Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
Fizetnek a márkanévért Biztonsági lakat tsz-üzemből Megvette a TUTO és a GOGI biztonsági lakatok gyártási jogát és berendezéseit a volt szécsényi ELZETT- től a Szügyi Béke Termelő- szövetkezet. Mint ismeretes, a szécsényi ELZETT beolvadt a BRG-be, a régi gyártmányokat újakkal váltják fel. A hagyományos ELZETT- gyártmányok közül a TUTO és a GOGI biztonsági lakat most megmenekül az enyészettől: a szügyi tsz nógrád- marcali ipari üzemében megkezdődött három TUTO és két GOGI típus összesen hatmillió forintért megvásárolt gyártóberendezéseinek telepítése. A nógrádmarcali laka tgyár üzembe helyezését április 1-re tűzték ki. Terv Szerint az öt típusból évente egymillió-hatszázezer darabot bocsátanak ki, mintegy ötvenmillió forint értékben. Az új tsz-gyártmányt egyelőre ELZETT felirattal hozzák forgalomba, a márkanév használatáért fizetnek is az EL- ZETT-nek. Ennek ellenére időszerű technológiai módosításra máris készülnek. A lakatokat kalapácslakkfestés helyett például sav- és lúgálló szintetikus festék ráége- tésével védik. Később csökkentik a nélkülözhető belső alkatrészek számát, kizárva ezzel néhány hibalehetőséget. A lakat döntő fontosságú alkatrészeit később rozsdamentes anyagból készítik, vagy felületvédelemmel látják el, ami nagy mértékben emeli majd a termék áruértékét. A szügyi tsz ipari ágazata 1979-ben kezdte meg működését, időközben kialakult az ágazat gépparkja. szakmunkásgárdája. Eléggé nem dicsérhető előrelátással modern forgácsológépekkel felszerelt szerszámkészítő üzemet is létesítettek, ezért a rendkívül szerszámigényes új termékek zavartalan . gyártása sem okoz gondot. NÓGRÁD -• 1987. február 20., péntek Kohászok önmagukról — kritikus szemmel Az elmúlt évi munka értékelésére és az idei program megvitatására tartottak párttaggyülést a minap a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hideghengerművében. A pártalap- szervezet hetvenöt kommunistájából hatvanhaton vettek részt az eseményen. Lemaradások a tervteljesítésben A pártvezetőség beszámolóját Bogár Gyula titkár terjesztette elő. A beszámoló a gyárrészleg tavalyi gazdálkodásáról megállapította: ösz- szességében kedvezőtlen a mérleg. A termelés ugyan 4,1 százalékkal növekedett az előző gyenge esztendőhöz képest de 4,6 százalékkal elmaradt az eredeti tervtől. A minőségi mutatók romlottak, a takarékossági célkitűzéseknek nem sikerült eleget tenni. A rendeléseknek csak a 95.5 százalékát leljesíttette a kollektíva. A tőkésexport több mint három és fél ezer tonnával növekedett a korábbi időszakhoz viszonyítva, teljes értéke meghaladta a négymillió dollárt, de tíz százalékkal alatta maradt a módosított tervnek. A valószínűsíthető nyereség megközelítőleg 92 millió forint, hozzávetőlegesen tizenöt százalékkal szárnyalja túl az 1985-ös szintet. Az átlagbér a teljesítményektől nagyobb arányban emelkedett, s ez az országos helyzethez hasonlóan nem kívánatos jelenség. Pozitívum, hogy a kohászok rugalmasan alkalmazkodtak a felhasználói igényekhez. Gyártották az eltérő felületi tu 1 a j d on ságok ka 1 rend eikező érdesített acélszalagot, a kívánt lekerossúlyokat biztosították. a kért technológiát alkalmazva készítették elő szállításra a termékeket. Új megrendelőként jelentkezett a lengyel fél, igényének kielégítése összhangban állt a vállalati érdekkel. A gyártók a korábbi évekhez képest számottevően növelték a munkaigényes magas karbontartalmú és nemesített termékek előállítását. A belföldi megrendelőknek is olyan szabvány szerinti termékeket szállítottak, amelyek megegyeznek az exportra fuvarozott áruk jellemzőivel. A gyárrészleg munkáját több külső tényező hátráltatta. Az ötvözött alapanyagból az ellátás egész évben kritikus volt, s olykor a Dexion-Salgó- tartozékok alumínium alapanyaga is késve érkezett meg. A feldolgozó gyáregységben a csősori anyagellátás nehézségei különösen a második fél évben jelentettek állandó programozási feszültséget. Néhány súlyponti berendezés üzemzavar miatt tartósan nem termelt. A Quartó heflí gerlőberendezés rekonstrukciójának elodázása is negatívan hatott a gyártásra. Természetesen belső hiányosságok is hozzájárultak a tervek nem teljesítéséhez. Több intézkedést késve, csak részben, vagy egyáltalán nem hajtottak végre. Előfordultak fegyelmezetlenségek, nem használták ki a műszak nyolc óráját. A tervezéssel, az előkészítéssel is gyakran volt baj. Az alapszervezet belső életéről szólva, a beszámoló úgy fogalmazott: a taggyűléseken való megjelenésben visszaesés tapasztalható, a vitaszellem azonban erősödött. A taggyűlések betöltötték a gyárrészlegnél a nekik szánt irányító, koordináló szerepet,, megfelelő színvonalon végezték feladatukat. A vezetőség tevékenységét értékelő pártcsoport-értekez- letek összegző jelentései általában kedvező véleményt tolmácsoltak. Jogos észrevétel, hogy a héttagú pártvezetőségből továbbra is csak négyen végzik odaadóan a kötelezettségüket. Az ok: a kritizált vezetőségi tagok az év során több hónapig voltak betegek, más alkalommal a gazdasági beosztásuk miatt jutott kevés idejük a párt- munkára. Mindezt figyelembe véve is olyan álláspontra jutott a beszámoló: a vezetőség munkájában, a döntések előkészítésében mindenkor a kollektivitás érvényesült. A pártcsoportok tevékenységét a vezetőség úgy ítélte meg, hogy meghatározó a szerepük az alapszervezet munkájában. Vannak olyan tennivalók, amelyeket a pártcsoportok nélkül nem lehet megvalósítani. A pártcsoport- bizalmiak többsége jól látja el feladatát ám megoldásra váró gondok is vannak. Igény a támogatásra A pártcsoportoktól érkező, az elbeszélgetéseket összegző jelentésekben fellelhetők olyan szélsőséges vélemények, amelyeket a vezetőség nem tart reálisnak. Nem igaz az, hogy az elbeszélgetések formálisak, bár kétségtelenül át kell dolgozni az eddigi rendszert. Azzal sem ért egyet a vezetőség. hogy a taggyűléseken a válaszadás nagyon „sarkos”, olykor kritikus hangvételű. Az elhangzott véleményekre, észrevételekre nyíltan, őszintén kell válaszolni, ha szükséges, azt vissza kell utasítani. Az ellenkező véleményt vallóval szemben a fórumtaggyűlés bevált, a párttagok zöme igényt tart rá. A titkár megfogadta a bírálatot, s már e taggyűlés összefoglalóját is rövidre fogta. Azzal viszont nem értett egyet, hogy a pártvezetőség tagjainak közvetlenebb kapcsolatot kellene kiépíteniük a gazdasági és a politikai munkában, hiszen naponta ott vannak a munkahelyeken, adandó alkalommal a rendezvényeken. A vezetőség elfogadta a felvetést, amely rugalmasabb, gyorsabb intézkedést sürgetett a gondok megoldására. Ezzel együtt igényelte a párttagoktól a nagyobb aktivitást, a hathatósabb támogatást. Két „kényes” kérdés. Az egyik: hogyan agitáljon az a párttag, aki maga sem ért egyet a szigorodó intézkedésekkel. A válasz: a párt eredményes tevékenységének alapvető feltétele az eszmei, politikai. szervezeti és cselekvési egység folyamatos megújítása, védelme és erősítése. Ez az egyik fő feladata a pártvezetőségnek. A másik kérdés: minek tulajdonítható, hogy az aktivitás nem éri el a kívánt színvonalat? A válasz: az aktivitás hiánya az egyes párttagok közömbösségében, a párt iránti felelősségérzet hiányában, nem utolsósorban a kisebbségi érzésben keresendő. A vitában elsőként Lukács Béla, fogalmazta meg a gondolatát. Mint mondotta, aki a pártmunka elavultságáról beszél, az tegyen javaslatot a korszerűsítésre. És főleg ne azt hangoztassa, hogy „előre” hanem az „utánam” legyen a jelszó. Török Lászlóné a politikai oktatás jelentőségét emelte ki, s javasolta: a brigádok értékelésénél vegyék majd figyelembe, hogy a tagok miként tesznek eleget az ez irányú kötelezettségüknek. Bogár Gyuláné kérte: kapjon segítséget az a két szocialista brigád amelyik a „Barátság” szóba rendbetételén fáradozik. Ketykó Viktor, a fiatal párttagok nevlésére irányította rá a figyelmet. Hangoztatta a pártmunka megújhodásának szükségességét. Bódi József „súlyos” kérdést tett fel: hogyan térhet vissza fél év múltán az a dolgozó, akit igazolatlan hiányzások miatt elbocsátottak? Szerinte nincs szükség a vándormadarakra! Javasolta: kezdeményezzenek versenyt a műszakok között. Tarján András gyárrészlegvezető, felsorolt néhány témakört, amelyekben nem sikerült előbbre lépni. Laza a munkafegyelem, nem tartják be a gyártási előírásokat, pocsékolják az anyagot, az energiát. a berendezések kihasználása nem éri el a lehetségest. Szólt a feladatokról. Eszerint: legalább 3.4 millió dollárbevételt kell elérnie a gyárrészlegnek, s augusztus közepétől, két és fél hónap alatt, fel kell újítani a Quar- tót. Kovács József, a megyei pártbizottság osztályvezetője miközben szólt a megújhodás jelentőségéről, hangoztatta: meg kell tartania párt- munka értékeit. Ma már többé-kevésbé értjük a KB novemberi határozatának szellemét. de még csak most kezdődik a konkrét munka. Mindenkinek az eddiginél jobban kell dolgoznia. Naprakészen kell tartani szakmai és politikai képzettségünket, bármennyire is akadályozó tényező lehet a munka. Hiszen Lenin szerint: „Aki nem ér rá ma tanulni a munkától, az holnap nem fog tudni dolgozni a tudatlanságtól”. Oz egyik legiobb... A kritikus és önkritikus beszámoló, valamint a szókimondó hozzászólások után nem kis fejtörés minősíteni a hideghengermű pártalap- szervezetének tavalyi munkáját. Szabó Antal területfelelős röviden így tolmácsolta a vállalati pártbizottság véleményét: nehéz körűimén vek között végezték gazdasági munkájukat a gyárrészleg kommunistái és pártonkívü- liei. Sajnos, immár három éve nem tudtak tervet teljesíteni. A lemaradásnak objektív és szubjektív okai vannak. Nyílt, őszinte, segítőkész légkör uralkodik a gyárrészlegben s ehhez hozzájárul a magas színvonalú politikai munka. A hideghengermű a SKÜ egyik legjobb pártalap- szervezetét vallhatja magáénak. i Kolaj László öt százalékkal teljesítette túl 1986-os termelési tervét a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. Az elmúlt évben egymilliárd.kétszázhuszonkettőmillió forint árbevételt ért el a. kollektíva. Exporttervüket a bázishoz viszonyítva tizenhét százalékkal növelték. A ké. pen Tóth Sándor a Karancs gáztűzhelyet vizsgálja. —RT— Klem képtelenség! Törvényt a kevesebb rendeletről Aki maga próbál valamilyen ügyes-bajos dolgának utána nézni, az nincs könnyű helyzetben. Ha meg is találja az ügyre vonatkozó alaprendelkezést. még korántsem biztos, Hogy az hatályos érvényű, s nemegyszer további rendelkezések egészítik ki, illetve mó. dosítják. A készülő, új földjogi kódex elveiről beszélve mondta Bányász Rezső kormányszóvi. vő, hogy a jelenleg érvényes, mindössze húszesztendős földtörvény több mint másfélszáz egyéb szabállyal együtt .teljes, S nem ez az egyetlen törvényünk, amelynek ilyen bőséges „irodalma” van. Még a hozzáértőknek, a specialistáknak is sok fejtörést okoz egv- egy jogi helyzet megnyugtató tisztázása, értelmezése. A jelenlegi túlszabályozott., ság kialakulásában döntő szerepet játszott, hogy a társadalomban és a gazdasági életben végbement változások hatásait gz alaprendelkezések sorozatos módosítgatásaival követte a jogalkotás. A jogszabályerdő „sűrűsödésének” oka az is, hogy az arra jogosult szervek, hatóságok a gazdasági tevékenység minden apró mozzanatára igyekeznek követendő előírásokat kidolgozni. A gyakran változó körülmények közepette előfordul, hogy a jogszabályt utólag alkotják és alkalmazzák a már kialakult viszonyokra. Ez a módosításokat szaporító „késedelem” némi jogbizonytalanságot is okoz. Az sem ritka, hogy egy-egy életviszonyt egyszerre két állami szerv is szabályoz, s ilyenkor a jogértelmezést nehezítő, eltérő szankciókat tartalmazó, a jogszabályok hatását gyengítő felesleges párhuzamosság alakul ki. Pedig jogrendszerünk egységét és áttekinthetőségét jól bevált elvek rendezik. Dehát más az elv, és más a gyakorlat... Érvényt kellene szerezni annak az alapelvnek, hogy az állampolgárok alapvető életviszonyait, jogaikat és kötelességüket megszabó rendelkezések, csak törvényben legyenek megfogalmazhatók. Vannak országok, ahol az úgynevezett törvényhozási tárgyak köre az alkotmányban vagy más magasabb szintű jogszabályban rögzítve van. Ennek nagy előnye, hogy csak az Országgyűlés dönthet az alapvető jogokat és kötelezettségeket megszabó magatartási normák kötelezővé tételéről. A jogalkotás demokratizmusának kiteljesedését is jelenti az. ha a mindenkire egyaránt érvényes jogi előírá7 sokat a legfelsőbb népképviseleti szerv szentesíti. Ebből logikusan következik, hogy a kizárólagos törvényhozási tárgyak körében törvényt, csak törvény módosíthat. Indokolt a különböző jogerejű, tehát a kikényszeríthető rendeletek és határozatok hozatalára jogosult társadalmi, állami és szövetkezeti szervek még markánsabb elhatárolása a jog hierarchikus rendszerében. Sőt, egyesek szerint a jogszabályok megnevezésével (törvény, határozat, rendelet) még egyértelműbbé tehető, hogy a jogszabály a társadalom egészére, vagy csak egy csoportjára vonatkozik. Az elmúlt évtizedek során kialakult és megszilárdult jogrendszerünk alkalmas arra, hogy segítse és szolgálja a szocialista társadalom építésének céljait. A jogrendszer „karbantartása”, a túlszabályozottság megszüntetése időről időre felvetődő feladat. Jelenleg úgy tűnik, jogpolitikai céljaink maradéktalan érvényesítésére most új jogszabály kellene a jogszabályok indokolatlan elszaporodása ellen... Lintner Sándor Számítástechnikai előadó társadalmi összefogással Bátonyterenyén, a Bartók Béla Általános Iskolában számítástechnikai előadót alakítottak ki társadalmi összefogással. A városi jogú nagyközségi tanács, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet, az ipari szövetkezet, a harisnyagyár jelentős anyagi hozzájárulásával vált lehetővé hogy 70 tanuló sajátíthatja e. a számítástechnikai alapismereteket. A terem alkalmas arra is, hogy mind a helyi, mind a körzetben tanító pedagógusok képzését, továbbképzését szolgálja....
