Nógrád, 1987. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

A kondenzátorok kapacitásmérését Juhász Gertrud végzi Sikeresen teljesítette elmúlt éves tervét a KÖPORC balassagyarmati gyáregysége. Termelési tervüket 103,2 százalékra, míg fedezeti tervüket 150 százalékra teljesí­tette az itt dolgozó kollektíva, így, 103 millió 200 ezer forint árbevételt értek el a kondenzátorgyártó üzemben. A híradástechnikában nélkülözhetetlen tárcsa-, lap- és fóliakondenzátorokból mintegy nyolcvanmillió darabot készítettek el. Hová lett a versenyszellem? Koza Jánosné a fóliakon­denzátorokat kittel! Géppel forrasztja az alkatrészeket Borda és Laczkó József ne ZSIlel Istvánnc és Keresztúri Jánosné a tárcsakondenzátorokat készíti Rigó Tibor képriportja Szurdokpüspökiben, Diósjenőn Fejlesztik a szarvasmarha-tenyésztést A Javuló tartási fettételek szarvasmarha-állományának fejlesztésére ösztönözte a Szurdokpüspöki Béke Terme- Söszövetkezetet. Állattenyészté­sének rekonstrukciójára a közös gazdaság 11 millió fo­rintot költ. A jószág eddigi kötött tartását kötetlenre vál­toztatják, ennek megfelelően alakítják át a karámokat és istállókat. Üj fejőházat is épí­tenek. A gazdaság a tehén létszá­mot fokozatosan egyharma­dával, a jelenlegi 4000—4200 literes átlagos tejbozamot pedig ötezer literre növeli. A rekonstrukciótól és fejlesztés­től évi négymillió forint be- vételnövekedést vár a szur­dokpüspöki termelőszövetke­zet. Átalakítja szarvasmarha­tenyésztését a Diósjenői Bör­zsönyalja Termelőszövetkezet is. Harmincnyolcmillió forint ráfordításból két év leforgá­sa alatt, új fejőházat létesí­tőtek, a tehenészet meglevő épületeit az eddig is gaz­dálkodó tsz a jószágállomány, illetve a tartástechnológia fejlesztésétől, a tehenészet ed­dig sem rossz ötezer literes átlagos tejhozamának leg­alább ezer literes emelkedését várja. Mindkét termelőszövetkezet állattenyésztésének rekonst­rukcióját tetemes összegű ál­lami támogatás és előnyös bankhitelek segítségével finan­szírozza. KIRÁLY ISTVÁN akadémikus vetette fel immáron egy esztendeje, a tehetséggondozás­sal foglalkozó kazincbarcikai tanácskozáson, hogy azt tapasztalja, mintha a teljesítmény­elv, a tisztességes versenyszellem erőteljesen háttérbe szorult volna az iskolákban. Baj ez, mert enélkül nincs egészséges kiválasz­tódás, a legjobbak nem feltétlenül kerülnek felszínre, sőt kontraszelekció érvényesülhet, így viszont nehezebb előteremteni azt a mi­nőséget, amire az országnak múlhatatlanul szüksége lenne. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet egy kiadványa, mely az egyik tantárgy oktatásá­val kapcsolatos tapasztalatokról szólt, hang­súlyosan említi, hogy jó képességű tanulók­nál is gyakorta tapasztalható a visszafogott­ság, a lehetségesnél gyengébb jeggyel való megelégedettség, ami nyilvánvalóan abból is ered, hogy a tisztes előmenetelnek, s az az­zal együttjáró több tudásnak, nincs kellő becsülete. Mintha hiányozna a kitűnni aka­rás, mintha a szürke középszer lenne a leg­vonzóbb. Biztos, hogy jó pedagógusok okos ráha­tása javíthat a helyzeten, de az is biztos, hogy addig generális átalakulás nem lehet­séges, amíg a társadalom értékrendje nem változik gyökeresen meg. Lehet, hogy kissé túlzó Király István megfogalmazása, mely szerint a teljesítmény átalakult érdekeltség­elvvé, ami viszont a munka becsületének háttérbe szorítását eredményezi, s így — sze­rinte —, a társadalmi értékrendben a mun­ka az utolsó helyen van, de ha jobban meg­gondoljuk, s az esetleges túlzásokat lefarag­juk, akkor is meggondolkodtató e kijelentés, Hiszen, manapság egyre inkább az a fontos, hogy mennyit keresel,(s ez mindinkább ért­hető is), s nem az, hogy mit csinálsz. Kétségtelen divatja van a gyors meggaz­dagodásnak, vagy legalábbis a jómódú életvitelnek, s ha jobban utánanézünk, ki­derül; többnyire nem a komoly tudást, kva­lifikációt igénylő munkálkodás révén lehet több pénzhez jutni, legyen szó bármely két­kezi szakmáról, vagy szellemi foglalkozás­ról, hanem a minél kevesebb befektetést — szellemi, szakmai tókét igénylő tevékenység­ről. Ha, mindezt figyelembe vesszük, rá kell jönnünk, hogy érthető —, ha nem is elfo­gadható — az értékek devalválódása, s cso­dálható-e, ha a felnőttvilág példáját látva, a több tudásért való versengés háttérbe szo­rult az iskolapadokban is. Maholnap eiérjük, ha máris nem tartunk ott, hogy a tanulásra való késztetést csak azok érzik, akik otthon­ról hozzák magukkal a tudás iránti vágyat. A verseny, az egészséges törekvés hiánya nem csupán a felsőoktatás kínjaiban mérhe­tő, hiszen évről évre csökken a felvételizők színvonala, de jól regisztrálható például a szakmunkásképzésben is, ahol a jövendő szakmunkások tisztes hányadáról derül ki, hogy alapvető ismeretek nélkül —, néha az írás, olvasás, számolás elemeivel is küszköd­ve — próbálják a szakmai tudnivalókat el­sajátítani. Hogy, milyen eredménnyel, arra mércéül szolgál amink, kukásaink jelentő* része. NOHA AZ OKTATÁS milyenségén nagyon sok múlik, azt kell mondani, hogy a jövő szakembereinek minősége, a kőművest® a kutatómérnökig, az állattenyésztőtől a ta­nárig, nemcsak az iskolán áH vagy bakik. Nagyban függ attól is, hogy e! tudjuk-e hi­tetni. be tudjuk-e bizonyítani, hogy a tudás, a tudásért való versengés fontos dolog, mert csakis az érvényesülhet, juthat az anyagiak nagyobb bőségéhez, aki a maga képességei­nek megfelelő maximumot képes nyújtani. Ehhez viszont a gazdaságban, a társadalom­ban — a felnőttek világában — keB olyan változásnak beállni, ami mintád! szolgálhat a felnövekvő nemzedék számára. Sperdl ZnWím Gumin fut a villamos Moszkvában befejezték az új konstrukciójú villamospá- lyák első szakaszának építé­sét. Ezeken a pályákon gumi- párnára rakják a síneket. A számítások szerint, ezzel felé­re csökken a zajszint. A moszkvai városi közleke­dés szakemberei úgy vélik, bogy ágazatuk jövőjét a síne­ken haladó elektromos közle­kedési eszközök fogják meg­határozni. Ennek egyszerű okai vannak: először, az ilyen közlekedés nem szennyezi a környezetet, másodszor pedig megszervezése automatizál­ható. Ezért a moszkvai váró. si közlekedés fejlesztés ter­vei jelentős mértékben a vil­lamoshálózat bővítésére irá nyúlnak. A villamos fogyatékosságai közé tartozik a magas zaj­szint. Ennek csökkentése cél­jából döntöttek úgy, hogy gu­mit alkalmaznak. w fiába, az idő rohan, mondta szép csende­sen, de egyáltalán nem le­li angoltan Bállá Béla. Na­gyon kiegyensúlyozottan él és nem sok figyelmet föl­dit az idó múlására. Megle­petésként is érte, amikor Szécsényben a Varga-parti szerény otthonába bekopo­gott az a pártküldöttség, amelyik azért kereste fel, bogy hetvenedik születése napja alkalmából felkö­ssön tse, meg ahogyan ez már lenni szokott, ajándékkal kedveskedjenek az „öreg” veteránnak. Elmaradhatat­lan szipkájából szívott ciga­retta füstje függönyként le­begett előtte. — Váratlanul ért, de nem jöttem zavarba..­Egyedül él, takaros, me­legre fűtött kis lakásában. Harapnivaló is akad min­dig a háznál. Készenlétben a kávéfőző is. Amikor a vendégek bekopogtattak, üzembe helyezte a konyhát, aztán elkezdődött a jóízű politizálás. Belföldi, külföldi helyzetről egyaránt tájéko­zott Bállá Béla, és így méltó vitapartner is. Hiába, akik életükön át mozgalmi em­berek voltak, azok nem tud­nak már hátat fordítani a közéletnek. Ball-a Béla is szin­te felélénkült az eszmecse­rétől. A küldöttség tagjai pedig nem spóroltak el sem­mit előle, hanem őszintén beszéltek az ország helyze­téről. De Bállá Bélát nem lehet lehangolni. — Tudtán, nehezebb hely- méxsk «agyunk, De mégsem úgy vám, mint volt, hogy a mélyről kellett indulnunk. És olyan szép, kerek mon­datokkal magyarázta milyen nagy változásom ment ke­resztül az ország. Arról, bogy most újabb lendületet kell ttenni, egyszerűen azt mondta: — Megújulásra van szük­ségünk kérem. Változik a világ, változni kell nekünk is..­Az Öreg harcos szinte tűz­be jött. Mostoha lett hozzá néhány foga, megritkult a haja is, de ez most nem je­lentett semmit, mert olyan tóukiképzést kapott Ukraj­nában és így érkezett haza a felszabadult Magyaror­szágra. Szinte újból átélte az emlékéket. — Mi voltunk ács első de­mokratikus magyar hadse­reg tagjai, akik díszben fel­vonultunk Debrecen főutcá­ján... Megelevenedtek a* emlé­kei arról, hogy ssso£olwa> volt az utca és ki virággal, ki könnyekkel köszöntötte őket- Az embernek ilyenkor megtelik a szíve és onnan már soha nem lehet kiűzni azt a hitet, ami oda befész­piros volt az arca, minden­kinek felforrósodik a vére. Hiába az ilyen emberek, nem tudják megtagadni ön­magukat. Bállá Béla is egész életét a mozgalomban töl­tötte el. Kárpát-ukrajnai születésű ember. Az apja vitte haza a családi otthon­ba a mozgalom felejthetet­len izgalmait, s ő, a fiú szívta magába ennek a cso­dálatos, forrongó életnek a levegőjét. A háború őt is magával sodorta, de amikor arra módja nyílott, volt ere­je azt mondani, nem tovább azok ellen, akikről az apja annyit, de annyit mesélt. Önként vállalta a fogságot. Bejárta az Urál vidékét, dol­gozott, ming asztalos. Parti­kelte magát. Ilyen emberek ezek a veteránok, és még ma is kemények, hitükben biztosak és a*ni hivatásuk, azt tisztességgel elvégzik. Bállá Bélának még az is na­gyon jó tulajdonsága: mé­lyen hisz abban, hogy az utódok sem mások. — Csak bízni kell bennük... Ezt olyan nyomatékkai tudja mondani, mint aki nem tűrné el az ellentmon­dást. Három családos gyer­meke van. Mindhárom na­gyon tisztességes dolgozó család. Rajtuk keresztül íté­li meg a fiatalabb nemze­déket az öreg harcos és ne­ki van igaza. Hányszor, de hányszor felteszi a kérdést «wHasában k, » «étákban is. — Miért ne bíznánk ben­nük? Nem nyugszik bút. Ma is vezetőségi tagja a nyugdí­jasok pártalapszervezetének, na és dolgozó ember, aszé- csényi autószerviz szolgála­tában, mint kapuügyeletes, együtt régi harcostársával Kaszás Jánossal. Éppen most a születési évforduló alkal­mával mondta neki Kaszás János, hogy ei sem hiszi, el­szaladt az idő felettük. De Baba Bélát nem a múló idő foglalkoztatja, hanem az élet. Megszokott útjáró} nem tér le. Megy ellátni hivata­los szolgálatát az előírt idő­ben- Előtte, utána otthon főz, mos, takarít. Aztán néhány szóra megfordul a vendég­lőben, de még arra is jut ideje, hogy a legkedveseb­bel is találkozzék. Mert ez is ki jár az embernek. A szü­letési évfordulónak is egyet­len árnyéka, hogy ő nem volt itthon, meleg fürdőben frissíti magát, de Bállá Bé­la e téren is optimista: — Majd bepótoljuk... Hát így múlott el Balta Bélának a születési évfor­dulója. s ami a legfonto­sabb, jó egészségben. A ta­vasz felé kacsingat már. Van egy szépen felszerel t aszta- losműhelykéje. Amikor a szerszámokra néz, mintha csiklandoznák a tenyerét. Mert ha eljön az ideje, itt is akad éppen elég elfoglalt­sága. Ahogyan mondani szokta: csak az öregszik meg, afci elhagyja magát. Hűtőház Nézsán Öt,venv agonos hűtőház épí­tését kezdték meg Nézsán. A 87 millió forintos beruhá­zás megvalósításához egy osztrák céggel szerződtek, amely elvégzi a panelépület összeszerelését és kölcsönbér­leti formában a berendezése­ket adja. A beruházás száz tan» málna méiyhűtését és csoma­golását teszi lehetővé, a fölös kapacitással pedig a környék háztáji gazdaságait® felvá­sárolt gyümölcsöt fagyasztják, s hozzák forgalomba. A vár­ható mintegy ötvenmillió fo­rint értét: ű árujának több mint kétharmadát exportálja. Ipari robotok sorozatban Ipari robotok vezérlőegysé­geinek sorozatgyártását kezd­ték meg szovjet megrendelés­re az Egyesült Izzó kaposvá­ri elektronikai gyárában. Az idén mintegy 220, a követ, kező négy év során összesen több mint ezer darabot ad­ta nuk elő. A KGST n»ösKak>-tado»né- nyos komplex programjához kapcsolódó gyártási együtt­működésről a múlt év áprili­sában írták alá a magyar— szovjet kormányközi megál­lapodást Ennek értelmében, az úgynevezett Béta robot mechanikai részét a Szovjet­unióban, mikroelektronikai vezérlőegységét pedig ha­zánkban állítják elő. A kaposvári gyár kollektí­vája alig több mint £§i év a jatt készült fel a gyártásra, s az öt darabból átló nsallszériát már a múlt év wtoísó napjai­ban átadta a megrendelőnek. Ezek a vezérlőegységek, az első visszajelzések szerint, megbízhatóan állják a „nyú­zópróbát” a voigíM autógyár­ban. A rdbotttpmsal «gyanús el­sősorban a Lada és más szov­jet gépkocsik gyártását kí­vánják korszerűsítem, a be­rendezés azonban az ipar más területein is sokoldalúan használható. Egy-egy ea,tóka­rosszéria —, vagy más hason­ló gyártmány —, bármely pontján képes a hegesztési, szerelési, vagy festési műve­letek elvégzésére, de alkal­massá tehető például korsze­rű szerszámgépek, megmun­kálók özpon tok anyaggal, szerszámmal való kiszolgálásá­ra is. Ami nemrég még «topádnak tűnt —, hogy a robotokat is robotok gyártsák —, részle­gesen már a közeljövőben meg valósod a kaposvári gyár­ban. A tennék kunszer őség e, kedvező sorozatnagysága és a termelés gazdaságossága le­hetővé, egyszersmind szük­ségessé is teszi, hogy a nyom­tatott áramkörök előállításához, szereléséhez, a kész egységek teszteléséhez még az idén olyan berendezéseket szerezzenek be és állítsanak munkába, amelyek maguk is a robot- és számíiástectHMtet körébe tar­toznak:. Vitamintáp az őzeknek A rendkívüli hédeg és a magas hó ellenére eddig jó kondícióban telei a vadállo­mány Szolnok megyében, amely az ország egyik apró- vadban gazdag területe. A megye 36 vadásztársasága az aszály miatt megcsappant természetes táplálékot már az ősszel igen nagy mennyisé­gű lédús takarmány felete­tésével pótolta, így az őzek» a mezei nyulak és a fácánok jó erőben voltak a nagy le­hűlés bekövetkezésekor. A je­lenlegi zord időjárásban pe­dig nap mint nap úton van­nak a vadászok: a behava­zott mezőkre, erdőkbe, csen­deresekbe terepjáró gépko­csikon vagy szánon teszik ki a szálastakarmányt. As feek résaé*e a török- SKeotonifctósS Iteverútizem ed­dig 200 mázsa speciális tápot készíted;. A keverék igen táp­láló, emetiett az állatok szá­méra szükséges vitaminokat és ásványi sókat is tartal­maz. A vadásztársaságok »««lew, megtesznek azért, hogy a nehéz kte-iiimónyek között biztosítsák se. élettel - téteteket az eddigi leggazda­gabb. traenötezues őzállomány, a több mint százezer mezei nvúl és a 300 ezer fácán szá­mára. Az abádszalóki fáey- n-oskertbeu a szabadtéri zárt tartása törzsálteimáiry részé­pe kafcasölőkei helyeztek el: a madarak ráeshetnek: a wi- dakra, s nem heH a hóba* ianyáznrak. NÓGRÁD - X9&, i ÉVFORDULÓ

Next

/
Thumbnails
Contents