Nógrád, 1987. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESUUETEKI fi tanácsok és az ifjúság Január elsejétől államigaz­gatási üggyé vált az ifjúság­gal való foglalkozás. Furcsa így kategorikusan kijelentve és leírva a tény, hiszen tár­sadalmunk valamennyi nem­zedéke állampolgári jogán alakítója, szervezője és „résztvevője” a közigazgatás­nak, sőt, mindez kötelessége is. Lehet-e újfajta módon, másként törődni az ifjúság­gal? Úgy tűnik: kell, s mert kell, hát meg kellett, meg kell találnunk a lehetősége­ket. E lehetőségek egyike az év közepén létrehozott Állami Ifjúsági és Sporthivatal, amelynek főhatósági szinten meghatározó feladata az if­júsággal, s az ifjúságot ne­velő sporttal való foglalkozás. Egy hivatal azonban csupán segítheti a változást, de azt nem valósíthatja meg. A megvalósításhoz további szer­vezeti és szerkezeti változá­sokra van szükség, és olyan cselekvési programokra, amelynek megvalósítása mái társadalmi méretű feladat. Szervezeti, szerkezeti vál­tozásról szóltunk, így hát mielőtt tovább lépnénk, szól­nunk kell ezekről részlete­sebben is. Az új rendelke­zések életbelépéséig a taná­csok és azok szakigazgatási szervei az ifjúsággal, az if­júság problémáival, mint egy-egy terület speciális részfeladatával törődtek. Az új „felállás” szerint önálló és felelős szakigazgatási szerv foglalkozik egy-egy település vagy országrész művelődési, ifjúsági, egészségügyi és sportügyeivel. Nem véletlen a párosítás, hiszen a jövő ifjúságának testi és lelki fejlődése olyan generális és központi kérdés, a jövő társadalmát oly nagy mértékben meghatározó fel­adat, hogy ezeket egymás­tól különválasztva vizsgálni és irányítani napjainkban már nemcsak korszerűtlen, de legalább ennyire megoldha­tatlan feladat. Szervezési munka lenne csupán la feladatok össze­kapcsolása? Ha ennyi lenne, kevés lenne, hiszen e for­mai változások éppen a tar­talom érdekében születnek. Arról van szó, hogy az Állami Ifjúsági és Sporthivatal mun­kájának kiteljesedése, céljai­nak megvalósulása csakis egy országos méretű társa­dalmi tevékenység révén le­hetséges, és e társadalmi tevékenység első számú szer­vezője, végrehajtója minden településen az adott telepü­lés életéért és ifjúságáért felelős választott testület, vagyis a tanács. Persze, mindeddig elmé­leti fejtegetések a leírtak. Lehet-e a mindennaoi élet valóságához adaptálni ezt az elméletet? Hogyne lehet­ne. Hiszen épp ez lesz az a bizonyos előbb is számon kért tartalom. Példákat kell sorolnunk, hogy a tanácsok és az ifjúság kapcsolatát le­fordítsuk a szabályok, rendel­kezések nyelvéről a hétköz­napok nyelvére. íme hát a legegyszerűbb példa: az or­szág legkisebb tanáccsal rendelkező községében min­den bizonnyal nem alakulhat majd meg az önálló „ifjú­sági osztály”. Ugyanakkor azonban a tanácstestület minden tagjának felelősnek kell éreznie magát a telepü­lésen felnövő és a telepü­lésen élő ifjú nemzedékért. Sok mindenben megnyil­vánulhat ez a felelősség, akái abban, hogy megtalálják-e a fiatalok között azt a ve­zéregyéniséget, akj motorja lehet a község társadalmi életének, aki élni tud a köz­ség felnőtt-társadalma által felajánlott lehetőségekkel. Sok szintű ez a felelősség, amiről szólunk, hiszen egy új ifjúsági klub létesítése, és egy rendezvény spontán meg­szervezése között hatalmasak a különbségek; hiszen más rangúak a döntések, az egyik milliókat igényel, a másik csupán alig többet egy bólintásnál, mégis a lényeg, a tartalom: közös, l _______________________ N ÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 27. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1987. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ Zárszámadás Szilaspogonyban Teljesítették a legfőbb célkitűzéseket Tizenkét napi bérnek megfelelő Mai számunkból: Hol kell kezdeni a hal pucoiását? Szokatlan helyzetet volt kénytelen megkóstolni a Se­nior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregysége, hiszen termékeit eddig nemcsak külföldön, hanem a hazai bol­tokban is kapkodták. Cikkünk a 3. oldalon. Mérlegen a művelődés Milyen esztendőt hagytak maguk mögött a szécsényi II- Rákóczi Ferenc Művelődési Központban? Erről szóló írásunk a 4. oldalon. Mielőtt lekerül az álarc... Mielőtt farsang hercege jelt adna a vidám forgatagra, a kuncsaftok is megszaporodnak a jelmezkölcsönzőkben. A salgótarjáni Pécskő utca 3. szám alatti jelmezkölcsön­zőről szóló riportunk az 5. oldalon­nyereségrészesedés Széles választékot kínálnak XI. országos konferencia Szombaton, Szilaspogony­ban, a művelődési házban tartotta meg 1986. évi zárszá­madó és 1987. évi termelési és pénzügyi tervét megtárgyaló küldöttgyűlését a ceredi Ce- redvölgye Termelőszövetke­zet. A küldötteket és meghí­vottakat —, köztük Deák Pált, a TESZÖV titkárát Kissimon Győző elnökhelyettes köszön­tötte, majd Simon István, a termelőszövetkezet elnöke szá­molt be az 1986-ban végzett munkáról, majd ismertette az 1987. évi tervet. Frontáttörés a költséggazdálkodásban A termelőszövetkezet leg­fontosabb célkitűzéseit siker­rel teljesítette. Az ágazatok többsége nemcsak hozta az előirányzott bevételt, hanem a növénytermesztési termékek és a kő értékesítésénél jelent­kező kieséseken túl, hozzá­járultak az árbevétel négy- százalékos túlszárnyalásához. A nyereség 72 százalékkal, vagyis csaknem kétmillió-két­százezer forinttal haladja meg a tervezettet. A kedvező változásokban meghatározó szerepe volt, a költséggazdálkodásban bekö­vetkezett frontáttörésnek. En­nek köszönhető, hogy a költ­ségek a tervezett szinten ala­kultak, néhánynál pedig olyan megtakarítás jelentkezik, amely nem zavarta a termelés Zárszámadó közgyűlés Szilaspogonyban. A képen balról jobbra Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, Simon István a közös gazdaság elnöke — aki beszámolóját tartja, Kissimon Győző elnökhelyettes és Szalai László a salgótar­jáni városi pártbizottság első titkára. folyamatosságát. A legnagyobb megtakarítás az anyagkölt­ségnél jelentkezik, ahol eléri a 9 százalékot. Az üzemanyag­nál a betervezett összeg 85 százalékát használták fel. A villamos energiával a fo­gyasztóhelyek felülvizsgála­tát követő intézkedések ered­ményeként 50 százalékkal, csaknem egymillióval mér­sékelték a gazdaság villany- számláját. A bértömegnél is megtakarítás következett be, de ennek ellenére, tovább nőtt a munkadíjszinvonal, öt szá­zalékkal haladja meg a bá­zist, s jelenleg az egy főre eső összeg eléri a 63 458 forintot. A növekedés teljes egészében a teljesítmények fokozásából származik. Nem értékelik túl A kollektíva az ismert ter­melési gondok ellenére ki­(Folytatás a 2. oldalonj Békébe vetett hit Társadalmunk minden rétegéhez szóló állásfoglalás A számvetés és az előretekintés jegyében kezdte meg munkáját szombat reggel az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában a XI. országos békekonferencia. A magyar békemozgalom vezető fórumán csaknem 1200 küldött és meghívott vendég vett részt. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Németh Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárhelyettese, Gsehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, továbbá jelen voltak a Hazafias Népfront, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a szakszervezeti mozga­lom, más társadalmi és tömegszervezetek, a kulturális és a tudományos élet, valamint az egyházak jeles képviselői. A konferencia résztvevőit Sztanyik B. László, az Orszá­gos Béketanács elnöke üdvözölte. Vitaindítójában Barabás Miklós, az Országos Béketa­nács főtitkára hangsúlyozta: nagy változások jellemzik az előző békekonferencia óta el­telt időszakot. Olyan leszere­lési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, annak minden szögle­tét meg kívánja szabadítani az atomfegyverek terhétől. Moszkva mellett Genf, Bu­dapest, Stockholm és Reykja­vik neve jelzi a kedvezőbb nemzetközi légáramlatot. Eb­ben a jó irányú és felgyor­sult mozgásban vált napjaink­ra nemzetközileg is elfogadott követeléssé az atomfegyverek megsemmisítése, az űrfegy­verkezés megakadályozása. Az OBT főtitkára a továb­biakban kifejtette: megsok­szorozott cselekvési lehetőség­gel szolgált a nemzetközi bé­keév tavalyi eseménysoroza­ta. A hazai békemozgalom nem törekedett nagy tömegde­monstrációkra, ugyanakkor megszaporodtak a kisközös­ségi fórumok. Személyesebbé, közvetlenebbé, érdekesebbé és folyamatosabbá vált a munka. A mozgalom, amelyet élénk vitaszellem hatott át, teret kínált a különbözőség­nek, bátorította az önkifeje­zést. Üjabb és újabb béke­közösségek, csoportok alakul­tak. szakmai mozgalmak szer­veződtek, s ezek életképessé­ge, edzettsége mind egyre nőtt. Máis és más értékelések fogantak, új módszerek ter­jedtek. Mindezekkel együtt, a magyar békemozgalom telje­sebbé vált, s fő céljaiban egy­séges maradt. A mozgalom társadalmi bá­zisáról szólva, rámutatott: mindaddig, amíg ez közfelfo­gássá nem érik, hangsúlyoz­ni kell, hogy a békemozga­lomban mindenkinek helye van, aki a közös célokban a magáéra lel, aki azokért fe­lelősen tenni kész. Tekintse a békét akár a szocializmus eredményének, akár isten ajándékának, békességnek, belső békének vagy megví­vandó küzdelemnek, a fejlő- dós céljának. A békemozgalom egységé­nek alapja az, hogy vala­mennyien békét akarunk — mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú esz­mecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzésé­ben, gazdagításában, milyen utakat választunk. Ebben a szellemben, határozottan és egyértelműen foglalt állást a mozgalom egyebek között olyan kérdésekben, mint a csillag- háború elutasítása, az atom­kísérletek betiltásának sürge­tése, a helyi konfliktusok bé­kés megoldása, a hagyományos fegyverzetek csökkentése, vagy a terrorizmus megfékezése. Külön említést érdemel a hazaszeretet ügye. Szomorú értékválság jele, hogy nálunk manapság egyesek a kokárda hosszúságával mérik ezt. Kell a kokárda is, de a hazasze­retetnek mindenekelőtt a XX. század végi, a következő év­ezred Magyarországáról, an­nak milyenségéről és legin­kább az ahhoz fűződő szemé­lyes viszonyról kell vallania. Nekünk nemcsak ebben a ha­zában, hanem ebben a térség­ben is kell élnünk, másokkal együtt. És ebben benne fog­laltatik a határaink mentén élő magyarság és valamennyi szomszédos nép sorsa, lehe­tősége is. Nemzetünk nem gyarapodhat a közösség többi tagjától függetlenül, azok ká­rára. De, ez fordítva is igaz. A béke ügye sem haladhat előre, ha fontos gazdasági kérdésekben nincs meg az (Folytatás a 2. oldalon.) Vasárnap ismét benépesültek az eresztvényi sípályák (Képes beszámolónk a 7- oldalon.) Ma kezdődik a téli szezon végi vásár Javában dühön genek a té­li fagyok — de mégiscsak ki­felé tartunk már a zimankó­ból. Január, február, jön a nyár! Az persze kicsivel még odébb van, ám a téli szezon végi vásár kezdete is meg­bízható jele annak, hogy nem sokáig kell már fáznunk. Február 2-től 14-ig jelentős árengedménnyel kínálják az iparcikfcüzletek, áruházak a meleg holmit. S miután még legalább egy hideg hónap előttünk van, nemcsak jövő­re viselhetjük azt, amit most olcsóbban megvásárolunk­Nézzük, mit kínálnak a boltok a szezon végi vásár­ban! A Nógrád Kereskedelmi Vállalat mintegy 4 millió fo­rintos megtakarításra nyújt alkalmat vevőinek e két hét alatt. A vásár kezdetére ösz- szesen 14 millió forint értékű engedményes árut sorakoztat föl az üzletek polcaira — annyit, mint tavaly ilyenkor , de az akció ideje alatt is számítanak még engedmény- nyel vásárolt téli holmi be­érkeztére. Széles választékot kínál a Nógrádker férfi-, női és gyer­mekkötöttáruból lehet vá­logatni a fiatalok körében most divatcikként hordott flanelingekből is. Van bőr­kesztyű, műszőrme sapka, ka­lap, sál. olcsóbban kaphatók a divattáskák. A női és bak- fistélikabátokhoz ugyancsak számottevő engedménnyel ér­tékesített meleg lábbelit le­het vásárolni. Szöveteket, tö­rülközőket, függönyöket és kisebb mennyiségben takaró­kat is bevontak a szezon végi vásár árualapjába- A kínálat egységenként válto­zik, érdemes tehát több he­lyen is szétnézni! A szécsényi Palóc Skála Áruház, a vásár időszakában Magyar—svéd gazdasági megbeszélések Dunai Imre, külkereskedel ű miniszterhelyettesnek, ; lagyar—svéd gazdasági, ipa és műszaki-tudománya ’yüttműködési vegyesbizott ig magyar társelnökénél leghívására január 27. és ■bruár 1. között Budapes' :n tartózkodott Andres Sah :n, a Svéd Központi Báni nöknelyettese. A vendége' >gadta Fekete János, a Ma. var Nemzeti Bank első el1 minio tonnt erteau engea- nényes téli árut kínál a vá- iárlóknak. Valamennyi nő5 isizma és bundacipő 40 szá­zalékkal, a férfi meleg láb­jeli 30 százalékkal lesz ol- :sóbb. Ugyancsak 30 szá­zalékkal olcsóbban juthatnak íozzá a szécsényi vevők igyes télikabátokhoz, puló­verekhez, szőrmesapkákhoz, lanelingekhez, pizsamákhoz is méteráruhoz is. A felkí- lált készlet megvásárolása isetén a vevők együttes meg- akarítása megközelíti az I nillió forintot. A salgótarjáni Centrum áruház a nemrégiben lebo- íyolított egyhetes engedmé- íyes akció után is hétmillió órint értékű meleg holmit íjánl olcsóbban a vevők ti­zeimébe. A főszerepet a ru- ía és a cipő játsza, de más isztályok sem maradnak Iá íz engedményes vásárból. A legolcsóbbtól a legdrá- ;ábbig kínál a ház összesen . millió 500 ezer forint érté­lű téli lábbelit e két hétben- konfekcióosztályon rek- ámáron kapható férfi- élikabát, jelentős az enged- nény bakfis műszőrme dzse­kikből a női flanelruhákból, i kisíLamasz-kordpantallók- >ól. Alkalmi áron kaphatók i kamasz- és a kisméretű fér- iöltönyök, árengedményesek íz egyes női télikabátok. Bőséges a választék a kö- öttáruosztályon, 40 száza- ékkal olcsóbb most a kesz- yű, sapka. Kötöttárut, fehér- leműt összesen 2 millió fo- int értékben ad árenged- nénnyel az áruház- A méter- :s lakástextilosztályon ez- ittal is sok flanelszövet és ersey kapható a szokásostól ényegesen alacsonyabb áron, valamint takarók, plédek és ríá+rtárná« a cfvníarrm-Cfarnit.ii"- nökhelyettese, Demjan Sán- i dor, a Magyar Hitelbank Rt.- elnök-vezérigazgatója és Gá- s bor András, a Tungsram Rt.- vezérigazgatója. Andres Sah- t len látogatást tett az Orszá- 5 gos Tervhivatalban, a Pénz­■ ügyminisztériumban és a- Pénzügykutatási Intézetben, i A megbeszéléseken részt- t vett Andres Ragnar Drom­- berg, Svédország hazánkba ■ akkreditált nagykövete-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents