Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-03 / 28. szám

Megfelelni kösietelménysknek Beszélgetés Deák Pállal, a TESZÖV titkárával A termelőszövetkezetek kongresszusán végzett munkáról a TESZÖV-elnökség legutóbbi ülésén Deák Pál. a TESZÖV titkára számolt be. Ebből az alkalomból megkértem, hogy válaszoljon a témával kapcsolatos kérdéseimre. — A küldöttgyűléseken el­hangzott megyei javaslatok, észrevételek, kritikai meg­jegyzések, miként tükröződ­tek az V- kongresszus határo­zatában? — A széles körű társadal­mi vita után elfogadott kong­resszusi határozatban jól visszatükröződnek a mi kül­döttközgyűlésünkön, a szö­vetkezetek és társulásaik gaz­dasági és társadalompoliti­kai tevékenységével, az ér­dekképviseleti munkával kap­csolatosan megfogalmazott értékelések, észrevételek, ja­vaslatok. Ennek megfelelően a határozat végrehajtása so­rán mérséklődtek a megkö­töttségek, egyszerűbb, átte­kinthetőbb lesz a közgazda- sági szabályozás, ugyanak­kor hosszabb távon is bizton­ságot teremt a gazdálkodó egységek számára, figyelem­be véve az eltérő természeti közgazdasági adottságokat. Mivel az eddig tett intézke­dések kedvező hatása nem érezhető a szarvasmarha- és a juhágazatban, a TOT a kongresszus határozatának megfelelően megvizsgálja a további ösztönzés lehetősé­gét. Célul tűzte a kongresszus, hogy megszünteti a mezőgaz­dasági üzemekre, hátrányos minősítéseket, oly módon, hogy a minősítés rendszere valóban annak javítását és ne a monopolérdeket szol­gálja. A végrehajtás során el kívánjuk érni, hogy a szövetkezetekben is job­ban, és közvetlenebbül ér­vényesüljön az exportérde­keltség. A szerződéses kap­csolatokban a mellérendelt­ség, illetve az egyenjogúság gyakorlati megvalósítását ál­lítjuk- A termékforgalmazás előnyeinek kölcsönös ki­használása érdekében erősít­jük a szövetkezetek és válla­latok közötti együttműködést. A szociális ellátás javítása érdekében azon fáradozunk, hogy megszüntessük a társa­dalombiztosításban még meg­lévő különbségeket- Ennek érdekében olyan kezdemé­nyezést hajtunk végre a szo­ciális alap képzésénél, amely jobban megfelel a tagság ösz- szetételének és igényeinek- Emellett azon fáradozunk, hogy a szövetkezeti üdültetés a hasonló üdültetési formák­kal azonos támogatásban ré­szesüljön. — Miben erősítette meg a TESZÖV elnökségének és ap­parátusának eddigi tevékeny­ségét, melyek azok a gondo­latok, főbb területek, ame­lyek tovább bővítették a ten­nivalók széles skáláját? — Visszatekintve az érdek- képviseleti és érdekvédelmi munka eredményeire, úgy vé­lem, hogy a kongresszus meg­erősített bennünket abban, hogy jó úton járunk. Ez nem jelenti azt, hogy tevé­kenységünknek nem volt vagy nincs gyenge oldala. A tennivalók közé soro­lom az intenzív pályára való átállás fokozott követelmé­nyeinek teljesítését, a. jobb, minőségű, értékesebb termék­előállítást, a minőségi igé­nyek kielégítését, a jövede­lemtermelő képesség fokozá­sát- Többet kell kezdemé­nyeznünk azért, hogy a me­gye minden termelőszövetke­zete az üzemi adottságainak megfelelően, rendelkezzen, közgazdasági és piaci feltéte­lekre alapozott, hosszabb tá­vú stratégiával. Nagyobb figyelmet fordítunk az egyes ágazatok jövedelmi helyze­tének elemzésére, erősítjük közreműködésünket az áru- kapcsolatok szervezésében, a beszerzésben, fokozzuk a ko­ordinációt, az érdekegyeztető munkát, rendszeresebb és konkrétabb segítséget adunk a szerződésszegéseknél a jo­gos igények érvényesítésére. Továbbra is kezdeményez­zük, támogatjuk az új gaz­dasági együttműködésüket, az új társulások kooperációs szervezését, a vállalatok ke­reskedelmi és pénzügyi szer­vekkel valc összefogását. A társadalompolitikai érdek­képviseleti munkában a ha­gyományos tennivalók mel­lett megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a tagok kollektív és személyes érdek- védelmére, kiterjesztjük a jogsegélyszolgálatot. — Milyen formában dolgoz­za fel megyénk szövetkeze­ti mozgalma az V- kongresz- szus határozatából adódó feladatokat? — A legközelebbi elnök­ségi ülésünkön, majd az azt követő küldöttgyűlésen az öt évre szóló feladattervben fo­galmazzuk meg a megye ter­melőszövetkezeteinek felada­tait és a szövetség tenniva­lóit. A szövetkezetek által megfogalmazott VII. ötéves tervi célkitűzések feszesek, teljesítésük nem lesz köny- nvű. Ugyanis a termelési ér­téket 24 százalékkal, a nye- reséget pedig több mint 60 . százalékkal kívánják emelni. A szövetségnek az előbbiek megvalósítását kell segítenie. vosi műszerekét, azonban en­nek megfelelően lényegesen drágábbak is. További problémák forrása, hogy a nagy értékű gyógyító-, diagnosztikai berendezéseket nem használják ki kellőkép­pen; a megvizsgált műszerek csaknem harmadát naponta két óránál rövidebb ideig üzemeltették. Ennek okai közé sorolta a KNEB jelentése, hogy a gyógyításban nem ér­vényesül megfelelően a gaz­daságosság szemlélete, az or­vosok nem érdekeltek anyagi­lag a berendezések jobb ki­használásában. esetenként ide­genkednek az új műszerektől. Megoldatlan a növekvő mű­szerállomány karbantartása, javítása is. Hiányoznak az ilyen munkák elvégzésére al­kalmas szervezetek, s egyre nagyobb gondot okoz a kü­lönböző típusú készülékek al­katrészellátása. Mindez meg­nehezíti a javítás, a karban­tartás ésszerű megszervezését, s gyakran elmarad a tervsze­rű megelőző karbantartás is. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a közel­múltban vitatta meg a Mi­nisztertanács. A termelést ösztönző köz­ponti intézkedések nyomán növekszik a baromfiállomány és több alapanyaghoz jutnak a feldolgozó üzemek. Az el­múlt időszakban nőtt az ex­port is. A Baromfitermelők Egye­sülésében az MTI munkatár­sának elmondották: az egye­sülés 47 tagvállalata közül a 19 feldolgozó üzem tavaly 445 ezer tonna élő baromfit vásárolt és dolgozott fel, ami csaknem 60 ezer tonnával több az előző évinél. A bel­földi értékesítést 7 százalék- I kai növelték; 135 ezer tonna húst és baromfiterméket ád- tak a fogyasztóknak. A fel­dolgozó üzemek a választék bővítésére, csaknem 20 új ter­mék gyártását kezdték meg 1986-ban; megjelent az üzle­tekben a parajos baromfipári­zsi, a szentesi csemegekolbász, a hortobágyi pulykakolbász, a baranyai pulykamell, a kis­kunhalasi kakaskolbász, míg a libamáj termékek családja pőrével, parféval, illetve a máj szeletelt változatával gya­rapodott. Az egyesülés tagvállalatai — a külkereskedelem közvetí­tésével —, tavaly több mint 190 ezer tonna vágott barom­fit értékesítettek külföldön, 18 százalékkal többet, mint 1985- ben. Több mint kétszeresére növelték a rubelelszámolású exportot, az áru nagy részét i a Szovjetunióba szállították. kekkel jelentkezik a barom­fiipar. Befejező szakaszukhoz érkeztek a fóliás pulykason­ka-, a fóliás kakassonka- és a különféle baromfikonzerv- készítményekkel folytatott kísérletek. A baromfifeldolgozók 1987- ben a tavalyit jelentősen, 30—35 ezer tonnával megha­ladó mennyiségű, összesen, mintegy 480 ezer tonna élő baromfi felvásárlására ké­szültek fel. Ahol a kenyerek sülnek „Sok az állandó vevőm...” (romhányi) Felsőtoldon már az átalakított vegyesbolt fogadja a vásár­lókat. Téli mozdulatlanságban várja a mielőbbi felújítást az al* sótoldi üzlet " A kicsiny helyiségben a pol­ákon egymás mellett sora­koznak a ropogósra sült ke- lyerek. A nyitott ajtón látni ehet a vörösre festett kemen­cét. uátrébb a dagasztógépe­ket és az üres tepsiket. Kis János pékmester épp a pa­razsat rendezgeti a hosszú nyelű vaslapáttal, egyenlete­sen elterítve az izzó darabo­kat. — Látja, már ilyenkor alá kell gyújtani — magyarázza. — Holnap hajnalig ég a tűz, hogy jó kenyeret süthessek majd. — Hogy telik egy hete a maszek kenyérsütőnek ? — Nagyobb munkában, mint a sütőiparban dolgo­zóknak. Ezt tudom, mert nem kisiparosként kezdtem a szak­mát. Nem is győzöm egyedül, három képzett segédem van. Vasárnap és hétfő a két sza­badnap — nekik. Én már hét­főn befűtök és kovászotok Éjjel fél kettőkor érkezik a két segítőm, akik dagasztják a tésztát. Két órával később jön a harmadik, aki kitaka­rítja a kemencét, és mind a négyen megkezdjük a sütést. Reggel hat óra tájban már vihetik a vásárlók a kenyere­ket. Ez így megy egész héten át. Szerdán és csütörtökön ki­sebb a forgalom, ilyenkor kif­lit is sütünk. Utoljára szom­baton készül kenyér — így a pékmester. — Milyen feltételek mellett dolgozik a kenyérsütő kisipa­ros? — A lisztet postán rende­lem meg a Nógrád Megyei Malomipari Vállalat pásztói üzemétől Egy-esv alkalommal száz zsákot szállítanak, ötven- mázsás tételenként. Ebből na­ponta olyan hét-nyolcszáz kilogramm kenveret eütünk. A kemencét fával fűtjük. és egyszerre két mázsa kenyeret rakunk bele. Alkalmanként • ezer darab nagykiflit is ké­■ szítünk. összesen tíz-tizenkét ■ órát dolgozunk naponta Az i éves szabadság j6 felét elvi­■ szi a kemence javítása, a he­• lyiségek meszelése és a beren- s dezés átfestése. — Mennyit tud eladni? ’ — Amennyit sütök. Nem- nagyon marad rajtam. Tizen­- két forintba kerül nálam a kilós fehérkenyér és egyhat­í vanba a nagykifli. Sok az ál- . iandó vevőm, többen is fel- iratkoznak, hogy mikor i mennyi kenyeret tegyünk fél­re nekik. Az árusítás a fe­li leségem munkája. — Milyen út vezetett a i, pásztói magánsütödéhez? — Annak idején lakatosnak n tanultam a salgótarjáni öb­- lösüveggyárban. Nem tetszett 1, az a szakma, hamar ott- i. hagytam — meséli Kis János.- — A nagybátonyi kenyérgyár­ba mentem segédmunkásnak. Szitás voltam, aki a lisztet önti a garatba. Több alka­lommal kellett segítenem a pékek munkáját, és megtet­szett a kenyérsütés. Betaní­tott munkás lettem. A katona­ság után a bátyámmal dolgoz­tam tovább, ő Taron kenyér­sütő kisiparos. Öt év szakmai gyakorlat után sikeres mester- vizsgát tettem. Mint okleveles pékmester, kiváltottam az iparengedélyt a pásztói ta­nácstól és önálló sütödét nyi­tottam egy segéddel. Erre 1976-ban került sor. A sütödét később szanálta a tanács. Az új lakást és a hozzátartozó pékműhelyt pár utcával odébb már magam építettem. Köz­ben megnősültem és három fiam született. — Végezetül: vállal-e va­lamilyen különleges sütést is? — Augusztus húszadikára, a termelőszövetkezet megren­delésére, öt-hat kilós kerek kenyeret szoktam készíteni (romhányO NÓGRÁD — 1987. február 3U kedd Felújított es félbehagyott üzletek Bolfr&konsfrukció Álsótold környékén A MÉSZÖV országos kiste- lepüLés-fejlesztő pályázatának keretében a pásztói áfész Al- sótoldon és környékén öt he’y- ségben kezdett munkába. Ku­tason, Cserhátszentivánban és Felsőtoldon már az átala­kított helyiségben folyik a kiszolgálás. Felsőtold kivéte­lével a munkában érdekelt községekben az élelmiszer­üzlet es az italbolt közös Ke­zelésű. Csaknem, valamennyi­ben gondot okozott az egész­séges víz hiánya, ami miatt eldobható műanyag poharak­ban szolgálták ki a vendé­geket. Az épületek maguk is javításra szorultak. Az át­alakítás során ivóvizet vezet­tek be az italboltokba, ma már egészséges, mosogatható üvegpoharakból kortyolgat­let lilét iv d VvllU'-^ciS., JTXcl Ldl 1 HUII ólra húzódott viszont a fel­íj itás Alsótoldon és Garábon A pásztói áfész munkatár­sai szerint, ez utóbbi helyen j napokban megindulhat az írusítás. Alsótoldon mái •osszabb a helyzet. A mun- iához csak novemberber tezdhettek hozzá a kivitelezi lisiparosok és gmk-tagok. A iecemberi hideg hamar ab­bahagyatta velük a felújítást. A lakosok egyre türelmetle­nebbek, az árusítás szükség- megoldásként a tsz-iroda mel­lett egy parányi helyiségben folyik. Remélhetően, a maj­dani enyhüléssel a munka is megindul, és az alsótoldi üz­let színvonala is eléri a már felújítottakét. Ennek megfelelően javasol­juk a szövetkezeti vezetősé­geknek, hogy a feladatterv- ből fakadó helyi tennivaló­kat építsék be munkaprog­ramjukba- Ezen kívül az el­nökség ügyintéző szervezete koordinálja, folyamatosan szervezi és segíti az üzemi feladattervekben foglaltak megvalósítását. — A TESZÖV elnöksége a küldöttközgyűlés és a kong­resszus határozatainak szel­lemében az új esztendőben milyen főbb területekre kon­centrálja tevékenységét, mit kíván tenni a konfliktusok feloldásáért, a népgazdasági és a megye szövetkezeti ér­dekeinek egybehangolásáért, a mozgalom erkölcsi és mo­rális állapotának a javításá­ért? — A küldöttgyűlés állás­foglalásának megfelelően, csak akkor tudunk eleget tenni érdekképviseleti fel­adatainknak, ha jobban iga­zodunk a nehezebb feltéte­lekhez, a magasabb követel­ményekhez, ha a meglévő le­hetőségeinket, a mozgalmi eszközöket fokozottabban, megbízóink szolgálatába ál­lítjuk. Ügy segítjük az üzem­tervező munkát, hogy az jól visszatükrözze a népgaz­dasági követelményeket, a megyei területfejlesztési irányelvekből fakadó tenni­valókat, garantálja a párt agrár- és szövetkezetpolitiká­jának következetes megva­lósítását. — Vizsgáljuk, hogy a köz­gazdasági szabályozó rend­szer miként hat az ágazatok jövedelmezőségére, majd ki­dolgozzuk elképzeléseinket a jelentkező feszültségek fel­oldására. A műszaki fejlesz­tés eredményeinek elterjesz­tése érdekében erősítjük kap­csolatainkat az agráregyete- mekkel, főiskolákkal, kuta­tóintézetekkel, termelési rendszerekkel és pénzintéze­tekkel. Társadalompolitikai tevékenységünkben elsődle­gességet biztosítunk a tagok kollektív és személyes érde­keivel való foglalkozásnak. — A mozgalom erkölcsi és morális helyzetének javítása, valamint az egységes fellépés biztosítása céljából erősítjük kapcsolatainkat a pénzügyi, a hatósági, a felügyeleti és igazságügyi szervekkel- Ér­dekfeltáró munkánk során általánosítjuk a szerzett ta­pasztalatokat, ezeket testületi üléseinken megvitatjuk, majd közös állásfoglalásainkat el­juttatjuk az illetékes szervek­hez, illetve megyénk szövet­kezeteihez, társulásaihoz — i fejezte be gondolatait Deák . Pál. — Köszönöm a válaszokat. Vpüp<s7. Ká.rnlv KNEB-vizsgálat az egészségügy műszerellátásáréi Azonban nemcsak a pénzhi­ány hátráltatja a megfelelő készülékek beszerzését. A fel­mérés tapasztalatai bizonyít­ják, hogy a hazai gyártók és forgalmazók többsége nem for­dít kellő figyelmet termékeik bemutatására, megismerteté­sére; az egészségügyi intéz­mények pedig nem rendelkez­nek megfelelő áru- és piac­ismerettel. Így gyakran a szerény fejlesztési forrásokat sem a legszükségesebb és a legmegfelelőbb berendezések megvásárlására fordítják. Ami a műszerek minőségét illeti; több hazai készülék már a beszerzéskor korsze­rűtlen, illetve a folyamatos használatra alkalmatlan volt. A vizsgálat tapasztalatai sze­rint ez a kedvezőtlen tenden­cia tartósnak ígérkezik, mi­vel lassú a termékváltós üte­me az egészségügyi műszere­ket előállító vállalatoknál, Egyre több olyan berendezés került ki a gyárakból, amely már tíz éve szerepel a ter­mékskálán. A tőkésimportbó] beszerzett készülékek minősé­ge általában felülmúlja a? itthon gyártott, illetve a szo­cialista országokból érkező or­A VI. ötéves terv időszakú­ján csaknem megduplázódott lazánkban az orvosiműszer- yagyon, azonban még mindig levés a magas színvonalú íyógví tóm unkához nélkülöz­íetetlen, korszerű berendezés - állapította meg az egészség- ügyi intézmények műszerellá­tását értékelve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság lelentése, amit a közelmúltban i Minisztertanács is megvita­tott. A betegellátás színvona­lának e meghatározó elemét vizsgálva a főváros és 13 me­gye népi ellenőrei 414 egész­ségügyi intézményt kerestek fel, s csaknem négyezer, lágy értékű orvosi műszerről készítettek felmérést. A műszerellátás átfogó vizsgálata feltárta, hogy az orvosi készülékek beszerzése, a műszerpark korszerűsítése jelentős nehézségek elé állít­ja az intézmények többségét. A szűkös fejlesztési források miatt általában arra kénysze­rülnek, hogy ár. elavult, g'yak- ran erősen leromlott beren­dezéseket is üzemeltessék. Ennek megfelelően a műszer­park folyamatosan elöregszik. \ konvertibilis piacokon, k mintegy 106 ezer tonna ba- fi romfihúst — bontott és dara- é bolt csirkét, pulykát, libát és k kacsát — adtak el. Ez a a mennyiség valamivel keve- k sebb. mint 1985-ben, ám a k feldolgozó üzemek több, jobb minőségű, magasabb feldolgo- b zottságú terméket adtak. Így 3 az egyesülés tagvállalatainak j, levizabevétele 2—2,5 százalék­kal meghaladta az egy évvel korábbit. ^ Az idén további új terme- s Fejlődő baromfitermelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents