Egye­sült Államok—Kanada Kuta­tóintézet meghívására. Kö­röttük van Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, Harold Brown volt hadügy­miniszter és Jeane Kirkpat­rick volt ENSZ-nagykövet. A szóvivőtől megkérdezték, a Szovjetunió hogyan érté­keli Reagan amerikai elnö­köt, mint tárgyalópartnert, hisz-e abban, hogy megálla­podásra tud jutni vele. Ge­raszimov válaszként a szov­jet sajtóban kinyomtatott kü­lönböző nézetekre hívta fel a figyelmet. Egyesek szerint, Reagannal nem lehet dűlőre jutni, mert hivatali idejéből két évnél is kevesebb van hátra, mások szerint az Irán- boiránnyal van elfoglalva, megint mások szerint nem tudni, kire lehet Washington­ban hallgatni, „mert minden­ki más-más hangon énekel.” Az Egyesült Államokkal kapcsolatban vannak olyan nézetek is, hogy a Szovjet­unió nem tudja befolyásolni az amerikai választásokat és nem „választhat magának” amerikai elnököt, tehát azzal az emberrel kell tárgyalnia, aki a Fehér Házban van. Az idő múlik, a haditechnika fejlődik, s ezért a Reagan- kormánnyal kell megállapo­dásra jutni — hangoztatta Gennagyij Geraszimov. (MTI) ralízmus elleni taré éle sem­miképpen sem az írók és a művészek ellen irányul, s ez a harc nem jelenti azt, hogy a Kínai Kommunista Párt megváltoztatja irodalmi és művészeti politikáját, illet­ve ennek a politikának az Blapelveit. A harc kizárólag tezon kevesek ellen irányul, akik a burzsoá liberalizmus álláspontjára helyezkednek, kétségbe vonják a szocialis­ta utat, támadják a kommu­nista párt vezetőszerepét és e teljes elnyugatiásítás jel­szavával a kapitalizmus út­jára akarják terelni Kínát. az új javaslatok iránt Elsőrendű feladat az euró­pai biztonság erősítése. Ennek érdekében ki kell szélesíteni a stockholmi konferencia man­dátumát és a helsinki folya­mat keretében mielőbb meg kell kezdeni a tanácskozáso­kat az európai haderők és a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. Erről beszélt a bécsi utótalálkozó keddi teljes ülésén Erdős André nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője. Utalt arra, hogy az előző, a madridi utótalál­kozó is világosan állást fog­lalt az európai katonai eny­hülési folyamat folytatása mellett és Bécsben a Varsói Szerződés országai már konk­rét javaslatoKat terjesztettek elő a kérdésben. Hazánk kor­mánya azt kívánja, hogy a to­vábbi késlekedést elkerülve a találkozón a 35 ország ad­jon megbízást az európai bi­zalomépítésről, a biztonságról és a leszerelésről tárgyaló konferencia új szakaszának összehívására. Küldöttségünk vezetője szólt arról, hogy hazánk nyílt szel­lemben vizsgálja a november óta ülésező konferencián ed­dig előterjesztett javaslatokat a résztvevő országok közötti együttműködés fejlesztésére, s reméli, hogy a többi állam is hasonlóan, a helsinki fo­lyamat hosszú távú érdekeit szem előtt tartva cselekszik. A javaslatokban sok az azo­nosság, a hasonlóság. Ezért a feladat az, hogy az elgon­dolásokat összehasonlítva, ösz- szekapcsolva, tovább javítva, korszerűsítve törekedjenek a sikerre. Így magyar részről előterjesztendő javaslataink­kal kapcsolatban, például a kevésbé elterjedt nyelvek, vagy az ipari együttműködés kérdéséről tanácskozunk az érdekelt küldöttségekkel, olyan megfogalmazásokra tö­rekedve, amelyek azoknak is megfelelnek, hogy így a ja­vaslatok végső soron elfogad­hatók legyenek a tanácskozá­son. Küldöttségünk egyébként érdeklődéssel tekint az új javaslatokra, kész azokat, elő­terjesztőikhez hasonlóan po­zitív szellemben vizsgálni, az­zal az elhatározással, hogy minden területen kiegyensú­lyozottan haladjon előre a helsinki folyamat. A találkozó gazdasági mun­kabizottságában képviselőnk rámutatott arra, hogy a ke­let—nyugati kereskedelem­nek — függetlenül a társadal­mi-gazdasági rendszerek kü­lönbözőségétől — mentesnek kell lennie a megkülönbözte­tésektől. Harc keresek ellen Folytatódik a „száz virág" politika Nyugdíjasok városa Még a hangzatos elneve­zésekhez, váratlan jelentésű fedőnevekhez szokott polgár­nak is okoz némi fejtörést, mi is akar lenni az Ezüst Columbia Terv. A megoldás­hoz az sem visz közelebb, ha kiderül: a tervet a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium hirdette meg. Szerencsére ez utóbbi szerv szabatos közlése mégis csak megoldja a rejtélyt: 1992-ig Japán településeket kíván létrehozni nyugdíjas polgárai számára — mégpedig külföl­dön. Felmérték az igényeket is, bár a közvélemény-kutatás eredménye tükröz egyfajta bizonytalanságot. Igaz, a meg­kérdezettek több jnint 50 százaléka (ma még aktív dol­gozókról van szó) egyetért a tervvel, de a sajtó hallgat olyan „finomságokról”, mint például, hogy ezer megkér­dezettből alig hat százalék szögezte le határozottan: nyugdíjas életének lakhelyéül boldogan választaná a fé­nyesen lefestett „Costas Nip- ponicas”-t. Negyvenhét szá­zalék csak valami ködös vá­laszt adott, miszerint meg­fontolnák a dolgot, ha felet­tesük ilyen javaslattal állna elő. Ebből a két adatból „hoz­ta ki” az ipari minisztérium a hőn áhított több mint 50 százalékos pozitív választ. A hazától távoli nyugdíjas­település terve kétségkívül azt a gondot hivatott enyhíteni, hogy a japán lakosság világ- viszonylatban a leggyorsabban öregedőnek számít, emellett az időseket nem védi kellő­képpen az öregségi biztosí­tás, I s a kormányon lévő li­berális demokrata párt nem is tervez ilyen intézkedést. A 121 milliós lakosság tíz százaléka 65 évesnél idősebb — tíz évvel ezelőtt éppen fele ennyi volt az arány. Az ez­redfordulóra valamennyi ja­pán több mint 20 százaléka lesz nyugdíjaskorú, 2020-ban pedig 24 százalék. Jelenleg és a közeljövőben közülük csak kevesen tudnak majd a méregdrága szigetországban megélni abból, amit vállala­tuk, vagy az állam biztosít számukra. A tengerentúli nyugdíjas-te­lepülések létesítéséhez az öt­letet az adta. hogy nem egy nyugat-európai országból tö­megesen települnek le a kis­nyugdíjasok olcsóbb és kelle­mes klímájú vidékeken — így például Spanyolország és Olaszország partvirdékén. Az ibériai tengerparton valóságos nyugatnémet falvak alakultak ki. Miért ne lehetne ugyanezt szervezetten megtervezni — gondolták a japánok. A japánok nem sokat kés­lekednek, a terv megvan, most következhet a gyakorlati meg­valósítás. Heteken belül útnak indul a minisztérium küldött­sége körülnézni — Ameriká­ban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Ausztráliában, a Fülöp-szigeteken, Spanyolor­szágban és Portugáliában. Fel­adatuk nem egyszerű: amel­lett, hogy az építkezés költ­ségeit, az építkezési előíráso­kat, a pénzátutalási lehetősé­geket, a mindennapi élet költ­ségeit és körülményeit kell felderíteniük, még olyan pszichológiai tényezőket is ki kell puhatolniok, vajon az adott helyen nincsenek-e elő­ítéletek a japánokkal szem­ben. A felmérés, az összeve­tés nem lesz könnyű. Vannak már előzetes információk, pél­dául tudják, hogy Portugá­liában az élelmiszer éppen negyed annyiba kerül mint Japánban. Egy-egy, a szigetországtól távoli nyugdíjas-település az elképzelések szerint ezer la­kosra lenne méretezve, en­nek megfelelő számú üzlet, szórakozási lehetőség, orvosi ellátás egészítené ki. Minde­nütt biztosítani kellene ter­mészetesen az anyanyelv használatát — valamiféle el­szigetelt gettót létrehozva a fogadó országon belül. A szer­vezők azt is tudják, hogy bár az érintettek jó része nem túl nagy jövedelemmel ren­delkezett egész életében, meg­takarításuk összege viszonylag magas, s ebből tekintélyes hozzájárulásra lehetne számí­tani a beruházáshoz. Azért a lelkesedés nem egy­értelmű. Sok japán szégyen- teljesnek tartja, hogy a kor­mány egyszerűen a tengeren­túlra akarja „száműzni” őket, amikor már nem munkaké­pesek. A minisztérium ezt a vádat elutasítja: végül is a települések a nyugdíjasok millióinak csak egy része számára jöhetnek számításba, másrészt mindenki maga dönti el, otthon, vagy egy távoli földrészen kívánja-e utolsó éveit leélni, 2 PJÚGRAD - 1987. február 4« szerda A kormányszövetséget al­kotó osztrák szocialisták és konzervatívok egyetértenek a külpolitika alapvető kérdé­seiben, de egyes részletek­ben máris nézeteltérések ta­pasztalhatók. Heinz Fischer, a szocialista párt alelnöke hétfőn figyelmezette Alois Mock külügyminisztert: nem kívánatos szűkíteni az oszt­rák külpolitika tevékenységi körét, nem szabad elhanya­golni az enyhülés, a leszere­lés, és a fejlődő országok kér­déseit. Mock a sajtó előtt egyide­jűleg arról beszélt, hogy az elmúlt két évben kialakult külpolitikát kívánja folytat­ni. (Két éve váltották le a szocialista párt balszárnyá­hoz számító Erwin Láncot, akit még Bruno Kreisky kan­cellár választott ki.) Mock egyetért a Lánc utódai, Le­opold Gratz és Peter Janko- witsch folytatta politika súly­pontjaival, amelyek a (nyu­gat-) európai integrációba va­ló fokozott bekapcsolódást, illetve a jószomszédi kap­csolatok ápolását jelentik. Az Ausztria szomszédaihoz fű­ződő kapcsolatok fejlesztése hozzájárulás az enyhüléshez, hangoztatta Mock, kiemelve, hogy immár hagyományosan jó viszony fűzi Ausztriát Ma­gyarországhoz és Jugoszlá­viáink. (Franz Vranitzky kan­cellár egyébként még ebben a hónapban Jugoszláviába lá­togat.) Az országnak m*nd több-, mind kétoldalú keretekben közelednie kell az EGK-hoz, részt kell kapnia annak tech­nológiai együttműködési programjaiból és lehetőséget arra, hogy érvényesítse gaz­dasági-kereskedelmi érdekelt a tervek szerint néhány éven belül kialakuló nagy nyugat­európai egységes piacon, mondotta az új külügyminisz­ter. Mock elhatárolta magát Kreisky kancellár korábbi közel-keleti politikájától, hangoztatva: Ausztria csak akkor fog közvetíteni, ha er­re mindkét fél kéri. Ausztria az európai utóta­lálkozón. a semlegesekkel együttműködve terjeszt majd elő további javaslatokat, mon­dotta a külügyminiszter. Mock közölte, hogy lemond az el­nökségről a konzervatív pár­tok világszervezetében. az IDU-ban, de az európai kon­zervatív szervezet elnöke ma­rad. úr Franz Vranitzky kancellár javaslatára az osztrák koalí­ciós kormány kedden úgy döntött: felhívja az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, hogy ne végezzenek újabb nukleáris fegyverkísérlete­ket addig sem. amíg nem születik megállapodás e kí­sérletek megszüntetéséről. (Mint ismeretes, a Szojvetuniő önkéntesen másfél éve nem végez kísérleti atom^obhán­tásokat, az Egyesült Államok viszont nem függesztette fel kísérleteit.) A bécsi szocialista-néppárti koalíció egyébként úgy dön­g kc*'rnr ríypr» lü! munkacsoportot állít fel az EGK-hoz való közeledés kérdéseinek tanulmányozásá­ra. Mindkét párt célja, hogy Ausztria a lehető legszoro­sabban együttműködjék az iEGK-val. (MTI) Füstködriadó A füstköd miatt az NSZK északi részén több helyen szigorú intézkedéseket léptet­tek életbe. Hambrugtoan ked­den hajnalban egyes fokoza- <tú füstködriadót rendeltek el, mert két szomszédos mérőál­lomás is 1,4 milligramm kén­dioxidot és lebegő port mért egy köbméter levegőben. A Hanza-város belső területein, a kikötő környékén és az ipamegyedben tilos a gépjár­művek közlekedése. A ren­delkezés megsértői 100 ezer márkáig terjedő bírsággal szá­molhatnak. A tilalom nem vonatkozik a városi autóbuszjáratokra, a taxikra, a mentőkre, a rend­őrség és a tűzoltóság jármű­veire, valamint a köztiszta­sági hivatal szemétszállító autóira. (MTI) Hz ipar feladatairól és az évinditásról (Folytatás az 1. oldalról) ját 3, konvertibilis kivitelét — a múlt évi elmaradások bepótlásával együtt — 4—6 százalékkal. Mind a termelés­ben, mind az értékesítésben nő majd a nagyobb szellemi munkát igénylő feldolgozott termékek aránya. Ennek meg­felelően az iparirányítás el­sősorban a piaccal rendelke­ző, s már most is korszerű cikkeket előállító ágazatok­nak biztosít lehetőséget az lerőteljesebb fejlődéshez. így laz idén és a következő évek­ben is az elektronikai ter­mékek, a vákuumtechnikai, ■a robottechnikai gyártmá­nyok, a szerszámgépek, a köz­úti járművek, a gyógyszerek és növényvédő szerek, egyes műanyag- és gumiipari cik­kek, s a divatos ruházati ter­mékek és bútorok gyártása fejlődik majd az átlagosnál gyorsabban. S mivel ezek­nek a feldolgozóipari ága­satoknak kellő ipari háttér- íréi, kiszolgáló partnerekkel is •rendelkezniük kell, az ilyen •jellegű termékek előállításá­ra is szükség van. Az egyes ipari ágazatok ■idei terveiről szólva, Kéri Endre elmondta, hogy a ha­zad szénbányászat 23,3 millió tonna szenet termel ebben az évben, s miközben a gazda­ságtalan mélyművelésű ak­nákban fokozatosan visszafej- flesztik a termelést. A kőolaj- lipar 1,9 millió tonna, a föld­gáz-kitermelőhelyek pedig 7 milliárd köbméter nyers- janyagot hoznak a felszínre. A villamosenergia-ipar ter­melése 3,9 százalékkal halad­ja majd meg az előző évit. Ágy az ipar termeléséhez és la lakossági ellátáshoz rendel­kezésre áll a szükséges ener­gia. A kohászat 2 százalékkal bővíti termelését, ezen belül <a nyersvasgyártás az eddigi iszinten marad, az acél- és hengereltáru-termelés 2—3 százalékkal csökken, nő vi­szont az értékesebb ötvözött (acélok, valamint a másod- és harmadtermékek előállítása. 1A feldolgozóipari ágazatok ál­talában 3 százalékos terme­lésnövekedést irányoztak e'ő. A minisztérium ezekben a hetekben felméri a vállalati szándékokat összegző terve­ket. Az eddigi tapasztalok szerint a kívánt termelésnö­vekedést általában plőirányoz- izák a vállalati tervek is, ugyanakkor a szükségesnél és a lehetségesnél jóval ki­sebb exportot terveznek a ■konvertibilis piacokra. A sajtótájékoztatón arról is szóltak, hogy az évkezdet, az évindítás nem volt zökkenő- mentes. A januári kemény fagyok és hóviharok leállás­ra késztettek számos gyárat, ami az iparban, mintegy há- rommilliárd forintos termelés- kiesést okozott. Ez az éves termelés 0,3—0,5 százaléka. A (veszteség pótlására mindenütt program készült, a vállala­tok nagyobb része már az el­ső negyedévben, a többi a fél év végére hozza be a le­maradását, bár a pótműsza­kok szervezése is jelentős többletköltséggel jár.

Next

/
Thumbnails
Contents