Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
I Tűzhelygyári fejlesztések Januárban elkészült a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az Univerzál toldaléktűzhely nullszériája, s idei feladat a sorozatgyártás megkezdése. Ezen túl is gazdag gyártmányfejlesztési program megvalósításának néz elébe a tűzhelygyár. Folytatódik többi között a Karancs tűzhelycsalád új tagokkal való bővítése részben a jelenlegieknél olcsóbb változatok kibocsátásával, részben a Karancs Kombihoz hasonló, nagy értékű készülékek választékának bővítésével. Az olcsóbb kategóriát a két főzőégős tűzhelyek jelentik, ezek hidegüzemi szerszámpróbái már folynak, a sorozatgyártásra nyár elején kerül sor. A Karancs Variant viszont az igényes vásárlóközönségnek szóló ajánlat: kerámia fedlap- pal illetve gázégős grillsütővel rendelkezik. A Servant kályhacsalád ki- fejlesztése még tavaly megkezdődött. Alaptípusából decemberben tartós próbaüzemelés céljára húsz darab, készült el, a próbák eddigi tapasztalatai alátámasztják a korábbi kedvező hatósági mérési eredményeket. Sorozat- gyártása még az idei fűtési szezon előtt várható. Ugyancsak még az idén az üzletekbe kerül a jelenlegi Alfa tűzhely javított kivitelű változata, az Alfa Lux. Az év végére fejezik be a gyárban a Jászberényi Hűtőgépgyárral közösen gyártani kívánt, hűtőszekrényre szerelt gázrezsó fejlesztését is. Magyar—indiai vasércszállítási szerződés Á Metalimpex Külkereskedelmi ■ Vállalat és az indiai Kudremukh Állami Vasércbánya Vállalat szerződést kötött vasérc importjára. A megállapodás alapján az indiai cég az idén 335 ezer tonna vasércet szállít a Dunai Vasmű számára, és további 135 ezer tonna szállítását tervbe vették. Az indiai vasérc minősége megfelel a világszínvonalnak; vastartalma 66.5 százalék, kovasavtartalma 2,9 százalék. A lekötött vasérc egy részét fekete-tengeri kikötőn keresztül a Dunán, másik részét pedig jugoszláv kikötőn keresztül szállítják majd hazánkba. Az alapanyag-vásárlás egyúttal kedvező feltételeket teremt a magyar vállalat indiai exportjának növeléséhez, hozzájárul a magyar—indiai külkereskedelmi forgalom bővítéséhez. A jó minőségű vasérc fel- használásának növelése a vaskohászat fejlesztésének egyik fontos eleme, javítja a vas- kohászati vállalatok termelésének gazdaságosságát, segíti a fajlagos energiafelhasználás jelentős csökkentését. Uj védőruha — tűzoltóknak Rendkívül magas hőmérsékletet is kibír az a különleges hőálló védőruha, amit a Szovjetunió központi tűzvédelmi tudományos kutató- intézetében fejlesztettek ki' Az új vádőruhát elsősorban a kőolaj- és földgázvezetékeken előforduló tüzek oltásánál fogják használni. A nyugat-szibériai Nyizsnyevar- tovszkban elvégzett próbavizsgálatok során egy olajkút kigyulladását imitálták. A nagy számú csőcsonkból minden irányban ömlött ki az égő olaj, és hatvan méter átmérőjű lángfolttá változott. Egy ilyen tűztenger eloltásához meg kellett közelíteni annak fészkét, és a két rúd zárószelepének elforgatásával megszüntetni az olaj kiáramlását. A tűzoltók csak ebben a védőruhában tudtak megbirkózni a lángokkal, . Áz árellenőrzés tapasztalatai Otuenezer forintjuk bánja... Vezetési gyakorlaton Bőna Csaba tanuló Ceglédi László szakoktató irányításával Pásztón az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt a magán- vállalkozások szerepe. Ezáltal a hatóságra fontos feladat hárult a magánvállalkozások ellenőrzése terén. Tavaly februárjától Maczonkai Károly személyében új árellenőrrel erősítette meg a városi tanács az apparátust. Az elmúlt évben csaknem száz revízióra került sor. Ezek tapasztalatairól kérdeztük az ellenőrt. — Milyen nagyobb szabálytalanságokat tártak fel? — Hatósági osztályunk rendszeresen vizsgálja az idevágó rendelkezések betartását. Tapasztalataink szerint ezek megszegése a magán- vállalkozásokra nem jellemző, de néhány alkalommal találkoztunk ilyen esettel is. A kisiparosok között előfordul olyan is, aki a megrendelőknek egyáltalán nem. vagy nem a fizetett összegekről ad bizonylatot. Sok a kellően nem részletezett számla, amely az előírásoknak sem felel meg: például a kisiparos csak a végösszeget írja fel... Előfordult már Pásztón az árképzési rendeletek megsértése, sőt jogtalanul (kétszeresen is) figyelembe' vett költségeket elszámoltak. — Sok az adminisztrációs kötelezettséggel kapcsolatos szabálysértés. Nem ritka jelenség a hiányos könyvvezetés és az iparjogosítványban meghatározott tevékenység „túllépése”. Volt a városban például egy kőműves, aki piadiót ragasztott, szobát festett, és tapétázott a ház felépítése után. — A szabálytalankodókkal szemben milyen intézkedéseket foganatosítanak? — Ha nem túl súlyos hibát találunk, írásban figyelmeztetjük az ellenőrzött személyt. Ha súlyosabb mulasztásra bukkanunk, vagy az utóvizsgálatig sem szüntetik meg a hiányosságot, szabálysértési eljárást kezdeményezünk. Egyes esetekben büntető eljárást is indíttathatunk. Tizenhat esetben került sor szabálysértési eljárásra tavaly és ötvenötezer forint pénzbírságot szabott ki a hatóság. Csaknem hetven esetben figyelmeztettünk. — Hogyan segíti a lakosság az ön munkáját? — Nem olyan mértékben, ahogyan szeretném. Mi ellenőrök azért vagyunk, hogy a lakosság érdekét védjük és ellenőrzéseinkkel a magánvállalkozók szabályszerű működését is segítsük. A lakosság ennek ellenére ritkán keres fel bennünket panaszával és észrevételeivel. Szeretnénk, ha az állampolgárok nagyobb bizalommal fordulnának hozzánk. A kisiparosok és kiskereskedők nem mindig tekintik segítő jellegűnek ellenőrzéseinket, azt gondolják: mindenáron büntetni akarunk. Ez téves felfogás, amit a tavalyi év tapasztalatai is! igazolnak. — Mik a tervei? — Szeretném, ha szakszerűbbé és rendszeresebbé válna a hatósági ellenőrzés. Szeretnénk megelőzni a jogsértéseket. és hozzájárulni az állampolgári fegyelem megszilárdításához — mondotta befejezésül a revizor. (romhányi) A tanműhelyben A szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkástanuló Intézet tanműhelyében 17 osztály közel 400 tanulója korszerű körülmények között végzi tantárgyi gyakorlati foglalkozásait. Évente 70—100 tanuló szerzi meg a mezőgazdasági vontató vezetésére szóló jogosítványt is. Dízel befecskendező szivattyút szabályoz be Kovács Péter növénytermesztő gépésztanuló Számítógépek a könnyűiparban Fémmegmunkálási gyakorlaton a lakatosok — bencze —■ Új külszíni szénbánya Az Ipari Minisztériumhoz tartozó 110 könnyűipari vállalat közül jelenleg 63-nál alkalmaznak műszaki területen számítógépet, ide értve a számítógéppel segített tervezést, gyártást és irányítást. A vállalatok különösen a gyártás előkészítésénél alkalmaznak számítógépeket, mert a modern berendezések segítségévei a mintatervezés, a mo- delírajzok és az úgynevezett teritékrajzok készítése felgyorsul, a korábbi 2—3 hetes előkészítési idő 1—2 napra rövidül. Több ilyen rendszer működik sikerrel a textilruházatipari vállalatoknál, igy például a Zalaegerszegi Ruhagyárban, a Vörös Október Férfiruhagyárban, valamint a Május 1. Ruhagyárban. A kötőipari vállalatok közül a Budapesti Fjnomkötöttárugyár- ban számítógéppel vezérlik a kötőgépek nagy részét, és a festődében is e módszerrel dolgoznak. A méteráruiparban a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat állított munkába számítógépet termelésének irányítására. Gondot okoz azonban, hogy a felhasznált számítógépek típusai és az alkalmazott módszerek igen eltérőek, igy a társvállalatok nem képesek egymás esetleges szabad kapacitásait kihasználni. Ráadásul a vállalatok nem is érdekeltek abban, hogy a sikeres számítógépi megoldásokat egymásnak átadják, együttműködjenek, holott erre megvolna a lehetőség. Eddig mindössze néhány könnyűipari vállalat ismerte fel, hogy az együttműködés e területen is kifizetődő. A Budapesti Finomkótóiitarugyár a Békéscsabai Kötöttárugyárral megállapodott abban, hogy a nála jól bevált számító- gépes termelésirányítást — amely a rendelések nyilvántartásától a kötésen, a festésen át a szállítások ellenőrzéséig terjed — díjazás ellenében bevezeti a vidéki vállalatnál. A munkálatokat máris megkezdték. Most folyik a Magyar Selyemipar Vállalat kikészítőgyárának korszerűsítése. A festék- és vegyszer- adagolást már számítógép vezérli, a további modernizáláshoz pedig az MSV a Pamuttextil Művektől vásárolja meg annak a számítógépre kidolgozott termelési programjait. Több vállalat pedig, például a Finomposztó, a Budaflax, és a Budaprint számítástechnikai leányvállalatot hozott létre a legmodernebb eljárások kidolgozására, a szakágazati tapasztalatok elterjesztésére. A számítógépek szélesebb körű könnyűipari alkalmazására, illetőleg a viszonylag egységes géppark és munka- módszerek kialakítására az Ipari Minisztérium koordinálásával még az idén gazdasági társulást hoznak létre. A közös anyagi érdekeltség alapján működő társulás tagjai a Könnyűipari Műszaki Főiskola, a Budapesti Műszaki Egyetem Könnyűipari Kara, a könnyűipar háttérintézményei közül piedig az In- novetex és a Bőr- Cipőipari Fejlesztő Vállalat lesznek. A közös szervezetben szakágazatonként munkacsoportokat hoznak létre az egyes vállalatok é-s intézmények szakembereiből, akik kidolgozzák és a társulás rendelkezésére bocsátják a legmodernebb számítógépes gyáriás-előké- szítési és termelési eljárásokat, munkamódszereket, programokat és vállalják a már bevezetett rendszerek nyilvántartását is. Üj külszíni szénfejtést nyitottak a Borsod megyei Vad-' na község határában. Az igen gazdaságosan kitermelhető külfejtésen a fedőréteg eltávolítása után már megkezdődött az üzemszerű termelés: naponta átlagosan ezer tonna szenet szállítanak innen a be- rentei központi szénosztályozóba. A Borsodi Szénbányák új termelőhelyén 1988 közepéig vájják a szenet a hatalmas markolók. A széntelep váltakozó mélységben 15—40 méteres takaróréteg alatt fekszik, vastagsága 2 és 3,5 méter között van. Külfejtésből kikerülő szén fütőértéke megközelíti a két és fél ezer kalóriát. de vannak háromezer kalória fölötti rétegek is A geológiai kutatásokat eddig mintegy százhektárnyi területen végezték el, s úgy becsülik. hogy a térség szénva- gyona megközelíti a 3 millió tonnát. Mit ér a diploma? Vonatjegy Svédországba T izenkét ember jellemzéséhez már szinte akaratlanul is hozzátesszük a dühös” jelzőt, utalva egy amerikai színdarab címére. A reggeli eligazítás hangvétele azonban mégsem erre enged következtetni, bár tény, hogy egy tucat fontos személy üli körül az asztalt és létfontosságú kérdésben döntenek. Fontosak, mert a balassagyarmati kábelgyár szellemi erejét alkotják a gyár műszaki fejlődésének — gazdasági megújulásának — stratégiájában, hosszabb távon a vállalat jövőjének kialakításában. Az asztalfőn ülő Sümegi Tibor tekintete komoly, de feszültséget nem látni a 33 éves mérnökön. Határozottan —, ha kell csipkelődéssel fűszerezve — magyarázza el a körülötte helyet foglaló mérnöktársainak a napi teendőket, s miután mjnden kérdést tisztáztak, útjukra bocsátja őket. Tibor idén januárban vette át a műszaki fejlesztési osztály vezetését. — Talán mér a nevemből is kitalálja, hogy nem idevalósi vagyok. A Dunántúlon születtem, de nem Sümegen — kezdi a beszélgetést az elcsendesedett szobában. — Harmadéves hallgató voltam a Budapesti Műszaki Egyetemen, mikor megismerkedtem a feleségemmel, s az ő révén kerültem Nógrádba. Egy villamosszakembernek szinte tálcán kínálta a lehetőséget a kábelgyár és most már elmondhatom, nem bántam meg a választást. A lanulóévek alatt gyakran töltötte szabadságát a gyárban. Hol lakatosként, hol villany szei élőként akadt számára munka, de mindenképpen szerette volna alaposan megismerni leendő munkahelyét. — A műveknél az a szokás, hogy a kezdő mérnököt megismertetik a gyárak tevékenységével, ez a tíz hónap úgynevezett ..mérnökóvoda” — jegyzi meg tréfásan. — Szerencsém is volt, hiszen csak utána vittek el katonának, így valóban alkalmam nyílott arra. hogy feltérképezzem a vállalatot. Leszerelésem után a műszaki osztályra kerültem. Tervezési feladatok mellett jutott időm pályázatok készítésére is. Az első három— négy évben egy sor FMKT- dolgozatot adtam be. mindig többedmagammal. Hogy a csapat összetételén múlott-e, nem tudom, de első díjnál alább soha nem adtuk. Három vagy négy évvel ezelőtt pedig beneveztem egy műszaki igazgatói pályázatra is, amelyben egy nyugatnémet szabvány szerint gyártandó termék bevezetését vizsgáltam. Ezért — megosztva — tízezer forint jutalmat kaptam. Mosolyogva teszi hozzá, hogy az ezt követő évexben a művek vezetése átértékelte a pályázatok díjazását és jócskán megemelték a kiosztható összeget. Nem véletlenül, mivel a beadott munkák rendkívül színvonalasak voltak és a hasznuk sem volt lebecsülendő. „Keseregni” azonban nem maradt ideje, mert a balassagyarmati gyárban éppen akkoriban kezdődött el az erősáramú üzem rekonstrukciója. Megbízatása szorosan az üzem feladataihoz kapcsolódott, többek között meg kellett oldaniuk a gépek honosítását. Munkáját elismerték és mivel a végzettsége —, no meg a rutinja — miatt alkalmasnak találták vezetői munkakörbe, rövid ideig művezető lett az új üzemben. — S ahogy ez lenni szokott, fél év múlva nyugdíjba ment az üzemvezető, s a helyére engem javasoltak — folytatja. — Az első két év lényegében a felfutás időszaka volt, igy másra nem futotta az energiámból. Megvallom, hiányzott a fejlesztés, de rövid időn belül bekapcsolódhattam ezekbe a munkákba is. Egy csapatot kellett szerveznem a szigeteléshez használt PVC vizsgálatára. Célfeladat volt, ami természetesen pénzt is jelentett számunkra. Néhány ezer forintot — mondja szerényen, hiszen úgy véli, többen félreértenék a kimondott összeget. — Kisebb újításokban is részt vállaltam, de az igazi nagy áttörést a hulladékfeldolgozás gyári megvalósítása hozta még. Ennek a teljes megvalósítását kézbe vettem, megfelelő segítséggel. Ügy ér^em meg kell említenem a nevüket: Czelleng János, Valent Tibor Szathmáry Pál, Császár Ferenc. A vállalat szakszervezeti bizottsága által meghirdetett pályázaton első helyezést értünk el. Szeretnénk benevezni vele az idén a Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ által kiírt pályázatra is. de ehhez kimutatott gazdasági haszon is szükséges. Épp most kaptam meg a jelentést: tavaly a hulladékfeldolgozásból és -hasznosításból 18 millió forint tiszta bevétel származott. Tibor munkáját megköny- nyíti, hogy gárdájának majd minden tagja kész szakember, azaz vezetőként is dolgozott már a termelésben. így aztán érthető, hogy olykor merésznek tűnő feladatokat is maguk elé tűznek. A lényeg, hogy fejlesztéseik eredménye mielőbb „látható” haszonnal járjon. — Fontosnak tartom — mondja, hogy a kitűzött elképzelések megvalósítása mellett mindegyikünk járjon nyitott szemmel, mert a fejlesztő akkor válik igazi munkatárssá, ha nem csupán automatikus végrehajtója a papírban foglaltaknak. Csakis ilyen módon érhetjük el, hogy jövedelmeink tükrözzék a fáradtságot, a műszaki megbecsülését. B eszélgetésünk alatt rendkívül higgadtnak tűnik, csak egy dolog aggasztja, már kétszer is meghiúsult a svéd tanulmányútja. A svéd piac azonban rendkívül fontos a gyárnak, hiszen új műszaki megoldások kidolgozását kínálja. A harmadik jegy — reméljük —, már „utast” is talál a vonaton. .. T. Németh László T-------------------------- -------------------------------------| NÓGRÁD — 1987. február 19., csütörtök 3
