Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------N ÓGRÁD KERESKEDELMI VÁLLALAT Pályázatot hirdet Salgótarjánban, jövedelemérdekeltségben működő CIPÖBOLTIÁNAK VEZETŐI ÉS HELYETTESI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE. Pályázati feltétel: szakirányú iskolai, ill. szakmai végzettség, kereskedelmi gyakorlat. A bolt 1987. évi tervezett forgalma 16 millió forint Je'entkezés: szakmai önéletrajz benyújtásával személyesen, vagy írásban február 21-ig a vállalat személyzeti vezetőjénél. A Heves Megyei Autójavító Vállalat 3300 Eger, Faiskola u. 5. sz. értesíti a gépjármű-tulajdonosokat, hogy megnyitotta Heves városi telephellyel használlautó'iizletáyát. Tevékenységi kör: — személy- és haszongépjárművek adásvétele, — selejtezett haszon- és személygépjárművek bontásra történő felvásárlása, — bontott alkatrész-értékesítés. Nyitva: hétfőtől—péntekig 7—15 óráig. Cím: Heves, Lehel út 2. (a FULL szerviz telepén)* Telefon-r 11-450 '" j. . Ügyintéző: Vajda István. Értesítjük alvállalatokat, hogy dolgozóik részébe 1987. évre érvényes 9*00 forint és 1200 forint értékű tüzeifiar.yae-utaiváiiyo)íat az alábbi telepeinken vásárolhatnak Nógrád megyében Heves megyében Salgótarján Eger, megrendelő iroda 'Balassagyarmat Gyöngyös, Hatvan, Borsod megyében í: T’L.. Miskolc, Hoffman Ottó úti megrendelő iroda Sátoraljaújhely iSzerencs' - ■> Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat megvételre felajánlja az Eger, Sas u. 5. sz. alatti ingatlant és az ott található létesítményeket« az alábbiak szerint. 1. Ingatlan: 18 000 m2 (5000 öl) közművesített, vasútállomáshoz közel. 2. Épületek: — 1. sz. épület: pince+földszint+egyemeletes téglaszerkezetű. Szintenkénti alapterülete 345 m2. — 2. sz. épület: 2 db 11 m magas, daruzott pályával rendelkező csarnok, melynek 2 végében 2 szintre osztott helyiségek találhatók, 332 m2 összterülettel. Az épület teljes egészében alápincézett, 319 m2 össz- alapterülettel. — 3. sz. épület: pince+földszint-femelet. Nettó alapterülete 157 m2 — 4. sz. épület: lapos tetős, 4 db szerelöaknás munkahellyel, 282 m2 nettó alapterületű. — 5—6. sz. épület: 4—6 m magas épületek, csővázas színnel. 52 m2 nettó alapterületű. — 7. sz. épület: 233 m2 nettó alapterületű, lapos tetős. — 8—9. sz. épület: 69 m2 nettó alapterületű.-r 10 sz. épület: 30 m2 nettó alapterületű. — 11. sz. épület: 20 m2 nettó alapterületű, 2 szintes gázkazánház és a hozzá tartozó kémény. — 12. sz. épület: 150 m2 nettó alapterületű. — 13. sz. épület: 175 m2 nettó alapterületű. Felvilágosítást az ÉMÁSZ Vállalat központjában, (Miskolc, Dózsa Gy. út 13.) Vályi Béla üzemviteli főmérnök, és az Egri Üzemigazgatóságnál (Eger, Szabadság tér 13.) Szabó István üzemigazgató ad. Focifarsang Szécsényben Régen rendeztek teremfocitornát Szécsényben, így a szervezőket sem lepte meg, hogy a Bőcifarsang ’87 elnevezésű villámbajnokságra 13 csapat nevezett be. A helyi Magyar úti általános iskola tornatermében a hét végén, a városi művelődési központ rendezte meg a teremtornát, melyen a település üzemi, intézményi és utcacsapatai indultak. A vonzáskörzet képviseletében a ságújfalusi- ak is a parkettára léptek. A nyolcvan résztvevő végig sportszerű, izgalmas mérkőzéseket vívott egymással. Egyenes kiesésrendszerben — a legjobb négyig egy kiemelttel — folytak a küzdelmek. Az együttesek 2x10 perces mérkőzéseken döntöttek a továbbjutásról, majd a dobogós helyezésekről. Eredmények. 1. forduló, kiemelt: városi vegyescsapat. BRG—„Telep” 2—1, Szakközépiskola—MÁV 7—2, Kultúr SC—Botláb SC 1—1 (büntetőkkel a Botláb SC jutott tovább), Posta—Lakótelep 3—1, Ságújfalu—Hanyatlás SC 4—6, Skála—Keverőüzem 4—3. A 4 közé jutásért, kiemelt: MÁV városi vegyes—Botláb 3—2, Skála—Hanyatlás 14—0, Posta—BRG 1—0. A döntőbe jutásért: Skála—Városi vegyes 9—2, Posta—MÁV 2—2 (büntetőkkel a MÁV). A döntőben: Skála—MÁV 11—2. A tornát a Skála együttesé (Pénzes István, Juhász Ferenc, Varga László. Molnár László) nyerte a MÁV előtt. 3 a Posta és a Városi vegyes lett. A győztes csapat elnyerte a művelődési központ által felajánlott farsangi kupát, s egy futball-labdát kapott ajándékba. A többi résztvevő oklevéljutalomban részesült. A gólkirály Juhász Ferenc (Skála) lett 21 góllal. SAKK. Gál fél pont előnnyel vezet Már a 6. fordulón is túljutottak a versenyzők Nógrád megye egyéni sakkbajnokságán. Az eddig százszázalékosan szeieplő Gál Gábor (N. Volán) ezúttal remizett Kányával, de így is megtartotta vezető pozícióját. A 6. forduló eredményei: Istvanovszky K.—Szabó T. 1—0, Ponyi—Hovanecz 1—0, Sztremi—Halaj 0—1, Nagy M.—Szepessy J. 1<t~0, Kassai—id. Kazinczi 1—0, Lengyel—Lukács L. 0-rl, Kormos—Pusztai 1—0, Szabó L.— Kovács M. 1—0, Vass—Kaiser 1—0 id. Simkó—Czig- lédszki 1—0, Kiss K.—Márton 0—1, Kovács Klára—Simon 0—1, Pál—ifj. Kazinczy 0—1, Ozsgyáni—Juhász 0—1, Nyerges—Berzák 0—1, Fodor—ifj Simkó 0—1, A Gál—Kánya, a Koltányi—Tódor, a Neumann—Dóczy és a Horváth— Kovács A. találkozók döntetlenül értek véget. A bajnokságban Gál vezet 5,5 ponttal. 2. Kánya Z. 5 ponttal. Lépni kell, de merre ? ■ A labdarúgó-világbajnokságot követően — a lassan már hagyományos kudarc után — a sportág belső helyzete és a közvélemény erős nyomása egymást erősítve, a változtatás kényszere elé állította az MLSZ új vezetését. Nincs és nem is lehet vita abban, hogy a változásokra szükség van, de megítélésem szerint a közelmúltban hozott döntések (?), állásfoglalások közül éppen a legfontosabbak . nem kellőképpen átgondoltak. A játékosok ún. eszmei értékéről, valamint a külföldre szerződés új feltételeinek kialakításáról van szó. Az MLSZ alapvető elképzelésével, ebben mindenki egyetért: a sportgazdaság labdarúgópiacán ne legyen anarchikus a helyzet, valamint minél előbb valósuljon meg a szövetség, illetve a klubok gazdasági önállósága. A jelenlegi körülmények között azonban — a sajtóban nyilvánosságra hozott elképzelés — megítélésem szerint tovább nehezítené a tisztánlátást, bizonyos területen fokozná az anarchiát, illetve, nehezen egyeztethető az általános sportpolitikai elképzelésekkel. 1. A játékosok „eszmei értéke” meghatározásánál szűnjön meg áz adminisztrációs korlát, a piaci viszonyok határozzák meg klubcserénél a „sportoló árát”. Véleményem szerint az az elképzelés csak akkor, lenne hflyes, ha már Jelenleg is; i — a klubok gazdaságilag alapvetően önfenntartók lennének; — a játékospiacon a hiány a jelenleginél jóval kisebb len- e. Először szabaddá tenni az eszmei értékeket és ezt követően megvalósítani a gazdasági önállóságot — szerintem hibás sorrend. Senki nem vitatja ugyanis azt, hogy jelentősen megemelkedik — rövid időn belül — a játékosok árfolyama és a jelenlegi gyakorlat alapján nem remélhető ennek közvetlen hatása a saját bevételek, illetve a reklám- és a bázisvállalati támogatásokban. Teljesen elszakad egymástól — arányaiban és nagyságrendjében — az egyesület saját bevétele, illetve a játékos ára. Az például, hogy egy játékos vásárlása — feltételezve egy játékos eladását is — 1 millió forint kiadását jelenti a klubnak — sajnos, nem térül meg a nézőszám, esetleg a reklámbevétel növekedéséből. Szinte biztosan kialakul az a furcsa, — sőt, abszurd helyzet —, hogy egy válogatott szintű játékos „eszmei értéke”, gyakorlatilag az árasok egyesületben meghaladja a teljes nézőszámból éves szinten a klub bevételét. (3000-es átlaglétszám alapján ez ma kb. 3 millió forint). Feltételezve az állami támogatás kilátásba helyezett, fokozatos csökkenését, nem hiszem, hogy a reklámbevételek vagy a bázisvállalatok támogatásának esetleges növekedése megfordítaná ezt a meglehetősen furcsa összefüggést. Milyen következményekkel járhat az így kialakuló helyzet? A klub gazdálkodásának — szerintem nem kívánatos — központi kérdésévé válik a szerződtetett játékosok eszmei értékével, mint „tőkével való” gazdálkodás. Megindul, a klubok között egy qlyan „tőkeáramlás” a játékosok adás-vétele alapján, amely mögött nem áll stabil gazdasági háttér. A játékospiacon pedig kikapcsolni az ismert manipulációkat nem lehet, hiszen a hiány által irreálisan felértékelt játékos válik kulcs- szereplővé. , Ráadásul a „ki jár jól” alapkérdésre a válasz egyértelmű: elsősorban a játékos, akinek a részesedése a felemelkedett eszmei díjakból jelentősen megnő — teljesítményének javulása nélkül is. — M agyarországon a tőkésországok klubjaihoz hasonló szisztéma nem járható, hiszen a belső piac zárt, külföldi játékos vásárlására főleg konvertibilis valutáért reális lehetőség nincs. Természetesen tudom az elgondolásnak van néhány hosszú távú előrevivő mozzanata is (nevelő egyesületi érdekeltség) de a mai körülmények között szerintem nem segíti, elő a kibontakozást. 2. A játékosok külföldre szerződésénél ne a kor, hanem az érté kapott összeg legyen a meghatározó. Az első — szinte határozatként — nyilvánosságra hozott elképzelésekhez viszonyítva, máris megfigyelhető bizonyos óvatosság, annál is inkább, mert ebben döntési joga az MLSZ-nek nem volt, és sportpolitikai okokból — szerintem — nem is szabad, hogy legyen! A külföldre szerződés feltételeit nem az egyes sportágaknak, hanem az ÁISH- nak kell szabályoznia, mert minden más esetben jogosulatlan előnyökhöz juthatnak sportolók. Nem lehet az, hogy az egyik sportágban 30 év a korhatár, a másik sportágban nincs ilyen. 7 őszintén bevallom: nemértem az MLSZ álláspontját, mert nem lehet célja egyetlen sportági szövetségnek sem, hogy a hazai bajnokság színvonala, a látogatottság (még jobban) visszaessen. A magyar közönség nem kíváncsi „mesteremberekre”, a néhány húzóember eladása tovább csökkenti klubcsapataink nemzetközi versenyképességét. Az MLSZ érveit nem tartom elfogadhatónak: a. A profiknál edződött játékosokkal jobb lehet válogatottunk. Talán jobb lesz — bár az eddigi, igaz idősebb játékosok hazahívása nem ezt igazolta —, de a válogatott évente csak 8—10 mérkőzést játszik összesen, és annak is mintegy felét itthon. A külföldi profiklubok nem a magyar válogatott érdekeit nézik, legyen akár milyen jól megfogalmazott szerződés. b. A külföldi szerződés húzóerő lehet a fiatal játékosoknak, javulhat a bajnokság színvonala. Kérdezhetném: így lett ez Jugoszláviában, Dániában, Svédországban? A válasz egyértelmű: nem. De van ettől komolyabbnak tűnő érv is. Ha elmennek az igazán jó játékosok, ki ad majd fazont egy-egy klubcsapatnak, kitől kapja meg a fiatal a tapasztalatszerzéshez, a mérkőzéseken nélkülözhetetlenül szükséges támogatást? A külföldre szerződések miatt minden, bizonnyal legyengülő csapataink nemzetközi szinten még a „vajasa kenyér”-túrákon sem lesznek kapósak. Hol szerez rutint így a fiatal tehetség? c. A legjobbak eddig is itthon játszottak még is alacsony a bajnokság színvonala. E zt az évet azt hiszem nem is kell cáfolni, hiszen az alapkérdéshez összefüggés szintjén csak részigazsággal kapcsolódik. A bajnokság színvonalának alakulása az edzők kérdésétől a lebonyolítás rendjén keresztül, a mérkőzések tisztaságáig számos más tényezőtől is függ. Sajnos, eddig egy világ- bajnoki ciklusban minimum két évig a bajnokság színvonala mellékes kérdés volt. A labdarúgásban lépni kell, ez nem lehet vitás. A változtatás irányait azonban nagyon alaposan át kell gondolni, mert a kellően át nem gondolt reformok tovább nehezítik a kilábalást a jelenlegi helyzetből. dr. Balogh Miklós í Kosárlabda NB II. Host a nők vannak jobb passzban Férfiak: nyíregyházi vízügy— SKSE 85—74 (50—46) Nyíregyháza, v.: Patai, dr. Frizi. SKSE: Magyar 20/3, Balogh 3/3, Szabó 10, Laczkó 14/6, Gulyás 8. Csere: Tóth 9/6, Dániel 6/3, Tamás 5. Edző: Laczkó Sándor. Az eredmény alakulása: 5. p. 4—12, 10. p. 19—22, 17. p. 40—39, 25. p. 58—53 32. p. 68—62, 38. p. 76—69. A hét végi kettős forduló első találkozóján a tizedik percig saját elképzelése szerint játszott a vendégcsapat. Ezután kapkodni kezdtek, s az idegesség egészen a mérkőzés végéig „kitartott”. SKSE—NAGYKALLÓI SE 86—71 (42—30) Nagykálló, v.: Belley, Tisza. SKSE: Laczkó 21/3, Magyar 20/6, Szabó 10 Balogh 4, Gulyás 4. Csere: Tóth 5/3, Farkas 10, Tamás 8. Edző: Laczkó Sándor. Az eredmény alakulása: 5. p. 8—9, 10. p. 19—13, 15. p. 25—22, 25. p. 51—36, 30. p. 61—43, 35. p. 75—57. A hét végi második találkozón a kezdeti bizonytalankodás után a tarjániak ügyeltek a pozíciós játékra. Távoli dobásokkal fokozatosan növelték előnyüket, s ezt a befejezést jelző sípszóig biztosan tartották. Jó: Laczkó, Farkas. Nők: SKSE—MONOR 88—39 (47—19) _ Vecsés, v.: Matlári, Turnár. SKSE: Angyal 25 Lukács 14, Szántó 14, Hegedűs 10, Jed- licska 4, cs.: Sipos 8, Lövi 4, Bagyinszki 5/3, Vojtárek 4, Karakasev. Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: 5. p. 16—4, 10. p. 22—8, 15. p. 32—16, 25. p. 57—25, 30. p. 67—29, 35. p. 78—35. Fűtetlen teremben fogadta a tabella utolsó előtti helyén álló hazai csapat a vendégeket. Ez a „hidegérzés” nem zavarta a tarjáni együttest, s gyors kitámadásokkal meglepték a vendéglátókat. Angyalék ezúttal a közeli és távoli kosarakkal sem álltak hadilábon, többnyire eredményesen fejezték be támadásaikat. A második játékrészben még jobban megmutatkozott a két gárda közti tudásbeli különbség. A látottak alapján az egész csapat dicséretet érdemel. SKSE—OLEFIN SC 79—51 (34—24) Salgótarján, v.: Nemes, Bernáth. SKSE: Angyal 19, Szántó 13, Lukács 12, Jed- licska 4, Kaposi 4. Cs.: Hóvári 14, Hegedűs 5, Bagyinszki 6. Edző: Szarvas József. Az eredmény alakulása: 5. p. 11—2, 10. p. 18—11, 15. p. 22—18 25. p. 45—26. 30 p. 53—38, 35. p. 66—42. A rossz időjárás miatt január 16-án elmaradt találkozót az elmúlt hét végén játszották le. A bajnoki tabellán kedvezőbb pozíciót elfoglaló vendégek ellen jól kezdtek a tarjániak. A jó csapatmunka már a félidő végéig jelentős előnyt eredményezett. Fordulás után egyre nőtt a két csapat közti különbség. Lukács és Angyal pontjaival az SKSE biztosította győzelmét. Jók: Lukács, Angyal, Jed- Iicska és Kaposi. Omaszta Zónán
