Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-24 / 46. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... É szakai orvosi ügyelet Segélykérés és vaklárma Reggel háromnegyed nyolc van, amikor a rozsdabarna Volga személyautó beáll a megyei rendelőintézet parko­lójába. Néhány kiegészítő be­jegyzés a menetlevélre, s már kész is az összegzés: a nyolcas kocsi a salgótarjáni körzetben százötven kilomé­tert tett meg az elmúlt tizen­öt óra alatt — Közepes forgalmú éj­szakánk volt — mondja dr. Varga Imre mátraszelei kör­zeti orvos. Nemcsak a mosta­ni, járványos időszakban, ál­talában sok esetben kell men­nünk lázas kisgyermekekhez, akiknél főként a kora esti órákon fordulnak elő a rosz- szullétek. Szeretném felhív­ni a hozzátartozók figyelmét, hogy baleseteknél, erős vér­zésnél célszerűbb mindjárt mentőt hívni. Azok a felnőttek, akik hét végén betegednek meg, jó ha felkeresnek bennünket ' iga­zolásért a táppénzesállo­mányba vételhez. T élen, a ked­vezőtlen közlekedési viszonyok miatt a nagy távolságra lévő helységekben — Cered, Ipoly- tarnóc —, aligha láthatunk el valakit sürgősen. A segély­kérő telefonok meghibásodá­sa is nehezíti munkánkat. Ezek ellenőrzésére gyakrab­ban kellene sort keríteniük az illetékeseknek. Bátonyterenyén, a nemré­giben átadott, felújított, meg­szépült egészségügyi központ­ban nyolc-tíz ember várako­zik a megvilágított folyosón. Az ügyeletes kocsi éppen úton van. Ám, valószínűleg egyi­küknek sincs sürgős beavat­kozásra szüksége, mert egy idő után elunják a dolgot, s hazaszállingóznak... Dr. Váraljai Béla mátrano- váki körzeti orvos a követ­kezőkben foglalja össze itt szerzett tapasztalatait: — Sokan reklamálnak, ha az orvos nem megy azonnal, de olyan nagy a hozzánk tar­tozó terület, hogy sok időbe telik, míg egyik végétől (Luciáivá) a másikig (Mátra- novák) eljutunk. A betegek legtöbbjének nincs otthon láz­csillapítója, s a lázcsillapítás módjait sem ismerik. Vannak, akik csupán receptek meg­írásáért hívnak. Ittas egyének elmulasztott napi műszakjá­nak igazolását is kérték már tőlünk. Dr. Kiss Béla — megyei körzeti orvosi szakfelügyelő főorvos, Salgótarján 4. sz. kör­zet — szavai kiegészítik a fentieket. — Nem is olyan régen, cse­kély összegű, úgynevezett ké­szenléti díjat kaptunk azért, hogy a nap másik felében is a rászorulók rendelkezésére álltunk. Aztán fokozatosan megkezdődött az ügyeleti központok megszervezése, kezdetben a nagyvárosokban, majd szerte a kisebb telepü­léseken. Minderre nagyon so­kat áldozott az egészségügy. Ezeken a helyeken a gyógy­szer- és műszerellátottság ál­talában megfelelő, csak ki­sebb hiányosságok fedezhetők fel. Az URH-lánc kiépítése nagy előny, különösen infarktusos megbetegedéseknél, ahol öt­hat percen múlik az életben- maradás lehetősége. Minden szolgálati gépkocsi felszere­lésében megtalálható a sür­gősségi táska, amelyet újra­élesztésnél használhatunk. A' feltételek tehát adottak. Még­is, több mint felerészben —, s ez országosan is így van — ez a fajta orvosi szolgálat nem a tényleges szerepét tölti be. Az a tény, hogy a szécsényi központban na­gyobb az esti járóbeteg-for­galom, mint napközben a rendeléseken, szintén ezt bi­zonyítja. Az emberek egyfajta ké­nyelmes megoldásnak tekin­tik ezt a lehetőséget, és élnek is vele. Nem foritolják meg kellőképpen a döntéseiket. Tárcsáznak és igyekeznek mi­nél súlyosabbnak feltüntetni a helyzetet a valóságosnál. Ügy, mint sokak közül az a telefonáló, aki kétségbeeset­ten közölte: „Jöjjenek gyor­san, a fiam harminckilenc fo­kos lázban fekszik.” S, a helyszínen derült ki, hogy hő­mérő sincs a háznál, a gye­reknek hőemelkedése van ... A tanulságos eseteket to­vább is sorolhatja a főorvos. — Ehhez még annyit tennék hozzá: a valóban lázas kis­gyermekekkel ne késő este, hamarabb forduljanak orvos­hoz. Akadnak „jólelkű” gye­rekek, akik épp idős szülei­ket látogatják, s útban haza­felé beugranak az ügyeletre orvosért, s elküldik a „nagy- beteghez”. A megadott címen a^tán a osodálkozó-restellkedő anyuka vagy apuka, mindösz- sze annyit tud mondani: „Hi­szen én nem vagyok beteg, csak jólesett panaszkodni egy kicsit...” — E kiragadott példákkal is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem velünk, az egész­ségügyi szolgálattal szemben sértő az ilyen és ehhez ha­sonló magatartás, hozzállás, — folytatja dr. Kiss Béla. — Előfordulhat, hogy az igazán súlyos beteg nem kapja, nem kaphatja meg emiatt az any- nyira várt segítséget. Az orvos, ha hívják, megy. Nagy biztonságérzettel tölt az el mindannyiunkat. Azt is tudjuk: a türelmetlenség, a kétségbeesés rossz tanács­adó lehet. De ne feledjük szem előtt tartani a legfontosabbat: egészségünkért, egymásért mindenkor felelősek vagyunk Akkor is, amikor az ügyele­tet hívjuk. Mihalik Júlia Kerékpár­kölcsönzés a vasútállomáson Űj vasúti szolgáltatás, ke­rékpárkölcsönzés bevezetését tervezi március elejétől a MÁV szombathelyi igazgatósága. Az egyelőre kísérletként induló akció keretében az igazgató­sághoz tartozó öt vasútállo­máson, az Őrségben lévő Csá- kánydoroszlón, Kőszegen a Szajki-tavakhoz legközelebb fekvő jánosházi állomáson, a bakonyi Porva-Cseszneken és Zánkán bérelhetnek kerékpá­rokat a vonattal érkező turis­ták. Az első napi kölcsönzés díja ötven forint de két na­pért nyolcvan, háromért pedig csupán száz forintot kérnek. A bérelt kerékpárokat a köl­csönzési idő letelte után az igazgatósághoz tartozó bárme­lyik vasútállomáson átveszik. Ha az új szolgáltatás sikert arat, akkor még ebben az év­ben további állomások bekap­csolásáról is szó lehet. A Nógrád Megyei Tanácsi Tervező és Építőipari Válla­lat százmillió forintos beruházási költséggel építi Pásztón a városközpont B—C—D jelű épületét, amelyben 69 lakás és különféle szolgáltatóegységek kapnak helyet. —RT— Varsányi várakozók Jankó bácsi — ahogy a fa­luban szólítják — közel volt már a nyugdíjkorhatárhoz, amikor 1970-ben megalakult a pávakör. Mezőgazdasági dolgozók, általános és kö­zépiskolai tanulók, háztar­tásbeliek és háziipari dolgo­zók gyűltek egybe akkor lg dalolás, s a közös együttlét végett. Jankó bácsi ma hetvenhat esztendős, de szívvel-lélek- kel húzza a vonót, vagy pen­geti a citera húrjait, ha a nótaszó úgy kívánja. Az 1980- ban újjászervezett pávakör­nek ma Szép János a leg­régibb tagja. Huszonhatan — férfiak, nők, idősebbek és fiatalok — vesznek részt Varsányban a pávakör munkájában. Az új­jászervezés óta eltelt hat esz­tendő alatt bemutatkoztak a hollókői Palóc szőttes ren­dezvénysorozaton, énekel­tek a mezőgazdasági múze­umban, Gyöngyösön és Nóg­rád megye több településén. S bár a fellépési lehetősé­gek száma csökkent az utób­bi években, úgy döntöttek tovább folytatják az éneklést saját örömükre. Igaz, hogy kicsit kedvüket szegi a meg- mérettetési lehetőségek apa­dása. De a reményt néni adják fel; az együttlétek alkalmá­val arra készülnek, hogy ha majd színpadra léphetnek, új műsorral színesedjék re­pertoárjuk: felelevenítik a fonó-, a lakodalmas-összeállí­tást, amelyekkel valaha si­kert arattak. Szécsényben nemrégiben egész napos program kereté­ben több megyei hagyomány- őrző csoport mutatkozott be. Ha látványos eredménye még nincs is kulturális bör­zének, hatása már érezhető Varsányban is. Bablena Fe. rencnek, a pávakör vezető­jének asztalán — a helyi klubkönyvtár segítségével is — gyülekeznek a szereplés­re invitáló levelek. Termelő kutatóintézetek A két veszprémi vegyipari kutatóintézetben a tudomá­nyos munka mellet egyre több terméket gyártanak. A nehéz­vegyipari kutatóintézetben az árbevétel 30 százalékát az idén már nem a szellemi ter­mékek adják, ugyanez az arány a szomszédos Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísér­leti Intézetnél eléri az 50 száza­lékot. A növekvő termelés kényszerű lépés volt, csökken­tek ugyanis a központi kuta­tási megbízások, s az utóbbi években a vállalatok is keve­sebbet fordítanak kutatási cé­lokra. A két kutatóintézet ön­fenntartó, így alapvető érde­ke a munkaerő, valamint az eszközök, a kísérleti üzemek minél jobb felhasználása. A nehézvegyipari kutatóinté­zet kísérleti üzemeiben most van a csúcsszezon. A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz két műszakban gyártják a saját fejlesztésű szereket, a virág­kötődést segítő Nevirolt és a Nevifosz elnevezésű rovarölő szert. Itt készül a Vitaflora növénytáp is amelytől a szo­banövények kapnak új életre. A gépkísérleti üzemben szá­rítóberendezéseket gyártanak vegyipari és élelmiszer-ipari üzemek részére. A Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben több tízezer flakont töltenek meg a Phitovax elnevezésű párologtatáscsökkentő ve- gyülettel, amely a kánikulá­ban is megvédi a kiszáradás­tól a növényeket. Betétgyűjtés, lakásépítés Magas terv, jó teljesítés Egy fővárosi egyirányú forgalmú út kereszteződésében végzett méréssorozat szerint a kijelölt gyalogos-átkelőhely­nél a gyalogosok 23 százaléka megállás nélkül kezdte meg az átkelést. Az átke­lés előtti várakozási idő körülbelül 7— 10 másodperc. Éjszaka, szürkületi idő­ben — csakúgy, mint télen — a vára­kozási idő hosszabb. A nők többet vá­rakoznak, mint a férfiak Legkeveseb­bet a 14 éven aluli gyerekek és a 14—20 év közötti fiatalok, legtöbbet a felnőt­tek és az idősek várnak átkelés előtt. A zebra előtt az autósok 24 százaléka állt meg, 15 százalékuk (délutáni csúcs­ban 36 százalékuk) blokkoló fékezés­sel. Néhány gyorsított... ☆ Svéd kutatási megállapítás szerint öt­ször, norvég mérések szerint tízszer ak­kora kockázatot vállal az a gyalogos, aki a jelzőlámpa tilos jelzésénél halad át, azzal szemben, aki szabad jelzésre megy át az úttesten. Minél nagyobb a város annál nagyobb a tilos jelzésre az úttesten áthaladók aránya. Noha a gyermekek és idősek ritkábban halad­Közlekedési kaleidoszkóp nak át a tilos jelzésen, mint a fiatalok és a középkorúak, az elsőként említett két életkorcsoport kockázata a nagyobb. ☆ Egy hazai vizsgálat szerint azok kö­zül, akik nem tudják, történnek-e bal­esetek a tilos jelzésen való áthaladás miatt, csak 23 százalék tartja ezt a sza­bályszegő magatartást veszélyesnek. Azok közül, akik szerint sok baleset történik emiatt: 64 százalék veszélyes­nek minősíti a tilos jelzésen való átha­ladást. A megkérdezettek 40 százaléka elégedetlen a jelzőlámpák beállításá­val. Hiányolják, hogy kevés a gyalogo­sok által működtetett jelzőlámpa; ha elromlik a lámpa, nincs rendőri forga­lomirányítás; a lámpák fénye nem eléggé erős, napsütésben a jelzéseket nem lehet jól látni. Nemcsak a gépjárművezetők, hanem a gyalogosok közlekedésének biztonsá­gát is rontja az altató, a nyugtató, a fájdalomcsillapító és más gyógyszerek mellék- és utóhatása. A legjellemzőbb utóhatások: fáradtság, figyelmetlenség, a koncentrálóképesség csökkenése a reflexek és a reagálás megnyúlása. Az enyhe hatású altatószerek 1—2 órán át hatnak. Az olyan altatószerek, mint például az Eunoctin, a Sevenaletta, a Dorlotyn, a Tardyl, a Noxyron hatása többnyire hosszan tartó. Ezért a gép­jármű vezetése csak az altató bevéte­lét követő 10—12 óra eltelte után meg­engedett. A különféle élénkítőszerek (mint például az Aktedron, a Centendrin, a fogyasztószerként használt Gracidin) a reakcióidőt lerövidíthetik. A megfelelő válaszcselekvés azonban nem javul, ha­nem romlik. Rosszabbodik a megfigyelő­képesség és az ítéletalkotás is. Még ve­szélyesebb, hogy hatásuk elmúltával fokozottan jelentkezik a fáradtság. Ezek a hatások a járművezetőkön kí­vül a gyalogosokat sem kímélik meg. Az elmúlt év elején az OTP balasagyarmati fiókjá­nál csaknem teljesíthetetlen- nek tűntek a kiemelkedő fel­adatként kezelt betétgyűjtés tervszámai. Az eredmény mégis igazolta az előzetes kal­kulációt: egy év alatt 53 mil­lió forinttal emelkedett a fióknál a betét összege, a tervteljesítés mutatószáma 165,2 százalék. Más figyelem­re méltó eredmények mellett már ez az egyetlen szám is indokolja, hogy szót váltsunk Turchányi Sándorné fiókve­zetővel. — A vártnál jobb ered­mény a fiók odaadó kollektí­vája munkájának köszönhető — mondottá bevezetőben. — Így érhettük el, hogy az év végén 684 millió forint volt a betétállományunk összege, s ez a megyeinek egyötöde. Nagy figyelmet szenteltek az ifjúsági takarékbetétre, er­ről a következőket hallottuk: — Kedvezményei révén már önmagát propagálja, de a további népszerűsítés érde­kében, számos iskolát és üze­met kerestünk fel. Az erőfe­szítések sikereként az év vé­gén már 3300 volt az élő­számla. Ez év januárjától a KISZ KB kezdeményezésére a betétforma kamata 8, illet­ve 9 százalékra változott, je­lentősen nő az igénybe vehető különkölcsön összege is. — Nyolc évvel ezelőtt ve­zették be az átutalási betétet. Mit mondhatnak el ezzel kan- csolatban Balassagyarmaton? — Évente 115 betétszámla nyitását tervezzük. Ennek tel­jesítése, illetve túlteljesítése nagy propagandamunkát kí­ván annak ellenére, hogy elő­nyeit széles körben ismeri a lakosság. Jelenleg csaknem 1200 ilyen számlát kezelünk. A készpénzkímélő fizetési forma bővítését szolgálja a takarékcsekk, a számlatulaj­donosoknak mégis kis száza­léka élt e korszerű, kényel­mes és biztonságos szolgálta­tással. Figyelemre méltó számokat hallottunk a takarékpénztári munka másik meghatározó területével, a hitelezéssel kap­csolatban is — Az elmúlt évben 155 családi ház építése indult meg kölcsöntámogatással — mondotta Turchányi Sándor­né fiókvezető. — A kedvez­ményes kölcsönön felül 51 esetben nyújtottunk bankköl­csönt, az ifjúsági betét után adható különkölcsönben pe­dig 28 építtető részesült. A fiókvezető a lakásépíté­sekkel kapcsolatban tárgyila­gosan azt is megemlítette, hogy több mint egy tucat esetben, Balassagyarmat Vá­ros Tanácsa is nyújtott visz- szatérítendő támogatást, 10 éves lejáratra. A munkálta­tók 76 új ház építéséhez ad­tak hasonló segítséget. A kép még ezzel sem teljes, hiszen az OTP állagmegóvás, kor­szerűsítés, toldaléképítés, va­lamint az energiatakarékos fűtési módra való átállás elő­segítésére kis híján 150 ked­vezményes és 11 bankköl­csönt adott. Az új, saját beruházású OTP-társasházlakás 1986-ban 59 volt, ebből 48 esetben a tanács jelölte a vevőt. Figye­lemre méltó eredményt ért el a balassagyarmati OTP- fiók a lakásmobilitás elősegí­tésében is. A megállapítást az alábbi adatokkal támasztotta alá Turchányi Sándorné: — A fiókunk 1986-ban 146 lakást vásárolt vissza, újra­értékesítéssel 141-et adott el. A visszavásárlás 36 száza­lékkal haladta meg az előző évit, míg az értékesítés 52 százalékkal volt magasabb. A pénzintézet sokoldalú te­vékenységéről természetesen még így sem teljes a kép. Min­dent összevetve: 1986-ban a pénztári tételek napi átlaga 450—500 volt, de igen sokan keresték meg a fiókot infor­mációszerzés végett is. — Ilyen forgalmat úgy tu­dunk jó színvonalon lebonyo­lítani, hogy dolgozóink több­éves tapasztalattal rendelke­ző, jól képzett szakemberek, akik igyekeznek udvariasan kiszolgálni és szakszerű fel­világosítást adni ügyfeleink­nek. A hozzánk fordulókat szolgálja a csütörtöki, 18 órá­ig tartó nyitva tartás, ezzel a lehetőséggel azonban még nem élnek kellőképpen. A számok is jelzik, hogv e»-edmén'~os volt fiókunk életében 1986, de ennél, ez évi feladataink sem kisebbek. Reméljük, hogy fegyelmezett, jó munká­val kivívjuk ügyfeleink elis­merését is — mondotta befe­jezésül Turchányi Sándorné, az OTP balassagyarmati fi­ókjának vezetője. k. g. NÓGRÁD - 1987. február 24., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents